Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-05 / 179. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 5. KULTÚRA - OKTATÁS 5 A romákat évszázadokon át irtották Európában, majd letelepítésükkel próbálkoztak, kevés sikerrel A fáraó népe, a mi nomádjaink férfi pedig nem házasodhatott ci­gány nővel. De a gyerekek csakha­mar megszöktek, a cigányok pedig házasság dolgában nemigen tö­rődtek a rendelettel. Néhány ma­gánszemély is kísérletet tett a lete­lepítésre, Hám János szatmári püs­pök 1857-ben cigányiskolát alapí­tott, amely azonban csakhamar ta­nuló nélkül maradt, mint Farkas Ferdinánd iskolája Érsekújvárott. Habsburg József főherceg részben a cigányok jótevőjeként vonult be a történelembe, a cigányok kirá­lyaként tisztelték, messze földről hozzá fordultak segítségért. Nagy­szabású letelepítési tervei azonban csak részleges sikerrel jártak, erről írott tanulmányát akár mai kor­mányjelentésként is olvashatjuk, pedig több mint 100 éve íródott. ,Amire vállalkoztam, több aka­dállyal is találkozott. Először is az az egy évnyi idő melyet e kísérletre fordíthattam, igen rövid volt, te­kintve a cigány nép vad erkölcsit, és azt, hogy e nép a művelődés leg­alacsonyabb fokán áll." A csapatokat vajdák vezették, s mi­vel ugyanazon törzs több csapat­ban vándorolt, jeleket, afféle „út­jelző táblákat" hagytak az utánuk jövőknek, melyekkel a vándorlás útját és más híreket tudattak. A je­lek ősrégiek, nemzetségről nem­Magyarországon üldö­zési rendeletekkel nem zaklatták a cigányokat. zetségre szálltak. A vándorjel hír­mondó- és törzsjelből állt össze, melyekhez „időszámítási jel" tár­sult. A jel megsemmisítése főben­járó bűnnek számított és kiközösí­tést vont maga után. Ez is mutatja, mekkora volt a jelentősége a ván­dorcigányok számára; jól látható helyen, keresztutakon, magányo­san álló fákon, hidak mellett he­lyezték el őket. Ha felületesen betekintünk a ro­mák történelmébe és vándorlásai­ba, még mindig nem kapunk vá­laszt arra, szervezett vagy spontán­e a mai. Bizonyos fokú szervezett­ség mindenképpen mutatkozik. Enélkül aligha lehetne választ ta­lálni arra, hogyan jut el Finnor­szágba egy olyan család, amely ed­dig a szomszéd faluban sem járt, vagy arra, miért nem kelnek útra a magyarországi, romániai romák. S ha figyelembe vesszük, hogy „klasszikus" cigányvajdák már nin­csenek, de a roma közösségek erő­sen befolyásolhatók, csak azt a sze­mélyt kell magtalálni közöttük, akinek adnak a szavára. A vándor­jelek helyett pedig megteszi a levél vagy a telefon, vagy ami még ké­zenfekvőbb, a televízió és a sajtó. Nyilván nem véletlen, hogy a ma­gyarországi média egyáltalán nem foglalkozik a nagy szlovákiai és csehországi roma népvándorlással. A Nafta Gbely egyharmada az állam kezébe kerülhet Peter Lelkeš védence megtagadta a vallomástételt Ľudo Kaník marad? Nyelvébe harapott HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A kormány tegnapi dön­tése után a Nafta Gbely stratégiai fontosságú vállalat részvényeinek 32 százaléka újra az állam kezébe kerülhet. Az ügylet rendkívül bo­nyolult, mivel a részvénycsomag megvételére a Tatra Bank elővételi joggal rendelkezik. Miután a Tatra Bankhoz kerülnek az értékpapír­ok, az a megegyezés szerint a Szlo­vák Takarékpénztárnak adja -el, végezetül az állami kézben levő bank a Nemzeti Vagyonalapnak és a Szlovák Gázműveknek (SPP) ad­ja tovább. A Vagyonalap és az SPP nem egyenlő arányban osztozik a részvényeken, a gázműveké lesz 19 százalék, a Vagyonalapé 13 százalék. Ennek előfeltétele, hogy a bíróság feloldja a részvénypa­kettre vonatkozó, kereskedést le­hetetlenné tevő zárlatot. Ideális esetben már ma feloldják a zárla­tot. A Nafta Gbely értékpapírjai­nak körforgásával kapcsolatban azonban van még egy bökkenő: a bíróság esetleg nem csupán a 32 százalékos részvénypakett zárlatát oldja fel, hanem a teljes, 45,9 szá­zalékos csomagét is. A fennmara­dó 13,9 százalékos részesedéssel viszont a Druhá obchodná Rt. ren­delkezhet, amely élve a helyzettel, egy, a Vagyonalaptól független szubjektumra ruházhatná át az ér­tékpapírokat. Mivel az egész pénz­ügyi tranzakcióra teljes hírzárlat vonatkozik, a szövevényes ügylet néhány részlete nem világos. A kormány tegnapi lépéséből arra lehet következtetni, hogy Ľudovít Kaníknak, a Vagyonalap elnöké­nek leváltása nélkül rendeződik a Gbely-ügy. TA SR-, SITA-HlR Pozsony. A Szlovák Információs Szolgálat kémelhárításának egykori vezetője, Jaroslav S. tegnap ugyan megjelent a kihallgatáson, de vallo­mást nem tett. Ügyvédje, Peter Lelkeš szerint védence az alkot­mánybíróság határozatára hivat­kozva tagadta meg a vallomástételt. A határozat szerint az elnöki jogkö­rökkel felruházott kormányfőnek nincs joga az államfői döntések fe­lülvizsgálatára, azaz Mikuláš Dzu­rindának nem volt joga felülbírálni a Vladimír Mečiar által elrendelt amnesztiát. Lelkeš szerint védence ifjabb Michal Kováč elrablásával, és az oltárkép ügyével kapcsolatban nem volt köteles vallani. A lakosok 57 százaléka kormányátalakítás párti Támogatott elgondolás Pozsony. Szlovákia lakosságának 57 és fél százaléka tartja szükséges­nek a kormány átalakítását - derül ki a Polis Slovakia ügynökség felmé­réséből. A megkérdezettek 29 szá­zaléka úgy véli, a kabinetet nem kell átalakítani. Az átalakítást elsősor­ban az ellenzéki választók támogat­ják. A kormánypártok szimpatizán­sainak több mint fele ugyancsak szükségesnek tartja az átalakítást, 36 százalékuk ellenzi. (TA SR) RÖVIDEN Eddig 127 vízumot adtak ki Pozsony. A Norvég Királyság bécsi nagykövetségének dolgozói tegnap a pozsonyi konzulátuson 127 vízumot adtak ki. Egy kér­vényt sem utasítottak vissza, a kérvényezők között nem voltak ro­mák. További 27 még elbírálásra vár. Vízumért Norvégia Jašík ut­cai főkonzulátusához lehet folyamodni, mely minden szerdán 10­től 15 óráig fogadja az ügyfeleket. A kérvényezők száma július 30­ával összehasonlítva - amikor 65 vízumot adtak ki - a duplájára emelkedett. (TA SR) Folytatódik a vizsgálat Pozsony. Pavol Ruskónak, a Markíza televízió vezérigazgatójának és „ukrán tanácsadóinak" ügyében folyó vizsgálat még nincs lezár­va -jelentette ki Ladislav Pittner belügyminiszter. Szerinte min­den Oleg T.-nek, Ján Ducký feltételezett gyilkosának a vallomásá­tól függ. A nyomozók tőle szeretnék megtudni, kijuttatta az ukrá­nokat Szlovákiába, és milyen kapcsolatokat építettek ki. Az már csak Oleg T.-n múlik, hajlandó lesz-e együttműködni a nyomozók­kal - mondta Pittner. (SITA) Megszorítás miatt elutasítva Pozsony. A Demokratikus Baloldal Pártja szerint a gazdaság fejlődésének Ivan Mikloš által kidolgozott középtávú koncep­ciója nem teljesítette az elvárásokat, ugyanis túl sok megszorí­tást tartalmaz. A miniszterelnök-helyettes várhatóan augusz­tus 11-én terjeszti a kabinet elé koncepcióját. A párt nem ellenezné Gabriel Palacka közlekedési és távközlési miniszter leváltását. (SITA) A DBP nem válik meg Ficótól Pozsony. A Demokratikus Baloldal Pártja egyelőre nem akar meg­válni Robert Fico képviselőtől - jelentette ki a párt alelnöke, Milan Ftáčnik. Szerinte a baloldali honatya rendkívül tehetséges és ügyes politikus, aki jelenleg fenegyerekként viselkedik, és a kormánytag­jaként a koalíciót kritizálja. Nehéz ebben megakadályozni - mond­ta Ftáčnik, és hozzátette, Fico tehetségét és képességeit a párt javá­ra szeretné felhasználni. (TA SR) Névváltoztatás a roma mozgalomban Királyhelmec. A Roma Kereszténydemokrata Mozgalom ezentúl Magyar Demokratikus Roma Mozgalom néven működik. A mozga­lom új elnöke, Balogh József elmondta: a korábbi vezetés sok eset­ben nem állt a helyzet magaslatán célkitűzései teljesítése terén, ami csaknem a mozgalom széthullásához vezetett. A névváltozta­tást az alapszabályzat megőrzése mellett a szervezet tagjainak többsége támogatta, (kat) Állásfoglalás a whiskysről Budapest. A napokban lezárul az a rendőrségi vizsgálat, amely alapján megállapítást nyer, hogy a whiskys néven ismert - jelenleg szökésben levő - Ambrus Attila rabolta-e ki múlt héten a soroksári OTP-fiókot. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a vizsgálat érdeké­ben nem árulta el, milyen bizonyítékok vannak a nyomozók kezé­ben. Korábbi információk szerint a szakértői vizsgálat kiterjed a rablás helyszínén készült videofelvételre és a tettes eldobott ruhái­nak elemzésére. (MTI) Rendőrre támadt a harcias anyuka Pozsony. Kisebb fejsérülést szenvedett az a 38 éves lévai rendőr, aki szemtanúja volt egy anya és lánya közötti civakodásnak. Ked­den hajnalban a 43 éves anyuka hajánál fogva cibálta és cipőjével fejbe verte 21 éves lányát. Az éppen arra járó rendőr felszólította, csillapodjon le, mire az agresszív nő cipője sarkával őt is megütöt­te. Az asszony ellen hatóság elleni erőszak alapos gyanúja miatt el­járást indítottak. (TA SR) Törvényellenes az előlegkérés Pozsony. Egyetlen jogszabály sem teszi lehetővé a Szlovák Gyógy­szerészeti Kamara javaslatának gyakorlati alkalmazását, vagyis azt, hogy a betegek előleget fizessenek a gyógyszerekért - jelentet­te ki Vladimír Balogh, az Egészségbiztosítók Társulásának elnöke. Szerinte nem lehet megkerülni a törvényt, mely kimondja, hogy a biztosítók az egészségügyi ellátás költségeit a szerződéses egész­ségügyi intézményeknek térítik meg. (TA SR) Kábítószerkereskedők akadtak a horogra Pozsony. A cseh rendőrség kommandósai a pozsonyi rendőrség szervezett bűnözés elleni hivatalával együttműködve, Brünnben letartóztattak egy hattagú csoportot. Az akció során 430 gramm kábítószert is lefoglaltak. Az öt 24 és 34 év közötti cseh állampol­gár szlovák bűntársa a Vágsellyei járásból származó 40 éves Ale­xander L., aki eddig 11 -szer volt büntetve. A letartóztatottaknál tartott házkutatások során egy gázpisztoly került elő, több drogot nem találtak. (SITA) Hamis ötezresek bukkantak fel Pozsony. Az egyik handlovái vendéglőben kedden hamis ötezerkoronások bukkantak fel. A tulajdonos elmondása szerint egy roma férfi fizetett a hamis pénzzel. Egy nappal korábban ugyancsak hamis ötezresek tűntek fel Bánovce nad Bebravouban. A rendőrség tájékoztatása szerint a két sötét bőrű 20 és 25 év kö­zötti, körülbelül 170 cm magas fiatalember meglepő választékos­sággal beszélt szlovákul. (SITA) Raisza Gorbacsova leukémiás Bonn. Raisza Gorbacsova, Mihail Gorbacsov utolsó szovjet államfő 67 éves felesége súlyos leukémiában szenved - jelentették be Né­metországban a kivizsgálást vezető orvosok. Raisza Gorbacsova betegsége és az alkalmazott kemoterápiás kezelés következtében nagyon lefogyott. (MTI) A politikusok, a sajtó, a nyo­mozó szervek és a széles tö­megek már-már akadémiai szinten értekeznek arról, va­jon szervezett-e a romák tö­meges kivándorlása Szlová­kiából. HOLOP ZSOLT Most akár azt is hihetnénk, hogy a nagy roma vándorlás idejét éljük, de történelmi tény, hogy az euró­pai romák egy része a 20. század közepéig vándorolt, s csak egy kis részük telepedett le városokban, falvakban, és vette át ezt az élet­módot. A romák a 15. században érték el Közép-Európát, előtte Gö­rögországban vetették meg lábu­kat, 1414-ben már jelentős szám­ban éltek a Peloponnészoszi-fél­szigeten, ám a török hódítók kímé­letlenül elüldözték őket. Magya­rországon az 1400-as évek elején vonultak át, és innen elárasztották egész Európát, Svédországtól kezdve Skóciáig és Portugáliáig. Már Európába érkezésükkor sem tudtak őshazájukról egyértelmű felvilágosítást adni, s ez azt jelzi, hogy évszázadokkal korábban el­hagyták Indiát. Magukat romnak (ember) nevezték, de az európai népek a legkülönfélébb neveket aggatták rájuk. Angliában gypsinek hívták őket, mivel Egyiptomot jelöl­ték meg őshazájukként. Innen a spanyol gitano név is. De Németal­földön például ungernek, vagyis magyarnak nevezték őket, mivel Magyarországról mentek oda, a franciák viszont ugyanilyen okból a bohémien (cseh) nevet adták ne­kik. Dániában és Svédországban tatern (tatárok) vagy heidenen (pogányok) volt a nevük, az észa­kiasan fehér finnek pedig nemes egyszerűséggel csak mustaláinennek, azaz feketéknek hívták őket. A magyar a cigány mellett fáraó fiainak vagy fáraó A cigányok egyiptomi búcsújárókként tüntet­ték fel magukat. népének is nevezte őket, állítóla­gos egyiptomi származásuk miatt. De tartották őket közép-ázsiai és észak-afrikai eredetű népnek, sőt német zsidóknak is, akik a német­országi zsidóüldözések elől mene­kültek el a 14. században, hogy jó száz év elteltével bukkanjanak fel ismét. Ma sem tudni egészen biztosan, India mely területéről származ­nak, az egyiptomi származás pedig onnan merült fel, hogy vándorlá­suk során Közép-Ázsiában huza­mosabb ideig tartózkodhattak Nikodémia város környékén, amit Kis Egyiptusnak is neveztek. A cigányok egyiptomi búcsújárók­ként tüntették fel magukat, ami­Megátkoztál, meg is vertél... kor megjelentek Közép-Európá­ban, s örökös vándorlásukat azzal a mesével indokolták, hogy „miu­tán visszatértek a keresztény hitre, amiatt kell hét évig zarándokolni­uk és a keresztények alamizsnái­ból élniük, mivel Jézust, ki szülői­vel Heródes elől menekült, nem fogadták be". A magyar cigányok külön mesével rendelkeznek. Ami­kor Krisztust keresztre feszítették, egy csapat cigány vonult arra, de ahelyett hogy kihúzták volna a szögeket testéből, ellopták azt a kevés ruhát is, amit rajta hagytak megfeszítői. Ekkor Jézus megát­kozta őket, hogy örökre hontala­nul vándoroljanak. (Megátkoztál, meg is vertél / Örök csavargóvá tettél - szól az ún. cigány him­nusz.) Bolognában 1422-ben jelentek meg, András nevű cigány herceg vezetésével, aki azt beszélte, hogy népével visszatért a keresztény hit­re, miután a magyar király elfoglal­ta országát, és most parancsára hét évig kell zarándokolnia; jelenleg Rómába megy a pápához. Az ilyen és hasonló mesék következtében egy ideig majdnem mindenütt szí­vesen fogadták a cigányokat, s nemhogy alamizsnát kaptak, időn­ként gazdagon megajándékozták őket, némely tartományban egy aranyforint bírságot fizetett az, aki megütött egy cigányt. Gyakran kaptak ajánlólevelet a királyoktól, ami afféle középkori vízumként működött. Magyarországon Zsig­mond adott nekik ilyen ajánlóleve­let. Más csoportok császári és pápai útlevéllel voltak ellátva, „herce­gek" és „grófok" vezették őket. De a kegyes fogadtatást csakhamar ádáz üldöztetések váltották fel majdnem mindenhol, államilag, a (Dömötör Ede felvétele) legszigorúbb üldözési rendeletek alapján jártak el velük szemben kö­zel 300 éven át. A német tartomá­nyi hercegségek újra meg újra ren­deleteket adtak ki a hatóságoknak, hogy a hercegség területén löves­sen le minden ott található cigányt. I. Frigyes Vilmos meghagyta, hogy az országa területén talált, minden 18. életévét betöltő cigány felakasztassák, de a cigányok sze­rencséjére a hatóságok nem min­denhol tartották magukat buzgón a rendelethez. Svédország és Dá­nia „humánusabban" járt el, 1662­ben halálbüntetés terhe mellett va­lamennyi cigányt kiutasítottak az országból. Franciaországban vi­szont szigorúan végrehajtották az 1565-ben hozott rendeletet, és ki­irtották a cigányokat, hogy írmag­juk is alig maradt, akik a Pireneu­sokban, a baszkok között tudták meghúzni magukat 1802-ig. Eb­ben az évben, december 6-án éjjel valamennyit összefogdosták, hajó­ra tették és Észak-Afrikában szél­nek eresztették őket. Magyarországon üldözési rendele­tekkel nem zaklatták a cigányokat, sőt zenéjük révén hamarosan el­nyerték a nemzet rokonszenvét. Az 1525-ös hatvani országgyűlés­re már hivatalosan felfogadtak ci­gányzenészeket. Letelepítésükkel elsőként Mária Terézia próbálko­zott. 1761-ben megtiltatta a ci­gány elnevezés használatát, s újla­kosok, újmagyarok, újparasztok elnevezést rendelt el. (A magyar ezenkívül még a purdé (mezte­len), dádé (atya), csóré (szegény) elnevezést használta). A sikertelen letelepítési kísérlet után Mária Te­rézia elrendelte, hogy a cigány gyermekeket szüleiktől elvegyék és nevelőszülőkhöz adják, cigány

Next

/
Thumbnails
Contents