Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-29 / 173. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 29. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK Q Csapadékosabb lesz az elkövetkezendő évtized - az idei árvízkárok megközelítik a 6 milliárd koronát Nincs pénz az árvízvédelemre Pozsony. Közel 6 milliárd koronára rúgnak az idei szlovákiai árvízkárok. Csak a legutóbbijúliusi heves esőzés okozta károkat 2,3 milliárd koronára becsülik. A kormány vélhetőleg a legközelebbi kabinetülésen fog foglalkozni a kártalanítással. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lakosságnak, az önkormányzatoknak és az államkasszának is fel kell készülnie arra, hogy az elkövetkezendő 15 év - Miroslav Čomaj, a földművelésügyi tárca vízgazdálkodási szakosztályának vezérigazgatója szerint- előreláthatólag az átlagosnál csapadékosabb lesz. Az idei árvizek jellemzője az volt, hogy kis területen hirtelen nagy mennyiségű csapadék hullott, amit a júniusi kiadós esők során átázott talaj már képtelen volt elnyelni, a folyók pedig levezetni. (Például a Kis-Kárpátokban e hó elején 50 perc alatt 108 mm csapadék hullott, ez héthavi csapadékösszegnek felel meg). Másként fogalmazva: az ilyen helyzetekre majdnem lehetetlenség felkészülni - vélik a szakértők. Növelte a károkat, hogy a folyókat, patakokat sok helyen nem tisztítják, karbantartásukat pénz és eszközök híján, illetve sok helyen figyelmetlenségből, nemtörődömségből elhanyagolták, elhanyagolják. A szlovákiai folyók, patakok hossza közel 50 ezer kilométert tesz ki. Ebből majdnem 20 ezer kilométernyit az erdőgazdaság kezel, illetve kezelne, merthogy pénzt erre a tevékenységre az államkasszából nem kap. (Árvízvédelmi célú erdőtelepítésre például utoljára az ötvenes években került sor.) Nem csoda hát, hogy az erdőgazdaság évről évre csökkenő teljesítményéből csak fillérek jutnak a folyókra. Viera Petrášová, a földművelésügyi tárca erdőgazdasági szakosztályának vezérigazgatója szerint az erdőgazdaságnak minimum 50-50 millió koronát kellene költségvetési forrásokból kapnia a legszükségesebb munkák elvégzésére és a karbantartásra. A vízgazdálkodásiak pedig legalább 800 millió koronára becsülik azt az összeget, amit feltédenül kapniuk kellene, hogy a szivattyútelepeket, ár- és belvíz elvezetésére szolgáló rendszereket egyáltalán üzemeltetni tudják. (Modernizációról, tíj létesítményekről már nem is álmodnak.) Érdekességként: a szabályozott folyók hoszsza 7 ezer kilométer, ebből 2770 kilométeren épültek gátak. A földművelésügyi tárca legfrissebb összesítése szerint a koratavaszi özönvíz okozta kár megközelíti a 2 milliárd Nálunk is megpróbálják értékesíteni a hamis bankókat? 90 millió euróba kerülne a Duna hajózhatóvá tétele November végéig beváltható forintok Brüsszel és Belgrád eltérő állásponton ÖSSZEÁLLÍTÁS Budapest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztus utolsó napja helyett már július 26-ától bevonta a régi ötezerforintos bankjegyeket. A régi ötezreseket november 30-ig váltják át az MNB pénztárai és a posták. A még forgalomban lévő régi ezer és ötszázforintosokat augusztus 31-ig vonják ki a forgalomból. A döntés előrehozatalának oka, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen megemelkedett a hamis ötezresek száma. A forgalomban lévő 10 millió darab 5 ezer forintos bankjegyből közel egymilliót váltottak be az elmúlt napokban a Magyar Posta hivatalaiban, közülük összesen 1306 darab kapcsán kérdőjeleződöt meg a pénz valódisága. A hamis bankókon könnyen túl lehet adni a rosszul világított éjszakai mulatóhelyeken, de a környező országok magyarlakta területein is, ahol a lakosság nem találkozik mindennap forinttal. Átfogó nyomozást a pénzhamisítók ellen a magyar rendőrség nem indított, ugyanakkor a hamis ötezerforintosok birtoklói és felhasználói ellen eljárást indítanak, s ennek keretében tisztázzák az érintett vétkességét. A magyar jegybank illetékesei szerint ezért aki teheti, bankban váltsa be a régi ötezreseket, mert ez jogilag nem számít felhasználásnak. A korábbi időszak napi 40 darab hamis ötezresével szemben a közelmúltban már több száz bejelentés érkezett naponta, s a hamisított bankjegyek 99 százaléka régi ötezres volt. Tavaly az összesen 10 ezer darab hamis pénznek 80 százalékát tették ki az ötezresek, az idén eddig 15 ezer hamisítványt szűrtek ki, csaknem teljes egészében ötezerforintosokat. Mindez azt jelenthette, hogy az alvilági csoportok jelentős tételt szándékoztak a piacra dobni a hamis pénzből. Ezért siettette az Országos Rendőr-főkapitányság a régi bankjegyek bevonását. A főkapitányság illetékesei ugyanakkor cáfolták, hogy a bankjegycsere előre hozott határideje miatt újab alvilági leszámolások várhatók. (VG) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Nemzetközi Duna Bizottság szakértői szerint mintegy 90 millió euróba kerülne a Duna medrének hajózhatóvá tétele és a lerombolt hidak helyreállítása. Az összeg döntő részét a hídépítés vinné el, aminek időigénye is lényegesen nagyobb a romeltakarításnál - úja a Világgazdaság a Reuters hírügynökségre hivatkozva. A vízi út megtisztítása 14, a lerombolt vagy megrongált hidak helyreállítása pedig 63 millió eurót emésztene fel. Tízmillióba kerülne egy átmeneti vasúti és közúti átkelő, további hárommillióba egy pontonhíd felépítése Újvidék térségében. A meder hajózhatóvá tétele a Nemzetközi Duna Bizottság szakemberei szerint négy-hat hónapot, a hidak felépítése viszont akár három évet is igénybe vehetne. Jugoszlávia 59 hídjából legalább öt - ezek közül három újvidéki - ment tönkre a NATO légi akciója következtében. Emiatt hónapok óta áll az al-dunai vízi forgalom hatalmas veszteségeket okozva a térség szállítóinak és iparvállalatainak. Mint arról már tegnap hírt adtunk, a komáromi hajógyár a hajózhatatlan szakasz miatt képtelen átadni megrendelőinek a már legyártott három hajót, a közel háromezer főt foglalkoztató gyárban ezért 4 naposra kellett csökkenteni a munkahetet. A Romániát, Ukrajnát, Bulgáriát, Moldovát, Jugoszláviát, Horvátországot, Magyarországot, Szlovákiát, Ausztriát, Oroszországot és Németországot tömörítő Nemzetközi Duna Bizottság szakértői négynapos helyszíni szemle alapján alakították ki álláspontjukat. A külföldi szakértők sokáig egyáltalán nem kaptak Belgrádtól beutazási vízumot. Megfigyelők ezt azzal hozták összefüggésbe, hogy a jugoszláv vezetés egyes tagjai nemkívánatos személynek számítanak az EU-ban. A dunai közlekedés helyreállítása kapcsán hírmagyarázók rámutatnak: Belgrád és az érintett országok érdekei nem vágnak egybe. A jugoszláv vezetés elsősorban a hidak felépítését, a többi európai állam pedig a vízi teherforgalom újraindítását sürgeti. Szlovákiai árvízkárok - országos szinten 1990-1998 között és az erdőgazdaságban 1996-tól napjainkig Árvízkárok országos összesítése (millió koronában) 2481,8 2103,3 6,6 5,2 0,6 24,2 58,4 1067,6 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Mint az a fenti grafikonból is kitűnik, 1996-tól minden évben óriási károkat okoznak a megáradt folyók. A földmüvelésügyi tárca grafikonja még nem tartalmazza az idei évet, a részjelentések alapján azonban leszögezhető: az idei árvízkárok már eddig megközelítik a 6 milliárd koronát. Árvízkárok az erdőgazdaságban (millió koronában) 177,95 61,57 31,18 1996 1997 1998 1999 Szakértők szerint az árvizek nagy mértékben megelőzhetők, vagy a károk mérsékelhetők lehetnének a kis patakok és folyók rendszeres tisztításával. Az erdőgazdaság erre központi forrásból egy koronát sem kap, pedig vagy 20 ezer folyamkilométernyi patakot kellene karban tartania. A Szlovák Gázművek kiemelkedő gazdasági eredménye 9,4 milliárdos nyereség SITA-HlR Pozsony. A Szlovák Gázművek az idei első félévben fennállása óta a legjobb gazdasági eredményeket könyvelhette el. Féléves adózás előtti nyereségük elérte a 9,4 milliárd koronát, 0,8 milliárd koronával haladva meg a tavalyi egész éves nyereséget - jelentette be Pavol Kinčeš a vállalat vezérigazgatója. A tavalyi évet 8,6 milliárd koronás adózás előtti nyereséggel zárták, a vállalat által jövedelemadóként kifizetett összeg ugyanakkor csaknem elérte az 5 milliárd koronát. További 2 milliárd koronát az állami költségvetés vitt el, a vállalat adózás utáni nyeresége így 1,7 milliárd koronát tett ki. A vállalat egy éwel korábban, az 1997-es évet, 9,6 milliárd koronás nyereséggel zárta. Határidő utáni követeléseik áprilisban 17,7 millió koronával csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva, elérve a 2,8 milliárd koronát. A banki hitelek áprilisban 8,29 milliárd koronát tettek ki. A folyókat, patakokat sok helyen nem tisztítják, karbantartásukat pénz és eszközök híján, illetve sok helyen figyelmetlenségből, nemtörődömségből elhanyagolták. (TA SR-felvétel) koronát, a júniusi árvíz 1,6 milliárd, a júliusi heves esőzés pedig 2,3 milliárdos kárt okozott. A földmúvelésúgyiek tájékoztatása szerint júniusig a kormány az infrastruktúrán keletkezett károk 50 százalékát térítette meg az önkormányzatoknak, a 100 ezer koronánál nagyobb anyagi kárt elszenvedő családok pedig 30 ezer koronás egyszeri kárpótlást kaptak. A kabinet vélhetőleg a legközelebbi kormányülésen tárgyalja majd a júliusi árvíz, pontosabban a kárpódás kérdését, (gyor) TANACSADO A kiköltöztetésről P. L.: 1995-ben megnősültem. A feleségem beköltözött a családi házamba. Hamarosan rájöttem, miért vált el tőle az előző férje, beadtam a válópert, és a bíróság 1997-ben el is választott minket. A volt feleségem azóta is a házamban lakik. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy erre joga van-e, ha a házasságunk nem tartott három évnél tovább (mivel hallottam valamilyen hasonló törvényről). Lakbért sem kérhetek tőle, és már soha sem tehetem ki a házamból? FEKETE MARIAN A hasonló törvény ezzel kapcsolatban nyilván a Polgári Törvénykönyv lenne, amelynek vannak házastársakról, a házastársak lakásáról, esetleg családi házáról szóló rendelkezései, ezek között szerepel a hároméves határidő is, de egyáltalán nem olyan összefüggésekben, mint ahogy azt Ön feltételezi. A „hasonló törvény" arról szól, hogy ha a házastársak osztatlan közös tulajdonában volt a családi ház vagy a lakás, és a házastársak elváltak, három év elteltével ez már nem a házastársi osztatlan közös tulajdonukban van, hanem egy egyszerű társtulajdonosi jogi viszonyuk fűződik a családi házhoz (lakáshoz). Ebben az esetben viszont egészen más helyzetről van szó. A családi ház, amelybe az Ön egykori felesége beköltözködött, nem tartozhatott az Önök házastársi osztatlan közös tulajdonába, mert ezt a családi házat Ön még a házasságkötés előtt szerezte a saját tulajdonába. Éppen ezért csak addig lakhat ott, amíg Ön, a tulajdonosi jogaival élve, ehhez hozzájárul. A leveléből kitűnik, hogy Ön nemigen adott hozzájárulást ahhoz, hogy a volt felesége az Ön családi házában lakjon. Sőt, éppen ellenkezőleg, Ön azt szeretné, ha minél előbb elköltözködne. Önkényeskedni, önbíráskodni, kidobni valakit a lakásból csak úgy nem lehet még akkor sem, ha valaki éveken át visszaélt a vendégszeretettel, a helyzetével stb. Önnek bírósághoz kell fordulnia, bíróságnak kell köteleznie az Ön volt feleségét arra, hogy költözködjön ki az Ön családi házából - mégpedig anélkül, hogy pótlakásra, vagy pótelhelyezésre keletkezne joga. Erre a Polgári Törvénykönyv tulajdonjogot védő rendelkezései lehetőséget nyújtanak. Ami a lakbért illeti, a volt feleségétől lakbért nem kérhet, hiszen Önök lakásbérleti szerződést nem kötöttek. A házasságuk megszűnésétől számított időszakra viszont a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozójogi rendelkezések alapján követelhet akár bírósági úton is azért, hogy a volt felesége bármiféle megnevezhető jogcím nélkül továbbra is az Ön családi házában lakott. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Árverés a kassai vasműben Pozsony. A kassai vasmű 23 vállalat, illetve vállalatrész eladását vette tervbe, amelyek iránt 55 hazai és külföldi cég mutat érdeklődést. Jozef Marko, a vasmű szóvivője szerint befejezéséhez közelednek a kassai Raciostyl 51 százalékának és a Szlovák Beruházási Vállalat 58 százalékának eladásáról folytatott tárgyalások. Ezek esetében az üzletet szeretnék egy hónapon belül megkötni. A vasmű szeptember folyamán a tulajdonában lévő személyautókat is szeretné elárverezni, az első körben a Mercedes, Audi és BMW gépkocsikon adnak túl. A vállalat tervbe vette a Hawker 800 XP típusú repülőgép eladását is. (SITA) EU-támogatás a Balkánnak Brüsszel. Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan is bejelentette, hogy pénzügyi támogatástjavasol Bulgáriának, Macedóniának és Romániának, ellensúlyozandó azt a káros hatást, amelyet gazdaságukra a koszovói válság gyakorolt. A bizottság brüsszeli nyilatkozata szerint Románia 200 millió, Bulgária 100 millió euró kölcsönt kapna a voltjugoszláv köztársaság Macedónia pedig 80 millió eurót. Az összegek megítéléséről még döntenie kell az Európai Parlamentnek és az EU pénzügyminisztereinek, és a pénzek folyósítása függ az IMF által előírt gazdasági reformprogramok megvalósítási ütemétől is a három országban. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. július 29-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,090 Magyar forint (100) 18,038 Angol font 68,892 Német márka 23,054 Cseh korona 1,243 Olasz líra (1000) 23,287 Francia frank 6,874 Osztrák schilling 3,277 Japán jen (100) 36,033 Spanyol peseta (100) 27,100 Kanadai dollár 29,742 Svájci frank 28,105 Lengyel zloty 11,143 USA-dollár 43,549