Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-03 / 152. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 3. TÉMA: A LEGGAZDAGABBAK F

L... A Rothschild család Európa első bankárai A Waterlooi csata Angliát Európa első hatalmává tette - a Rothschildokat pedig Európa első bankáraivá. A Rothschildok „Waterlooi fogását" az tette lehetővé, hogy a napóleoni háború idejében a bonyolult, titkos és veszélyes pénzügyi megbízások végrehajtására az öt Rotschild fivér páratlan hírvivő és futárszolgálatot szervezett. (Ennek a futárszolgálatnak a londoni ága egészen a második világháborúig a régi formájában fennmaradt!) Az információ pénzt ért. F.s mi lehetett értékesebb információ a Waterlooi csata kimeneténél? A kapcsolat világos volt, s a londoni tőzsde reszketve figyelt. Ha Napóleon győz Waterloonál, akkor zuhannak az angol államkötvények. Ha veszít, akkor császársága összeomlik, s az angol államkötvények az égig emelkednek. 1815. június 19-én, a késő délutáni órákban egy Rothworth nevű Rothschildfutár Ostende kikötőjében felszállt a Rothschildok futárszolgálatának egyik gyorsjáratú hajójára amely a bankház törvényei szerint más utast nem szállíthatott. Nathan Rothschild június 19-ének éjszakáját a Csatorna angol partjának egyik kikötőjében, Folkestone-ban, a rakparton töltötte. 20-án hajnalban már tudta, hogy Napóleon élvesztette a Waterlooi csatát. A Rothschild-futár nyolc órával korábban ért át a Csatornán, mint magának Wellingtonnak a hírvivője. Nathan Rothschild először az angol kormánnyal közölte, hogy Napóleon vereséget szenvedett - azután elment a tőzsdére. Egy átlagbankár ilyen információ birtokában valószínűleg minden pénzén angol állampapírokat vásárolt volna. De nem Nathan Rothschild. Ő eladott angol államkötvényeket - méghozzá tömegével! Nem szólt egy szót sem, csak állt megszokott helyén, a tőzsde egyik oszlopának támaszkodva - amelyet akkor és azóta is „Rothschildoszlopnak" neveztek -, és eladott. A tőzsdén végigszaladt a hír: „Rothschild elad!" Nyilván tud valamit: Waterloo elveszett. S a londoni Rothschild tovább öntötte a piacra az angol államkötvényeket, ujjának minden eladást jelző mozdulatával. Azután egy adott pillanatban, amikor az államkötvények mélyponton voltak, de a tőzsde még nem ébredt fel, egyetlen mozdulattal visszavásárolt mindent, amit eladott - csak éppen az eladási ár töredékéért. Néhány perc múlva a tőzsdére is megérkezett a hivatalos hír Napóleon vereségéről. Az angol állampapírok értéke számlálhatatlan profitot söpört be. Frederic Morton, a dinasztia egyik életrajzírója 140 esztendővel később így kommentálta az eseményeket: „Ki sem lehet számítani, hogy az utódoknak hány kastélyt, hány versenyistállót, hány Watteau- és Rembrandt-képet kerestek meg azon a napon." A világ 200 leggazdagabb embere együttesen több mint 1 billió dollárral rendelkezik Bill Gates 90 milliárdja Washington. Az amerikai Forbes gazdasági magazin minden évben összeállítja a világ leggazdagabb embereinek listáját. A napokban ismertetett legfrissebb sorrend élén Bill Gates áll, aki a Microsoft tulajdonosaként 90 milliárd dollárt mondhat magáénak. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Forbes magazin jelenleg 465 dollármilliárdost tart nyilván, ezektől elkülönítve tartja számon a koronás fők, hercegek, uralkodók, politikusok vagyonát, ám a kép még így sem teljes, hiszen a maffia, a távolkeleti triád csúcsvezetőinek vagy a kolumbiai drogbáróknak pénzét nem állítja rangsorba. A 465 milliárdos együttesen több mint 1 billió dollárral rendelkezik, ami megfelel Olaszország egy év alatt megtermelt bruttó hazai összterméke (GDP) nagyságának. A világ 12 leggazdagabb embere közül 11 az Egyesült Államokban él. A listavezető immár évek óta Bili Gates, a világhírű Microsoft szoftvercég irányítója és résztulajdonosa, aki 90 milliárd dollárral áll az élen. Egy év alatt közel megduplázta vagyonát, hiszen 1998-ban „csupán" 51 milliárd dollárt mondhatott magáénak. Gates egyébként a 100 milliárd dolláros álomhatáron is túljutott, azonban a tőzsde tavaszi megingása folytán összvagyona 90 milliárdon állapodott meg. A Microsoft valóságos aranybánya, hiszen a listán 3. helyen álló (30 milliárddal) Paul Allen, illetve a 4. pozícióban lévő Steven Ballmer (19,5 milliárddal) szintén a cég kötelékébe tartozik: Alien a Microsoft egyik alapítója, Ballmer pedig a jeA pénz néhánynak az ölébe hullott, néhányan pedig keményen megdolgoztak érte (Archívumi felvétel) lenlegi vezérigazgatója. A világ második leggazdagabb emberét Warren Buffettnek hívják (36 milliárd), aki ingatlankereskedelemmel foglalkozik, és a Gates-korszak előtt a világ leggazdagabbjának számított. Figyelemre méltó a 34 éves Michael Dell teljesítménye is, aki a Dell Computer Corporation megalapítójaként és tulajdonosaként eddig 16,5 milliárd dollárra tett szert, ami a 7. helyhez elegendő. A Waltoncsalád együttes vagyona Bili Gatesével vetekedik, ám Sam Walton, a Wal-Mart áruházlánc létrehozója örökségét az öt utód között osztotta szét. Ami a leggazdagabb koronás főket, politikusokat illeti, évek óta Haszszan al-Bolkiah, Brunei szultánja számít a listavezetőnek, akinek a 30 milliárd dollárjából közel 1800 szobás csodapalotára, saját repülőgépflottára, és hatalmas Rolls-Royce autóparkra is futja. A szultán a parányi államban található kőolajnak köszönheti jólétét. A második helyen Fahd szaúd-arábiai király áll 28 milliárddal, az iraki diktátor Szaddam Husszein mintegy 6 milliárd dollárt harácsolt össze. Egyébként megközelítőleg ugyanennyivel rendelkezik II. Erzsébet, NagyBritannia uralkodója is. (shz) 1999 Forbes TOP 20 1. Bill Gates USA 90,0 12. Robson S. Walton USA 16,0 2. Warren Buffett USA 36,0 13 Alwaleed Bin Talal Al-Szaud Szaúd-Arábia 15,0 3 Paul Allen USA 30,0 14 Liliane Bettencourt Franciaország 13,9 4 Steven Ballmer USA 19,5 15 Theo és Karl Albrecht Németország 13,6 5. Oeri Hoffman- és Sacher-család Svájc 17,0 16. Li Ka-Shing Hongkong 12,7 6. Philip Anschutz USA 16,5 17. Haniels-család Németország 12,4 7. Michael Dell USA 16,5 18. Kurt Engelholm Németország 12,0 8. Alice L. Walton USA 16,0 19. Kenneth Thomson Kanada 11,9 9. Helen R. Walton USA 16,0 20. Lee Shau Kee Hongkong 11,1 10. Jim C. Walton USA 16,0 11. John T. Walton USA 16,0 Az adatok milliárd dollárban értendők 16,0 A polgárok listáját a Microsoft vezére, a koronás fők sorrendjét a brunei szultán vezeti Elsők a leggazdagabbak között Az oldalt összeállította: Sidó H. Zoltán Bill Gates nevét 1975-ben csak a szakértők ismerték: akkor végezte el a Harvard Egyetemet, s egy újmexikói hotelben Paul Allennel megalakította a Microsoft céget. Előtte, 15 éves diákként már nyolcszázezer koronának megfelelő forgalmat csinált, mert programokat adott el iskoláknak. Gates, a számítógépprogramok zsenije ma az USA leggazdagabb embere. Akkor vált igazán számítógépkirálylyá, amikor kihasználta az IBM akkori főnökének nagy tévedését, aki az IBM-gépek programjait a Microsofttal íratta. A Seattle-ben élő Gates cégének forgalma évről évre nő, nyeresége rendszeresen meghaladja az egymilliárd dollárt! Gates 8 évvel ezelőtt megszakította kapcsolatait az IBM-mel, s ebből mára a komputeripar legnagyobb harca bontakozik ki. Szakértők nem tudják, vajon az IBM és szövetségesei legyőzik-e a mindig rendkívül rugalmas és előre gondolkodó Gatest és csapatát. A koronás fők listáját Brunei szultánja, Hasszan al-Bolkiah vezeti, aki 30 milliárd dolláros vagyonával a kuvaiti és szaúdi olajmágnásoknál is gazdagabb. FILLÉRES HÍREK MILLIÁRDOSOKRÓL Mottó: „Aki meg tudja számolni a pénzét, az nem igazán gazdag" Paul Getty olajmágnás Dúsgazdagok országok szerint A német Wochenpost adatai szerint 1996 végén a világon 447 milliárdos élt, az amerikai Forbes magazin 1999-es kimutatása már 465 dollármilliárdosról tud. Vajon hol él a legtöbb dúsgazdag polgár? Természetesen az Egyesült Államokban, ahol 1996-ban 149et tartottak nyilván. A további sorrend a következő: Németország 52, Japán 41, Hongkong 20, Mexikó 15, Franciaország 14, Svájc 12, Malajzia 11, Thaiföld és Brazília 10-10, Fülöp-szigetek 9 és Kanada 7. Az 1 000 000 főre jutó legtöbb milliárdos Hongkongban és Svájcban él. A kimutatás nem tartalmazza a koronás főket, és a bűnszövetkezetek dúsgazdagjait. A jómódúak egyre gazdagabbak Az elmúlt 30 évben az emberiség leggazdagabb 20 százaléka Földünk összbevételének 70 százalékáról 85 százalékára növelte részesedését. Míg a hatvanas években a leggazdagabb és a legszegényebb 20 százalék között az arány 30:1 -hez volt, addig a kilencvenes évek derekán ez az arány 60:1-hez lett. Az emberiség mintegy 460 milliárdosa a Föld népessége 40 százalékának megfelelő vagyonnal rendelkezik, azaz annyi pénzzel, mint 2,3 milliárd ember. Még a fejlett országokban is nő a leggazgadabbak által birtokolt vagyon koncentrációja: az USA-ban 1975-ben a lakosság leggazdagabb 1 százaléka az összvagyon 20 százalékával rendelkezett, 1995-ben már a 36 százalékával. Francia vagyonosok listája Az amerikai Forbes magazin idei listája szerint Franciaország leggazdagabb polgára Liliane Bettencourt, a L 'óreal kozmetikai csoport tulajdonosa, akinek vagyona 13,9 milliárd dollárra rúg. A második helyen a Mulliez-család áll 9,8 milliárd dolláros összvagyonnal. A harmadik helyért kiélezett küzdelmet folytat Francois Pinault (a Pinault-Printemps-Redotite csomagküldő szolgálat feje) és Bemard Arnault (a Louis Vuitton Moet Hennessy luxustermékgyártó tulajdonosa). A párharcból 1999-ben Pinault jött ki győztesen a maga 6,4 milliárdjával, Arnault „csupán" a negyedik a 6 milliárdos vagyonával. A Forbes magazin kimutatásából kitűnik: a leggazdagabb franciák elsősorban a luxustermékek iparágazatában és az üzlethálózatok működtetése terén jeleskednek. A leggazdagabb oroszok titkolóznak A francia Le Monde megpróbálta összeállítani a legvagyonosabb oroszok listáját, ami nehéz feladatnak Ígérkezett, hiszen Oroszországban az adózás kikerülése, a vagyonok eltitkolása nemzeti sportnak számít. Ezért az adatok nem hajszálpontosak, mégis útmutatóak. A Le Monde szerint a leggazdagabb orosz polgár Viktor Csernomirgyin volt miniszterelnök, a Gazprom földgázbirodalom régi-új elnöke. Vagyonát 5 milliárd dollárra becsülik. A második helyen áll Borisz Berezovszkij, Jelcin elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, a LogoVAZ autógyár volt első embere, aki 3 milliárd dollárral rendelkezik. A hivatalos jövedelemadó alapján Kirszan IIjumzsinov áll az élen, aki az autonóm Kalmük Köztársaság és a FIDE nemzetközi sakkszövetség elnöke, aki minden évben valamivel több, mint 1 millió dollár bevételt vall be. Egy pénzügyi birodalom kialakulásának kezdetei Szülei rabbinak szánták Bill Gates, a világ leggazdagabb embere (Archívumi felvétel) FELDOLGOZÁS A talán legnevesebb bankárdinasztia alapítója, Mexer Amschel Rothschild Frankfurt zsidó gettójának, szűk, két végén láncokkal elzárt, katonák által őrzött utcájában, a Judengasséban - egy, főként selyemmel és gyapjúval kereskedő zsidó család egyetlen gyermekeként 1744. február 13-án látta meg a napvilágot. Szülei fiukat rabbinak szánták, ám bankár lett belőle. Alig 4 négyzetméternyi alapterületű üzletében kezdetben pénzváltással foglalkozott, ami akkoriban rendívül virágzó üzletágnak számított, tekintve, hogy a számos német fejedelemség, hercegség, grófság mindegyike saját számlát vezetett. Frankfurt ugyanakkor a nyugatra irányuló német árukereskedelem központja volt. Rothschild hamarosan antik pénzérmékkel is kereskedett, sorra járva a német kisállamokat. Ily módon került kapcsolatba a Hanau grófságot kormányzó hessen-kasseli trónörökössel, IX. Vilmos herceggel. A minden hájjal megkent üzletember hírében álló Vilmos akit szoros rokoni szálak fűzték az angol, a dán és a svéd királyi családokhoz - hatalmas vagyonra tett szert zsoldoskatonái „értékesítéséből", Európa szinte minden uralkodója tartozott neki. Rothschildnak pedig óriási erőfeszítés árán sikerült kijárnia, hogy belefolyhasson az uralkodó pénzügyeinek intézésébe. A Hessent a napóleoni háborúk idején, 1806-ban megszálló francia sereg elől Vilmos menekülni kényszerült, s vagyonát már részben Rothschild fiai menekítették külföldre. Emellett, a megszálló francia hatóságok orra előtt összeszedték Vilmos kinnlévőségeit a német tartományokban, majd kalandos utakon eljutatták az ez idő tájt már Londonban székelő harmadszülött fiú Nathanhoz, aki busás haszonnal részben angol államkötvényekbe fektette. A legtehetségesebbnek tartott Nathan volt az is, aki - a Napóleon által 1806-ban Nagy-Britannia ellen elrendelt kontinentális zárlat idején - megszervezte különféle nyersanyagok, fűszerek, gyapot, dohány, cukor, kávé s egyéb rendkívül értékes gyarmatárú csempészését a La Manche csatornán, ami szintén tetemes profitot hozott a Rothschildok konyhájára. A A Rothschildok az idő tájt már Európa-szerte komoly politikai befolyással és üzleti kapcsolatokkal rendelkeztek, s így aztán Napóleon bukása után ők bonyolíthatták le - nem is kis jutalék ellenében - a Londonnak, Bécsnek és Berlinnek fizetendő, mintegy 120 millió font értékű francia jóvátételt. A frankfurti bankárdinasztia felemelkedésében óriási szerepe volt annak, hogy rendkívül jól szervezett információs hálózatuk révén szinte az események előtt jártak. Mindenkinél hamarabb értesültek arról, hogy mi történik a világpolitika porondján, s ennek megfelelően elsőként léphettek az üzleti életben. Mára a Rothschild-család fénye némileg megkopott, ám a nevük tovább él.