Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-11 / 210. szám, szombat

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 11. Clinton kijelentette: nagyon szeretné újrakezdeni a Keres­kedelmi Világszervezethez va­ló kínai csatlakozás előkészítő tárgyalásait. (Archívum) Mérgezés gyanúja Kuala Lumpur. Malajziában meglepő fordulatot vett teg­nap Anwar Ibrahim volt pénz­ügyminiszternek és miniszter­elnök-helyettesnek, a kor­mányfő Mahathir Mohamad politikai ellenfelének a pere: Anwar Ibrahim ügyvédje be­jelentette a bírósági tárgyalá­son, hogy a börtönben tartott vádlott vizeletében arzént ta­láltak, vagyis felmerül a gya­nú, hogy a hatóságok meg akarják mérgezni. Ezek után a bíró berekesztette a tárgya­lást, és elrendelte a vádlott kórházi kivizsgálását. (MTI) Kínzások, kivégzések Kairó. Nyolc iraki ellenzéki csoport azt kérte az ENSZ fő­titkárától, hogy a világszerve­zet vizsgálja ki az iraki börtö­nökben zajló kínzásokat és ki­végzéseket. Kofi Annanhoz írott levelükben az iraki ellen­zékiek azt állítják, hogy a bag­dadi kormány az elmúlt 20 hónapban háromezer embert végeztetett ki. Max van der Stoel vol holland külügymi­niszter - aki az ENSZ megbí­zottjaként figyelemmel kíséri az emberi jogok iraki helyze­tét - márciusban a világszer­vezet Emberi Jogi Bizottságá­nak ülése elé tárt jelentésében maga is megalapozottnak ne­vezte ezeket a vádakat. (MTI) Afrikai Uniót terveznek Szirt. Az Afrikai Unió 2001-ig való létrehozását határozták el csütörtök éjjel az Afrikai Egységszervezet (AESZ) rendkívüli csúcsértekezletén a líbiai Szirtben. A résztvevő 43 afrikai állam- és kormány­fő által elfogadott Szirti Nyi­latkozat több közös intéz­mény, mint az afrikai parla­ment, az afrikai központi bank, az afrikai valutaalap és az afrikai bíróság létrehozá­sát irányozza elő. Az AESZ rendkívüli csúcstalálkozóját Moamer el-Kadhafi líbiai ál­lamfő kezdeményezésére hív­ták össze, hogy megvitassák elképzeléseit egy erős és egy­séges Afrika megteremtésére vonatkozóan. (MTI) Clinton Csianggal találkozik Washington. Bili Clinton amerikai elnök - mielőtt elin­dult volna az ázsiai és csen­des-óceáni országok aucklandi csúcsértekezletére - újságírók előtt azt mondta, építő szellemű párbeszédre számít Új-Zélandon Csiang Cö-min kínai államfővel. Clinton, kijelentette: az Egye­sült Államok megtett min­dent, amit a tisztesség megkí­ván a belgrádi kínai nagykö­vetség ellen tévedésből elkö­vetett légitámadás - mint fo­galmazott: a „szörnyűséges baleset" - nyomán. (MTI) Európai kisebbségi önkormányzati modellek Idejétmúlt asszimiláció Szövetségi sikerek MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Dagesztánban a szövet­ségi erők tegnap visszafoglalták a muszlim fegyveresektől Gamijah falut a novolakszkoje járásban, és a kadari területen fekvő Karamahit is megtisztították a vahabitáktól. Az összecsapásokban csaknem hetven szakadár vesztette életét, az orosz erőknél nem voltak halá­los áldozatok, de tucatnyi a sebe­sültek száma. Grozniji források szerint az orosz légierő és tüzérség tegnapra virra­dóra is folytatta a csecsen célpont­ok elleni támadásokat a dagesztá­ni határ mentén. Az ötödik napja tartó csapássorozatnak a csecsen hatóságok szerint sok polgári áldo­zata van. Az orosz védelmi minisz­térium nem erősítette meg a táma­dások hírét. A szövetségi előrenyomolással egy időben tegnap Mahacskalába érke­zett Vlagyimir Rusajlo belügymi­niszter és Anatolij Kvasnyin vezér­kari főnök, és a repülőtéren azonnal tárgyalóasztalhoz ültek a köztársa­ság vezetésével. Rusajlo és Kvasnyin később helikopterrel szemleutat tett a dagesztáni harcok körzetében. Dagesztánban a szakadár bandák elleni harcban Moszkva abból in­dul ki: a katonák életének meg­óvása fontosabb annál, mint hogy az akció sikeres befejezését bár­miféle dátumhoz kössék. Ezt Vla­gyimir Putyin orosz kormányfő jelentette ki Moszkvában, közvet­lenül azt megelőzően, hogy teg­nap az új-zélandi Aucklandba re­pült, az ázsiai-csendes-óceáni gazdasági együttműködési fó­rumra. Putyin kijelentése azért is figye­lemre méltó, mert az első, egy hó­nappal ezelőtti muszlim betörés­nél még arról beszélt, hogy másfél-két hét alatt kiverik a ter­roristákat Dagesztánból. Ez a ha­táridő akkor nem teljesült. Az orosz kormányfő - utalva arra, hogy Csabanmahi vahabita falu is nagyrészt már a szövetségi erők kezén van, s a novolakszki terüle­ten is lassanként kiszorítják az isz­lám szélsőségeseket - meggyőző­dését fejezte ki, hogy a szövetségi haderő megbirkózik feladataival, és az orosz vezetés szabta időkor­látokon belül sikerrel teljesíti a ki­tűzött célokat a különböző dagesz­táni járásokban. Dagesztáni asszony. A kalasnyikov a férjéé, aki önkéntesként vesz részt a vahabiták elleni harcokban. (TA SR/EPA) Palesztin kormányzás Gáza. Palesztin közigazgatás alá került tegnap délelőtt a megszállt ciszjordániai területek újabb hét százaléka. Az átadást a múlt hét végén Sarm es-Sejkben aláírt izraeli-palesztin megállapodás irányozta elő, és három nappal a határidő előtt hajtották végre. A területátadás azzal lépett érvény­be, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök tegnap reggel jóváhagyta az izraeli fél által készített térképet, amely a területek új elhatárolását tüntette fel. A térképet szerdai rendkívüli ülé­sét dolgozta ki és fogadtael nagy többséggel Ehud barak kormánya. A kabinet után a kneszet is még az­nap áldását adta a tervezetre. A most palesztin közigazgatás alá került mintegy 400 négyzetkilo­méteres terület katonai ellenőrzé­se továbbra is Izrael joga és fel­adata marad. A csapatokat két lépcsőben, november 15-i és ja­nuár 20-i kezdettel vonják ki. Amikor ez megtörténik, Ciszjor­dánia valamivel több mint negy­ven százaléka lesz teljesen palesz­tin kézen. (MTI) MTI-HIR Budapest. A koszovói válság után rá kell ébrednünk, hogy az emberi, kisebbségi problémák megoldása nélkül nincsen Európai Unió ­mondta tegnap a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke. Glatz Ferenc az Európai kisebbségi önkormányzati modellek a XXI. szá­zad küszöbén elnevezésű nemzet­közi kutatási program megnyitóján mondott beszédet. Kifejtette: az Eu­rópai Unió politikai, gazdasági és biztonságpolitikai konstrukciója ké­szen áll, a kisebbségi kérdésekkel azonban sokkal többet kellene fog­lalkozni. „Én a XXI. század Európá­ját az etnikai sokszínűség Európájá­nak tudom elképzelni, ahol nem­csak a nagy nemzeti kultúrák, ha­nem a kisebbségek is kiélhetik a ma­guk hagyományvilágát" - fogalma­zott Glatz Ferenc. Hozzátette: a ki­sebbségi kérdéseket nekünk, euró­paiaknak kell rendeznünk úgy, hogy ebbe magukat az érintetteket is bevonjuk. Az Akadémia elnöke szólt továbbá arról is, hogy vélemé­nye szerint az Európai Unió nem tá­mogatja kellőképpen a kisebbségi társadalomkutatásokat. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbsé­gijogok országgyűlési biztosa angol nyelvű előadásában összegző átte­kintést adott az európai kisebbségek kérdéseinek kezeléséről. Rámuta­tott: a demokrácia csak akkor tud fennmaradni, ha a társadalom min­den csoportját integrálni tudja. Az erőszakos asszimilációs törekvések azonban idejétmúltak - figyelmez­tetett. Kaltenbach Jenő szerint Eu­rópa egyre inkább multietnikai jel­leget ölt, és a nagy nemzetállamok kezdenek megszűnni. Megjegyezte: még nem jutottunk el a kisebbségek problémájának megoldásához, amelynek egyik módja az Európai Unióhoz történő csatlakozás lenne. Az orosz kormányfő szerint a katonák életének megóvása fontosabb, mint bármiféle határidő megtartása Ciszjordánia KFOR-katonák sebesültek meg Mitrovicában Négy iskola a tét MTI-HIR Pristina. A Koszovóban állomásozó nemzetközi békeerő (KFOR) több katonája könnyebben megsérült a mitrovicai szerb és albán civilek újabb heves összetűzése során. Mintegy ezer szerb kezdett csütör­tökön késő este tiltakozó gyűlést a megosztott város északi részén, a francia szektorban. Erre hozzávető­leg négyszáz albán ellentüntetést rendezett. A KFOR 250 főnyi erősí­tést küldött ki Pristinából, hogy el­lenőrzése alá vonja a helyzetet. Éj­fél tájban sikerült is lecsillapítani a kedélyeket. KFOR-források szerint a mitrovicai szerbek attól tartanak, hogy az albánok birtokba vesznek négy olyan albán iskolát, amely a zömmel szerbek lakta északi város­részben van. Hétfőn országos gyásznapot tartanak Oroszországban Vérszomjas ellenség HÍRÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Nyolcvanra emelkedett tegnap délutánra a moszkvai ház­robbanás halálos áldozatainak ed­dig ismert száma. Az orosz hatóságok feltételezése szerint gépkocsiba rejtett robbanó­anyag dönthette romba csütörtökre virradóra a lakóház harmadát. A szakértők előzetes véleménye sze­rint csaknem 300 kilogramm trotil robbanóerejének megfelelő meny­nyiségű hexogén robbant. Ezt az anyagot széles körben alkalmazzák az iparban és a hadseregben is. A kristályos port elsősorban gyújtó­szerkezetekhez használják, s a hexogén erősebb ütésre is berob­banhat. Feltételezések szerint a rob­banás a ház árkádja alatt parkoló gépkocsiban, vagy pedig a földszin­ten lévő irodahelyiségben következ­hetett be. Oroszországot nem lehet terrorcse­lekményekkel megfélemlíteni - je­lentette ki tegnapi a tv-ben Vlagyi­mir Putyin orosz kormányfő. Rövid, de szenvedélyes hangú beszédében úgy fogalmazott, hogy még tisztázni kell a moszkvai robbanás igazi oka­it, azt, hogy a robbanóanyag gon­datlan kezeléséről, bűnös hanyag­ságról vaná-e szó, vagy pedig terro­rista akcióról. .Amennyiben terror­cselekmény történt, akkor hihetet­lenül ravasz, arcátlan és vérszomjas ellenséggel állunk szemben" - jelen­tette ki a kormányfő. Oroszországban hétfőre országos gyásznapot hirdettek a moszkvai házrobbanás miatt. Szenvedés, fájdalom, kilátástalanság. Kelet-timori menekült az ausztráliai Darwin városban. (ČTK/AP) Annan még kivár, de egyre több oldalról követelik a beavatkozást Kelet-Timoron Menteni a menthetőt Vatikánváros/Washing­ton/Lisszabon/ Jakarta. II. János Pál pápa tegnap sür­gette Indonéziát és a nem­zetközi közösséget, hogy vessenek véget a Kelet-Timo­ron dühöngő erőszaknak. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Kofi Annan ENSZ-főtitkár legutób­bi nyilatkozata eközben azt mutat­ja, hogy a világszervezet tovább vár annak eldöntésével, küldjön-e csapatokat Kelet-Timorra. Annan szerint 72 órán belül át kell tekin­teni, mennyire boldogulnak az in­donéz fegyveres erők a vandál mi­licistákkal. Ha nem lesz eltűnőben az erőszak, akkor „minden erővel meg kell győzni" Jakartát, hogy fo­gadja el a nemzetközi segítséget ­vélekedett a főtitkár. Carlos Belo kelet-timori katolikus püspök viszont tegnap felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy mi­előbb cselekedjék a népirtás meg­akadályozása érdekében. Lissza­bonba érkezve úgy nyilatkozott: a nemzetközi szervezeteknek, külö­nösen a BT-nek, cselekednie kell, hogy „mentse, ami még menthető" Kelet-Timoron. Az indonéz hadse­reg főrancsnoka, Wiranto tábornok azt mondta tegnap, hogy Jakarta elvben nem ellenzi nemzetközi erők Kelet-Timorra vezénylését, de jelen­leg alkalmatlannak tartja erre az ot­tani helyzetet. Újságíróknak nyilat­kozva úgy vélekedett, hogy „okta­lanság lenne, ha a külföldi csapatok most vonulnának be oda, amikor a népszavazás felkorbácsolta a kelet­timoriak indulatait". Jobbnak tartja, ha „az indonéz katonaság lecsilla­pítja előbb a kedélyeket". A minap azzal érveltek Jakartá­ban, hogy az ENSZ közvetítésével A parlamenti jóváhagyás nem tekinthető eleve adottnak. tető alá hozott májusi indo­néz-portugál-kelet-timori egyez­mény értelmében csak a rendezési folyamat harmadik szakaszában léphetnek a volt portugál gyarmat területére a nemzetközi erők kato­nái. Ez a harmadik szakasz akkor kezdődne, amikor az indonéz par­lament szentesítené az augusztus 30-án rendezett népszavazás ered­ményét. Kelet-Timor Jakarta által kinevezett kormányzója szüksé­gesnek tartotta kijelenteni a mi­nap, hogy a parlamenti jóváhagyás nem tekinthető eleve adottnak, így a terület függetlenségét sem lehet már eldöntött tényként kezelni. Közben a kelet-timori függetlenség híveinek politikai vezetője, a Nobel­békedíjas Jósé Ramos-Horta katoli­kus egyházi körökből úgy értesült, hogy már ezrek eshettek áldozatul az Indonéziától való elszakadást akadályozó fegyveresek terrorjá­nak. Az új-zélandi Aucklandben tartott sajtóértekezletén olyan érte­sülést közölt, hogy a városokból el­hurcolt embereket teherautókon a tengerpartra vitték, járművestül felrobbantották, majd a tetemeket a tengerbe dobták. Ramos-Horta tudomása szerint - az eddig közke­letű feltevéstől eltérően - nem annyira helybeli indonézbarát milí­ciák, mint inkább az indonéz hadse­reg alakulatai követték el a tömeg­mészárlást. Úgy tudja, hogy a milí­ciák tagjainak többsége sem kelet­timori, hanem annak álcázott indo­néz. Vádja szerint módszeres népir­tásról van szó, amelyet az indonéz vezető körök már hónapokkal ez­előtt elterveztek.

Next

/
Thumbnails
Contents