Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-20 / 192. szám, péntek

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 20. TANACSADO Az éjszakai pótlékról M. T.: Műszakokban dolgozunk. Az éjszakai munkáért az átlagbért, plusz 2 koronát kapunk. Annál a cégnél, ahol a feleségem dolgozik, óránként 25 koronát fizetnek az éjszakai munkáért járó munkabérhez. Lehetséges ez? FEKETE MARIAN Törvényesnek tartjuk, ha a felesége munkahelyén 25 korona pótlékot fizetnek az éjszaka végzett munkaóráért. A munkabérről szóló 1/1992 Tt. számú törvény 7. §-ának harmadik bekezdése szerint az éjszakai pótlékot elsősorban a kollektív szerződésnek kellene megállapítania. Azokra az esetekre vonatkozóan, amikor a kollektív szerződés ezt nem szabályozza, a kormány kapott meghatalmazást, hogy a rendeletével állapítsa meg az éjszakai pótlék mértékét. Az említett törvény végrehajtására kiadott 645/1992 Tt. rendelet hatályos szövegének 5 §-a szerint az éjszaka végzett munkáért járó pótlék, muíikabérkedvezmény minimálisan 2,50 korona, és ez is csak azzal a feltétellel, hogy az éjszakai munkavégzés legalább két óra hosszat tart (azaz valamelyik műszaknak legalább két óra hosszat bele kell nyúlnia a 22.00 órától hajnali 6.00 óráig tartó időszakba). A felesége munkahelyén nyilván sikerült egy, az alkalmazottak számára előnyös kollektív szerződést kötni, míg Önöknél vagy nincs kollektív szerződés, vagy a szakszervezet nem gondolt arra, hogy a kollektív szerződésben az éjszakai pótlékot is szabályozni kellene, esetleg nincs is szakszervezetük. A munkáltató eljárása, az, hogy az éjszakai műszakokban ledolgozott órákért csak két koronával magasabb munkabért nyújt mindenesetre törvénysértő, hiszen mint említettük, az éjszakai pótlék minimális összege 2,50 korona. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató ennél magasabb éjszakai pótlékot fizethet akkor is, ha nincs kollektív szerződés, de nem lenne szabad alacsonyabbat fizetnie. CSEHORSZÁGI ALAPOK Néhány cseh befektetési alap részvényének árfolyama a Prágai Értékpapírtőzsdén 1999.augusztus 18-án. (HN) Befektetési alap árfolyam (Kč) forgalom (ezer Kč) 1. IF Živnobanka 610 460 IF Bohatství 1327 35 Komerční banka 955 28215 IF Obchodu 933 194 Kŕištálový IF 1125 25 SPIF Všeobecný 85 1021 IF Jablonecká biž 227 Zlatý IF Kvanto 410 100 RIF 1243 2343 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Új vezetés az Arainál Pozsony. Augusztus elején személyi változásokra került sor az Arai német olajipari részvénytársaság szlovákiai és magyarországi leányvállalatainál. Az Arai Slovensko Kft. új igazgatójává Wolfgang Schwarzot nevezték ki, aki ezt a posztot a szomszédos Ausztriában is betölti. (SITA) Csúsztatott volna a minisztérium? Pozsony. A gazdasági minisztérium munkatársai hazudtak, amikor azt állították, hogy a tárca Lignotesting Rt.-vei szembeni tulajdonjogi vitájában peren kívüli megegyezésre törekszenek - nyilatkozta Pavol Panáček, a Lignotesting költségvetési szervezet volt vezérigazgatója. Szerinte a tárca megszakította a tárgyalásokat a vállalattal, azzal a céllal, hogy az ügyet bíróság elé vigyék. Az rt.-t tavaly a Lignotesting alkalmazottai alapították azután, hogy a faipari termékek tesztelésével foglalkozó szervezetet a gazdasági tárca össze akarta vonni a faipari kutatóintézettel. (SITA) Valuta VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1999. augusztus 20-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta EMU - euró 44,586 Magyar forint (100) 17,608 Angol font 67,8 Német márka 22,796 Cseh korona 1,228 Olasz líra (1000) 23,027 Francia frank 6,797 Osztrák schilling 3,24 Japán jen (100) 36,961 Spanyol peseta (100) 26,797 Kanadai dollár 28,476 Svájci frank 27,877 Lengyel zloty 10,682 USA-dollár 42,338 Energia 2000: sokat költünk az atomerőmüvekre Más energiapolitikát ÚJ SZÓ-TUDÓSLTÁS Pozsony. A kormány, miközben az egészségügy és az oktatásügy krónikus pénzhiánnyal küzd, milliárdokat költ az atomenergia-ipar fejlesztésére - nyilatkozta Mária Mistríková, az Energia 2000 titkára, szervezetük alternatív energetikai programját ismertetve. A gazdasági tárca júniusban kidolgozta a kormány energiapolitikai tervezetét, amelyet nyilvános vitára bocsátott. A lakosság szeptember 9-ig mondhatja el véleményét a tervezetről. Az EnerCsehországot felváltva Magyarország ismét a Közép-Európában folyó gazdasági versenyfutás éllovasa lehet Nagyon elszámolt prognózisok A visegrádi országok pénzügyi vezetői, úgy tűnik, alaposan elszámolták az idei évre szóló gazdasági terveket. A termelés bővülése, az államháztartás egyensúlya a vártnál gyengébben alakul. GÁL ZSOLT A térség országainak „megtorpanása" az orosz válsággal, a délszláv háborúval és Nyugat-Európa lassúbb növekedésével magyarázható, e tényezők következményeit egyelőre a magyar gazdaság viseli a legjobban. Amikor tavaly nyár végén a magyar és a lengyel pénzügyi vezetés elkészítette az 1999es évre szóló gazdasági terveket, a prognózisok sugároztak az optimizmustól. Kelet-Európa „húzóállamai" 5% körüli gazdasági növekedést, kiegyensúlyozott államháztartási és külkereskedelmi egyenleget vártak. Még a komoly gazdasági bajokkal küszködő Csehország szociáldemokrata kormánya is mindössze 0,2%-os csökkenésére számított a nemzeti összterméknek (GDP), és bízott benne, hogy 1999-ben sikerül megállítani a gazdasági visszaesést, és lökést adni a növekedésnek. A pénzügyi vezetők csak azt felejtették el figyelembe venni, ami már akkor is nyilvánvalóan fenyegette terveiket: az orosz gazdasági csőd hatásait. Az oroszországi pénzügyi és gazdasági válság két irányból is csapást mért a visegrádi vezetők kincstári optimizmusára. Egyrészt a Moszkvában fellépő pénzügyi zűrzavar fizetésképtelenséghez vezetett, így a visegrádi négyek Oroszországba irányuló kivitele drámai mértékben visszaesett. Másrészt, az orosz - és tegyük hozzá - az ázsiai válság következtében Nyugat-Európában tovább csökkent a gazdasági növekedés amúgy sem magas szintje. Ez súlyosan érintette a reformországokat, hisz a cseh, a lengyel és a magyar kivitelnek ma már több mint a kétharmada az Európai Unió országaiba irányul. A koszovói háborús konfliktus csak tovább tetézte a bajokat, akárcsak az olyan előre nem látható problémák, mint például az árvízkárok. A felsorolt tényezők hatását már mutatták az 1998-as gazdasági adatok is, az igazi hidegzuhanyt azonban az 1999-es első negyedévi adatok nyilvánosságra hozatala jelentette. A cseh GDP rekordmértékben 4,5 %-kal csökkent, miközben a lengyel és a magyar össztermék csak 1,5, illetve 3,3 %-kal gyarapodott. A pénzügyi tárcák gazdálkodása sem a terveknek megfelelően alakult. Vagy a bevételek maradtak el a várttól, vagy a kiadások haladták meg a tervezettet (esetleg mindkettő), s ezért a költségvetés hiánya mindhárom országban már az első öt hónapban meghaladta az egész évre tervezettnek a háromnegyedét. A helyzet azért mégsem olyan aggasztó, mint amilyennek első látásra tűnik. A visegrádi csoport gazdasági növekedésének lefékeződése bizonyos tekintetben pozitív fejleményként is értékelhető: a reformországok lényegében csak reagáltak a világban lezajló folyamatokra, és ez is azt mutatja, hogy immár szervesen beilleszkedtek a világgazdaságba. Ha Közép-Európa államai nem alkalmazkodtak volna a környezetükben lejátszódó változásokhoz, és maradt volna a tervezett növekedési tempó, ez a pénzügyi egyensúly felborulásához vezethetett volna. A gyorsabb növekedés ugyanis csak a behozatal megugrása és az eladósodás növekedése révén lehetne elérhető, ez pedig hosszabb távon komoly megszorító intézkedésekhez vezethetne. Az adatokból egyben az is kiderül, hogy a világgazdasági depresszió a magyar növekedés ütemét törte meg a legkevésbé. A cseh gazdaság drámai visszaesése, és a lengyel konjunktúra gyors lefékeződése mellett a magyar GDP 3,3 %-os első negyedévi bővülése kimondottan jónak számít. Könynyen megeshet, hogy az előttünk álló egy-két évben Magyarország az egy főre eső GDP tekintetében utoléri a régióban még mindig vezető Csehországot. Ráadásul Prágában még csak most kezdtek hozzá az ipar restrukturalizálásához s bankok és nagyvállalatok tömeges privatizációjához, ami a nagyarányú munkanélküliség megjelenéséhez vezetett. Magyarország és Lengyelország már rég túllépett a gazdasági átmenet e szakaszán. A két versenytárs közül déli szomszédunk esélyei látszanak jobbnak a „gazdasági átalakulás éllovasa" cím elnyerésére. Varsóban ugyanis még komoly fejfájást okoz a lengyel mezőgazdaság elképesztő túlfoglalkoztatottságának és felaprózottságának kezelése, valamint a sziléziai bányavidék és a nehézipar veszteséges nagyvállalatainak reorganizációja vagy felszámolása. Emellett Lengyelországban az egy főre eső GDP hozzávetőleg 1000 dollárral alacsonyabb, mint Magyarországon, ezért inkább valószínű, hogy Budapest visszanyeri azt a szerepet, amit a kilencvenes évek elején veszített el, és újra a közép-európai gazdasági átmenet vezető országa lesz. Az első félév adatai alátámasztják ezt az igyekezetet. A nagyarányú külföldi működőtőke beáramlása folytatódik (az első hat hónapban 1,5 milliárd dollár), és valószínűleg a fizetési mérleg hiánya is a tervezett 2,5 milliárd dolláron belül marad. Az államháztartási hiány év eleji „elszaladása" azonban intő jel: a mindenkori költségvetés kidolgozásánál ezentúl jobban figyelembe kell venni az ország gazdasági környezetében lejátszódó változásokat, és fel kell készülni a nem várt kiadásokra is. A földgáz jelenlegi ára sem fedi a tényleges költségeket. A későbbiek során érdemes hőszabályozót alkalmazni Az igazi megoldást a takarékosság jelenti ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A földgázt használó háztartásokban az utóbbi hetekben meglepve tapasztalták, hogy a korábbinál sokkal nagyobb összeget kell fizetni, mint július előtt. Ennek oka, hogy átlagosan 50%-kal emelkedett a 8 éven keresztül változatlan gázár, megváltoztak a korábbi tarifák, végezetül az ár immár nem 6, hanem 10 százalékos hozzáadottérték-adót tartalmaz. A teljesség kedvéért feltüntetjük a július 1. óta érvényes tarifákat: 0-200 köbméter éves fogyasztás esetén 5,20 korona/hó a havi átalánydíj, 201-1700 köbméter esetében 29 korona, végezetül 1701-4500 köbméter esetében pedig 103,80 korona. A júliustól érvényes havi előleg nagyságát a következőképpen állapította meg a Szlovák Gázművek (SPP): az 1998. 4.1 és 1999.3.31. közötti éves átlagos fogyasztást vette alapul, a köbméterben megállapított földgáz mennyiségét beszorozta az új árral, majd a végösszeget elosztotta 12vel, megkapva az átlagárat havi lebontásban. Az új árban természetesen már benne van a megemelt adó is. A Szlovák Gázművek illetékesei közölték, mivel néhány hét leforgása alatt több mint 1,2 millió ügyfél adatát kellett fel-, illetve átdolgozni, ezért helyenként hiba is csúszhatott a számításba. Az új havidíj nagyságában kételkedőket szívesen felvilágosítják az emelés okairól. A gázművek szakemberei szerint a július előtt rendkívül alacsony gázár miatt a lakosság önkorlátozás, takarékosság nélkül használta ezt az energiahordozót, s most meglepve szembesül a magasabb árakkal. Ezért azt javasolják, hogy aki mérsékelni szeretné fogyasztását, az vásároljon hőszabályozót. A takarékosság már csak azért is megéri, mert a júliusi emelés nem volt az utolsó, hiszen a jelenlegi árak sem fedezik a költségeket. (shz) A júliusi áremelés ellenére még mindig a földgáz számít a legolcsóbb fűtőanyagnak gia 2000 szerint a kormányjavaslata, pontatlansága és áttekinthetetlensége miatt, nem felel meg céljának. Áz energiaipar gazdasági problémáit az árak egyoldalú növelésével kívánja megoldani, ami amellett, hogy a lakosság érdekeit sérti, a gazdaság fellendítését sem segíti elő. Az energiatermelők nincsenek rákényszerítve a termelés hatékonyságának növelésére és az árak csökkentésére. Ám elismerik, a kormányjavaslat nyilvános vitája az első lépés az állami energiapolitika demokratikusabbá tételére, (mi) Korona/év A fűtés költségei 70 000 • Lakás 36 G J/év • Családi ház 120 GJ/év Barnaszén • Koksz Földgáz Villamos Propán energi

a Központi fűtés A földgázfelhasználók száma r*i aao / inc w A grafikonból kitűnik, hogy még mindig a földgázzal történő fűtés a legolcsóbb alternatíva. (Forrás: Szlovák Gázmüvek) A földgázfelhasználók száma folyamatosan nő, jelenleg mintegy 1 220 000 ügyfele van a Szlovák Gázműveknek. (Forrás: Szlovák Gázmüvek) A mindenkori költségvetés kidolgozóinak jobban figyelembe kell venniük az ország gazdasági környezetében lejátszódó változásokat. Fel kell készülni a nem várt kiadásokra is (Illusztrációs felvétel)