Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)
1999-08-20 / 192. szám, péntek
ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 17. POLITIKA 5 A csehszlovák vezetés 1968-ban az Új Szóval akart íratni egy a Nagy Imre-megemlékezést elítélő cikket Kétszínűség vagy lcétlelkűség? Az 1968-as csehszlovákiai reformfolyamat tudományos vizsgálata túlmutat a korabeli csehszlovákszovjet viszony keretein. Magában foglalja a csehszlovákiai fejlemények elfojtásában részt vett országok belső viszonyainak szerepét, ezeknek a vezetők magatartására gyakorolt hatását is. KISS JÓZSEF Ebben a megközelítésben feltárul a szovjet birodalmon belüli mozgástér a maga korlátaival és korlátozott lehetőségeivel együtt. A fenti szempontok magyarországi vonatkozásait megvilágítani igyekvő szándékkal készült Huszár Tibor „1968 Moszkva. Prága. Budapest" című könyve, mely a prágai tavasz harmincadik évfordulójára jelent meg, s úgy tűnik, talán a nyelvi korlátok miatt kissé elkerülte a cseh, szlovák és orosz szakmai körök figyelmét. Pedig a feldolgozás alighanem a témakör kutatásának igencsak kiemelkedő hozadéka, s rászolgál a szlovákiai magyarság külön figyelmére is, minthogy a kisebbségeinkkel kapcsolatos, eddig ismeretlen, illetve kevéssé ismert korabeli mozzanatokra is kiterjed. Nem egészen kétszáz nap történetének rekonstruálására vállalkozott a szerző, ahogy azt a könyv bevezetőjében írja. Ennek középpontjában Kádár János személye és korabeli magatartása áll. A szerző a legfelsőbb magyar pártvezetés anyagainak, a Kádár-titkárság dokumentumainak, a Brezsnyevvel folytatott gyakori telefonbeszélgetésekről készült feljegyzéseknek a tükrében igyekszik feltárni, hogy miként helyezkedett „abban a pókerjátszmában, amelyet hűvös tárgyilagossággal szokás csehszlovák ügynek nevezni. Egyébként a Huszár Tibor által felReálpolitikai megfontolásból a Szovjetunió szövetségese maradt. használt, jórészt ismeretlen dokumentumok arról vallanak, hogy az iratok kezelésében a Kádár-titkárságon példás rend és nyilván a pártfőtitkár részéről is tanúsított fegyelem uralkodott. Szinte minden lényeges megnyilatkozásról készült feljegyzés. A Huszár által készített személyiség- és magatartásrajz bizonyos fokig válasz azokra az újkeletű állításokra, hogy Kádár 1968-ban kétszínűén viselkedett, miközben odahaza és Dubčekkel fenntartott kapcsolataiban a csehszlovákiai reformtörekvések támogatójaként lépett fel, a brezsnyevi cselszövő kamarilla köreiben a katonai beavatkozás szorKádár János és Alexander Dubček (középen) a Révkomáromi Járási Pártbizottság tanácskozásán 1968-ban (Archívum) galmazói közé tartozott. A szerző Kádárról kialakított személyiségés magatartásképe a kétszínűség fogalmának értelmezésére hívja fel a figyelmet. Nem hagy kétséget afelől, hogy mai szemmel, mai demokratikus jogállami szempontokat egyszerűen visszavetítve a múltba, Kádár végül is a moszkvai birodalmi érdekek kiszolgálójának minősül. Ám személye nem függetleníthető az akkori helyzettől és körülményektől. Rendkívül érzékletes látleletet ad Kádár kétlelkűségéről, ami viszont már egy más személyiségjegy. Végigkíséri, ahogy Kádár előélete és a változások iránti érzékenysége mind élesebben megütközött egymással. Huszár Tibor Kádár meggyőződésével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy ez alatt nem messianisztikus hitet kell érteni. A hatvanas évek Kádár Jánosában a szkepszis és illúzióvesztés társult az elvhűséggel. Érzékelte azt, hogy a szovjet szövetségi rendszert nem lehet a régi módon fenntartani. Felismerte a külgazdasági kapcsolatok fontosságát, a sokoldalú külpolitikai nyitás elkerülhetetlenségét. Az 1956-os eseményeket követően önnön szerepéből is vont le nyilván tanulságokat a társadalmi mozgástér nemzeti sajátosságait illetően. Mindez abban a hasonlatban foglalható össze, amit a szerző az elmélyült munkát jellemző tudományos nyelvezet szövegkörnyezetében sem tartott stílustalannak, hogy tudniillik Kádárt zavarta: miért kell Pesten is kinyitni az esernyőt, ha Moszkvában esik az eső. Tehát miközben megpróbált keresni a „marxista-leninista szent könyvben" megkövetelt modelltől némileg elrugaszkodó megoldásokat, elvi okokból és reálpolitikai megfontolásokból a Szovjetunió elkötelezett szövetségese maradt. A kettő, szüntelen megütközése el lenére kiegészítette egymást, sőt egybefonódott épp az 1968-as nyári pálfordulásakor, amikor a szovjet beavatkozási előkészületek operatív szakaszukba jutottak. Kádár ráébredt, ha továbbra is ragaszkodik bizonyos különutassághoz, szembe kerül a Szovjetunióval, s elvész a magyarországi reformigyekezet minden zsengéje, beleértve azt a viszonylag szabad légkört is, amelyről az járta, hogy „mi vagyunk a legvidámabb barak a lágerben". Ez a kádári képlet 1968 kapcsán tulajdonképpen nem ismeretlen. Huszár Tibor viszont rendkívül minuciózus elemzéssel teszi szemléletessé. Képes érzékelni és kitapintani a kádári magatartás szinte minden rezdülését. Sokszor félmondatokból tud levonni ugyancsak messzemenő következtetéseket. Az ilyesfajta vizsgálódás tükrében megelevenedik a kádári taktikázás, a Brezsnyevékkel, de a magyar politikai vezetéssel szembeni ravaszság egész eszköztára. Emberközelbe kerül nemcsak az, hogy miként igyekezett óvni szűk mozgásterét a külső nyomással szemben, hanem az említett belső meggyőződéséből adódó korlátainak egész hatásmechanizmusa is. Tehát azoknak a helyzeteknek egész sora, amikor önmaga is elbizonytalanodik, látva: a csehszlovákiai reformfolyamat a rendszer olyan átalakításához vezet, ami számára annyit jelentene, hogy valójában azonosulnia kellene a magyar '56 demokratikus forradalmi voltával. Amit Kádár elárult. Ennek kapcsán kiváltképp érdekes, hogyan viszonyult valójában Kádár ahhoz a cikkhez, mely a Literárni listyben 1968 nyarán, úgymond, rehabilitálta Nagy Imrét. Egyes eddigi történészi és levéltárosi megnyilatkozások szerint az erre vonatkozó adatok szétszórtak, nem adnak lehetőséget egyértelmű jellemzésre. Nos, ha arról van szó, hogy az egyébként is zárkózott Kádár miként élte ezt át, a megállapítás valószínűleg helytálló. Huszár Tibor csak sejteti, hogy a cikk Kádárt valószínűleg felkavarta. De ami magát a nyilvános reagálást illeti, a szerző könyvéből kiderül, hogy Kádár a szóban forgó cikkel kapcsolatban nagyon is határozottan állást foglalt a központi bizottság ülésén, élesen elítélve azt: „...most éppen a múlt héten ott megjelent egy cikk a Literárni listi, vagy Novi(l) című hetilapban, egy jó piszok és aljas, szerintem provokációs célzatú cikk, ahol Nagy Imre halálának évfordulójáról írnak". Huszár Tibor úgy véli, hogy az írás megjelenése nyilván megterhelte Kádár Dubčekhez fűződő viszonyát, de nem osztja azt a véleményt, hogy tulajdonképpen innen eredeztethető magatartásának megváltozása. A magyar pártfőtitkár ekkor még továbbra is úgy vélekedett, hogy ugyan a csehszlovákiai fejleményekben megszaporodtak a szocialistaellenes jelenségek, de, úgymond, az ellenforradalom nem kerekedett felül, s a magyar párt nem kíván beleszólni a csehszlovákiai események alakulásába. A Nagy Imre-cikk kapcsán is igyekeKádár János személye nem függetleníthető az akkori helyzettől. zett elkerülni a nyilvános polémiát, és a csehszlovák vezetésnek küldött levelében is annak adott hangot, hogy csehszlovák részről lépjenek fel a Nagy Imre-cikk ellen. Egyébként a szóban forgó központi bizottsági ülésen jelentette ki Kádár először: ha tényleges ellenforradalmi helyzet alakulna ki Csehszlovákiában, akkor két kézzel megszavazná a megszállást. De Huszár szerint ezt a kádári „rendíthetetlen internacionalista" megnyilatkozást nem a Literárni listyben megjelent írás motiválta. A Nagy Imre-írás kapcsán talán szenzációként is hathat, ami már korábban és egyéb kiadványokból sem volt teljesen ismeretlen, hogy az egyébként moszkovita Jozef Lenárt az egyik csehszlovák- magyar üzenetváltás során a magyar ügyvivőnek ugyancsak magyarázkodott, amiért a cikkre a vezetés nem reagált, s kibuggyant belőle: már azt is fontolgatták, hogy erre a pozsonyi Új Szót kérik fel. Az írás befejező részét lapunk hol napi számában közöljük A Gazeta Wyborcza terjeledelmes interjút közölt Rudolf Schusterrel, lengyelországi látogatása alkalmából Mečiar, a magyarok összelcovácsolója MTI-ÓSSZEFOGLALÓ Varsó. Rudolf Schuster lengyelországi látogatása alkalmából interjút közöl a szlovák államfővel a liberális Gazeta Wyborcza. Schuster az új szlovák kormány sikerei között említi a kisebbségi nyelvtörvény elfogadását, és meggyőződése, hogy Szlovákiát az EU decemberi helsinki csúcsértekezletén meghívják az Unió tagjai közé. Hangsúlyozta, büszke arra, hogy a szlovákiai magyar kisebbség tagjai rá szavaztak, s hogy a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény elfogadása kulcsfontosságú lépés volt az uniós csatlakozás szempontjából. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a Magyar Koalíció Pártja elégedetlen a törvénnyel, csakúgy, mint az ellenzék, amely népszavazást is kezdeményezett érvénytelenítése céljából. Ezzel kapcsolatban szólt az alkotmányos problémákról, s elmondta, hogy az alkotmánybíróság nem akadályozhatja meg a referendum megtartását, csupán annak eredményét érvénytelenítheti. A végső szót a népszavazás megtartásáról ő mondja ki, de még van két hete, hogy megfontolja, hogyan döntsön az ügyben. A nemzetiségi kérdés az, ami a leginkább megosztja a szlovákokat mondta. Sokan vannak, akik elhitték a korábbi kormány propagandáját, mely szerint a magyar kisebbség a szlovák állam ellensége, és ezek az emberek nem tudnak megbékélni azzal, hogy a magyarok most benn vannak a kormányban. Viszont a mečiari propaganda másik következménye az, hogy soha nem tapasztalt mértékben egybeforrasztotta a szlovákiai magyar kisebbséget - mondta Schuster. Részletesen kitért azokra a vádakra, amelyek őt korábbi vezető kommunista múltja miatt érték. Véleménye szerint természetes jelenség az egykori kommunista elit visszatérése a közéletbe, miután a rendszerváltó nemzedék az évtizedfordulón lehetőséget kapott a kormányzásra, de nem váltotta be a reményeket. Kivételt képeznek azok a személyiségek - s név szerint említette Václav Havelt és Göncz Árpádot -, akik felül tudtak emelkedni a megosztottságokon. Ezzel összefüggésben Schuster kitért az átvilágítás problémáira, amely szerinte - tíz évvel a kommunizmus bukása után - másodlagosjelentőségű. A politikusnak ma azon kell munkálkodnia, hogy javuljanak az emberek életkörülményei. A szlovák államfő véleménye szerint az átvilágítással ma inkább azok foglalkoznak, akik politikusként kevés sikert könyvelhetnek el. Kiemelte a Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Ausztria és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok fontosságát, hozzátéve, hogy a visegrádi négyeknek úgy kellene cselekedniük, mintha máris az Unió tagjai lennének. Szlovákiának még az az előnye is megvan - tette hozzá -, hogy egyedüliként valamennyi állammal szomszédos. Határozottan elvetette azt a lehetőséget, hogy országa kimaradjon az EU-ból, és hangsúlyozta,. hogy Szlovákiának szintén fontos célja a NATO-tagság elérése. RÖVIDEN Vissza az ötös koalícióhoz Pozsony. Roman Kováč, a Demokratikus Unió alelnöke szerint három együttműködési forma létezik, melyek a jövőben biztosítanák a SZDK frakciójának egységét. Az ötös koalíción, a hatos koalíción vagy egy unión belüli együttműködés. A pártok jelenleg az eredeti ötös koalícióhoz való visszatérést részesítik előnyben. (SITA) Tandíjért ösztöndíjrendszer-módosítást Pozsony. A KDM csak akkor tartja elfogadhatónak a felsőoktatási intézményekben a tandíj bevezetését, ha elkészül az ösztöndíjrendszer is, amely figyelembe veszi a diákok szociális hátterét. Szlovákiában mindössze a bruttó hazai össztermék 0,67 százalékát fordítjuk a felsőoktatási intézményekre. Ezzel Európában csak Bulgáriát és Romániát előzzük meg. (SITA) Rosszindulatú szakszervezetek Pozsony. A szakszervezetek által szeptember 25-re meghirdetett tiltakozás nemcsak a kormánnyal, hanem a munkaadókkal szembeni elégedetlenség megnyilvánulásaként is értelmezhető - jelentette ki Jozef Krumpolec, a Szociáldemokrata Párt alelnöke. Szerinte „ha az érdekképviseletek jóindulatúak volnának, nem kényszerítenék a kormányt követeléseik elfogadására". (SITA) Bil'akra mégsem vonatkozik az amnesztia? Pozsony. Ján Čarnogurský, igazságügyi miniszter kételkedik abban, hogy Rudolf Schuster államfő amnesztiája Vasif Bil'akra is vonatkozik. Az elnöki amnesztia csak az egy évig teijedő büntetéssel járó, szándékosan elkövetett bűntettekre érvényes. A hazaárulásra biztosan nem - véli Čarnogurský. Mivel Bil'ak már 82 éves, őt is érintheti a rendeletnek az a bekezdése, mely szerint a 65 évesnél idősebbek elleni eljárás beszüntethető. (SITA) Elmaradnak a hadgyakorlatok Pozsony. Milan Cerovský vezérkari főnök úgy döntött, leállítják a berepülőpilóták kiképzését, és a szárazföldi egységek hadgyakorlatait is korlátozzák. A katonák őrző és felügyelő szolgálatot látnak el a laktanyákban. A takarékossági intézkedések ellenére a hadsereg pénzügyi gondokkal küzd. A rendelkezésre álló pénzt a katonák alapellátására és az ország védelmi képességeinek biztosítására fordítják. (SITA) Rendőrcsemete az egyik verőlegény Pozsony. A rendőrség tegnap továbbította az illetékes nyomozónak a kínai nagykövetség titkárának támadói elleni vádiratot. A hírügynökség értesülései szerint a vádirat elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a nyolc elkövető ellen testi sértés vádjával megindítsák a büntető eljárást, a rasszista indíttatást azonban a nyomozók kizárták. Egyes információk szerint Sun Shizong egyik támadója a rendőrkapitányság alkalmazottjának fia. (SITA) A DP a versenytárgyalás feltételeiről Pozsony. A Demokrata Párt követeli azoknak a versenytárgyalási feltételeknek az átértékelését, melyeket a Villamos Művek írt ki az orosz adósságtörlesztés közvetítőjére. Az információk ugyanis a DP szerint azt mutatják, ismét a klientelizmus játssza a főszerepet. (K.A.) Bauer Edit a Nyitrai kerületben Nyitra. Tegnap felkereste a kerületet Bauer Edit szociális és munkaügyi államtitkár. Részt vett az Agrokomplex megnyitóján; a megkínzott gyermekeknek menedéket nyújtó alsócsitári központtal és egy nyitrai csecsemőotthonnal ismerkedett, majd a verebélyi Szent Imre szeretetházban tett látogatást. Ma a Vágsellyei Járási Hivatal képviselőivel tárgyal, és az érsekújvári drogellenes központba látogat, (vm) Agócs szópárbajra hívja Bugárt Pozsony. Agócs Béla elbocsátott nádszegi pedagógus nyilvános vitára hívta ki Bugár Bélát azokután, hogy az MKP elnöke lapunkban „őszinte vitára invitálta a szlovákiai magyarság és az MKP jelenéért, jövőjéért aggódókat". Agócs szerint a magyar párton „vadhajtások nőttek", s szeretné, ha ezeket „közösen nyesnék le". A vita helyszínét és időpontját Bugár Béla választhatja meg. (ú) Nyolcmillió tizenöt romaprojektre Pozsony. A Csáky Pál kormányalenök által kidolgozott, romák felemelését szolgáló 15 projekt megvalósítása mintegy 8 millió koronába kerül. A tervekben szerepel roma gyerekeknek szánt előkészítő osztályok létrehozása, tankönyv a romák történelméről és dokumentum-filmsorozat készítése az etnikum problémáiról. (TA SR) Közszolgálati politizálás Pozsony. A politikusok újabb kísérleteket tesznek a közszolgálati televízióba való beavatkozásra - közölte Peter Zajac. A Demokrata Párt alelnöke bírálta, hogy egyesek kétségbe vonják a Szlovák Televízió közszolgálati jellegét, holott az SZTV fokozatosan közszolgálativá válásáról tanúskodik a nézők egyre növekvő érdeklődése is. Zajac szerint a tévétanácsnak kell megítélnie, hogy az SZTV kielégíti-e a polgárok közszolgálatiságra való igényét, és nem a politikusoknak, (kó-) Hamis ezresek Galántán Galánta. Pénzhamisítókat leplezett le a rendőrség, a négytagú csoport egy lézernyomdával 304 darab ezerkoronást és 312 ezerschillingest állított elő és hozott forgalomba. Galgócon hasonló eljárással egy rokkantnyugdíjas nyomta a bankókat. (SITA) Barátságtalan mérkőzés Pozsony. Heil Hitler - skandálta a Szlovákia-Izrael barátságos labdarúgó-mérkőzésen egy sorköteles katona, míg a rendőrök ki nem vezették a stadionból. Már a meccs előtt kikísértek öt bőrfejűt és egy 16 éves fiút, aki zsidókat gyalázó transzparenst akart kifeszíteni. (TA SR)