Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-10 / 209. szám, péntek

10 Tévé és Rádió ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 10. Árpád magyarjai az egykorú bizánci krónikák tanúsága szerint kétnyelvűek voltak. A kettős honfoglalás-elméletről Későavarok, korai magyarok? Dusza István könyvének bemutatója Gömörhorka. A szeptember 10-12-én zajló falunapok keretében ma 19 órakor a művelődési házban kerül sor Dusza István Fapihék című könyvének bemutatójára. Az est vendégei: Bodnár Gyula kri­tikus, Juhász Katalin költő és Dinnyés József daltulajdonos Buda­pestről. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Magnificat, Adagietto 17 MOZI POZSONY HVIEZDA: Ösztön (am.) 15.30, 18, 20.30 KERTMOZI: A nagy Lebowski (am.) 20 TATRA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Ösztön (am.) 15.30, 20.30 Tíz dolog, amit utá­lok benned (am.) 18 MLADOSŤ: Énekeljük a dalt meztelenül (cseh) 18 A legkedvesebb bárom (am.) 16, 20 MÚZEUM: Knockin' on Heaven's Door (ném.-am.) 17.30, 20 ISTROPOLIS: Notting Hill (am.) 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának ffl. (szl.) 15.30, 18, 20.30 Mátrix (am.) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Mátrix (am.) 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 17.30, 18.15 Amerikai histó­ria X (am.) 18.45, 20.30 Az erőszak vonala (am.-ném.-fr.) 20.15 Nővérkék (cseh) 20 KASSA DRUŽBA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Ösztön (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 15.45,18,20.15 ÚSMEV: Notting Hill (am.) 16,18.15, 20.30 IMPULZ: Kámaszútra (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Asterix és Obelix (fr.) 17,19 LÉVA - JU­NIOR: Asterix és Obelix (fr.) 16.30, 19.30 SLOVAN: Érkezés a múltból (am.) 19 GALÁNTA - MOZI: Ronda ügy (am.) 17.30, 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: A bamba nő (am.) 19 GYÖR LLOYD: Csúcsformában (am.) 18, 20 A ravasz, az agy és két füstöl­gő puskacső (am.) 22 CINEMA CITY: Taxi (fr.) 14, 16, 18, 20, 22 Ösztön (am.) 14.30, 17.10, 19.50, 22.30 Ötvennégy (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Drogosztag (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Csúcsformában (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Mátrix (am.) 14.30, 17.10, 19.50, 22.30 A Thomas Crown ügy (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Múmia (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Vadiúj vadnyugat (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Szájkosaras kosaras (am.) 14, 16 Az űrkommandó (am.) 18, 20.15,22.30 Nyomdászként kezdte, a látványipar egyik nagy alakja lett Kötet Kner Albertről László Gyula rajza MTI-HÍR Gyomaendrőd. Gyomaendrődön megjelent az egykor Gyomáról in­duló, majd Chicagóban az ameri­kai látványipar egyik nagy alakjá­vá váló nyomdászról, Kner Albert­ről szóló életrajz; a monográfia szerzője Erdész Adám gyulai levél­táros-történész. A könyvművészet, reklám, lát­ványtervezés Kner Albert (1899­1976) által bejárt útját bemutató kötetből az érdeklődő olvasó a szá­zad első felének magyar nyomdá­szatát és az amerikai reklámgrafi­ka útját is megismerheti. A kötet bemutatja a legendás nyomdát alapító édesapa, Kner Izidor Kö­rös-parti családi műhelyét, amely­ben a hatodik gyermekként szüle­tő Albert az alapokat kapta. Az életrajzban külön fejezet foglal­kozik az egyre képzettebb nyom­dász - húszas évekbeli - bánsági és budapesti működésével; 1925-ben egy 120 munkást foglalkoztató te­mesvári üzem vezetője, 1927-ben pedig, immár a magyar főváros­ban, a Hungária Hírlapnyomda művészeti vezetője lett. A szakmai körökben mind elismer­tebb Kner Albert 1940-ben a zsidó­törvények miatt az Amerikai Egye­sült Államokba települt át s a ké­sőbbiekben ott futott be sikeres pá­lyát. Mint a kötet szerzője fogalmaz: Kner Albertet - Moholy-Nagy Lász­lóval, Herbert Bayerral s más, szin­tén Európából érkező művészek­kel együtt - azon tervezők közt tartják számon, akik munj<ásságá­nak hatására az Egyesült Államok­ban megnőtt a tervezés és az alkal­mazott művészetek tekintélye. Az augusztus 16-26. között rendezett debreceni Ady End­re Akadémián kiváló szakem­berek sora tartott előadást. Köztük volt Selmeczi László régész, a Hajdú-Bihar megyei múzeumok és a debreceni Déri Múzeum igazgatója is, akivel alábbi beszélgetésünk készült. VOJTEK KATALIN Évtizedek óta tart a vita László Gyula professzor, a tavaly el­hunyt kiváló régész kettős hon­foglalás-elmélete körül, melynek lényege, hogy az 568-tól avarok által lakott Kárpát-medencében 670-ben megjelenő, későavarok­nak nevezett népesség magyar volt. Ön az előadásában László Gyula elméletének utóéletéről beszélt. Arra igyekeztem rávilágítani, mi­lyen eredményeket értek el azok a kutatók, akik a László Gyula pro­fesszor által felvetett kérdésekre keresték a választ. László Gyula nyugtalanító kérdé­sei olyanok, mint az erjesztő ko­vász. Termékenyítően hatnak a magyar történelemtudományra, régészetre még akkor is, ha so­kan nem értenek egyet a kettős honfoglalás elméletével. Ez kétségtelenül így van, ezért lehet eredményekről beszélni. Például egy nyelvész, a szlavista Király Pé­ter szerteágazó kutatásainak ered­ményei alapján derült fény arra, hogy egyedül a magyarokat nevez­ték onoguroknak. O gyűjtötte össze azokat a 8.-9. századi nyugati forrá­sokat, amelyekben fellelhető az „onogur" elnevezés, vagy annak la­tin származéka, a „hungarus". Ugyancsak a kettős honfoglalás el­méletének megjelenését követő ku­tatásoknak köszönhetően tudtuk meg, hogy az orosz őskrónika szö­vegének az a gyakran idézett része, amely az avarok teljes kipusztulásá­ról tudósít, csupán átvétel, egy bi­zánci hagiografiai munka szó sze­rint\ fordítása, tehát nincs semmifé­le történelmi hitele. Sorolhatnám még hosszan tovább azokat az apró eredményeket, amelyeket a tudo­mány ezen a területen elért. Előadásában utalt arra a László Gyula által említett adatra, hogy egy 860 körüli oklevél az avar ha­tárhegységet Ungariorum mar­chaként jelöli, vagyis magyar A Gombaszög Fejlesztéséért Ala­pítvány és a Meseszínház 1999. október 5. és 10. között a gomba­szögi kempingben az idén is meg­rendezi a Mesetábort. A tábor célja az 1998-ban elkez­dett szakmai munka folytatása. A résztvevők megtanulhatják, ho­gyan nyúljanak a meséhez, az ősi közösségfejlesztő és -őrző eszköz­höz. Megtanulhatják, hogyan ala­kítsák a közösség és az egyén vi­szonyát, hogyan használhatják a megszerzett tudást a különböző szintű közösségekben, legyen az óvoda, iskola, egyház, kórház, színház, falu vagy város. Előadók: Mese- és drámapeda­gógia: Gabnai Katalin (Budapest), Zsélyi Katalin (Komárom), Tóth Zsuzsa (Budapest). Meseírás: Kozsár Zsuzsanna (Kas­sa ), N. Tóth Anikó (Ipolyság). Meseház, játszóház: Környei Alice (Kecskemét), Szabó Zsuzsa (Pécs). Bábjáték, mesejáték: Kiss Rita (Pécs), Pályi János (Budapest). Mesemondás, énekmondás: Ba­din Ádám (Rozsnyó), Écsi Gyöngyi (Rozsnyó). Zenei anyanyelv és kézműves­ség: Szedlák József (Terény), Hor­váth Zoltán (Kecskemét), Majoros Gyula (Kecskemét). Mesekoreográfia: Bocsárszky At­tila (Kassa). hegynek nevezi a honfoglalás előtt több mint negyven évvel. Abban egyetérthetünk, és gondo­lom, mindenki egyet is ért, hogy 670-ben is onogurok érkeztek a Kárpát-medencébe, és Árpád ma­gyarjait is onoguroknak nevezték. Azt azonban már korántsem olyan könnyű eldönteni, hogy a 670 táján érkezett onogurok miért beszéltek bolgár-török nyelven, míg Árpád népe magyarul beszélt, illetve - a bizánci források tanúsága szerint ­kétnyelvű volt. Lehet, hogy egyszer szerencsénk lesz, és megtudjuk, mi­lyen nyelven beszéltek a későava­rok. Tény, hogy egy-egy nomád po­litikai alakulatban a vezető réteg et­nikuma nem volt feltétlenül azonos az általa vezetett nép etnikumával. Az, hogy Kovrat fia törökül beszélt, még nem jelenti azt, hogy az általa vezetett és 670 táján a Kárpát-me­dencében letelepedett nép is a tö­rök nyelvet használta. Nem állítom azt, hogy ez a nép magyarul be­szélt, mert ezt nem tudjuk bizonyí­tani. De egyértelműen elutasítani sem lehet ezt a feltételezést. Épp azért nem, mert - mint említettem -, az onogur birodalomban élő etni­kumok közül az onogur nevet egye­dül a magyarokra értették. Kimutatható valamiféle antropo­lógiai hasonlóság a későavarok és Árpád magyarjai között? Több antropológus eredményei azt mutatják, hogy a kora Árpád-kori Beszédtechnika: Főzy Krisztina (Budapest). A táborban részt vehetnek gyer­mekek (6-15 éves korig maximum 20 fő) és felnőttek (maximum 35 fő). A jelentkező tüntesse fel nevét, cí­mét, születési adatait, rövid leírást arról, milyen kapcsolatban állt ed­dig a mesével. A tábor elsősorban felnőtteknek szól, de felvállalja azon gyermekek képzését is, akiket pedagógusaik, csoportvezetőik, rendezőik arra érdemesnek tartanak. A részvételről a jelentkezések alapján a mesetábor szakmai taná­csa dönt. Kedvező elbírálás esetén a résztvevő postafordultával meg­kapja a szakmai anyagot és a tá­borról szóló részletes információ­kat. Részvételi díj: felnőtteknek: 800, gyerekeknek: 450 korona (benne a szállás, étkezés, és a szakmai kép­zés díja). Jelentkezési határidő: 1999. szep­tember 20. Jelentkezni az alábbi címen lehet: „Gombaszög fejlesztéséért" Alapít­vány Nadácia „Pre rozvoj Gombaseku" 049 51 Szalóc - Slavec 112. Információ: Telefon: 0942/ 7922114, 79213 40, 27864 lakosság antropológiai képe a késő­avar lakosságénak felel meg. Ez nyilván azt jelenti, hogy a különbö­ző antropológiai típusok megfelelő százalékaránya hasonló a két idő­szakra és a két népre vonatkozóan. Ez az antropológiai kép azonban kevés a pontos eredmények meg­rajzolásához. Valamit jelent ugyan, de önmagában nem mérvadó, to­vábbi - másféle - bizonyítékok kel­lenek. Hogy egy abszurd példát mondjak; egy magyar antropoló­gus, aki a nagydoktori értekezését Romániában védte meg, disszertá­ciójában azt „bizonyította be", hogy a Kárpát-medence lakossága antro­pológiai szempontból a bronzkor óta autochton, ami persze történeti képtelenség. A nemrég Magyarországon talált, egyesek által 8. századinak tar­tott agyagfúvóka „fúnák" rovás­írásos felirata a szenzáció erejé­vel hatott. Elhangzottak olyan vé­lemények, hogy ez a lelet is Lász­ló professzor kettős honfoglalás­elméletét igazolja. Ezt is nehéz önmagában megítélni. A kutatást megnehezíti az a körül­mény, hogy rovásírásos emlékeink csupán néhány jelből állnak. A leg­hosszabb, a szarvasi tűtartón olvas­ható, 44 rovásjelet tartalmaz, de azt három kutató háromféle módon fejtette meg, tehát ott valami nem stimmel. Az az Árpád magyarjaira vonatkoztatható rovásírásos emlé­MÜSORAJÁNLÓ Szombat: 9-kor indul adásunk a Hétről hétre magazinnal. Szólunk a szlovákiai diákokat érintő magyar­országi ösztöndíjak odaítélésről; egyetemistákkal beszélgetünk a ha­zai felsőoktatás helyzetéről; vissza­térünk Göncz Ápád hivatalos szlo­vákiai útjára; a szociális tárca képvi­selőjét pedig a támogatási rendszer módosításáról kérdezzük. A Hazai tükör 11.30-kor kezdődő adása Kö­bölkút községet mutatja be. Ernest Hemingway születésének 100. év­fordulója alkalmából tűztük műsor­ra az Aldéit a harang szól c. művé­ből készült hangjátékunkat Gobbi Hilda, Gordon Zsuzsa és Sinkovits Imre főszereplésével, 13 órától. 14.05-től a Nevelők fórumában Turczel Lajos és Popély Gyula a ma­gyar nyelvű oktatás újraindításának 50. évfordulójára emlékezik. 15-kor Irodalmi mozaik. A műsorban be­szélgetés hangzik el Dudás Károly vajdasági íróval, megemlékezünk a 20 éve elhunyt Farkas Jenőről és Emil Boleslav Lukáčról. Fél négytől válogatás hangzik el ismert musica­lekből. A Köszöntő után hírössze­foglaló zárja szombati adásunkat. Vasárnap: Hírösszefoglalóval és künk, amely egy Bács-Kiskun me­gyei honfoglalás kori sírban talált íj csontmerevítőjén olvasható, török nyelven íródott. Amíg nem sikerül kizárólagos nyelvi bizonyítékot ta­lálni, ez a kérdés nyitott marad. Ha László Gyula feltételezése esetleg tévesnek bizonyulna is, tény, hogy hatalmas lökést adott a kutatásnak. Ez kétségtelen. Mert ha bebizonyo­sodna is, hogy nem volt igaz a ket­tős honfoglalás, s hogy a 670-ben érkezett onogurok mind egy szálig törökül beszéltek, akkor is volt ér­telme, mert soha annyit nem foglal­koztak a 8. és 9. századdal a szak­emberek, mint László Gyula elmé­letének megjelenését követően. Ne­ki köszönhető, hogy sok dolgot tisz­tábban látunk. Ön a hozzá közelebb álló tanítvá­nyok köréhez tartozott. Milyen ember volt László Gyula? Csak jót mondhatok róla. Rendkí­vül szuggesztív pedagógusszemé­lyiség, remek előadó volt. S mivel festőművésznek is kiváló volt, elő­adás közben bámulatos biztonság­gal rajzolta fel azokat a tárgyakat, motívumokat, amelyekről beszélt. A tanítványait partnerként kezelte. Ha valamelyikük új ötlettel állt elő, László Gyula akkor is buzdította, ha tudta, hogy a feltevése helytelen. Azt akarta, hogy járja végig az utat, és maga jöjjön rá a tévedésére. ^ ROZHLAS sporthírekkel kezdődik az adás 8­kor. 9-kor a katolikus félórában Elek László udvardi esperes-plébános el­mélkedését hallják, és most indítjuk Ürge Tamás gútai esperes-plébános Van pár perce? című új sorozatát. Fél tíztől P. A. Locatelli és Mozart műveiből válogatunk. A 10 óra öt perckor kezdődő Randevőban befe­jeződik Vuk története; dunaszer­dahelyi gyerekeket kérdezünk nyári élményeikről; stúdióvendégünk a somorjai Rómeó Vérzik zenekar, és bemutatjuk a Krétapor c. diáklapot. A házigazda Csenger Ferenc. 14 óra 5 perctől Mayer Judit a szótéveszté­sekről szól. 15 órától a Tallózó je­lentkezik. Fél négykor Hazai tája­kon. A műsor a szeptemberi Mária­ünnepekkel foglalkozik. A Köszöntő után hírösszefoglaló. (B. E.) Roman Ondák fotóiból nyílik kiállítás szeptember 14-én Budapesten a Ludwig Múzeumban. A kiállítást október 17-ig tekinthetik meg az érdek­lődök. FELHÍVÁS - MESETÁBOR '99 A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvége a rádióban

Next

/
Thumbnails
Contents