Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-21 / 193. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 19. K

EGI

Q E

J 2788 Kádár 1968-ban hitelt adott a szlovákiai magyarság magatartását elferdítő állításoknak Kétszínűség vagy lcétlelkűség? Az 1968-as csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatos írás első részét lapunk tegnapi számában közöltük. KISS JÓZSEF Kádár a Nagy Imre-cikk ügyében a csehszlovák részről jövő elítélést szorgalmazta, hogy ezzel, szavai szerint, elejét vegyék egy „meggondolatlan vitának" a csehszlovákiai nemzetiségi problémákkal kapcsolatban. Ehhez folyamodott a Nagy Imre-kérdés felvezetőjeként. S mindaz, amit a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban mondott-, végső soron és végkicsengésében annak rovására történt. Kitért a dél-szlovákiai állapotokra, a szlovák-magyar ellentétek kiéleződésére, ami, úgymond, el nem fogadható elképzeléseket is felvet. „Pl. a magyarok részéről felmerült olyan követelés, hogy DélSzlovákiában legyenek kizárólag magyar járások. Ennek értelme az - bár nincs kimondva -, hogy a szlovákokat ki kell telepíteni. Ezt nehéz elképzelni, hogy Csehszlovákiában és Szlovákiában valamilyen járásból kitelepítsenek szlovákokat azért, hogy ott tiszta magyarjárások legyenek és ehhez hasonlók. És persze a munkaidő után most már olyan jelszavakat is írogatnak, hogy vissza Magyarországra, meg hogy mi nem írtuk alá a trianoni szerződést és így tovább." Megdöbbentő a korabeli kádári értelmezés torzítóan leegyszerűsítő volta. Önkéntelenül is kérdések egész sora vetődhet fel. MindenKiderül, hogy mennyire periférikus jelenségek voltak. képpen érdekes lehet, hogy a fenti megítélés csak Kádár látásmódját tükrözte-e, avagy az egész magyarországi pártvezetés is hasonlóan vélekedett? De még inkább okot adhat a töprengésre, hogy milyen, és honnan jövő információk alapján alakult ki Kádárban magát a reális dél-szlovákiai helyzetet, a szlovákiai magyarság akkori magatartását hihetetlenül elferdítő kép? A szlovákiai magyarság, a Csemadok 1968-as márciusi állásfoglalása mögé felsorakozva, a kisebbségi önigazgatásnak olyan modelljéért szállt síkra, amelynek alapelveit már korábban a reformszellemiségű szlovák pártértelmiség köreiben is megértéssel fogadták. Az etnikai szempontokat is figyelembe vevő területi-közigazgatási beosztás szorgalmazása pedig magában foglalta a Dél-Szlovákiában élő szlovákok esetleges diszkriminálásának kiküszöbölésére irányuló biztosítékok beépítésének elvi követelményét is. A dubčeki, jobban mondva a szlovákiai pártvezetés azonban 1968 tavaszán és nyarán a Csemadok-tervezetet nem merte egyértelműen Utcakép anno 1968 és nyilvánosan pártfogásába venni, ami okot adott a gyanúra és aggodalomra, hogy szlovákiai magyar népmozgalmi nyomás nélkül a cseh-szlovák föderatív államjogi átalakulás végül is megkerüli a kisebbségek jogállásának rendezését. így a határozott kiállás, ahogy azt a későbbi fejlemények sok tekintetben igazolták, ugyancsak helyénvaló volt. Enélkül aligha került volna sor olyan nemzetiségi alkotmánytörvény elfogadására, mely ha ugyan az eredeti ígéretekhez képest megcsonkítva is, de elismerte a nemzetiségek közösségi mivoltát, és a nemzetiségi kapcsolatokat irányító sajátos szervek és intézmények létrehozásának jogát. Ami pedig a szélsőséges magyar megnyilvánulásokat illeti: ezekről ma, amikor a korabeli titkosrendőrségi jelentések is hozzáférhetővé válnak, kiderül, hogy mennyire periférikus jelenségek és esetek voltak. De vajon kapott-e Kádár a szlovákiai magyarság helyzetéről ilyesfajta tárgyilagos jelzéseket? Vajon kik tájékoztatták környezetét, netalán őt magát a szlovákiai magyar elit köreiből? S milyen magatartást tanúsítottak e téren azok a nem jelentéktelen posztot betöltő funkcionáriusok, akik a második világháború után Csehszlovákiából kerültek a magyarországi közéletbe? S végső soron milyen befolyást gyakoroltak Kádárra és közvetlen környezetére a Csehszlovákia-szakértők és a tanácsadók? Huszár Tibor könyvének szóban forgó fejezete, a terjedelmes Kádár-idézetekkel együtt, azért némi (Archívum) támponttal szolgál a kádári véleményalkotás lehetséges forrásait illetően, amikor Kádár utal arra, hogy a budapesti látogatás során a csehszlovákiai delegációval beszélgetve, korabeli, a sajtóban nemzetiségi színezetet kapott kocsmai verekedésekre is kitértek. Kádár központi bizottsági felszólalásában ez így szerepelt: „Valami hurkabélen összevesztek, vagy mi az isten. Az egyik hentes volt, a másik disznót ölt." így hát ugyancsak gyanítható, hogy Kádár eleve hitelt adott az egész problémakör csehszlovák részről jövő felszínes, sőt alighanem célzatos beállításának. S ez csak további kérdéseket vethet fel. Talán maga Dubček, netalán a szlovákiai vezető titkár, Bil'ak állt elő ilyesfajta magyarázatokkal, miközben azt ígérték, hogy a nemzetiségi kérdés marxista-leninista megoldásán fáradoznak. S ez Kádárnak elég volt ahhoz, hogy magyar részről nagyvonalúságra szólítson fel. Kár, hogy Huszár Tibor az elemzéseiben és oknyomozásában sokszor szinte a titkosírás megfejtésének leleményeire emlékeztető izgalmas fejtegetései erre nem térnek ki. Kádárnak a szlovákiai magyarságot érintő megnyilatkozásai azonban a dubčeki reformpolitikához és egyáltalán a Csehszlovákiaproblémához való viszonyulása szempontjából is fokozottabb figyelmet érdemelnének. 1968 nyarán Ladislav Novomeský az Új Szó számára, Fónod Zoltánnak adott interjújában szó szerint idézte Kádár Jánost, aki a szlovákiai magyarság kötelessége és érdekeként a nemzetiségi kérdés szocialista megoldásának támogatását jelölte meg, arra szólítva fel, hogy tömörüljön Csehszlovákia Kommunista Pártja köré. Vagyis a dubčeki politikát támogassa. De gondolt-e erre Kádár János, amikor 1968 júniusától, a már említett okok és tényezők összhatásaként megváltozott a csehszlovákiai helyzettel kapcsolatos álláspontja? Felvetődött-e benne, hogy az augusztusi beavatkozás utáni helyzet miként érinti majd ezt a közösséget, annak belső megtartó erejét? A kérdés azért merül fel, mert Huszár Tibor a kádári magatartás egész természetrajzát feltárva kimutatja, hogy a helyzettel végül is megalkuvó Kádár ezután sem vesztette el teljesen problémaérzékenységét. Már közvetlenül a csehszlovákiai bevonulás után - amelyben egyértelmű bűnrészesség terheli - az intervencióban részt vett országok pártküldöttségeinek összejövetelén Kádár a militáns, egészen a katonai közigazgatás bevezetését kilátásba helyező módozatok helyett az augusztus 21-e előtti csehszlovákiai hatalmi felálláshoz való visszatérést szorgalmazta. Pár hónappal később, 1968 decemberében a KGB akkori elnökével, Jurij Andropowal folytatott beszélgetése során a csehszlovákiai, úgynevezett konszolidációs forgatókönyvvel kapcsolatban, amelynek alapelveivel egyetértett, bíráló megjegyzésekkel illette a külső gyámkodás politikáját. Türelem és önkontroll szükségességét emlegette. „Ne törekedjünk arra, hogy a csehszlovákok minden kérdést hajszálra a mi elképzeléseink szerint oldjanak meg" - mondta Kádár a Huszár Tibor által „politikai hiénaként" aposztrofált pártbürokratának. De vajon eszébe villant-e, hogy e követelmények hiánya mit jelent többség és kisebbség viszonylatában, milyen rombolást idézhet elő a kisebbségi közösségen belüli emberi és szellemi érBíráló megjegyzésekkel illette a külső gyámkodás politikáját. tékállományban? Jó lenne tudni, hogy kapott-e hiteles tájékoztatásokat erről, amikor ez bekövetkezett, s ha igen, miként értelmezte ezeket Kádár János. Mert végül is a magyarországi pártvezetés jóváhagyása nélkül aligha történhetett volna meg az 1968 után félreállított szlovákiai magyar kisebbségi politikusok egyfajta pártfogásba vétele. Mindezeknek a kérdéseknek a megvilágítása szervesen illeszkedhet Huszár Tibor kutatásainak kilátásba helyezett továbbfolytatásába, egy olyan, szinte úttörő jellegű módszer kimunkálásába, mely a posztsztálini döntéshozatal mechanizmusának feltárásával joggal tarthat igényt nemzetközi szakmai elismerésre. Konferencia a vidékfejlesztésről, agroturisztikáról Az egyházakat vagy a kultúrát támogathatnánk Bővülnek a lehetőségek Megegyezés készül ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. A kormány tudatában van annak, hogy mivel tartozik a vidékfejlesztésnek - jelentette ki Mészáros Győző földművelésügyi államtitkár tegnap Nyitrán a vidéki és agroturizmusról tartott konferencián.A téma iránt érdeklődőket arra kérte, hogy ötleteikkel forduljanak a mezőgazdasági minisztérium regionális kirendeltségeinek igazgatóihoz, mert az ő feladataik közé tartozik egyebek mellett az agroturisztika fejlődésének segítése is. Michal Ševčík, a gazdasági minisztérium idegenforgalmi szekciójának igazgatója arról tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy Brigita Schmögnerová pénzügyminiszterrel a héten sikerült megegyezésre jutniuk a turizmus támogatására szánt keret növelésében. A pluszforrásokat például a fizetővendég-szolgálat bővítésére szánják. Az idei év első fele egyébként a jó téli szezonnak köszönhetően kedvezően alakult, mert az idegenforgalomból származó 231 millió dolláros bevétel 31%-kal meghaladja az egy évvel korábbit. Nyitrán tegnap első alkalommal osztották ki a vidéki turizmus létesítményei számára alapított minőségi díjat. Az első 12 díjazott között egyetlen dél-szlovákiai sem volt. (tl) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Csáky Pál további tárgyalásokat kezdeményez az új, egyházakról szóló törvénytervezettel kapcsolatban, mert még tisztázni kell néhány - elsősorban az egyházak pénzügyi támogatására vonatkozó - nyitott kérdést. A tervezetet a kormány alelnöke szerint összhangba kellene hozni a Szlovákia és Vatikán közötti államközi szerződés előkészítésével. Ugyanis valamennyi egyház igényli az államhoz való viszony törvényben történő meghatározását. Az egyházak pénzügyi támogatásával kapcsolatban az evangélikus egyház kidolgozott egy modellt, mely szerint a személyi jövedelemadó 1-3 százalékáról az adófizetők maguk dönthetnék el, melyik egyházat támogatják, illetve ha nem kívánnak semmilyen egyházat támogatni, akkor ezt az összeget kulturális célokra fordítanák. Hasonló demokratikus javaslattal korábban már a harmadik szektor képviselői is előálltak. Csáky szerint ebben a kérdésben csak akkor születhet megegyezés, ha a kisebb egyházak is egyetértenek vele. Szólt a vagyonrendezési kérdésekben felmerült problémákról is az állam és a görög-katolikus, illetve pravoszláv egyház között. Az ezzel foglalkozó, általa kidolgozott dokumentum két hét múlva kerül a kormány elé. (kó) RÖVIDEN Szeptember 2-ától lesz tanítás Pozsony. Az oktatásügyi tárca megerősíti, hogy az eredeti terveknek megfelelően szeptember 2-án kezdődik az új tanév. Az érdemi oktatás 3-án, pénteken veszi kezdetét. Az őszi szünet október 29. és november 2., a karácsonyi pedig december 23. és 2000. január 9. közt lesz. (TA SR) A megszállás 31. évfordulóján Pozsony. A Szlovákiai Szociáldemokrata Párt és a DBP tegnap Alexander Dubček sírjának megkoszorúzásával emlékezett Csehszlovákia szovjet megszállásának 31. évfordulójára. A szociáldemokraták alelnöke, Jozef Krumpolec méltatásában serénynek és szerénynek nevezte Dubčeket, megjegyezve, a mai szlovákiai politikusok éppen e tulajdonságoknak vannak híján.(TA SR) A védelmi tárca többet kér Pozsony. Pavol Kanis védelmi miniszter a tárca számára jövőre tervezett 12,7 helyett 14 milliárdos költségvetést követel. Hangsúlyozta, ahhoz, hogy a katonák teljes szolgálati idejük alatt kiképzésben részesülhessenek, 17,5 milliárdra lenne szükség, de a részleges gyakorlatoztatáshoz is legalább 15,5 milliárd kell. (SITA) Nafta-ügy: majd a frakció dönt Pozsony. Az MKP elnöke, Bugár Béla szerint a kormánynak egyelőre nincs oka felülvizsgálni a Nemzeti Vagyonalap vezetőinek visszahívásával kapcsolatos korábbi álláspontját, mivel a Nafta Gbelyiiggyel összefüggő legutóbbi tényfeltárás sem győzte meg ennek szükségességéről. Bugár szerint az MKP álláspontjáról a frakció dönt, természetesen az új fejleményeket is mérlegelve. (TA SR) Nyilatkozatban kérhető a mentesség Pozsony. A postákon hozzáférhető űrlapon az elkövetkező egy hónapban bárki becsületbeli nyilatkozatot tehet arról, hogy nincs a tulajdonában televízió- vagy rádiókészülék. Ezzel egyben azt is kérvényezi, iktassák ki a díjfizetésre kötelezettek nyilvántartásából. A formanyomtatványt közjegyzővel kell hitelesíttetni maximum 30-33 koronáért, majd a postán leadni. A nyilatkozat mindaddig érvényes, amíg az illető nem tesz szert készülékre. Ha az illetékesek megbizonyosodnak arról, hogy az illetőnek mégis van készüléke, a díjakon kívül minden egyes nem fizetett hónap után ötezer koronás bírságot fizettetnek. Jogi személyek esetében a havi büntetés készülékenként akár 15 ezer korona is lehet. (TA SR) Több mint félmillió munkanélküli Pozsony. A július végi összegzések alapján a munkanélküliek száma 510 955 (a gazdaságilag aktív lakosság 18,31%-a). A Nemzeti Munkahivatal becslése szerint a szám december és 2000januárja közt akár 550-560 ezerre is duzzadhat (20-21%). (SITA) Schuster lengyelországi útjáról Pozsony. Rudolf Schuster államfő tegnap este tért haza kétnapos hivatalos lengyelországi látogatásáról. A vendéglátójával, Aleksander Kwasniewskivel folytatott megbeszélések egyik fontos eredményének nevezte, hogy ők ketten kívánják garantálni a két ország régiói, valamint kis- és középvállalkozói közötti együttműködés bővítését. (TA SR) Ideiglenes Nemzeti Tanácsot alakítottak a Vajdaságban A magyarok jogaiért MTI-HÍR Szabadka. Három vajdasági magyar párt tegnap Szabadkán Ideiglenes Nemzeti Tanácsot hozott létre azzal a céllal, hogy képviselje a szerbiai tartomány magyar nemzetiségű lakosainak érdekeit. A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom által életre hívott testületet a jugoszláv, a szerb és a vajdasági törvényhozás 55 tagja, illetve a vajdasági települések önkormányzatainak a három párthoz tartozó tagjai alkotják. Az Ideiglenes Nemzen Tanács elnökévé túlnyomó többséggel Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét, Szabadka polgármesterét választották. Kasza József kijelentette: a nemzeti tanács azt kívánja elérni, hogy a magyarok szabadon gyakorolhassák jogaikat, de nem más, velük a Vajdaságban évszázadok óta együtt élő népek és nemzetiségek rovására. A Szerbiában uralmon lévő Szerb Szocialista Párt képviselője politikai provokációnak, a magyarok jogos érdekeinek képviseletére alkalmatlan politikai bürokraták gyülekezetének minősítette a tanácsot. Ifj. Michal Kováč a külügyminisztériumban dolgozik Egyelőre nem kaphat diplomata-útlevelet ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A Technopol-ügyben mindmáig gyanúsítottként szerepelő iQ. Michal Kováč, aki augusztustól a külügyminisztérium alkalmazottja, a Markíza magántelevízió csütörtöki értesüléseivel ellentétben mégsem kaphat diplomata-útlevelet. A tárca szakértője megerősítette, hogy alkalmazottaik csak féléves munkaviszony után és megfelelő tisztség elérése esetén juthatnak ilyen okmányhoz. Ifj. Michal Kováč a jogi szakértő szerint azért kerülhetett munkaviszonyba, mert a külügyminisztérium elhurcolását követően jogsértő módon bánt vele, majd hozzátette: azt, hogy miért foglalkoztatják a volt államfő fiát, csak a miniszter tudja megválaszolni, mert az alkalmazónak felvételéről ő dönt. Ifj Kováč hangsúlyozta, a minisztériumban egyszerű beosztott, édesapja pedig jelezte: fia bármikor kész a németországi hatóságok elé állni.