Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)
1999-07-03 / 152. szám, szombat
10 KULTÚRA ÜJ SZÓ 1999. JÚLIUS 3. Pepsi Sziget - végleges a fellépők listája Budapest. Végleges a Pepsi Sziget világsztár fellépőinek listája. Először lép színpadra Magyarországon a 70-es évek végén alakult Madness. Nosztalgikus hangulatot varázsolhat a Pepsi Sziget nagyszínpadára a Kool and The Gang. A metálzene kedvelőinek adhat élvezetes perceket a Paradise Lost, a brit Suede pedig az alternatív rockzene rajongóinak adja a talp alá valót. Fellép a tavalyi év egyik legkedveltebb „klubzenéit" játszó Freestylers és a brit Faithless is. A világhírű előadók között szerepel a Liquido, a Guanó Apes, a Klezmatics, a Baaba Maal, az algériai népzenéből építkező RachidTahaés az Apocalyptica. (MTI) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Analizálj... (am.) szombat, vasárnap 16, 18, 20.30 Angyalok városa (am.) sz., v. 21.15 TATRA: Karakter (hol.), Antónia (hol.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Analizálj... (am.) sz., v. 18, 20.30 Briliáns csapda (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Briliáns csapda (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Álmaid nője (sp.) sz., v. 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Mint a kámfor (am.) sz., v. 20.30 Egértanya (am.) sz., v. 18.15 Az ötödik elem (fr.) sz., v. 20 Jó Will Hunting (am.) sz., v. 17.30 Sekalnak meg kell halnia (cseh-szl.) sz., v. 18.30 KASS A DRUŽBA: Analizálj... (am.) sz., v. 17.45, 20 TATRA: Elizabeth (ang.) sz., v. 17.45, 20 ÚSMEV: Briliáns csapda (am.) sz., v. 18, 20 CAPITOL: Analizálj... (am.) sz., v. 18, 20 DÉL-SZLOVÁKI A VÁGSELLYE - MŰVELŐDÉSI HÁZ: 8 mm (am.) sz., v. 21.30 GALÁNTA - SZABADTÉRI MOZI: 8 mm (am.) sz., v. 21.30 ZSELIZ - VÁROSI MOZI: Rajtaütés (am.) sz., v. 20 NAGYMEGYER SLOVAN: Rajtaütés (am.) sz., v. 20 GYÖ R CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: (sz., v.) Pókerarcok 15.30,18 Egyiptom hercege 13.30 Múmia 14.45,17.15,19.45 Kegyetlen játékok 14, 16,18,20 A légiós 16,18,20 Egy bogár élete 14 Elveszett zsaru 13.30, 15.45,18,20.15 A csaj nem jár egyedül 14,16,18,20 Kísértethajó 14, 16, 18, 20 Kedvenc Marslakóm 14, 16, 18, 20 Briliáns csapda 13.30, 15.45,18,20.15 A ravasz, az agy és... 17.15,19.45 Mulan 14.45 Liliomfi: nyári bemutató a komáromi Bástya Színházban. Beszélgetés Léner Péter budapesti vendégrendezővel Szabadság, színház és szerelem „Szabadság, színház és szerelem, e három kell nekem", énekli (Petőfi után szabadon) Liliomfi, a vándorszínész. B. SIPOSS ILDIKÓ Szigligeti Ede Halhatatlan és elkoptathatatlan vígjátéka ezúttal a tegnapi bemutató után ma és holnap - a komáromi Bástya Színház előadásában kel életre, a Komáromi Jókai Színház művészeinek tolmácsolásában. Az előadás rendezője Léner Péter, aki közel egy évtizede igazgatója a budapesti József Attila Színháznak. Július 12-én kezdődik a II. Jászói Nyári Egyetem Magyar sorskérdések ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Jászó. Július 12. és 18. között tartják meg a jászói autóskempingben a II. Jászói Nyári Egyetemet, amely ezúttal az ezredforduló magyar sorskérdéseivel foglalkozik. A július 12-i tábornyitó után másnap a szlovákiai magyarság és a Csemadok kapcsolatát taglalják az előadók. A következő napok témái: a kereszténység és a magyarság, a hagyomány és az irodalom, a szülőföld és a nagyvilág, sőt, egy napot arra is szánnak a rendezők, hogy egy-egy előadással a magyarság helyét keressék Európában. De nemcsak ilyen komoly művelődés tölti ki majd a tábori időt, hiszen lesznek irodalmi előadások, koncertek, személyiségfejlesztő tréning és egyebek. Mi több, esténként ezredvégi tábortüzek mellett készülhetnek majd a jelenlévők a napfogyatkozásra. A rendezvény idején a gyerekek részére játszóházi foglalkozásokat tartanak. Július I8-án, a „bizonyítványosztás" napján szabad vitafórumnak adnak helyet, amelyen az idei programot értékelve, a következő tábor megrendezésének mikéntjéhez várják az ötleteket a szervezők. Részvételi díj egész hétre 700 korona, illetve a napidíj 150 korona. A Jászói Nyári Egyetem fővédnöke Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. (tb) Recepcióelmélet-esztétikai tapasztalat-irodalmi hermeneutika Élmény és élvezet forrása CSEHY ZOLTÁN Hans Robert Jauss a kortárs irodalomtudomány hermeneutikus irányzatának egyik alapozó teoretikusa. Az irányzat történeti elődjének az ókorban induló Homéroszértelmezést, illetve a bibliai és a zsidó értelmezéstant tekinti. A konstanzi iskola recepciós elmélete által kiváltott irodalomtudományi paradigmaváltás konkrét megnyilvánulásait Jauss elemzéseiben is észlelhetjük. Baudelaire híres spleen-jét például nemcsak az esztétikai értékelés progresszív és retrospektív horizontja felől közelíti meg, hanem a versrecepció horizontváltásainak tükrében is. Jónás könyvéről az „idegenség hermeneutikáján" keresztül szól. A hermeneutikai folyamatot az intellegere (megérteni) - interpretare (értelmezni) - applicare (alkalmazni) három lépcsőfokaként értelmezett tradíciójából bontakoztatja ki. A rekonstruktív hermeneutika történeti eltolódását az applikatív irányába négy befogadási szinten követhetjük: az írás történeti szintjén, az allegorikus, a morális (vagy tropologikus), illetve az anagogikus (eszkatológikus) szinten. Különösen izgalmas Racin és Goethe kapcsán írt elemző esszéje, mely a hermeneutikai megközelítés buktatóit is konstruktívan veszi számba és használja föl. A középkori textusok értelmezési nehézségeiből remekmívű esszét kovácsol. Vitathatatlanul izgalmas szellemi kaland a skolasztikus teológia (Szent Tamás írta le először a mai értelemben is használt „receptio" szót), a talmudista tradíció (Scientia Cabalae), a középkori állatmesék alteritásából kiindulva jutni el a modernitás hasonlóan sok, ám kissé más természetű problémákat is fölvető korszakáig. A hermeneutikus iskolát ért vádak elhamarkodottsága, gyakori felületessége egyhamar kitetszik Jauss polemikus jellegű (jobban mondva: dialogicitást preferáló) értekezéseiből. A tradíció és szelekció, az elváráshorizont és a kommunikatív funkció mibenlétének tisztázására és gyakorlati alkalmazásának bemutatására irányuló törekvések legszimpatikusabb vonása az, hogy Jauss sosem kíván eldönteni egy kérdést, nem kíván elsöprő és üdvözítő elméletek megalkotója lenni, hanem egy olyan párbeszédet szorgalmaz, mely úgy közelíti meg az irodalmat, hogy az tudományos interpretációiban is élmény és élvezet forrása marad. ERDÉLYI EDIT A köztiszteletben álló iparmágnás özvegye a páncélszekrényben egy 8 mm-es filmre bukkan. Az amatőr felvételen egy szadista módon elkövetett gyilkosság látható - a fiatal, mindössze tizenöt éves prostituáltat először megerőszakolják, majd brutálisan meggyilkolják. (A pornográfia ezt a fajtáját snuffnak nevezik; először a hetvenes években, főként a latin-amerikai filmek kapcsán keltek szárnyra olyan hírek, hogy a videón lejátszódó gyilkosságok valóban megtörténtek...) Az idős hölgy Tom Welles (Nicolas Cage) magándetektívet bízza meg a diszkrét és különleges feladattal: derítse ki, él-e a felvételen látható lány, vagy valóban meggyilkolták?! Hősünk otthagyja az idilli családi fészket, és Los Angelesbe indul. Az eltűnt lány utáni nyomozás hamarosan halálosan veszélyessé válik. Welles a pornóárus Max (Joaquin Phoenix) segítségével járja be a pokolba vezető utat. De vajon van-e onnan visszatérés? A film rendezője, Joel Schumacher a legsikeresebb és legsokoldalúbb amerikai rendezők közé tartozik. Drámát, komédiát, thrillert vagy comicsot egyaránt nagyszerűen rendez, elég, ha csak az óriási bevételt jelentő Mindörökké Batman, Batman és Robin vagy a kitűnő Összeomlás és Az ügyfél című munkáit említjük. thriller vagy krimiszerű történet formája és tartalma ilyen szoros egységet, harmóniát alkosson. Szerencsére a 8 MM-ben így van, és elsősorban ennek köszönhetően beszélhetünk tökéletes alkotásról. A film forgatókönyvírója, Andrew Kevin Walker (ő írta a Hetedik című nagyszerű thriller forgatókönyvét is) jól tudja, mennyire fontos, hogy a film cselekménye logikus, ám sokkoló végkifejletbe torkolljon. Andrew Kevin Walker ezenkívül kitűnő jellemrajzot ad a szereplőkről, és drámai módon ismerteti meg a nézőt „rejtett" mondanivalójával, melyet a leginkább Max egyik mondata jellemez: „Ha az ördöggel szövetkezel, az ördög nem változik meg. Az ördög téged változtat meg." De vajon ítélkezhet-e főszereplőnk, Tom Welles magándetektív mások fölött?! A kitűnő forgatókönyvön és rendezésen kívül a 8 MM további erőssége a színészek játékában rejlik. Nicolas Cage ezúttal is tökéletes formában van, ám Schumacher nemcsak őt választotta ki a lehető legjobban, hanem a mellékszereplőket is: Joaquin Phoenix Tom kísérőjét alakítja nagyszerűen a pornó mocskos világában, Peter Stormare pedig Dino Velvet pszichopata pornófőnököt játssza igen hitelesen. Joel Schumacher hátborzongató jelenetekkel teli, mesterien elkészített filmjét elsősorban az „edzett" nézőknek ajánlom. Egy magándetektív veszélyes nyomozása A 8 MM zsánerét tekintve thriller, amelyben gyilkosok után nyomoznak. Ennél sokkal fontosabb azonban az, hogy Schumacher filmje valójában nagyszerű tanulmány egy olyan emberről, aki úgy gondolja, minden az ellenőrzése alatt áll, semmi nem lepheti meg. Tom Wellesnek a fertő legsötétebb zugait kell bejárnia, amikor konfrontációba kerúl a rosszal, a gonoszszal. Mindaz, ami a filmben lejátszódik, most, ebben az időben zajlik körülöttünk a világban. Los Angelesbe évente fiatalok ezrei érkeznek, akik filmszínészi karrierről ábrándoznak. Sikertelen próbálkozásaik után jelentős hányaduk az utcán köt ki, és a legkülönfélébb módon keres megélhetést. A kemény pornó világa sokuk számára a tragikus utolsó állomást jelenti. Ritkán történik meg, hogy a Joaquin Phoenix és Nicholas Cage - a pornóárus és a magándetektív (Fotó: ITA Slovakia) ,A 8 MM című film a pokolba vezető útról szól" - vallja Nicolas Cage, az amerikai thriller főszereplője (Ladislav Vallach felvételei) Hogy érzi magát Komáromban? Nagyon kedves, nagyon tehetséges színészek vannak itt. Nagyon jó itt lenni, közöttük. A közelmúltban beszéltem telefonon Sztankay Istvánnal, és elmondtam neki, hogy itt is van valaki, aki teljesen úgy viselkedik a próbákon, mint ő vv Rendezőként mindenevő vagyok, tehát én azt szeretem, ha az ember sok mű- . . fajjal foglalkozik. \\ - s hogy megpróbálom majd összeismertetni vele, mármint Dráfi Mátyással. A színészek alapjában véve mindenhol egyformák. Mindig szerettem színészek között lenni. Valójában azét mentem rendezőnek, mert beleszerettem a színészetbe. Ez az, ami engem változatlanul rabul ejt. Vannak darabok, melyek a rendezőt egy életen át végigkísérik. Mintha így lenne ön is a Liliomfi val. Emlékeim szerint ezenkívül a Háztűznéző volt az egyetlen darab, amit egyszer megrendeztem Szegeden, aztán rá egypár évre Debrecenben is. A Liliomfit többször is színpadra állítottam, legutóbb a budapesti József Attila Színházban, ahol Darvas Ferenc zeneszerzővel és Várady Szabolcs dalszövegeivel, verseivel egy teljesen új változatot készítettünk. Az ön személyében sokoldalú embert ismerhettünk meg, aki nemcsak rendező, hanem pedagógus és színigazgató is. Léner Péter rendezés közben Már húsz éve oktatok a budapesti Színművészeti Főiskolán, volt idő, amikor rendezőket tanítottam színigazgatásra. Ezt a tárgyat én találtam ki, hasznosnak tartottam, talán két-három osztályt tanítottam erre. Hosszú ideig voltam főrendező, és utána lettem igazgató. Az életkorral együtt jár, hogy az ember érdeklődése tágul. Egy ideig az embert csak a saját előadásai érdeklik, utána a mások előadásai is kezdik érdekelni, majd a színház egésze. Boráros Imre (Szilvái professzor) és Dráfi Mátyás (Szellemfi) Rendezőként milyen feladatok érdeklik a leginkább? Rendezőként mindenevő vagyok, tehát én azt szeretem, ha az ember sok műfajjal foglalkozik. A rendező életét lényegében nagyban meghatározza az a színház, ahol éppen dolgozik. Minden színháznak megvan a maga közönsége, repertoára, és döntően ezen belül kell az embernek megtalálni a saját rendezői örömeit is. Például legutoljára egy Budapest, te csodás című összeállítást rendeztem, amely Budapest 125 éves történetét meséli el énekben. Nagyon szerettem, nagyon sikeres lett. Most a Liliomot fogom rendezni, Mihályi Győző lesz benne Liliom.
