Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-28 / 199. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 28. POLITIKA 5 Madarászi beszélgetés Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral a magyar-szlovák viszonyról - I. Hajlandóság a gyógyír keresésére Együtt Európába elnevezés­sel a héten Madarászon há­romnapos nyári egyetem zajlott. Itt beszélgettünk Né­meth Zsolttal, a magyar kül­ügyminisztérium államtitká­rával. P. VONYIK ERZSÉBET Ön megnyitóbeszédében úgy fogalmazott, hogy buktatók ugyan vannak a két ország kap­csolatában, de ennek ellenére előrehaladás tapasztalható. Eszerint elégedett mindazzal, ami a szlovák-magyar viszony­ban a pozsonyi kormányváltás óta eltelt csaknem tíz hónap­ban történt? A viszonyítási alap, a horni-mečiari időszak nagyon rossz volt, ezért nyugodtan mond­hatom, hogy azóta lényegesen ja­vultak a kétoldalú kapcsolatok. Az előző négy évben a központi ma­gyarellenes gyűlöletkeltés része volt az életünknek, a kétoldalú kapcsolatokban állandó volt a fe­szültség. Ám sok tekintetben az el­múlt egy évvel mégsem vagyok elégedett, pedig számtalan lehe­tőség kínálkozott. Kinek a hibájából szalasztódtak el ezek a lehetőségek? Nem az én dolgom a szlovák és a magyar kormány értékelése. Szlo­vákiával kapcsolatban ezt meg fogja tenni az elkövetkező hóna­pokban az egész szlovák kor­mánykoalíció, beleértve az MKP-t Az M KP tagja a kormánykoalíció­nak, módosító javasla­tait mégis elutasí­tották. \\ is. Fontosnak tartom, hogy ez megtörténjen, ellenkező esetben félő, hogy a hátralevő három év szintén bővelkedni fog az elsza­lasztott lehetőségekben, ami hosszú távon kedvezőtlen lehet Szlovákia és Magyarország pozíci­ójának az alakulására. Egyfajta mérlegvonásra alkal­mat nyújtanak majd az alapszer­ződés megvalósítását felügyelő vegyes bizottságok ősszel esedé­kes tanácskozásai. Valóban, számvetést készít a ki­sebbségi kérdések megvalósítását felügyelő bizottság is, amelyet Ján „A viszonyítási alap, a horni-mečiari időszak nagyon rossz volt, azóta lé­nyegesen javultak a kétoldalú kapcsolatok." (Somogyi Tibor felvétele) Fígeľ kollégámmal együtt veze­tünk. Ön rögtön a kisebbségi nyelvtör­vény elfogadása után Ján Fígel'hez intézett levelében ag­godalmát fejezte ki amiatt, hogy a törvény nem tesz eleget azok­nak a kötelezettségeknek, ame­lyeket Szlovákia vállalt az alap­szerződés 15. cikkében. Ön Po­zsonytól bizonyos intézkedése­ket sürgetett. Konkrétan milye­neket? Ha szóba került a nyelvtörvény ­számomra leginkább az eljárás adott okot aggodalomra. Hiszen az MKP tagja a kormánykoalíciónak, módosító javaslatait mégis elutasí­tották, pedig ha másként történik, az MKP másképp szavazhatott vol­na. A fontos jogszabályalkotások sora előtt álló pozsonyi kormány­koalíciónak el kell gondolkodnia azon, hogy ez az eljárás mennyiben tartható és milyen következmé­nyekkel fog járni, ha a közigazgatá­si törvény vagy a költségvetés kerül sorra. Fontosnak tartom, hogy erről beszéljek, mert az MKP az elmúlt egy évben nagyon konstruktív part­nere volt a kormánykoalíciónak. A második észrevételem tartalmi jel­legű: úgy ítélem meg, hogy az EBESZ kisebbségi főbiztosa nagyon nyomatékosan fogalmazta meg ja­vaslatait, ezek különösen az állam­nyelvtörvény vonatkozásában vol­tak relevánsak, de egy ellenzéki in­dítvány alapján a szlovák koalíció elutasította őket. Ez jelzi, hogy na­gyon komoly problémával nézünk szembe. A jövőre vonatkozóan örömmel fogadtam Fígeľ úr javas­latát, hogy a vegyes bizottságban vitassuk meg a nyelvtörvény kérdé­sét. Számos lehetőség kínálkozik a továbblépésre, nemcsak a kisebbsé­gi nyelvtörvény módosítása, hanem más jogszabályok kisebbségi nyelv­használatot szabályozó passzusai­nak a megalkotása, illetőleg a vég­rehajtás során egy olyan típusú ér­telmezés, amely mégiscsak lehető­séget ad a kisebbségek számára az indokolt nyelvhasználat biztosítá­sára. A jövőre nézve az alapvető konklúzió az, hogy a koalíciós part­nerek közötti együttműködés szel­lemének a helyreállítása a tovább­lépés feltétele. Ön tehát lát fogadókészséget a szlovák térfélen a kisebbségi nyelvtörvény módosítására an­nak ellenére, hogy elfogadása után az EBESZ főbiztosa sem bí­rálta a törvényt? A legfontosabb feladat az, hogy valamilyen módon gyógyírt kell találni a mostani helyzetre. Ezután kell foglalkozni azzal, hogy milyen technikával lehet a nyelvhasznála­tijogokat bővíteni. Mi lehet a gyógyír? Ilyen értelemben fontos volt e hét­nek az első fele: Schuster államfő nem írta ki a referendumot, Csáky Pált nem sikerült leváltani, vala­mint további előrelépés történt az Esztergom és Párkány közötti híd ügyében. Mindez arra vall, hogy a szlovák politikai életben megvan a hajlandóság arra, hogy a helyzetre gyógyírt találjunk. Ezt biztatónak tartom. Még egy kérdés erejéig a vegyes bizottságról. A januári alakuló ülésen 15 teljesítendő pontot határoztak meg, egyebek között azt az elvárást Budapesttel szemben, hogy a jelenlegi parla­menti ciklusban találjon megol­dást a magyarországi kisebbsé­gek parlamenti képviseletére. Mi történt ez ügyben? A kisebbségek parlamenti képvi­selete nálunk nem jogszabályi akadályba ütközik, hiszen ugyan­olyan választójogi normáink van­nak, mint minden demokráciá­ban. Az itteni kisebbségek szociá­lis adottságai jelentik a problé­mát, és ebből fakadóan kell pozi­tív diszkriminációs megoldások­ban gondolkodni. Erre vonatko­zóan a magyarországi kisebbsé­gek kifejezték igényüket, s ezért mi megtaláljuk azt a módot, A kisebbségek par­lamenti képvisele­te nálunk nem jogsza­bályi akadályba üt kőzik. RÖVIDEN Sehol sincs pártok Pozsony. Több mint 30 bejegyzett politikai párthoz lehetetlen volt eljuttatni a parlament pénzügyi és költségvetési bizottságának hi­vatalos leveleit, mivel a posta nem találta az adott címet. Eddig 52 párt nem juttatta el a parlamentbe múlt évi pénzügyi jelentését. Közéjük tartozik például a Keresztény Szociális Unió, melynek tar­tozása 1,4 millió korona. (TA SR) Elkészült az elnöki portré Pozsony. Jövő héten mutatják be a nyilvánosságnak Rudolf Schus­ter köztársasági elnök portréját, melyet Ivona Orešková készített. Az államfő elégedett a képekkel. A fotók készítője szerint az elnök fotogén, és jó volt együttműködni vele. (SITA) Elköltözött a lengyel nagykövetség Pozsony. Lengyelország pozsonyi külképviseleti hivatala a Ham­mel utca 4-es szám alá költözött. Megváltoztak a nagykövetség te­lefon- és faxszámai is. A konzuli osztály ezentúl az 54 41 31 93 számon érhető el. A lengyel nagykövetség telefonközpontjának száma pedig a következő: 54 41 31 96, 54 41 31 75. (SITA) Újabb maffiózók a rács mögött Trencsén. Több mint 70 rendőr vett részt abban az akcióban, mely során sikerült letartóztatni a besztercebányai alvilág főnökének, Mi­kuláš Č.-nek a „beosztottjait". Stanislav P. és František K. már börtön­ben várják sorsukat. A nyolc házkutatás során a rendőrség komoly fegyverarzenált, fontos iratokat és több mint 1000 pár cipőt talált. A dokumentumok bizonyítékul szolgálhatnak egy komoly bűnügy fel­derítéséhez, tartalmukról azonban nem tájékoztattak. (SITA) Nem lesz újraszentelés Vatikánváros. A Vatikán szóvivője közölte,"hogy a csütörtökön történt „szomorú esemény" - egy 65 éves olasz férfi öngyilkossága - nem teszi szükségessé a Szent Péter székesegyház újbóli felszen­telését, elégséges a Jóvátételi rítus". Ezt a tegnap délután 5 órakor kezdődött vecsernye keretében végre is hajtották. (MTI) Hőenergia - támogatás nélkül Pozsony. A szociális érdekegyeztető tanács tegnap tárgyalt a hő­energia-termelés támogatásának kérdéséről. Ľudovít Cérnák gaz­dasági miniszter kijelentette: nyílt titok, hogy 2000. január elsejé­től az állam nem fogja támogatni a hőenergia-termelést. A megol­dást a maximált ár megszabása jelentené. Á jövő év elejétől tehát a liberalizált árakat az állam nem fogja szabályozni. (SITA) Jaruzelski bíróság elé áll Varsó. Wojciech Jaruzelski tábornoknak bíróság előtt kell felelnie" az 1970 decemberi események ügyében - döntött a gdanski kör­zeti bíróság. 1970 decemberében az áremelés miatt sztrájkoló és tüntető tengermelléki munkások között a katonaság vérfürdőt rendezett. (MTI) « amely összhangban áll elvárása­ikkal, illetve a jogállamiság szem­pontjaival. Jelenleg ezeknek az egyeztetéseknek az időszakát él­jük, de fontos tudni, hogy ehhez szükséges a választójogi törvény módosítása, ami nem egyszerű dolog. Az interjú második részét la­punk hétfői számában közöljük. Bahama nem indokolta meg a döntését Újabb vízumkényszer A DBP nyilatkozata Bugár Béla kijelentéséről Baloldali cáfolat Felmérés készült az etnikumok közti viszonyról Intoleráns Meciar-hívelc SITA-HIR Pozsony. A bahamai kormány szeptember 15-i hatállyal vízum­kényszert vezetett be Szlovákiával szemben. Karol Šefčík, a külügymi­nisztérium szóvivője ezzel kapcso­latban kijelentette, hogy hivatalo­san nem indokolták a döntést. Fel­tételezése szerint a lépés mögött az állhat, hogy Bahama tagja a Brit Nemzetközösségnek (Common­wealth). Azok a szlovák állampol­gárok, akik a Bahamákra szeretné­nek utazni, szeptember 15-e után a pozsonyi brit nagykövetségen (Panenská utca 16.) kérhetnek ví­zumot. Szeptember 15-ig még ví­zum nélkül lehet utazni, az ott-tar­tózkodási idő 30 nap. TA SR-HIR Pozsony. A Demokratikus Balol­dal Pártja elutasítja Bugár Bélának azt a kijelentését, hogy a DBP aka­dályozza a privatizációt. A párt nem felelős az MKP választások előtti ígéreteinek teljesítéséért, és kormánypártként a kormány prog­ramját teljesíti - áll a párt nyilatko­zatában. A DBP határozottan el­utasítja, hogy a DSZM-mel kötött volna olyan egyezményt, melynek lényege, hogy a jövőbeni lehetsé­ges együttműködésre való tekin­tettel, nem fogják kezdeményezni a privatizátorok megbüntetését. Éppen ellenkezőleg, a baloldaliak támogatják a privatizációs botrá­nyok alapos kivizsgálását. Ünnepségek a szlovák nemzeti felkelés évfordulóján Új légiirányító központ SITA-HÍR Pozsony. Szlovákiában a lakosság fele szerint rosszak az etnikumok közötti kapcsolatok. A tényt, hogy az ország területén több etnikai cso­port él, ugyan pozitívan értékelik, a lakosság harmada mégis túlzottan türelmeden a kisebbségekkel szem­ben, többsége pedig diszkriminatív módon közelít hozzájuk, főleg a ro­mákhoz - derül ki az amerikai infor­mációs ügynökség számára készí­tett felmérésből. A szlovákok 52 szá­zaléka pozitívan vélekedik a magyar kisebbségről, míg a magyarok 95 százaléka alkotott pozitív véle­ményt a szlovákokról. A szlovák tár­sadalom egészében véve kedvező véleménnyel van a csehekről, a né­metekről és az amerikaiakról. A ro­mákról a megkérdezettek 72 száza­léka negatívan vélekedik. 55 száza­lékuk viszont egyetért azzal, hogy egyenlő jogok illetik meg őket, 88 százalékuk pedig úgy véli, Szlováki­ában a romák jogai biztosítottak. A felmérésből kiderül, hogy Szlováki­ában Vladimír Mečiar hívei a legke­vésbé toleránsak a kisebbségekkel. Nagyprivatizáció és természetes monopóliumok Szocdemek javaslatai TA SR-HLR Pozsony. Szlovákia Szociálde­mokrata Pártja javasolja, hogy a nagyprivatizációról szóló törvény elfogadása után a parlament kö­telezze a kormányt: szeptember végéig terjessze elő az egyes ter­mészetes monopóliumok magá­nosításának koncepcióját. Ebben a kabinet világosan deklarálná, az adott vállalat hány százaléka marad az állam kezében - mond­ta Jaroslav Volf, a párt elnöke. A szociáldemokraták kezdemé­nyezni fogják a jogszabály kiegé­szítését, azzal a képviselői javas­lattal, hogy a privatizáció folya­matába ügyészeket is vonjanak be, és törvénysértés esetében le­hetséges legyen a már aláírt szer­ződés megtámadása. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Szliács/Zólyom. Tegnap a szliácsi katonai támaszponton kezdetét vette a szlovák nemzeti felkelés 55. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségsorozat. Rudolf Schuster államfő,_ Jozef Migaš házelnök, Milan Čič, az Alkotnybíróság elnöke és Ľubomír Fogaš miniszterelnök-helyettes je­lenlétében leleplezték a felkelés­ben részt vett pilóták és külföldi katonai missziók emlékművét. A 190 centiméter magas obeliszk kö­rül hat emléktábla található, me­lyeken az elesett pilóták névsora, illetve a szovjet, amerikai és brit missziók segítségét méltató szöveg olvasható. A közjogi méltóságok Zólyomban megkoszorúzták Ru­dolf Viest és Ján Golian táborno­kok emléktábláit. Az évforduló al­kalmából az Egyesült Államok dip­lomáciai ügyvivője, Douglas Hen­gel ugyancsak Zólyomban ünnepé­lyesen átadta az új légiirányító központot. (TA SR, SITA) A szociális érdekegyeztető tanács a minimálbérről Nem született egyezség Erkölcsi kötelesség a nácizmus áldozatainak kárpótlása Lehetőségek szerint TA SR-HlR Pozsony. A szociális érdekegyezte­tő tanács tegnapi ülésén a feleknek nem sikerült egyezségre jutniuk a minimálbér valorizációjának mérté­két illetően. A munkáltatók és a munkavállalók képviselői egymás­nak ellentmondó javaslatairól a kor­mány állásfoglalása után a tanács folytatja a tárgyalást. A Szakszerve­zeti Szövetségek Konföderációja azt javasolja, hogy a valorizáció alapjá­ul a létminimum emelkedése szol­gáljon, a munkaadók szerint figye­lembe kell venni az átlagbéreket is. A felek azonban készek a kompro­misszumos megoldásra is. SITA-HIR Pozsony. Az igazságügyi miniszté­rium azzal a tudattal készítette el a nácizmus áldozatainak kárpótlását rendező jogszabályt, hogy ez Szlo­vákia erkölcsi kötelessége. A kár­pótlás mértéke azonban arányban kell hogy legyen az ország lehető­ségeivel. A törvény csak azokra a szlovákiai állampolgárokra vonat­kozik majd, akiket náci koncentrá­ciós táborokban tartottak fogva. Azokat, akik embertelen körülmé­nyek között bujdostak az ország­ban, nem illeti kártérítés. Ezt az or­szág jelenlegi pénzügyi helyzete sem tenné lehetővé. A jogszabály tervezetét a parlament szeptem­berben tárgyalja majd. Szlovákia az egyetlen visegrádi ország, mely még nem fogadta el a törvényt.

Next

/
Thumbnails
Contents