Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-31 / 201. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 31 KOMMENTÁR Kisipar - nagy adó PÁKOZDI GERTRÚD Szlovákiában eddig még egyetlen kormánynak sem sikerült rendet teremtenie az adóztatásban; a behajtásra váró adóhátralék már meghaladja a 48 milliárd koronát. A legfegyelmezetlenebb adófizetőknek a „káefték" bizonyulnak, a fentiekben említett összeg mintegy 40 százalékát az ilyen társaságok tartozása képezi. Az adóhivatalok mindenesetre némi reményt fűznek a büntető törvénykönyv holnap hatályba lépő módosításához is, melynek értelmében az adócsalás, illetve az adóbefizetés elmulasztása egyaránt bűntettnek minősül majd, tehát az eddiginél lényegesen szigorúbb lesz az ilyen cselekedet megítélése. A fegyelmezettebb adófizetés azonban csak az egyik lehetősége annak, hogy az állami költségvetés bevételei az elképzeléseknek megfelelően alakuljanak. Legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb az adórendszer olyan megreformálása, amelynek köszönhetően számottevően csökkennének a vállalkozói adóterhek, több pénz maradna fejlesztésre, ami végső soron a gazdaság várva várt élénkülését eredményezhetné. Az eddigi kormányok egyikének sem volt mersze ilyen lépés-megtételére, s jóllehet a költségvetési hiány nem éppen kedvező alakulása miatt ez a kormány is elodázhatná a vállalkozói adóterhek csökkentésének megkezdését, nem teszi. Tisztában van vele, hogy az egészséges vállalkozói környezet kialakítása szempontjából elengedhetetlen és egyúttal elodázhatatlan az adórendszer átfogó reformja. Nem lenne ez kockázatmentes lépés; ha beválnak a pénzügyminiszter számításai, a tervezett adócsökkentés következtében az állam az elkövetkező két évben mintegy 10 milliárd korona költségvetési bevételtől esik el. De ez vállalható kockázat lenne. Sajnos a kormánykoalíció adóreformmal kapcsolatos ígéretei és elképzelései nehezen öltenek testet, elbizonytalanítva ezzel mintegy 300 ezer kisvállalkozót, iparost. Ők azok, akik már türelmetlenül várják, kik is lesznek jogosultak az olyan iparengedély kiváltására, amely kisvállalkozók és iparosok százezrei számára tenné lehetővé bevételeik és kiadásaik egyszerűbb nyilvántartását, s az ilyen engedély kiváltásával megszabadulnának a jövedelemadó-fizetés nehézkes és a zsebükből rendkívül sokat kivevő eddigi gyakorlatától. A kormányígéretek szerint januártól már működnie kellene az új rendszemek, a módosított törvény azonban még sehol. Megtörténhet, hogy a nagy kapkodásban azt a javaslatváltozatot hagyják jóvá, amely a vállalkozóknak csak a töredékét érintené, többségük pedig továbbra is nyögné a fejlesztési források képzésének szinte esélyt sem hagyó adófizetési terheket. Rosszul sikerült törvényből pedig már elege van Szlovákiának, hiszen gazdasági bajaink zöme éppen az ilyen lyukas törvényekben gyökerezik. JEGYZET Mint a bika SÓKI TIBOR Ha a bika előtt vörös leplet ráz a torreádor, megvadul. Mármint a bika. Persze akkor is, ha a lepel fehér vagy szürke, vagy akármilyen színű. A torreró sem nélkülözhetetlen. A bikát bárki felhergelheti, nem válogatós. Akárcsak a szlovák sajtó. Az is hamar toporzékol, fújtat és támad. Legutóbb Bugár Béla lengette meg előttük - akaratlanul - azt a bizonyos leplet. A derék nagyon nem magyar újságírók fújtattak, mint a bika. Az ellenzéki sajtótól, persze, nem is nagyon vártunk mást. Szinte csalódott lettem volna, ha a véres szájú legeslegnemzetibb tollnokok nem kezdenek el óbégatni. Az is meglepő lenne, ha ezután az ellenzék nem indítványozná a parlament alelnökének leváltását. Az már azonban kissé elgondolkodtató, hogy egyes, általunk korábban józannak tartott sajtóorgánumok is csatlakoztak azokhoz, akik menten farkast kiáltottak, amint magyar szót hallottak Madarászon. Egy a DBPhez közel álló lapban ráadásul az egyik cikk írója meglehetősen keresetien - vagy nagyon is megválogatott - szavakkal feddte meg a magyarul rakoncátlankodó bogaras szlovákiai magyar politikust. Egyetlen apróságról azonban megfeledkeztek a hangoskodók. Bugár nem mint a parlament elnöke, hanem mint az MKP elnöke szólalt fel. Nem politikai beszédet, hanem előadást tartott egy olyan rendezvényen, melynek szervezői és hallgatói elsősorban a magyarok közül kerültek ki. S az előadás elsősorban nem a sajtónak, vagy a jelen levő politikusoknak, hanem a szabadegyetem szabad hallgatóinak szólt; voltak ott Erdélyből, Kárpátaljáról, Magyarországról is. Ha Bugár esetleg szlovákul beszél, és ők egy árva szót nem értenek, az nekik lett volna arculcsapás. Ami a jelenlevő szlovák politikusokat ületi, ők végighallgathatták az elmondottak fordítását, s a sajtó magyarul nem tudó képviselői - ha már egyszer az előadásra is kíváncsiak voltak szintén használhatták azokat az apró fekete bigyókat, melyek olyan egyszerűvé teszik az egész átkozott nyelvi kérdést. Hogy ezek után miért kell mégis azonnal jajveszékelni? Akad, aki megszokásból teszi, mások azért, mert nem könnyű egyik napról a másikra európai szellemű emberré válni. Főleg akkor, ha a sovinizmus ott lapít egyesek zsigereiben, s csak az alkalmat várja, hogy hallathasson magáról. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teljeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Hölgyem, azt hiszem jól megértjük majd egymást. Én is csak a pénz iránt érzek tiszta szerelmet. (Peter Gossányi karikatúrája) Ez volt - főleg a németeknek „köszönhetően" - a történelem első totális háborúja Ahol a második világháború elkezdődött 1939. szeptember elsején hajnali 4 óra 45 perckor a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, és ezzel kezdetét vette a második világháború. KOVÁCS PÉTER-MTI A német légierő előkészítő csapásai után másfél millió német katona, 2 és fél ezer páncélos és kétezer harci gép zúdult hadüzenet nélkül Lengyelországra, amelynek hadereje akkor 1 millió katonát, 150 páncélost és 400 (többnyire elavult) repülőgépet számlált. A túlerő dacára a lengyelek hősies ellenállást tanúsítottak. A Lengyelországgal szövetséges Franciaország és Nagy-Britannia korábbi egyértelmű kötelezettségvállalásuk ellenére - megelégedtek azzal, hogy szeptember 3-án hadat üzentek Németországnak, de nem indítottak ellene támadó hadműveleteket, és légi támogatást sem nyújtottak Varsónak. Lengyelország teljesen magára maradt, de a túlerővel szemben is bátran védekezett, számtalan csatát vívott, egyebek között a Westerplatte-félsziget, Hel, Gdynia, Varsó, Módiin, Lemberg védelmében, sőt támadó hadműveleteket is indított. Szeptember 17-én - a Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékának értelmében - megkezdte bevonulását Lengyelország keleti területeire a Vörös Hadsereg. A VISSZHANG Töretlen cserlcészélet Reagálok Farkas Ottó „Ez volt a nyolcadik - az utolsó?" (Új Szó, 1999. 8.26.) cikkére: Nevezett cikk szerzője sem a cikket, sem a címet nem egyeztette velem, illetve nem mutatta meg a végleges szöveget, így kerülhetett az egyébként jó írásba dr. Kálmán László körzeti cserkésztanács-elnök magánvéleménye, amely félreértésekre adhat okot a rimaszombati cserkészéletet, illetve lengyelek csak elszigetelt ellenállást fejtettek ki, illetve néhány (például a grodnói) helyőrség szállt szembe a behatolókkal. A lengyel alakulatok többsége alávetette magát Edward Rydz-Smigly marsall, a hadsereg főparancsnoka parancsának, mely szerint kerülni kell a harcba bocsátkozást a Vörös Hadsereggel. A szovjet támadás hírére a lengyel köztársasági elnök, a kormány és a főparancsnokság elhagyta az országot, és Romániába távozott, melyet előzőleg felmentettek szövetségesi kötelezettsége alól. A lengyel hadsereg kisebb csoportjai ekkor még több helyen harcoltak a A második világháborúban 72 ország vett részt. németekkel, és itt-ott az oroszokkal. Szeptember 28-án hősies védekezés után kapitulált az ostromlott Varsó, október 2-án elcsitultak a harcok a Hel-félszigeten is. Október 5-én megadta magát a „Polesie" hadműveleti csoport, amely szeptember 17. után - az őt keletről üldöző szovjetekkel harcolva - Varsó megsegítésére indult. A főváros elestének hírét véve a Szentkereszt-hegység felé vette az irányt, de az előnyomuló németek elvágták az útját; a lengyelek az utolsó töltényig harcoltak, de a muníció elfogytával kapituláltak. Lengyelország veszteségei az öncsapatmunkát illetően. Az vitathatatlan, hogy egy cserkészcsapatparancsnoknak sok a munkája, megterhelő dolgokat végez, főleg a nyári táborozások idején. De ezt a munkát önként választotta, szívesen végzi, s fogja is végezni, amíg bírja, illetve megfelelő utódot nem talál a csapatnak, aki majd folytatja a csapatvezetés nehéz, de szép és nemes feladatát. Nos, így van ez a Hatvani István cserkészcsapatnál is. Szívesen végzem segítőimmel a cserkészmunkát, csapatvezetést, és még nagyon sokáig kívánom ezt csinálni. Komoly cserkésztevékenységet folytatunk immár kilencedik éve, védelmi háborúban holtakban és sebesültekben elérték a 200 ezret. A lengyel hadsereg nagy része hadifogságba került (300 ezren német, 230 ezren szovjet fogságba), csak a déli területeken harcolóknak sikerült kimenekülniük az országból. A vereség ellenére Lengyelország nem adta fel a küzdelmet. Párizsban megalakult az emigráns kormány, és Franciaországban megkezdődött egy reguláris lengyel hadsereg szervezése is. A megszállt szülőhazában megindult az illegális politikai szervezkedés, a földalatti fegyveres ellenállás, helyenként partizánakciókra is sor került. A Lengyelország lerohanásával megindult második világháború az emberiség legvéresebb és legnagyobb területre kiterjedő háborúja volt. 72 ország vett benne részt, amelyekben összesen 1,7 milliárd ember élt, az akkori emberiség 70 százaléka. Harcok folytak Európában, Afrikában, Ázsiában és Óceániában, valamint az összes óceánon. 110 millió katona állt fegyverben, nem számítva a megszállt országokban kibontakozó fegyveres ellenállást. Ötvenmillió ember halt meg, 35 millióan váltak nyomorékká. Ez volt - főleg a németeknek „köszönhetően" - a történelem első totális háborúja, amelyben a harci cselekményeket terror, gyilkosságok, deportáció, etnikai tisztogatás kísérte, és ennek következtében a polgári áldozatok száma meghaladta a katonaiakét. nemzetközileg is elismert csapat vagyunk, sokan jártak és járnak hozzánk tanulni, komoly kapcsolataink vannak egész Európában. Aki forgatja a cserkészirodalmat, tud tevékenységünkről, jó hírünkről. Két segédtiszt, nyolc felnőtt korú őrsvezető, öt segédőrsvezető segíti folyamatos, egész évi munkánkat, nem beszélve a számos cserkészszülői segítségről. így volt ez az idei tábornál is, amely természetesen nem az utolsó, még nagyon sok tábort kívánunk szervezni. Segítségre mindig szükség lesz, néha bizony sok a dolog, de ez nem ok arra, hogy csapatfeloszlatásról beszéljünk. TALLÓZÓ PRAVDA A baloldali napilap főszerkesztője bírálja Bugár Béla pénteki madarászi szereplését, amikor a parlament alelnöke magyar nyelven szólt a publikumhoz. Szerinte az amúgy szimpatikus, kulturált politikus teljesen elvesztette az eszét. Úgy véli, ha egy magas beosztású személy a szinkrontolmácsolás feltételeinek hiányos bebiztosítása mellett az anyanyelvet tekintve vegyes összetételű közönségnek ad elő, akkor helytelennek tűnik egyetlen - ez esetben a magyar - nyelv használata. A cikk rámutat: Bugár nem holmi „somorjai mitugrász", és ezért elfogadhatatlan az olyan érvelés, mely szerint a magyarul nem értő résztvevők kevesen voltak. Pedig az MKP elnöke ismeri a helyes megoldást: a választási kampány során Dunaszerdahelyen még két nyelven szónokolt. Ha ugyenezt lépte volna meg a madarászi nyári egyetemen is, elkerülhető lett volna, hogy a kormányfő kínos körülmények között a fejhallgató használatára kényszerüljön. A cikk leszögezi: Közjogi méltóság semmilyen körülmények között nem viselkedhet sértődött nemzetiségi politikusként. GAZETA WYBORCZA A liberális lap Jacek Kuron volt munkaügyi miniszter kommentárját közli az átvilágítási törvényről. Az utóbbi időben Lengyelországban több vezető politikust vádoltak meg azzal, hogy nem mondtak igazat az átvilágító bírák előtt tett nyilatkozatukban. Kuron saját ellenzéki múltjára, a kommunista belbiztonsággal kapcsolatos tapasztalataira hivatkozva azt írja, nem híve az átvilágításnak, mert nem jó dolog az, ha a titkosszolgálatok mondanak ítéletet az állampolgárok erkölcsiségéről. Utal arra, már a rendszerváltás utáni Lengyelország politikai rendőrsége is kísérletet tett hamisított dokumentumok segítségével két politikus, Jarek és Leszek Kaczynszki lejáratására. Az átvilágítási törvény áldozatai közt van Lech Walesa, Wieslaw Chrzanowski jobboldali politikus, valamint a kormányfő, Jerzy Buzek is. Elég ha nyilvánosságra hozzák a titkosszolgálatokkal folytatott együttműködéssel megvádolt személy nevét, még ha nem igaz is a vád, a folt rajta marad - írja Kuron. JUTARNJI LIST „Tudjman mondta le a találkozót, vagy Göncz utasította el a horvátországi látogatást?" címmel a zágrábi ellenzéki napilap egy, a magyar köztársasági elnök szeptember 9-re tervezett horvátországi látogatásának elhalasztásával foglalkozó írást jelentetett meg. A látogatást - amelynek során a magyar államfő megnyitotta volna az eszéki magyar oktatási központot - Franjo Tudjman elnök kérésére a horvátországi belpolitikai helyzetre hivatkozva halasztották el. Felbukkantak spekulációk is, amelyek szerint nem ez a legfőbb oka a halasztásnak, különös tekintettel arra, hogy Horvátország az ENSZ BT napirendjére került. Ilyen körülmények között Budapestnek nem érdeke, hogy Göncz Árpád elnök olyan országot keressen fel, amelyről vitát folytat a BT, mert az nem működik együtt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Dr. Kálmán Lászlónak sokat köszönhetünk, de az utóbbi hónapokban többet betegeskedett, s nem tudott ott lenni akcióinkon, a mindennapi cserkészmunkában nem voltjelen, valószínűleg azért tévesek az észrevételei. Tekintettel korára, lehet hogy már egy kicsit bele is fáradt a mindennapok zajló, modern kori cserkészvalóságába. Mindenesetre Rimaszombatban a cserkészélet töretlen lendülettel, fiatalos erővel folyik, s remélem, még a következő évezredben is folyni fog. Találkozunk jövőre. Vörös Attila, a cserkészcsapat parancsnoka