Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-16 / 188. szám, hétfő

8 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 16. Gavin Hood dél-afrikai filmje különdíjat kapott az idei Karlovy Vary-i fesztiválon. A „folytatás" várat magára Tikolos, a test rossz szelleme Az I. Nagymegyeri Folklórfesztivál műsora Nagymegyer. A nyitónapon, augusztus 21-én 14.00-tól 17.00-ig gyermek- és felnőttfolklórcsoportok lépnek fel Izsapon, valamint a Corvin Mátyás Hévízfürdőben és a Szent István utcában felállított kisszínpadokon. 20.00-tól gálaműsor lesz a Zárda udvarán. Ezt 22. órától táncház követi a jókai és a komáromi gyermekcsoportok, a jókai hagyományőrzők, a Sarló citerazenekar, a Komáromi Romák, a dunaszerdhelyi Dunaág együttes, a komáromi Feszthy és Hajós táncegyüttes, a somorjai Csalló, valamint a Megyer Táncegyüttes közreműködésével. Vasárnap 8.00-tól kirakodóvásárt tartanak a Szent István utcában. 10.30-kor Szabadtéri szentmise lesz a zárda udvarán. 15.30-kor kulturális műsor kezdődik a Kor-Zár együttes, a Megyer Táncegyüttes, Dráfi Mátyás színművész, Katona Katalin, Bősi Szabó László és Lénárt Elek nótaénekesek közreműködésével, (ú) MOZI POZSONY HVIEZDA: Mátrix (am.) 15.30, 18, 20.30 KERTMOZI: 8 mm (am.) 20.45 TATRA: Mondd, mi a szerelem (svéd) 15.30, 20.30 Álmaid nője (spa.) 18 ISTROPOLIS: 10 dolog, amit utálok benned (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: 10 dolog, amit utálok benned (am.) 15.15, 17.30,20 OBZOR: Asterix és Obelix (fra.) 15.30,18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: A suttogó (am.) 17.15 Knockin' On Heaven's Door (am.ném.) 17,21 Az őrület határán (am.) 17.30 A kertben (szl.) 18 Asterix és Obelix (fra.) 18.30,20.30 Kék bársony (am.) 20.15 KASSA DRUŽBA: Visszavágó (am.) 17.45, 20 ÚSMEV: Csak egy kis pánik (am.) 18, 20 CAPITOL: Mátrix (am.) 15.45, 18, 20.15 TATRA: Átkozott boszorkák (am.) 17.45,20 IMPULZ: Boys (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Plunkett és MacLeane (am.) 19 GÚTA VMK: Kedvenc marslakóm (am.) 19.30, 22 GYÖR CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: A csaj nem jár egyedül 14, 16, 18, 20 Mint a hurrikán 13.30,15.45, 18, 20.15 Taxi 14, 16, 18, 20 Briliáns csapda 13.30, 15.45, 18, 20.15 Kedvenc Marslakóm 14, 16, 18, 20 Tíz dolog, amit utálok benned 14, 16, 18, 20 Mulan 14 LLOYD: Csak egy kis pánik (am.) 18, 20 Pleasantville (am.) 22 Albrecht Dürer-metszetek a budai Prímási Palotában Ritkán látható alkotások Gavin Hood és felesége, Janine Esera, a népszerű dél-afrikai színésznő (Zuzana Mináčová felvétele) MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Teljességükben huszonnyolc évvel ezelőtt, Esztergomban láthatta a nagyközönség Álbrecht Dürer fametszet-sorozatait, amelyekből Szent István ünnepéhez kapcsolódva nyílt kiállítás a budavári Prímási Palotában. Az Esztergom-Budapesti Érsekség és az Esztergomi Keresztény Múzeum által szervezett tárlatot Paskai László bíboros, prímás, érsek nyitotta meg. Emlékeztetett arra: immár az idei a 3. esztendő, amikor Szent István ünnepe alkalmából kiállítást rendeznek az érsekség azon értékeiből, amelyeket általában nem láthat a nagyközönség. A bíboros rámutatott: az érsekség nemcsak a birtokában lévő művek őrzésére, hanem bemutatására is törekszik. Cséfalvay Pál, a Díirer-műveket őrző esztergomi múzeum igazgatója elmondta: a most látható metszeteket utoljára a maguk teljességében a művész születésének 500. évfordulóján, 1971-ben állították ki. A kiállításon összesen negyvennégy eredeti Dürer-alkotás és kilenc olyan festmény látható, amely a metszetek másolataként, többnyire még a művész életében készült. Megtekinthetők azok az eredeti művek is, amelyek a festmények alapjául szolgáltak. Albrech Dürer Nürnbergben született 1471-ben. Családja a Békés megyei egykori Ajtós községből származott. A művész munkái közül a legnagyobb számban fametszetek és rézmetszetek maradtak fenn. A kiállítás augusztus 29-ig tekinthető meg a Prímási Palotában. Dél-Afrika filmművészetéről azért nem tudunk, mert nem is hallunk róla soha. Pedig a mozi ott is milliókat vonz, a televíziós sorozatok arrafelé is hatalmas népszerűségnek örvendenek. A mozgókép varázsa talán még a zulu törzs tagjait is elkápráztatja. SZABÓ G. LÁSZLÓ Szégyenkeznünk mégsem kell. A Dél-afrikai Köztársaság nem a filmgyártásáról híres. Kiviteli cikkei között nincsenek egyetemes értékű, díjakkal teleaggatott alkotások, gyémántból, aranyból, antimonból és uránból azonban világviszonylatban is sokat termel. Filmből egy év alatt „kerek" kettő készül az országban. Tavaly legalábbis ennyi került az ottani mozikba. Gavin Hood Egy értelmes ember című alkotása a kettő közül az egyik. Angola, 1983. Sean Raine, kezében fegyverrel, egy elhagyottnak tűnő házba menekül a lövések elől. Háború van. Sean Raine katona. A puszta életét menti. Az üres szobában megmozdul a szekrény. Kint akna robban. Sean Raine szemmel láthatóan fél. Belelő a bútordarabba. A kinyíló ajtó mögül egy kamaszfiú holtteste zuhan a padlóra. Tizenvalahány évvel később, emberi körülmények között látjuk viszont a férfit. Egy sebes vizű folyó partján, ahol csinos feleségével pihen, megismerkedik „zuluék" egyik siheder fiával. Nem sokkal ezután ugyanez a fiú egy közeli település tragikus eseményének főszereplője. Csecsemőt ölt. Fejszével vágta le a fejét. De mert a fiú egyfolytában a tikolosról beszél, Sean Raine nem tudja elhinni, hogy a fiú rituális gyilkosság elkövetője, ahogy mások állítják. Sean Raine ügyvéd. Kezébe veszi a „bűnös" Sipho ügyét. Ő már tudja az igazat. Sipho - tudata szerint nem a gyereket, hanem a tikolost ölte meg. A tikolos pedig az ő törzsükben nem más, mint a test rossz szelleme, amely varázserőket szolgál. A bírósági tárgyalás során felszakad a múlt. Szokások, hagyományok és rítusok sűrű hálóján kell átlátnunk, a zuluk és a természetfeletti erők különös kapcsolatát kell megfejtenünk, hogy közelebb kerülhessünk egy elítélhető cselekmény mozgatórugóihoz. Hit és vallás, tolerancia és elutasítás a sok nemzetiségű Afrikában. Siphót elítélik. Börtönbe kerül. Sean Raine közbenjárására, aki az angolai háború óta örökös lelkifurdalással küzd, lerövidül a fiú rács mögött töltött ideje. Szabadulása után azonban újra és újra szembe kell néznie önmagával. A tikolossal ugyanis nem sikerült végeznie. A kinyíló ajtó mögül egy kamaszfiú holtteste zuhan a padlóra. Értékes, humánus, elgondolkoztató alkotás Gavin Hood filmje. A világ olyan tájára, s olyan emberek közé kalauzolja el nézőit, amelyről s akikről még a kevésnél is kevesebbet tudunk. Útifilmek, természettudományi dokumentumok kockáin látunk hasonló képsorokat, mint az Egy értelmes emberben. Gavin Hood Johannesburgban végzett a jogi egyetemen. Rövid ideig ügyvédként dolgozott, majd színészi tehetsége révén kiemelkedő lehetőséget kapott egy több részes televíziós sorozatban, a Játékban. 1995-ben, az Egy értelmes ember forgatókönyvével pályázatot és pénzt nyert Londonban. Két évvel később a Brit Filmintézet ugyanezt a munkáját az év legjobb forgatókönyve elismeréssel jutalmazta. Gavin Hood azonban nemcsak a történet tulajdonosaként jegyzi a filmet - ő a producere, a rendezője és a főszereplője is. „Apám angol, anyám félzsidó, én Dél-Afrikában születtem, és ott nőttem fel, ahol a természetgyógyászok szorosan együttműködnek az orvosokkal és fordítva. Huszonkilenc éves koromban, jogi diplomával a kezemben döntöttem el, hogy filmrendezőként folytatom a pályámat. Amikor elutaztam Amerikába, otthon már elkészült néhány dokumentumfilmem a drogosokról, az AIDS-betegekről és a fiatalkorú prostituáltakról. Ezek a problémák nálunk is ugyanúgy napirenden vannak, mint bármelyik európai országban. Los Angelesben napközben egy vállalatnál dolgoztam, esténként pedig forgatókönyvírást tanultam egy főiskolán." Első játékfilmjének, az Egy értelmes embernek valóságos alapja van. A dél-afrikai újságok szinte hetente hírt adnak egy-egy rituális gyilkosságról. A tikolos, a test rossz szelleme rengeteg tragédiát okozott már az országban. „Engem a szüleim kezdettől fogva nyugati szellemben neveltek. A miszticizmus így aztán egészen mást jelent számomra, mint azoknak, akik fenntartás nélkül hisznek benne. De ahogy tikolost nem láttam soha, úgy Allah, Jézus Krisztus és Szűz Mária alakja sem jelent még meg előttem. Az ősök iránti tisztelet a zulu törzseknél folyamatos kapcsolatot jelent a szellemekkel, ami szerintem semmivel sem logikátlanabb, mint a keresztény hitben Szűz Máriával kommunikálni. Van egy jelenet a filmben, amikor Nándi, a gyógyító erejű fekete aszszony egy kisebb kígyót szív ki a testemből. Ez volt az a titok, amely az angolai háború óta rágta a lelkemet. Voltam ilyen varázslónál a forgatást megelőzően, és azóta sem tudok napirendre térni a történtek fölött. Furcsa fájdalmakról panaszkodott az illető. Úgy érezte, mintha tűkkel szurkálnák a gyomra fölött. És az asszony, aki végül is meggyógyította, ott, a szemem láttára valódi tűket szívott ki a testéből. A tárgyi bizonyítékokat én is a kezembe vehettem, nemcsak a páciens. Hinni, ettől függetlenül, mégsem tudok mindenben. Én továbbra is maradok a gyógyszereknél." A Dél-afrikai Köztársaság filmgyártásában Gavin Hood alkotása nagy csobbanást jelent. Főleg azok után, hogy Karlvoy Varyban díjat nyert a film. Új munkához azonban csak akkor kezdhet, ha az Egy értelmes ember pénzt hoz a gyártóknak. „Tévésorozatokra nálunk is van pénz, a színházi produkciók pedig pincékben és garázsokban is megélnek. Filmet forgatni sokkal költségesebb vállalkozás. Állami támogatással nem számolhatunk. A kulturális minisztérium az oktatónevelő filmeket támogatja, játékfilmekre csak fillérek jutnak. És azt kell, hogy mondjam, sajnos az oktatás- és az egészségügy terén is óriási a lemaradásunk. Ide kell a pénz. Aki forgatni akar, annak külföldön kell koldulnia." A Duna Menti Múzeum munkatársai a kiállítás feliratait nem változtathatták meg saját belátásuk szerint amiatt, hogy a kiállítás plakátján, valamint a kiállított képek és dokumentumok alatt lévő magyarázó szövegben Myskovszky Viktor neve szlovák helyesírási változatban is fel van tüntetve (Miškovský), holott a név viselője így soha nem használta. Ebben teljes mértékben egyetértek a cikk írójáDürer: Szent Mihály harca a sárkánnyal (Reprofotó) val. Szerintem is elítélendő és semMyskovszky Viktor élete és munkássága mivel sem indokolható bárki nevének önkényes módosítása, megváltoztatása, pedig a gyakorlatban ezzel nemegyszer találkozhattunk (emlékezzünk pl. a Mednyánszky Lászlóból lett Ladislav Medňanský kiállítására Pozsonyban). Mivel azonban a szóban forgó újságcikk alapján az olvasónak az lehet a véleménye, hogy ezt a kiállítást a Duna Menti Múzeum munkatársai rendezték, tehát ők döntöttek Myskovszky Viktor többféle névhasználatáról is, úgy érzem, némi magyarázatot kell fűznöm az említett cikkhez. Nos, a neves műemlékvédőt bemutató kiállítás nem a Duna Menti Múzeum saját kiállítása, hanem egy vándorkiállítás, amely először 1998 májusában került megrendezésre Bártfán, Myskovszky Viktor szülővárosában. A kiállítás anyagát a bártfai Sárosi Múzeum munkatársai állították össze, együttműködve a kassai Kelet-szlovákiai Múzeummal, a Szlovák Műemlékvédelmi Intézettel és a budapesti Országos Műemlékvédelmi Hivatallal, ahogy ez a plakáton is fel van tüntetve. A kiállítást már több szlovákiai és magyarországi városban bemutatták. így került hozzánk is, képekkel, feliratokkal, plakáttal, szlovák-magyar kétnyelvű katalógussal együtt. Á kiállítás reinstallációját is minden helyszínen maguk a szerzők végzik. A Duna Menti Múzeum a komáromi tárA kiállítás nem a Duna Menti Múzeum saját kiállítása. lathoz csak a meghívókat készítette el, s ezeken, valamint a rövid életrajzi ismertetésekben is Myskovszky neve csak az eredeti változatban fordul elő. Tudom, ez nem sokat jelent, mert a meghívó nem jut el mindenkihez. Mi a kiállítás forgatókönyvét és feliratait nem változtathattuk meg saját belátásunk szerint, a szerzők viszont úgy látják jónak (vagy úgy kellett?), hogy Myskovszky Viktor neve szlovákosított változatban is fel legyen tüntetve. Persze, senki sem kényszerített bennünket arra, hogy lehetővé tegyük múzeumunkban e tárlat megrendezését ilyen kivitelben. Mi azonban örömmel fogadtuk a felkínált lehetőséget, hogy bemutathassuk látogatóinknak ezt az értékes kollekciót. Arról lehet vitatkozni, hogy ez helyes döntés volt-e vagy sem, valamint arról is, hogy miben lehet kompromisszumot kötni és miben nem. De arra a vádra, hogy „A komáromi Duna Menti Múzeum tehát ebben az identitásrombolásban segédkezik" csak azt tudom válaszolni teljes meggyőződéssel, hogy ez nem volt a múzeum szándéka. Remélem, hogy azok a tisztelt olvasók, akik még csak ezután látogatják meg az augusztus végéig nyitva tartó Myskovszky Viktor emlékkiállítást, nem a vegyes névhasználat fölötti (jogos) felháborodás érzésével, hanem a több mint száz rajz és festmény szemet gyönyörködtető látványának élményével fognak távozni a Duna Menti Múzeumból. A szerző a Duna Menti Múzeum művészettörténésze GAÁL IDA Komárom. Július közepén nyílt meg a Duna Menti Múzeumban az az emlékkiállítás, amely Myskovszky Viktor (1838-1909), a múlt századi magyarországi műemlékvédelem kiemelkedő egyéniségének életét és munkásságát hivatott bemutatni. E kiállítással kapcsolatban jelent meg az Új Szó augusztus 9-i számában Vojtek Katalin cikke, melyben a szerző kifejti felháborodását Semmivel sem indokolható bárki nevének önkényes módosítása.