Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-16 / 188. szám, hétfő

Hétfő, 1999. augusztus 16. 9. oldal Olga Korbut, az egykori tornászcsillag: „Cigarettáztunk az edzések után, mert éhesek voltunk, mint a farkasok" Las Vegasi sakkvilágbajnokság, negyeddöntő Polgár Judit kiesett MTI-HÍR Las Vegas. Nem jutott be az elődöntőbe a magyar Polgár Judit a Las Vegasban zajló sakkvilágbaj­nokságon, miután a negyeddöntő második mérkőzésén világossal csak döntetlent ért el az orosz Alek­szandr Halifmannal szemben. A párharc első felvonását az orosz sakkozó nyerte és így ő folytathatja a legjobb négy között, ahol a spa­nyol színekben induló Sirovot bú­csúztató román Nisipeanu lesz az ellenfele. A negyeddöntők másik két találkozóján villámpartikon dőlt el a továbbjutás kérdése, Adams és Akopjan került a legjobb négy közé. Negyeddöntő, 2. mérkőzések: Pol­gár-Halifman döntetlen, továbbju­tott Halifman (1,5:0,5); Sirov (spa­nyol)-Nisipeanu (román) 0:1, tj.: Nisipeanu (1,5:0,5); Adams (brit)-Kramnyik (orosz) 3:1, tj.: Adams; Movsesian (cseh)-Akopjan (örmény) 1,5:2,5, tj.: Akopjan. Sepp Blatter, a FIFA elnöke kitart álláspontja mellett Ázsia nem kap öt helyet TI-JELENTÉS Hamburg. Ázsiát a 2002-es labdarú­gó-világbajnokságon négy váloga­tott képviselheti automatikusan, míg a földrész ötödik legjobb csapata pót­selejtezőn vívhatja ki a részvétel jo­gát - mondta Sepp Blatter, a Nem­zetközi Labdarúgó Szövetség elnö­ke. Az Ázsiai Labdarúgó Szövetség (AFC) vezetői azonban ragaszkod­nak ahhoz, hogy a földrészről öt egy­üttes vegyen részt a Koreai Köztár­saságban és Japánban megrendezés­re kerülő vb-n. Érvelésük szerint a házigazdák két helyet már lefoglal­nak és a többi 43 országból csak kettő, esedeg - sikeres pótselejtező esetén - három lehet ott a vb-n. - Biz­tos vagyok benne, hogy rövidesen egyezségre jutunk. Az AFC be fogja látni, hogy a 32-es mezőnyben a kon­tinensről több csapat számára nincs hely - nyilatkozta a sportvezető. A vb időpontja körül felmerült vitát Blatter szerint nem kell komolyan venni. - Ez az egész nem más, mint vihar egy pohár vízben. A házigaz­dák már a pályázati anyagukban je­lezték, hogy náluk a június és július a legesősebb időszak, ezért május­ban kellene megrendezni a vb-t. An­gol barátaim valószínűleg nem em­lékeznek erre. Ágyasokat is nevelt magának LABDARÚGÓ MARS SZUPERLIGA A 4. forduló eredményei: • Ozeta Dukla Trenčín­HFC Humenné 4:1(1:1) • MŠK Žilina­Tatran Prešov 2:0 (1:0) • SCP Ružomberok­KOBA Senec 1:0(1:0) • Baník Prievidza­Dukla B. Bystrica 1:3(1:2) • 1. FC Košice­DAC 2:1 (2:1) • Artmedia Petržalka­ZŤS Dubnica 4:1 (3:0) • Spartak Trnava­FC Nitra 15. oldal • Slovan Bratislava­Inter Bratislava 15. oldal Az 5. forduló párosítása - au­gusztus 20., péntek, 16.30: KOBA Senec- Artmedia Petržalka (Játékvezető: Cichý, az SZTV 2 közvetíti); augusz­tus 21., szombat, 16.00: Dukla B. Bystrica-MŠK Žilina (Zvolá­nek), DAC-Baník Prievidza (Udvardy), FC Nitra-Slovan Bratislava (Weiss), Dubni­ca-Spartak Trnava (Micheľ), Humenné-SCP Ružomberok (Hriňák), 19.00: Tatran Prešov-Ozeta Dukla Trenčín (Jakubec); augusztus 22., va­sárnap, 17.00: Inter Bratisla­va-!. FC Košice (Stredák). (sr) Megszerezte első győzelmét az Artmedia Petržalka, felvételünkön Medveď (jobbról), a ligetfalui együttes első góljának szerzője látha­tó. (Eugen Vojtišek felvétele) A nem mindennapos „szex­sztori" a napokban került nyilvánosságra, s bár a bi­zarr történet óta meglehető­sen hosszú idő telt el, szen­vedő főszereplőjének szavai­ban nincs okunk kételkedni. Sőt, azok számára, akik már akkoriban is a nemzetközi sport közegében éltek még az sem mondható, hogy az eset igazán meglepő lenne. GALLOV REZSŐ Olga Korbut kétségkívül varázsla­tosjelenség volt, nem csoda, hogy bájainak nehezen lehetett ellenáll­ni. A szovjet torna szemrevaló csil­laga 1972-ben a müncheni olimpi­án emelkedett váratlan magasság­ba. Már a csapatverseny gyakorla­tai alatt meghódította a közönsé­get. Szereplése óriási meglepetést ígért, hiszen a tartaléksorból sérü­lés miatt az utolsó pillanatban a csapatba került a lány teljesítmé­nye láttán egyáltalán nem tűnt elképzelhetelennek, hogy megelő­zi Turiscsevát az összetetben. A fe­A müncheni olimpia kedvence lemáskorláton azonban, többször rontott, 7.5-öt kapott, és a legjobb hat közé sem került... Másnap a szerenkénti küzdelmekben mégis tündökölt! Felemáskorláton - csak azért is! - ezüstérmet nyert az NDK-beli Janz mögött, majd aranyérem és szűnni nem akaró vastaps jutalmazta gerenda-és ta­lajgyakorlatát is... Az olimpia után a szovjet női együttes az Égyesült Államokban túrázott. A kedvenc, a müncheni dráma főszereplője, Ol­ga Korbut példátlan sikert aratott szépségével, mozgásával, moso­lyával - szinte egész Amerika belé­szeretett. Legendák kelnek szárnyra, mesébe illő történetek húzódnak meg egy­egy fényes olimpiai aranyérem mögött. A sport meghatározó for­dulatai, fejleményei, drámái és tragédiái csak részben előttünk játszódnak le. A versenyek, ered­ményhirdetések, a felcsendülő himnuszok magával ragadó él­ményként rögzülnek emlékeink között, ám a mögöttes körülmé­nyekről keveset árulnak el. A fő­szereplők, a sport hőseinek egyike­másika kitárulkozó, megosztja ve­lünk érzéseit, mások kevésbé be­szédesek, őrzik titkukat. Olga Korbut - aki már túl van a negyvenen -évtizedek óta Atlantá­ban él férjével és van egy fia is. Tit­kát évtizedekig őrizte magában, csak mostanára érlelődött meg benne, hogy megszabaduljon vég­re tőle, mint valami terhes örök­ségtől. Fellebbentette a fátylat azokról az időkről, viszonyokról, amelyek fénykorában uralkodtak odahagyott, s persze azóta sem el­feledett hazája sportjában, azokról az időkről, amelyek lehetővé tet­ték, hogy a csúfság megtörténjék vele. -A müncheni olimpia előtti hetek­ben történt, amikor a tulajdonkép­peni felkészülés nagy terheit már magunk mögött tudtuk - idézte fel Korbut a múltat. - Edzőm, Renald Knyis bejött a szobámba egy üveg konyakkal a kezében. Erőltetett, amíg néhány pohárral meg nem it­tam vele. Ami ezekután követke­zett, azt aligha szükséges részle­teznem, csak annyit, hogy elkerül­hetetlen volt és rettenetes élményt jelentett vissza-visszatérően, saj­nos még éveken át. Nem mertem beszélni, féltem, hogy tönkretesz­nek, és nemcsak engem, hanem körülöttem mindent. A nyilvános­ságtól Knyis is tartott, és megfé­lemlítésként nehogy beszéljek, időnként vaskézzel fenyített. Ott­hon azt mondtam a foltokra, edzé­sen történt, leestem a szerről... Ad­dig tartott ez, amíg nem talált ma­gának újabb kényszerkedvest... Tökéletes kiszolgáltatottságban nőttünk fel, hiszen gyerekekként kerültünk a kezei alá, és az életről nem sok fogalmunk volt. Elzárt, külön világban éltünk, olyan mik­rokozmoszban, amelyben az edző a sportsikerekért mindent felál­dozhatott. Ö szabta meg életünk törvényeit, és mindezt úgy, hogy közben nemcsak bajnokokat, ha­nem ágyasokat is nevelt magának belőlünk. Ebből a mesterkélt világ­ból nem törhettünk ki. Tizennyolc­tizenkilenc éves voltam, szerettem volna társaságot találni magam­nak, fiúkkal is találkozni. Knyis kérlelhetetlenül ellenőrizte min­den percünket... Egy alkalommal a nővérem esküvőjére mentem. Rendald állítólag egész éjjel kuta­tott utánam. Amikor végül megta­lált, alapos verést kaptam. Tizen­hét évesen olybá tűnhettem, mint­ha mindössze tizenkét-tizenhárom éves lennék. Nem ehettem. Éhez­tem, és hogy elverjem az éhemet,' már tízéves korom óta dohányoz­tam... Mindannyian cigarettáz­tunk az edzéseink után, mert éhe­sek voltunk, mint a farkasok." Ha már Korbutnál tartunk, ne fe­ledkezzünk meg arról, aki négy év­vel később Montrealban addig so­Olga Korbut új fejezetet nyitott a női tornában hasem látott teljesítménnyel ho­mályosította el Olga csillagát: Nadja Comaneciről. A románok szeme fénye akkor 14 éves volt, még valóban gyerek. Tündöklése idején a tornászvilág kedvence megtetszett a román diktátor, Ceausescu fiának. Nicu a híreszte­lések szerint viszonyt erőszakolt ki Nadjával. Elllenszegülés - kizárt. Ennek nyomatékául Nicu - ez a Edzőm bejött a szobámba egy üveg konyakkal a kezében. kedves - egy aklakommal állítólag azzal fenyegette meg a félelemtől reszkető gyereklányt, hogy az ujja­iról letépi a körmét, ha netán tilta­kozni akar. Hihetetlen?... Biztos akadnak töb­ben is, akik túlzásnak, koholmány­nak, fantáziálásnak tartják mind­ezt, mondván, ilyen nincs. Tudjuk pedig, hogy az olimpiai aranyért sokan ma is kockára tennék akár az életüket is. Sőt, bevallottan te­szik is. A becsvágytól fűtütt edzők pedig éremkovácsoló igyekezetük­ben nem egyszer feledkeznek el legelmibb gátlásaikról is. A dop­ping és a túlhajszolás áldozatainak névsora tekintélyes... A müncheni olimpia idején ráadásul, ne feled­jük, még hallatlanul erős politikai jelentőségük volt az olimpiai ereményeknek. Egyszóval semmi hihetetlen sem található Olga Korbut szexrabszolgaságában... Hitelessége mellett szól az is, hogy nem amerikai újságokban jelent meg vele készült interjú, hanem éppenséggel Oroszországban, a Komszomolszkaja Pravdában. Kér­dezhetik, és mit szól mindehez „tovariš Knyis", aki München ide­jén úgy negyven körül járt. Gon­dolhatják... „Fabrikáció az egész ­mondta a hajdani edző. - Egy szó sem igaz belőle, Olga az egészet azért találta ki, hogy felhívja a fi­gyelmet életrajzkönyvére." Knyis kommentárja, úgy gondo­lom, a várakozásnak tökéletesen megfelelően fogalmazódott meg... Talán még annyit ehhez, hogy az interjú, ismétlem, orosz forrás fel­kérésre készült. A könyv pedig an­golul, az amerikai olvasóközönség számára. Mindez - ha ugyan régen történt is - lényegét tekintve igaz. Nem csak tornában... És nem csak a Szovjetunióban... Nadja Comaneci, akivel viszonyt erőszakolt ki a román diktátor fia

Next

/
Thumbnails
Contents