Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-28 / 199. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 28 KULTÚRA - OKTATÁS - HIRDETÉS REPUBLIC A Nyitrai Konstantin Egyetem Bölcsészkarának dékánja pótfelvételit hirdet az 1999/2000-es tanévre a következtő szakpárosításokra: magyar nyelv - angol nyelv magyar nyelv -filozófia magyar nyelv - német nyelv magyar nyelv - néprajz magyar nyelv - olasz nyelv r , y _ ka[eke[lk a magyar nyelv-francia nyelv , magyar nyelv - spanyol nyelv m a^ a r - etlk a magyar nyelv - orosz nyelv magyar nyelv - esztétika magyar nyelv -történelem magyar nyelv - politológia. Kérjük az érdeklődők a mellékletekkel ellátott (életrajz és az érettségi bizonyítvány hitelesített másolata) jelentkezőlapot 1999 szeptember 5-ig. a következő címre küldjék: Filozofická fakulta UKF, Štefánikova 67, 949 74 Nitra. A feltüntetett időpont után beérkező jelentkezések érvénytelennek minősülnek. Minden érdeklődő csak egy jelentkezőlapot nyújthat be. A jelentkezőlapok beküldőinek a tanulmányi osztály a következő nyomtaványokat küldi el: • pénzesutalványt a felvételi költségeinek megtérítésére • a felvételitéziseket mindkét szakból • meghívót a 1999. szeptember 17-ei felvételire. A tesztfüzeteket az idő rövidsége miatt az érdeklődők személyesen vehetik meg a tanulmányi osztályon. VK-773 28. szombat 20.00 TORNALl^ SZABADTÉRI SZÍNPAD - ZOLTÁNKERT augusztus 30. hétfő 20.00 BUZITAI SZABADTÉRI SZÍNPAD augusztus 31. kedd 20.D0 KIRÁLYHÉLMECI SZABADTÉRI SZÍNPAD -fCSONKAVÁR etóKOf^ERt üzenet '99 VK-701 Befejeződött az Ady Endre Akadémia Kétszázötven éve hunyt el Bél Mátyás. Megalapozója volt a modern magyar történetírásnak és földrajztudománynak Kiállításmegnyitó a zsinagógában Somorja. Szeptember negyedikén 18 órakor tartják Karol Pichler Descendendo ascendendo című kiállításának megnyitóját a somorjai zsinagógában. A kiállítást, amely szeptember harmincadi­káig tart nyitva, Katarína Rusnáková művészettörténész nyitja meg. (tb) MOZI POZSONY HVIEZDA: Múmia (am.) szombat, vasárnap 15.30, 18, 20.30, 22.45 KERTMOZI: A bamba nő (am.) sz., v. 20.45 TATRA: Szökő­kút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Mú­mia (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 Mátrix (am.) sz., v. 17.30, 20 MLADOSŤ: Én miért nem? (fr.) sz., v. 16, 18, 20 OBZOR: 101 kiskutya (am.) sz., v. 16 Veszélyes kölykök (am.) sz. 18, 20.30 Keresd a nőt! (am.) v. 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Tíz dolog, amit utálok benned (am.) sz., v. 17, 21 Szökőkút Zuzanának III. (szl.) sz., v. 18.30, 20.30 Ronda ügy (am.) sz., v. 19 Sekalnak meg kell halnia (szl.­cseh-lengy.-fr.) sz., v. 18 Briliáns csapda (ang.) sz., v. 18.15 KASSA DRUŽBA: Én miért nem? (fr.) sz., v. 17.45, 20 ÚSMEV: Múmia (am.) sz., v. 16, 18.15, 20.30 CAPITOL: Csak egy kis pánik (am.) sz., v. 15.45, 18, 20.15 TATRA: Tíz dolog, amit utálok benned (am.) sz., v. 17.45, 20 IMPULZ: Boys (am.) sz., v. 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - KERTMOZI: Csak egy kis pánik (am.) sz., v. 20.30 LÉ­VA-JUNIOR: Mátrix (am.) sz., v. 18 KERTMOZI: Szükségállapot (am.) sz. 21 Mátrix (am.) v. 21 ZSELÍZ - MOZI: Hogyan szedtem fel a tanárnőt (am.) sz., v. 20.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Ked­venc Marslakóm (am.) sz., v. 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Mint a a hurrikán (am.) sz. 19 GYÖR CINEMA CITY: Taxi sz., v. 14, 16,18, 20, 22 Vadiúj vadnyugat sz., v. 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Hivatali patkányok sz., v. 14, 16, 20 Macska-jaj sz., v. 18, 22 A Thomas Crown ügy sz., v. 13.30, 15.45,18, 20.15, 22.30 Csúcsformában sz., v. 14.15,16.15,18.15, 20.15, 22.15 Ötvennégy sz., v. 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Múmia sz., v. 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 A júdás faj sz., v. 18.15, 20.15, 22.30 Szájkosaras kosaras sz., v. 14, 16 Mátrix sz., v. 14.30, 17.10, 19.50, 22.30 Briliáns csapda sz., v. 13.30, 15.45, 18, 20.15,22.30 Vendégszeretetből és szervezésből ismét jelesre vizsgázott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Debrecen. Tegnap ért véget a deb­receni Ady Endre Akadémia, amely az idén ünnepelte fennállásának ti­zedik évfordulóját. A Kossuth Lajos Tudományegyetem impozáns épü­letében zajló tíznapos rendezvé­nyen mintegy 300 határon túli ma­gyar értelmiségi vett részt, főleg pedagógusok. A hagyományos pe­dagógiai, történelmi, magyar nyelv és irodalom, közgazdasági szekci­ók mellett az idén médiakurzus is nyílt, és párhuzamosan zajlott a Kelet-közép-európai Infektológiai A szlovákiai magyarok részéről jóval kisebb érdeklődés mutatkozik. és Gyermekimmunológiai Oktatási és Kutatóközpont nemzetközi to­vábbképzője. A rendezvény súlyát jelezte, hogy a jubileumi megnyitó ünnepségen részt vett Németh Zsolt külügyi államtitkár, Kroó Norbert, az Öktatási Minisztérium „Magyarország ékessége" nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára és Tőkés László püs­pök, a Magyar Reformátusok Világ­szövetségének elnöke is. Felszóla­lásukban mindhárman kiemelték, mennyire fontos a rendszeres, fo­lyamatos tudományos információ­csere, mint a határon túli magyar­ság szellemi szinten maradásának hatékony eszköze. Pósa László, az Ady Akadémia tit­kára elmondta: mind a résztvevők számát, mind a rendezvény anyagi hátterét tekintve az idei volt a leg­sikeresebb év. Az Oktatási Minisz­térium és az Apáczai Közalapítvány csaknem 7 millió forinttal járult hozzá a költségek fedezéséhez, de anyagi támogatást nyújtottak to­vábbi alapítványok és non profit szervezetek is. Hogy maga Debre­cen városa mennyire szívügyének tekinti a rendezvényt, tanúsítja, hogy a város rendkívül gazdag és változatos kulturális kínálatának műsorait ingyen tekinthették meg az Ady Akadémia résztvevői, és in­gyen vehették igénybe a városi tö­megközlekedési eszközöket is. A rendezők egyedül azt sajnálták, Életműve a magyar tudo­mány és művelődés tör­ténetében egyedülálló. szen haláláig a derék pozsonyi lu­theránus lelkipásztort, aki az ügy ér­dekében még a katolikusokkal is hajlandó volt szövetkezni. Más lehe­tősége egyébként nem is nagyon maradt, miután hitsorsosai szemére vetették pietizmusát, és ha csak te­hették, üldözték vagy jobb esetben is borsot törtek az orra alá. Pedig eh­hez a vállalkozáshoz mindenkép­pen társakra volt szüksége. A vele egyívású és kétségtelenül tehetsé­ges késmárki orvos, Fischer Dániel azonban elutasította az együttmű­ködést, nyilván nem akart Bél ár­nyékában maradni. Mások menet hogy a szlovákiai magyarok részé­ről jóval kisebb érdeklődés mutat­kozik a rendezvény iránt, mint a vajdaságiak és főleg az erdélyiek részéről. Csak remélni lehet, hogy az idei résztvevők elviszik a hírét a továbbgondolkodásra késztető, rendkívül nívós előadásoknak, az ismeretszerzést színvonalas szóra­kozással párosító, kitűnő szerve­zésnek, és a jövő évben már többen jelentkeznek Szlovákiából is. (vk) A résztvevők zömét pedagógusok alkották (Horváth Katalin felvétele) Amikor véget ért a törökök több mint 150 évig tartó ma­gyarországi uralma, Mátyás király egykori birodalmából csak torzó maradt. A gazda­ság romokban hevert, a köz­igazgatás darabjaira hullott. LACZA TIHAMÉR Mindenütt kirabolt vagy elnéptele­nedett falvak és mezővárosok, s a ki­etlen tájon az osztrák császár zsold­jában álló csapatok grasszáltak. De legalább ekkora volt a szellemi le­pusztulás! Aligha meglepő, hogy amikor néhány évtizeddel később Bél Mátyás nagyszabású munkájá­hoz segítőtársakat keresett, azokon a területeken, ahol a török huzamo­sabban berendezkedett, jóformán senkit sem talált. A magyar kultúra és szellemi élet végvára a viszonylag független Erdélyi Fejedelemség, va­lamint a Habsburg-fennhatóság alatt állt Felvidék lett, azok az or­szágrészek, amelyek mentesek ma­radtak a török pestistől. Az ország területi egységének hely­reállítását a bécsi császári udvarból irányították, s ennek - számtalan negatívuma mellett - jó néhány po­zitív eredménye is volt. Elsősorban a közigazgatás újjászervezésére, a gazdaság és a kereskedelem fellen­dítésére kell gondolni, de a konszo­lidáció szellemi gyarapodást is ho­zott. Ebben a társadalmi és szellemi közegben végezte munkáját a kor kétségkívül legnagyobb magyaror­szági tudósa, az ocsovai születésű Bél Mátyás. Származásáról és nem­zetiségéről, tudjuk, a magyar és a szlovák történetírás talán máig le nem zárult perben áll egymással. Pedig neki magának ez egyáltalán nem jelentett problémát, hiszen mindenekelőtt „hungarusnak" 'te­kintette magát, akinek Magyaror­szág minden nemzetisége egyfor­mán kedves volt, lett légyen az ma­gyar, német vagy szlovák, s nyelvü­ket nemcsak beszélte, hanem nyelv­tudósként foglalkozott is velük. Impozáns életművének nagyobb hányada mind a mai napig hozzá­férhetetlen a latinul nem tudó olva­sók számára, s eddig még nem akadt vállalkozó, aki az egészet nyomtatott formában is hajlandó lett volna kiadni. Pedig megérné a vesződést, hiszen a sokoldalú Bél Mátyás kéziratai kincseket őriznek. E szűkre méretezett helyen még csak a felsorolásra sem vállalkozha­tok. Grammatikai munkáira már utaltam, de foglalkozott a székely rovásírással és a magyar őstörténet­tel is. Impozáns terveket vázolt fel Korának egyik legnagyobb magyarországi tudósa volt (Archívum) olyan megírandó könyvekről, ame­lyek bemutatnák a magyar nemzet történetét a kezdetektől egészen a 18. század közepéig, leírását adnák az egykori és a mai Magyarország természeti viszonyainak, települé­seinek, népeinek. Történelem, föld­rajz, néprajz, régészet és természet­rajz ötvöződése egy sokkötetes munkában - ez foglalkoztatta egé­közben gondolták meg magukat, amin sajnos nem csodálkozhatunk; Bél ugyanis a dicsőségen nem szíve­sen osztozkodott, s igen gyakran fel sem tüntette a szövegben, hogy bi­zonyos fejezetek nem tőle valók. Jóllehet a gondolat, hogy meg kel­lene írni a magyar nemzet történe­tét és Magyarország természeti­gazdasági földrajzát már az 1710­es évek végén megfogant Bél Má­tyásban, az első, inkább mutat­ványnak szánt könyvet (Hungarie antiquae et novae prodromus - A régi és az új Magyarország leírásá­nak előfutára) csak 1723-ban Nürnbergben jelentette meg. A szakirodalomban csak Prodromus­ként emlegett szemelvénygyűjte­mény kiadásával tulajdonképpen az elvégzendő feladatra kívánt rá­mutatni. Taktikai érzékét bizonyít­ja, hogy a könyvet VI. Károly csá­szárnak ajánlotta, aki később Bél legfontosabb munkáját is pártfogá­sába vette. A Prodromus végül is többet ígért, mint amit az 1730-as évek derekától megjelenő megye­monográfia, a Notitia Hungáriáé novae historico-geographica vagyis Az újkori Magyarország történelmi­földrajzi ismertetése nyújtani tu­dott. Bél Mátyás életében a hétköte­tesre tervezett vállalkozásnak csak négy kötete látott napvilágot. Ezek zömmel a felvidéki vármegyéket mutatják be. Hogy a katolikus bécsi udvar felkarolta a protestáns ma­gyar tudós munkáját, ez csak alátá­masztja azt a gyanúnkat, hogy cél­jainak eléréséhez kapóra jött szá­mára ez a vállalkozás, amely a csá­szári hivatalnokokat rengeteg kör­möléstől is megkímélte. A Notitia helyenként olyan részletes leírását adja egy-egy település épületeinek, természeti érdekességeinek, lako­sainak, nemes családainak, amelyet még a titkos ügynökök is megiri­gyelhetnének. Az udvar hozzáérté­sét dicséri, hogy a megyetérképek megrajzolásával a század egyik leg­kiválóbb geodétáját és kartográfu­sát, az ugyancsak felvidéki születé­sű Mikoviny Sámuelt bízták meg, akinek a teljesítménye Bél Mátyásé­hoz fogható. De a szellem embereit is elkápráztatta ez a hatalmas vál­lalkozás; Bél ifjabb kortársa, Ho­rányi Elek, aki biográfiai lexikont állított össze a Magyarországon élt tudósokról, Bél Mátyásnak száz ol­dalt szentelt Memória Hungaro­rumában. A Notitia végül is befejezetlen ma­radt. Részben az anyagi támogatás hiányával, részben a bécsi udvar­ban bekövetkezett személycseré­vel, de legfőképpen Bél egyre gya­koribb betegeskedésével magya­rázható, hogy a Notitia újabb köte­tei csak vontatottan készültek. Amikor 1749. augusztus 29-én 65 éves korában elhunyt, vagy tucat­nyi vármegye leírásának csak az elején tartott, s a kiadásra váró szö­vegek is komoly szerkesztést igé­nyeltek volna még. Többen is fon­tolgatták, hogy befejezik a nagy művet, erre azonban végül nem ke­rült sor, s maga a kéziratos hagya­ték is kis híján megsemmisült. Mindezek ellenére Bél Mátyás élet­műve a teljesség benyomását kelti és a magyar tudomány és művelő­dés történetében egyedülálló. Megalapozója volt a modern ma­gyar történetírásnak, a földrajztu­dománynak és persze az etnográfi­ának is. Megreformálta az oktatás­ügyet, ugyanakkor példát mutatott az utókornak toleráns világszemlé­letével, nemzeti elfogulatlanságá­val, s miközben tisztelte a magyar­országi németeket, szlovákokat és más nemzetek képviselőit is, hű maradt magyar anyanyelvéhez és hazájához. Protestánsként kivívta a katolikusok megbecsülését és el­ismerését, emberként pedig hozzá­tartozói és felebarátai szeretetét. Joggal nevezték már életében Ma­gyarország ékességének.

Next

/
Thumbnails
Contents