Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-30 / 174. szám, péntek

6 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 27. Horogra akadt határátlépők Bécs. Újabb 64, Romániából Csehországon keresztül érke­zett illegális határátlépőt fog­tak el Ausztriában Laa an der Thaya környékén. A 21 férfit, 20 nőt és 23 gyereket két kis­buszba zsúfolta a szintén el­fogott négy román állampol­gárságú embercsempész. A romániai romák Csehország­ból érkeztek Ausztriába, úti­céljuk vélhetően Olaszország lett volna. (MTI) Elhunyt Phaedon Gizikisz Athén. Meghalt Phaedon Gi­zikisz egykori tábornok, aki a katonai diktatúra utolsó hó­napjaiban Görögország elnö­ke volt, majd 1974-ben a de­mokráciához való visszatérést vezette. Szerdai görögországi sajtóhírek szerint Gizikisz 82 esztendős korában, Athén­ban, rövid kórházi kezelés után hétfőn hunyt el. Halálá­nak okát nem közölték. (MTI) Rugalmasságra ítélve Kairó. Hoszni Mubarak egyip­tomi elnök szerdán felszólítot­ta Izraelt, hogy tanúsítson ru­galmasságot a közel-keleti rendezést célzó tárgyaláso­kon. Az egyiptomi államfő ­aki tegnap Alexandriában is­mét találkozott Ehud Barakkal úgy vélekedett: a Wye Planta­tion szerződés maradéktalan betartása nyithatja meg az utat az átfogó közel-keleti bé­két célzó tárgyalások végső szakasza előtt. (MTI) Barakot mindenki sürgeti (TA SR/AP) Cáfolt értesülés Hongkong. Tajvan tegnap cá­folta egy hongkongi napilap értesülését, amely szerint atombomba és közepes ható­távolságú rakéták kifejleszté­sén fáradozik, amelyekkel egy esetleges kínai támadás ese­tén csapást mérhetne Hong­kongra és Sanghaira. A lap pe­kingi forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy Tajvan folytatja egy olyan, földről in­dítható rakéta kifejlesztését, amelynek hatótávolsága mint­egy 600 kilométeres. (MTI) Zavargások áldozatokkal Jakarta. Etnikai zavargások törtek ki a Szingapúrtól 35 ki­lométerre délre fekvő Batam szigeten. Az Indonéziához tar­tozó parányi szigeten a hét vé­ge óta tartó véres belvillongá­sokban hivatalos adatok sze­rint hat ember, helyi lakosok tudomása szerint 11 ember vesztette életét csütörtökig. Az összecsapások a szigetre betelepült két népcsoport tag­jai között robbantak ki. Indo­nézián, ahol több mint 300 népcsoport él, az utóbbi két év folyamán etnikai alapú össze­csapások hulláma vonult vé­gig, emberek százainak életét követelve. (MTI) Jelcin és Sztyepasin az emrikai tárgyalásokról Moszkvai elégedettség MTI-HIR Moszkva. Az orosz kormányfő amerikai útjának eredményeiről és az oroszországi rossz üzemanyag­ellátásról folytatott megbeszélést a Kremlben Borisz Jelcin orosz elnök és Szergej Sztyepasin miniszterel­nök. „Jelcin elnök kedvezően érté­kelte mindazt, amit küldöttségünk Egyesült Államok-beli útja során tett" - mondta a találkozó után Sztyepasin. Elégedett, mert a Bili Clinton amerikai elnökkel és Al Go­re alelnökkel folytatott megbeszé­lések során „előrehaladást értünk el a jugoszláv válsággal kapcsola­tos szünet és nyugtalanság után". Az orosz kormányfő szerint az amerikai fél „érdekes javaslatokat tett" a START-megállapodásokkal kapcsolatban, s eljutottak annak megértéséhez, hogy „az egyoldalú leszerelés egyik félnek sem érde­ke". Gazdasági téren Sztyepasin komoly eredménynek nevezte, hogy Washington kész az oroszor­szági kis- és közepes vállalkozások támogatására: elvi megállapodás született egy 500 millió dolláros se­gélyről. Szintén nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az orosz­amerikai kormányközi bizottság ­az úgynevezett Gore-Sztyepasin bizottság - ülésére ősszel Moszkvá­ba utazik Al Gore, s memorandu­mot írnak alá, „amelyben Washing­ton elismeri, hogy Oroszország pi­acgazdasággal rendelkező ország" - hangsúlyozta az orosz miniszter­elnök. A Sztyepasinnal folytatott megbeszélés előtt Jelcin elnök mindössze annyit mondott, hogy jelenleg a duma-választások prob­lémája aggasztja a legjobban. „Ez fogja meghatározni, milyen lesz Oroszország a 2000. év elején" ­hangsúlyozta. Az Egyesült Államok nagy figyelmet szentel a vajdasági magyarok helyzetének Osztrák választási esélylatolgatás Távozzon Milosevics! Maradhat a koalíció Pristina/Belgrád/Was­hington. Az amerikai szená­tus befolyásos külügyi bi­zottsága elfogadott egy tör­vényjavaslatot a jugoszláv rendezéssel kapcsolatban. ÖSSZEFOGLALÓNK A javaslat célja - a bizottság megfo­galmazásában - elősegíteni, hogy távozzon a hatalomból a Szlobo­dan Milosevics-féle vezetés, és mi­nél előbb jogállamot építő és a nemzetközileg elismert emberi jo­gokat tisztelő kormány jöjjön létre. Az elfogadandó törvény segítséget akar nyújtani a szerb elnyomás ál­dozatainak, és előírja, hogy az Egyesült Államok további büntető intézkedéseket hozzon a jelenlegi jugoszláv vezetés ellen. A törvény­javaslat külön szakaszban fogal­mazta meg elvárásait a vajdasági magyarság helyzetének rendezésé­vel kapcsolatban. Megállapítja, hogy „az etnikai tisztogatás hatásá­ra az utóbbi 10 évben mintegy 50 ezer magyar hagyta el a Vajdasá­got". A külügyi bizottság ülése után Dodd szenátor kijelentette: „A ma­gyar kormány rendkívül határozot­tan, bátran, jó szövetségesként vi­selkedett a koszovói válságban. A legkevesebb, amit tehetünk, hogy „Az utóbbi 10 évben mintegy 50 ezer magyar hagyta el a Vajdaságot." nagy figyelmet szentelünk a vajda­sági magyarok helyzetének, ami súlyos emberi jogi probléma". Még mindig a koszovói nemzetkö­zi békefenntartók őrizetében volt tegnap három albán férfi abból az ötből, akit szerdán a grackói vé­rengzéssel kapcsolatban letartóz­tattak. Ismeretlen tettesek múlt pénteken Gracko faluban agyon­lőttek 14 szerb parasztot. Szerdán a faluban volt a temetésük. A KFOR brit békefenntartói szerdán letartóztattak öt albán férfit, aki gyanúsítható a mészárlás elköve­tésével, és a Gracko közeli Lipljan városban fogva tartották őket. A tegnap néhány órás látogatásra Koszovóba érkezett Madeleine Albright amerikai külügyminiszter Pristinában maradásra szólította fel a szerbeket, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi közösség meg­védelmezi a tartomány többnem­zetiségű társadalmát. Milosevics jugoszláv elnök Szerb Szocialista Pártja (PSS) hosszú tá­vú szoros együttműködést javasol Ion Iliescu volt román elnök Szoci­ális Demokrácia Romániai Pártjá­nak (PDSR), egyebek között a ma­gyar kérdés megoldásában. A tanácskozások színhelye a háborúban temetővé átalakított Olimpiai Stadion Szarajevói balkán-konferencia MTI-HÍR Szarajevó. Közel 30 ország és szer­vezet képviselői vesznek részt a boszniai fővárosban, Szarajevóban két napon át a balkáni stabilitásáról és újjáépítéséről tárgyaló, tegnap este megnyílt konferencián. A ren­dezéshez jelentős anyagi segítséget nyújt az Európai Unió, a többit pe­dig a boszniai állam állja. A több éves háború nyomait ma is viselő városban jelentős erőfeszítéseket tettek a tanácskozás sikeréért. A ta­nácskozások színhelye a polgárhá­borúból megismert Zetra Olimpiai Stadion, amelynek futballpályáját a háborúban temetővé alakították át, mert nem volt hová elföldelni a ha­lottakat. Most a helyszínen 750 te­lefonvonalat építettek ki, újrabúto­rozták a közel hatezer négyzetmé­ter összterületű helységeket. A kon­ferencia megszervezéséhez 1,25 millió eurót adott az Európai Unió. A boszniai hatóságok igen elége­detlenek azzal, hogy az EU csak au­gusztus végén hajlandó kifizetni a ráeső költségeket. Ha Bosznia már most rendelkezne ezzel a pénzzel, sokkal többel és sokkal jobban tud­ná pótolni a hiányzó infrastruktú­rát. Az egyik legnagyobb gond a re­pülőtér. A háborúban szinte rommá vált légikikötőt 1996 óta folyama­tosan helyreállítják. Bár ma már polgári ellenőrzés alatt áll, a légikötőt harckocsik és az SFOR erői vigyázzák. Erre a két napra tö­röltek 22 nemzetközi járatot, hogy eleget tudjanak tenni a csúcsra ér­kezők elvárásainak. A légitársaság­oknak kárpótlásul felajánlották, hogy a tanácskozás után sűríthetik járataikat. A repülőtér bejáratánál különösen szigorú az ellenőrzés, itt a nemzetközi erők felügyelnek, a levegőben pedig állandóan heli­kopterek járőröznek. A biztonság mellett további gondot okoz a négyezer vendég és a sajtó munka­társainak elhelyezése, mert nincs elég szálloda. Ez nem kis feladatot ró a szervezőkre, mert még a főúton is könnyebb lenne megszámolni a sértetlen épületeket, mint a romo­sakat. A nehézségek ellenére a szer­vezőknek sikerült időre minden lé­tesítményt átadni, a többi már a résztvevőkön múlik. MTI-HIR Bécs. A mai osztrák kormánykoalí­ció az októberi választásokon 63 százalékot szerezhet, így a jelek szerint az őszi választások után több évtizedes többségét megőriz­ve tovább kormányozhat. Ez derül ki abból az első átfogó felmérésből, amelyet a Gallup intézet készttett. Eszerint az Osztrák Szociáldemok­rata Párt (SPÖ) és az Osztrák Nép­párt (ÖVP) veszít ugyan valame­lyest korábbi népszerűségéből az októberi választásokon, de mivel az SPÖ 37, az ÖVP pedig 26 száza­lékra számíthat, ez 63 százalékot jelent. (1995-ben a két párt 66 szá­zalékot szerzett.) Akadnak olyan találgatások, amelyek szerint az ÖVP hajlandó lenne elhagyni eddi­gi koalíciós partnerét és a Jörg Haider-féle szélsőséges Osztrák Szabadságpárttal (FPO) szövetkez­ni, a felmérés szerint ez a két párt együtt sem számíthat 50 százalék­ra. Bejuthat a parlamentbe Richard Lugner A függetlenek elnevezésű listája (DU-lista), amely nemrég lépett a nyilvánosság elé, s jelenleg alig két százalékon áll. Az ellenzéki Liberális Fórum (LF) a „lét és nem­lét határán" mozog, nem biztos, hogy meg tudja szerezni a parla­mentbe jutáshoz szükséges 4 szá­zalékot. A Zöldek népszerűsége emelkedő tendenciát mutat, s a je­lek szerint az európai parlamenti választásokon megszerzett lendü­letet tovább tudják vinni: jelenleg 7 százalékra számíthatnak. Jörg Haider Szabadságpártja 23 száza lékkai ismét az SPO és az ÖVP mö­götti harmadik helyen áll. Clark cáfolja, hogy a légiháború miatt távozik tisztségéből Nyitva áll a NATO-kapu MTI-HIR Riga. A NATO ajtaja nyitva áll a csatlakozásra váró, új jelöltek előtt ­jelentette ki Lettországban Wesley Clark tábornok, az észak-atlanti szövetség európai haderejének fő­parancsnoka, hangsúlyozva: belé­pésük nem katonai, inkább politikai síkon jelent nehézséget. A tábornok emlékeztetett, hogy a NATO leg­utóbbi kibővítési köre során, amikor Csehország, Lengyelország és Ma­gyarország kapott meghívást a szö­vetségbe, nem fogalmaztak meg ka­tonai jellegű feltételeket. A tábor­nok meggyőzőnek nevezte a balti államok előrelépését. Clark ismétel­ten cáfolta azokat a találgatásokat, miszerint a NATO jugoszláviai légi háborúja kapcsán távozik három hónappal korábban tisztségéből. Nagy-Britannia: akinek mennie kellett volna, maradt, akinek nem, ment Óvatos kormányátalakítás MTI-HIR London. Hetek óta tartó sajtótalál­gatások után Tony Blair miniszter­elnök csak kisebb kormányátalakí­tást hajtott végre, amelyben egy esedékes személycserén kívül érin­tetlenül hagyta kabinetjét és csak a középmezőnyben szánta el magát néhány személycserére. A hivatali idejének felénél járó kormányban a kabinetminiszterek közül csak Alun Michael távozik, aki a walesi gyűlés vezetőjeként teljesen a tartományi önkormányzat ügyeinek akarja szentelni idejét. A kabineten kívüli miniszterek közül kettő önként tá­vozott: az éles nyelvéről ismert Tony Banks sportminiszter a kor­mányfő különleges nagykövete lesz azzal a feladattal, hogy lobbizzon a 2006-os labdarúgó világkupa nagy-britanniai megrendezése mel­lett és esetleg induljon a jövőre lét­rehozandó „nagylondoni" polgár­mesteri tisztségért. Glenda Jackson szállítási miniszter-helyettes is az­zal az indokkal távozik, hogy sze­retne a Munkáspárt színeiben in­dulni a londoni polgármesteri szé­kért. Az Oscar-díjas filmszínésznő korántsem volt olyan sikeres a tárca élén, mint eredeti szakmájában. Az ellenzék máris úgy értékel, hogy Blair határozatlan vezető, befolyá­sos minisztereinek foglya. Megtar­totta helyét a kabinetben a sokat bí­rált egészségügyi tárca vezetője, Frank Dobson, valamint Marjorie (Mo) Mowlam, az északír ügyek minisztere. Ez utóbbi megtartását az észak-írországi unionista pártok csalódással, a republikánusok vi­szont helyesléssel fogadták. A vára­kozásokkal szemben nem került vissza a kormányba Peter Mandel­son, Tony Blair szövetségese, a „harmadik út" egyik szellemi atyja, akinek hét hónapja azért kellett tá­voznia, mert elhallgatott egy ház megvételére kapott baráti kölcsönt. Harminc lobogó. Készülődés a szarajevói csúcsra. (TA SR/AP) Madeleine Albright reálpolitikus, nem jár a fellegekben. Tegnap megbé­kélésre szólította fel a szerbeket és az albánokat (TA SR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents