Új Szó, 1999. augusztus (52. évfolyam, 176-201. szám)

1999-08-16 / 188. szám, hétfő

A POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. AUGUSZTUS 16 Kína bírálja Washingtont Peking. Kína bírálta az Egyesült Államokat, mert engedélyezte Tibet száműzetésben élő vallási és politikai vezetőjének négynapos New York-i látogatását. A dalai láma, akit buddhista hívei élő szentként tisztelnek, csütörtökön érkezett New Yorkba, hogy meditációs szemináriumokat vezessen. Az Új Kína hírügynökség szerint a pekingi vezetés Washington tudomására hozta, hogy „erősen neheztel és határozottan ellenzi" a dalai láma útját. (MTI) Eltűnt egy fotós a Kaukázusban Moszkva. Huszonöt napja nincs hír az ITAR-TASZSZ egyik fotóriporteréről, az 51 éves Vlagyimir Jacinról, aki az észak-oszétiai Nazranyba utazott - adta hírül az orosz hírügynökség. A fotós nem adott magáról életjelt azóta, hogy Moszkvából repülőn elindult az észak-kaiikázusi térségbe, ahol mindennaposak a túszejtések. (MTI) Lech Walesa elnök akar lenni Varsó. Lech Walesa volt lengyel államfő gdanski sajtóértekezletén bejelentette, hogy ismét megpályázza az elnöki tisztet. Egyben elmondta, hogy bármennyire nem híve az idő előtti választásoknak, a jelek szerint erre mégis sor kerül, mivel „a kormány nem tud megbirkózni egyebek között a földművesek és más társadalmi csoportok tiltakozó akcióival". (MTI) Walesa új kereszténydemokrata pártjának képviselői is ott voltak Gdanskban. (Archívum) Suharto ismét kórházban Jakarta. Belső vérzéssel szombaton kórházba szállították Suharto volt indonéz államfőt nem egészen egy hónappal azután, hogy szélütés érte A 78 éves volt elnök állapota állítólag jónak mondható. Kórházi források szerint szombat reggel mintegy másfél órán át vizsgálták az intenzív osztályon, ahonnan tolóágyon, oxigénmaszkkal az arcán egy egyszemélyes kórterembe szállították át. (MTI) Iránban elraboltak négy külföldit Teherán. Három fegyveres férfi és két nő négy turistát, egy olaszt és három spanyolt rabolt el a szállodájából szombaton este Irán délkeleti részén, Kermán városában. Bár az 1979-es iszlám forradalom óta csekély az idegenforgalom Iránban, a múlt héten a teljes napfogyatkozás megtekintésére sok turista érkezett az országba. (MTI) Támadás Koszovóban német békefenntartók ellen Bosszú és bűnözés Dagesztánban forró a helyzet. Még a helikopter fedélzetén, a géppuska kezelése közben is. (TA SR/AP) Az orosz külügyminiszter a külföldi zsoldosok dagesztáni jelenléte ellen tiltakozik Harcok éjjel-nappal Moszkva/Mahacskala. Az orosz ügyvezető külügyminiszter szombaton az ENSZfőtitkárához, a fejlett ipari országokat tömörítő Hetek Csoportja külügyminisztereihez, a FÁK-tagállamokhoz, az EU-hoz, az Iszlám Konferencia Szervezetéhez és több arab államhoz intézett üzenetet. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Igor Ivanov az említett üzenetben tiltakozott amiatt, hogy a Dagesztánban az orosz alkotmányos rend ellen fellépő fegyveresek külföldi támogatást kapnak. A külügyminiszter szerint a külső támogatást Moszkva „az Oroszországi Föderáció belügyeibe való durva beavatkozásnak tekinti". Moszkva szerint a csecsenföldi bázisokon kiképzett fegyveresek - akárcsak az orosz- csecsen háború idején több arab országtól, elsősorban Szaúd-Arábiától, továbbá Törökországtól is komoly segítséget kaptak. Az orosz belügyminisztérium szombaton elismerte, hogy a vahabita osztagok nemcsak két falut tartanak megszállva a csecsendagesztáni határon, hanem a botlihi járásának 32 településéből hétben ők az urak. A belügy szerint a vahabiták körében a pánik jelei mutatkoznak a jelentős veszteségek és a szövetségi erők, a légierő, a helikopterek és a tüzérség csapásai nyomán. Egyes osztagparancsnokok úgy próbálják megakadályozni a visszavonulást, hogy végeznek pánikkeltő harcosaikkal. Az orosz légierő helikopterei és harci gépei immár éjszakai bevetésekben is indítanak. Moszkvai források szerint ezt az tette lehetővé, hogy az orosz ejtőernyősök elfoglaltak egy stratégiai fontosságú magaslatot Anszalta település körzetében. A tüzérségi és légi megfigyelők segítségével az orosz harci gépek most nagyobb pontossággal tudják támadni a vahabiták állásait. Szombat reggeli jelentés szerint a Ulster városaiban feloszlatták a katolikus tüntetéseket a protestáns menetek előtt Kíméletlen rendőri ütlegelc HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Belfast. Békésen ért véget az Apprentice Boys nevű koronahű, protestáns szervezet felvonulása szombaton Belfast katolikus negyedében, ahol néhány órával korábban a rendőrség erőszakkal oszlatta fel a katolikus tüntetők tiltakozó megmozdulását. A gumibotokkal, pajzsokkal felfegyverkezett és a rohamrendőrség jellegzetes öltözékét viselő északír rendőrök a menet útvonalán, a Lower Ormeau úton összecsaptak az ülőblokádra készülő, mintegy kétszáz katolikus tüntetővel. A rendőrök kíméletlenül, gumibotozással és pajzsaikkal mért ütésekkel a mellékutcákba szorították vissza a katolikus tiltakozókat. A két tucat protestáns menete ezután zavartalanul áthaladhatott a katolikus negyed főutcáján. A mintegy negyedórás felvonulást csak néhány elhajított üveg zavarhatta volna meg, de senki sem szenvedett sérüléseket. A koronahű szervezet hagyományos augusztusi meneteivel állít emléket annak, hogy a Skóciából Londonderrybe települt protestáns céhinasok (apprentice boys) 1689-ben sikerrel védték meg a várost az ostromló katolikusoktól A belfasti utcai harcok után szombat délután több észak-írországi városban csapott össze a rendőrség katolikus tüntetőkkel, akik a protestánsok hagyományos felvonulását akarták megakadályozni. A többségében katolikusok lakta Londonderryben a tiltakozók benzines palackokat, üvegeket és téglákat hajítottak a rendőrökre, akik viszonzásul gumibottal kezdték ütlegelni őket. Az összetűzések elültével több ezer protestáns vonult fel zárt menetben. Zavargások voltak Lurganban is, ahol a katolikusok ugyancsak összecsapásokat provokáltak ki a rendőrökkel. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Frankfurt am Main/Pristina. Ismeretlen személyek tegnap Prizrentől 12 kilométerre tüzet nyitottak a KFOR katonáira Koszovó németek által ellenőrzött és szerbek lakta részén. Egy német katona megsérült, de állapota nem súlyos - közölték a KFOR főhadiszeállásán. Ajelentés szerint három ismeretlen automata fegyverekkel és gránátvetőkkel felszerelkezve egy falu felé igyekezett, ahol a helyi lakosság katolikus istentiszteletet tartott. (Ennek védelmére rendelték oda a német katonákat is.) A fegyveresek nyilvánvaló szándéka az volt, hogy a szertartást megzavarják. Amikor észrevették a helyszínen tartózkodó német katonákat, tüzet nyitottak rájuk. A támadóknak ezután sikerült elrejtőzniök. Zsarolás, rablás, fosztogatás, emberrablás, gyilkosság, idős emberek elűzése házukból, nemi erőszak, csempészés - a koszovói békefenntartóknak ilyen bűncselekmények garmadájával kell felvenniük a harcot. Az elkövetők - szervezetten vagy nem szervezetten - koszovóiak vagy albániai maffiák tagjai. A brit KFOR-erők ellenőrzése alatt lévő középső szektorban a legsúlyosabb a bűnügyi helyzet. A tartományban elkövetett összes bűncselekmény 60 százaléka ott történik: a békefenntartók június 12-i érkezése óta 127 emberölés, 378 gyújtogatás, 504 rablás volt. Naponta 15 embert tartóztatnak le. A békefanntartók telepítése utáni első hetekben a koszovói albánokban még annyira eleven élt a boszszúvágy, hogy a bűncselekmények zöme szerbellenes megtorló akció volt. Az utóbbi időben azonban a KFOR-nak már „közönséges köztörvényes bűnökkel" kell inkább megküzdenie. Ezt egybehangzóan állítja minden szektorparancsnok. Az albániai bűnszövetkezetek különösen a tartomány délkeleti, az orosz, az amerikai, illetve a német békefenntartók által ellenőrzött részén tevékenykednek - állította Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka, amikor a napokban Pristinában járt. szövetségi erők 24 óra alatt 4 halottat és 13 sebesültet vesztettek, a betolakodók véráldozatai ennél jóval nagyobbak. A vahabiták persze ennek ellenkezőjét állítják. Tegnap az orosz belügyminisztérium képviselője Mahacskalában azt közölte, hogy 21 Csecsenföldről beszivárgott iszlám szélsőségest öltek meg, amikor azok megpróbálták áttörni a szövetséges erőkkel Délnyugat-Dagesztánban harcoló fegyveresekhez. Ugyanez a forrás azt közölte, hogy mintegy hatvan iszlám fegyverest a botlihi járásban egy összecsapás során öltek meg. A közlés szerint az iszlám fegyveres csoportot Samil Bászájev csecsen vezér testvére, Sirvani Baszajev vezette. Ingusföldön és Észak-Oszétiában ugyancsak készültségben vannak az orosz belügyi egységek és a hadsereg alakulatai - még a Kaszpi-tengeri Flotta egységei is gyakorlatoznak a dagesztáni partoknál -, mert Moszkva provokációktól és terrorcselekményektől tart az egész körzetben. A kijelölt orosz kormányfő pártvezetőkkel tárgyalt Ma szavaz a duma MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Pártvezetőkkel konzultált szombaton Vlagyimir Putyin orosz ügyvezető kormányfő, akinek miniszterelnöki jelöléséről ma szavaz az állami duma, az orosz törvényhozás alsóháza. Putyint már támogatásáról biztosította a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette Liberális Demokrata Párt, illetve a Viktor Csernomirgyin volt miniszterelnök hatalompárti mozgalma, az Otthonunk Oroszország. Az ügyvezető kormányfő csaknem két órán át tárgyalt Gennagyij Zjuganowal, a dumában viszonylagos többséggel rendelkező kommunisták vezetőjével és a liberális Jabloko párt első emberével, Grigorij Javlinszkijjal. Az orosz kormány új vezetője - aki egyben Borisz Jelcin államfő jelöltje a jövő nyári elnökválasztásokra - arról biztosította tárgyalópartnereit, hogy nem várhatók „forradalmi változások" a kabinetben, a múlt hétfőn menesztett Sztyepasin-kormány miniszterei jórészt megtartják posztjaikat. India és Pakisztán egymást vádolja a viszály szításával Évfordulós szópárbaj MTI-HIREK Újdelhi/Iszlámábád. Amíg Pakisztán a terrorizmust támogatja, amíg a szomszédos ország felől folytatódnak az indiai területek elleni támadások, addig lehetetlen tárgyalni jelentette ki tegnap Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök. Az ország függetlenségének 52. évfordulója alkalmából elmondott rádióbeszédében a kormányfő azzal vádolta Pakisztánt, hogy folytatja a szakadár terroristák kiképzését. Hozzátette: az onnét átdobott gerillák ártatlan asszonyokat és gyermekeket támadnak meg. Vadzspaji hangsúlyozta: India békét akar, s mindkét országnak szüksége van a békére. Emlékeztetett az év eleji lahori tárgyalásokra, amelyek szerinte őszinte békevágyat tükröztek, de a későbbi események, a kasmíri Kargil környékén történtek elrontották ezt a légkört. Tehát Pakisztán felelős a viszony megromlásáért - mondta. Az indiai kormányfő hozzáfűzte: Újdelhi minden szükséges intézkedést megtesz az ország védelméért. Nyomatékul bejelentette, hogy országa - a nemzetközi tiltakozás és nyomás ellenére - felszereli hadseregét azzal az új, nukleáris töltetű, 2500 kilométer hatótávolságú ballisztikus, Agni típusú rakétával, amelyet idén áprilisban próbált ki, és tovább folytatja rakétafejlesztési programját. „Sokkal erősebbek vagyunk, mint korábban. A tavalyi atomkísérletek erőt és önbizalmat adtak nekünk" - mondta. Kocseril Raman Narajanan indiai államfő az évforduló előestéjén mondott televíziós beszédében szintén azt mondta: India békét akar Pakisztánnal, de meghiúsult azon törekvése, hogy baráti kapcsolatot tartson fenn vele, így kész hadi költségvetésének növelésére, és végső soron a háborúra is. Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök szombaton, ugyanfcsak a függetlenség napja alkalmából elhangzott rádióbeszédében azt hangoztatta: a pakisztáni felderítő repülőgép lelövése arra utal, hogy India nem akarja komolyan a békét szomszédjával. Véleménye szerint az eset után a világ képet alkothatott arról, hogy ki az, aki békét akar, és ki-az, aki a békét akarja lerombolni. Vezető német politikusok méltatták a pénteken elhunyt Ignatz Bubis érdemeit Washington Oszama bin Laden kiadatásáról tárgyal Ötmilliós ajánlat Mindenki másnál többet tett MTI-TUDÓSÍTÁS Berlin. Német politikusok mély megdöbbenéssel és részvéttel nyilatkoztak a Németországi Zsidók Központi Tanácsa (ZJD) elnökének váratlan halála miatt, méltatva az elhunyt érdemeit. Ignatz Bubis péntek este halt meg Frankfurtban, 72 éves korában. Johannes Rau szövetségi elnök rámutatott, hogy az elhunyt nem csupán német állampolgár, de igazi német hazafi is volt. Szavai szerint személyében az ország olyan embert veszített el, aki egész életében azért küzdött, hogy a német múlt árnyai ne vetődjenek rá a jövőre. Gerhard Schroder szövetségi kancellár úgy fogalmazott: a ZJD elnöke mindenki másnál többet tett azért, hogy a zsidó hitű emberek számára ismét egyáltalán elképzelhető lett a letelepedés és az élet Németországban. Wolfgang Gerhardt, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke nagy veszteségnek nevezte Bubis halálát a zsidó közösség, az ország és a párt számára. (Bubis évtizedeken át aktív tagja volt az FDP-nek.) Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke olyan emberként méltatta az elhunytat, aki „fáradhatatlanul harcolt a történelmi igazságért és azért, hogy hidat verjen a múlt szakadékai fölött". MTI-HIR Washington. Az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat az afganisztáni tálib milíciával a terrorizmussal gyanúsított Oszama bin Laden kiadatásáról, hogy egy harmadik országban bíróság elé állíthassa a szélsőséges iszlám eszméket hirdető, szaúd-arábiai származású milliárdost - adta hírül az NBC News amerikai televízió internetes honlapján. Értesülései szerint Washington, amely hivatalosan nem ismeri el az Afganisztán nyolcvan százalékát ellenőrző tálibok hatalmát, abban reménykedik, hogy sikerül elérnie bin Laden kiadatását Egyiptomba vagy Szaúd-Arábiába, és ott felelősségre vonhatja majd az Egyesült Államok két afrikai nagykövetsége ellen tavaly elkövetett pokolgépes merénylet miatt. Washington egyébként ötmillió dollár jutalmat ajánlott fel bármely információért, amely alapján letartóztathatná bin Ladent.