Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-01 / 149. szám, csütörtök

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 1 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újabb üdítőbotrány Varsó. A Coca-Cola Beverages Poland kivonta a forgalomból a Bonaqua üdítőitalt, miután a közegészségügyi szervek a palackokban penészgombát fedeztek fel. A helyi tévétársaság értesülése szerint Lengyelországban eddig 246 ezer 0,33 literes kiszerelésű Bonaqua üdítőitalt vontak ki a forgalomból. A penész ugyan nem minősül erős méregnek, ám kihatással van az emberi szervezetre. (SITA) Bizonytalan részvétel Pozsony. Ha a kormány nem fordít bizonyos összeget a szlovák nemzetiségűek által lakott, lebombázott jugoszláviai területek felújítására, akkor a szlovák építőipari vállalatok csak rendkívül nehezen juthatnak majd megrendelésekhez a háború súlytotta ország újjáépítésére kiírt pályázatokon - nyilatkozta František Slávik az Építkezési Vállalkozók Szlovákiai Szövetségének elnöke. A vállalkozóknak 200-300 millió koronára lenne szükségük, hogy biztosítsák részvételüket a balkáni újjáépítésen, (mi) 3230 korona a létminimum Pozsony. A munkaügyi minisztérium rendelete alapján mától változik a létminimum összege. Egyedül élő magánszemély esetében az új létminimum 3230 korona havonta. (SITA) VÍZŐR Megszűnt a vízhiány Az elmúlt hetet intenzív esőzésekjellemezték. Az öntözéses területek nagy részén a heti csapadékösszeg 30-90 mm volt, Közép-Szlovákia déli részei 2030 mm csapadék hullott. A nappali felmelegedés 1,9-3,3 fokkal volt kevesebb a sokéves havi átlagnál, ennek köszönhetően az evapotranspiráció egyes növényeknél 15-20 mm-re csökkent. Öntözni csak a Kelet-szlovákiai síkságon kell, itt ugyanis júniusban kevesebb csapadék hullott. (Öntözésgazdálkodási Kutatóintézet) BAUER FOR A GREEN WORLD & Ha nem jön az eso, jön a A ZÖLD VILÁGÉRT • ..RAINSTAR" tip u s u csevelodobos öntözőberendezések 60 fele változatban, a TX és az E PLUS típus számítógéppel iianyitott • öntözökonzolok, 12 - 60 m szelesek • széles hatósugarú sávos „UNESTAR" és körös „CERESTAR" öntözőberendezések • gázolajjal és traktormeghajtással müködó szivattyúk • gyorskapcsolásos öntozocsövek es - keszulekek • a tragyale kijuttatasaia alkalmas tartálykocsik es tartozékaik BAUER G.m.b.H.- szervezesi egység. Podunajská 25. 825 64 Bratislava. Tel./fax: 07/4525 89 43. Mobil: 0903 706 643. E-mail: andias@bauar.sk Pozsonyi viteldíjak általános tanulói diák nyugdíjas spec, nyugdíjas átruházható Havi bérletek 420 • Jegyárak június 30-ig • július 1-jétől i 250 általános tanulói diák nyugdíjas átruházható I too Negyedéves bérletek 2 4J1I 3 300 általános nyugdíjas átruházható l lllllgl i 550 B 2 100 4 200 Eves bérletek ') 30(1 12 600 24-órás turistajegy 48-órás turistajegy 3-napos turistajegy 7-napos turistajegy TASK Érdeklődés a GSM 1800-as cseh tendere iránt Év végén már működhet HÍRÖSSZEFOGLALÓ Prága. Annak ellenére, hogy a Cseh Telekommunikációs Hivatal valószínűleg csak szeptemberben dönt a harmadik mobilszolgáltató kilétéről, már most óriási az érdeklődés. A Mladá Fronta Dnes napilap információi szerint eddig az Aliatel, a GTS CzechNet, a Gity és a Rann Globalnet érdeklődött a GSM 1800 MHz-es mobilhálózat licence megszerzésének feltételei iránt, emellett a finn Nokia, a német Siemens, a francia Alcatel és a kanadai Nortel Networks szeretné kivenni a részét a hálózat kiépítéséből. Becslések szerint a GSM 1800-as hálózatának kiépítése mintegy 2000 szignáltovábbító állomás felállítását igényli. A szakértők a meglepően nagy érdeklődést azzal magyarázzák, • hogy a távközlés komoly haszonnal kecsegtet. Példaként hozzák fel a GSM 900-as rendszerben működő cseh RadioMobil esetét, amely alig két és fél évnyi működés után 600 millió korona nyereséget könyvelt el. David Stádník, a Cseh Telekommunikációs Hivatal vezetője szerint a harmadik mobilhálózat akár már az év végén működhet. Lényegesen többe kerülhet az EU keleti bővítése - vissza nem térítendő támogatások helyett kölcsönöket Az elmaradott régiók érdekében VK-503 Az Európai Unió strukturális politikájának nem a szegény országok támogatása a célja, hanem az elmaradott régiók felzárkóztatása. Brüszszelben a csatlakozni kívánó országok támogatását GDPjíik 4%-ában jelölték meg, Szlovénia esetében a strukturális hozzájárulásokat 300 ECU-ben maximalizálták fejenként. ÖSSZEFOGLALÓ Az EU keleti bővítésének legnagyobb akadálya a csatlakozni kívánó országok regionális politikájával függ össze - írja a Népszava. Á lap szerint a bővítés jelentősen növeli az unió strukturális kiadásait, ám azok a legrosszabb esetben is fedezhetők lesznek az EU GDP 1,27%-ából. Felveti a kérdést, az unió jelenlegi strukturális politikája alkalmase arra, hogy igazából elősegítse a fejlődést. Az EU strukturális politikájának nem feladata a szegény országok támogatása, hanem a gazdasági nehézségekkel küzdő régiók felzárkóztatására törekszik. Az unió strukturális politikája regionális szinten fejti ki hatását. Ez két következménnyel jár. Ha a csatlakozás idejére az országok nem érik el az EU egy főre jutó GDP-jének 75%-át, akkor az államok tehetősebb régiói nem juthatnak strukturális támogatáshoz. A jelenleg alkalmazott regionális politika arra kényszeríti a csatlakozni kívánókat, hogy a szegényebb régióikban használják fel a nemzeti forrásokat, mert így tudják előteremteni a projektekhez szükséges társfinanszírozást. Ez összességében károsan befolyásolhatja az államok gazdasági teljesítményének alakulását - állapítja meg a lap. A kelet-közép-európai országokban az egy főre jutó GDP lényegesen elmarad az EU átlagától, de a csatlakozásra várók között is jelentősek a különbségek. Míg Lengyelország a csatlakozás várható időpontjáig jelentősen elmarad a közösségi GDP 50%-ától, addig Szlovénia megköAz EU-országok mezőgazdászai márciusban Brüsszelben a keleti bővítés ellen tüntettek. (Archívumi felvétel) zelíti a felső határt és az egy főre jutó vásárlóereje majdnem eléri az EU-átlag 75%-át. A regionális különbségek azt vetítik előre, hogy a felzáróztatás a tervezettnél kicsit többe kerülhet. Bár az illetékes bizottság szerint az első körben csatlakozók integrációja nem eredményezi a strukturális források emelkedését, de arra sem száA kölcsönök alkalmazása sokkal hatékonyabb lenne. míthatunk, hogy a jelenlegi tagországok támogatásából csípnek le egy kicsit, (gy a régiók, amelyeknek a GDP-je a közösségi átlag 75%-a alatt van, kevesebb támogatáshoz juthatnak: jelenlegi áron számolva 2006-ig hárommilliárd ECU-vel csökkenhet a segítség összege. Ahhoz, hogy pénzt kapjanak a csatlakozó országok, konkrét fejlesztési programokat kellene kidolgozniuk. Másrészt hozzá kell nyúlniuk saját központi költségvetésükhöz is, ellenkező esetben az elkerülhetetlen társfinanszírozás megoldhatatlan. Ez esetben pedig nincs brüsszeli támogatás. Az EU két változattal számol a szétosztandó pénzt illetően. A gyors növekedési rátával Magyarország és Csehország viszonylag hamar, 2005-re, illetve 2008-ra érné el azt a jövedelem-színvonalat, amely a strukturális támogatásokat 300 ECU/fő-ben maximalizálja a GDP négy százaléka helyett. Lengyelország 2012-re érhetné el ezt a szintet. Szlovénia esetében pedig már eredetileg is 300 ECU-ben határozzák meg a támogatásokat. A pesszimista várakozás szerint a négyszázalékos maximum Csehországnál 2011-ig, Magyarország és Lengyelország esetében 2013-ig maradna érvényben. Már most lehet hozzávetőleges összeget mondani arról, hogyan alakulnak 2002-2013 között a Kelet-Közép-Európába irányuló támogatások. Az átmeneti időszakban nagyon gyors lehet a növekedés: 2007-re 13 milliárd ECU-t érne el, a lassú növekedési modellnél pedig 10 milliárd ECU-t. Ezt követően lassul a folyamat. A támogatások kétharmada Lengyelországnak jut, a maradékon osztoznak a többiek. Jelenleg a legelmaradottabb régiók esetében 50%-os az uniós támogatás, a strukturális alapokból 75, a kohéziós alapból pedig 80-85%-os támogatás kapható. Bár a rendszer csökkenti az országokra nehezedő társfinanszírozás gondját, de ez js gondot jelenthet. Minél kevesebb a hazai forrás - azaz minél kisebb a kockázat -, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a projektek kiválasztásánál az országok nem járnak el kellő figyelmességgel. Egyébként a tagországokat kevés pénzügyi eszköz készteti arra, hogy az EUforrásokat valóban hatékonyan használják fel. A kölcsönök alkalmazása sokkal hatékonyabb lenne szögezi le a lap. Kényszerpályán a rozsnyói távfűtés - képtelenek tovább törleszteni a felvett kölcsön további részleteit Korszerű távhőszolgáltató rendszer KMOTRIK PÉTER Rozsnyó. A távfűtés állami dotációjának 1997 óta tartó fokozatos csökkenése miatt a rozsnyói önkormányzat képtelen tovább törleszteni a város távfűtésének korszerűsítésére felvett kölcsön további részleteit, ezért beleegyezett a hitel öszszegének tőkésítésébe. A város 1993-ban kezdte korszerűsíteni fűtőrendszerét, amelynek köszönhetően Rozsnyónak van az egyik legmodernebb távhőszolgáltató rendszere Szlovákiában. A terv megvalósítása során a város TEKO-R néven önálló távfűtő vállalatot hozott létre, gázművesítette a tulajdonában levő kazánházakat, minden fogyasztónál külön mérőműszert szereltek fel a meleg víz felhasználásának mérésére, termosztatikus szelepekkel látták el a fogyasztók radiátorait, kicserélték a túl nagy hőveszteséget okozó táwezetékrészeket, és több takarékossági intézkedést is bevezettek. A város 1995-ig 40 millió koronát, 1996-ban további 50 milliót fektetett a rendszer fejlesztésébe. Az utóbbi összeget az osztrák-francia tulajdonban levő privigyei HEATCO Kft. kölcsönözte. A hitel visszafizetésének határideje 2002, de mivel az állam egyre csökkenti a távhőszolgáltatás dotációját, a távfűtő vállalat képtelen kifizetni az említett időre a még fennmaradt mintegy 35 milliós tartozást. Ezért június 24-én a képviselők a rozsnyói önkormányzat rendkívüli ülésén úgy döntöttek, hogy a város elfogadja a HEATCO ajánlatát, amely szerint a cég lemond a kölcsön további részleteiről, s helyette tőkésíti a tartozás összegét a város fűtőrendszerében. Kardos Ferenc, Rozsnyó polgármestere szerint olyan szerződés van érvényben a város, a HEATCO és a TEKO-R között, amely garantálja a távfűtőrendszer korszerű műszaki színvonalának további folyamatos felújítását. Ennek köszönhetően a rozsnyói fogyasztók továbbra is elfogadható áron élvezhetik a távhőszolgáltatást. A megállapodás érvénybe lépése után a jelenlegi 318,Sk/Gígajoule (hozzáadott-érték adóval együtt) előállítási ár 275,Sk/Gj-ra fog csökkenni Rozsnyón, ami lehetővé teszi, hogy a növekvő víz-, gáz-, és villanyárak ellenére az országos átlagtól olcsóbban fognak melegedni a rozsnyóiak. Tehát a távhőszolgáltatás állami dotációjának megszűnte után Rozsnyón is drágább lesz a meleg víz és a fűtés, de még mindig olcsóbb, mint az ország más településein. A 35 milliós kölcsön tőkésítésének egyetlen hátránya, hogy a HEATCO állandó társtulajdonosa marad a város fűtőrendszerének, így a használatáért a TEKO-R fűtővállalat által - fizetett bérleti díjon ezentúl a város a privigyei céggel fog osztozni. A legtöbb állás a fővárosban található, és egyben Pozsonyban a legmagasabbak az átlagbérek is A munkahelyek eloszlásának aránya Pozsony Nagyszombat Trencsén Nyitra Zsolna Besztercebánya 26,8 7,7 10,8 i 9.8 J 10,6 Mm a 13,2 Eperjes Kassa bttHw 9,8 11,3 Havi átlagbérek Pozsony| Nagyszombat | Trencsén | Nyitra | Zsolna | Besztercebánya | Eperjes | Kassa I 312509 19145 8859 Í 8578 |8755 Í 8810 (8165 j 9491 A munkahelyek aránya kerületi lebontásban. Az adatok százalékban ér- A havi átlagbér országos szinten 9815 korona. Az adatok koronában értendők és az 1999 első negyedévi állapotot tükrözik. tendők és az 1999 első negyedévi állapotot tükrözik. (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal) (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal)