Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-29 / 173. szám, csütörtök

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 29. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK 10 milliós nyereség a PosAmnál Pozsony. A pozsonyi PosAm Kft. az első félévben 156 millió koro­nás forgalmat bonyolított le, adózás előtti nyeresége pedig el­érte a 10 millió koronát. A válla­lat, amelynek ügyfelei közé tar­tozik többek közt a Szlovák Vil­lamos Művek, az EuroTel mobil­telefon-szolgáltató, a pénzügy­minisztérium és az Allianz bizto­sító is, komplet szogáltatásokat nyújt az információs technológi­ák területén. 110 alkalmazott­jukkal a Lotus számítástechnikai cég termékeinek forgalmazásá­ban a szlovák piac 47 százalékát uralják. (SITA) Cseh internetes telefonálás Prága. A RadioMobil cseh mo­biltelefon-szolgáltató szerdától ismét kínálja internetes távolsá­gi telefonszolgáltatását, ame­lyet az SPT országos távközlési monopólium panaszára fél év­vel ezelőtt fel kellett függeszte­nie. Az SPT akkor azzal érvelt, hogy a RadioMobil szolgáltatá­sa sérti az SPT hangátviteli szol­gáltatásokhoz fűződő monopó­liumát. A kormányhivatal azon­ban később a mobilcégnek adott igazat. A RadioMobil így ismét a világ összes országába kínál távolsági hívásokat az interneten keresztül. (MTI) Kiskereskedelem a világhálón New York. Idén az Egyesült Ál­lamokban és Kanadában együt­tesen 36 milliárd dolláros for­galmat bonyolítanak le az inter­neten, ez 145 százalékos növe­kedéstjelent a tavalyi évhez ké­pest. A tavalyi 14,9 miliárd dol­láros forgalom csupán 0,5 szá­zaléka volt az összes kiskereske­delmi forgalomnak, és 62 száza­léka keletkezett olyan cégeknél, amelyek már az internet megje­lenése előtt is léteztek. Tavaly 200 százalékkal nőtt a számító­gépes megrendelések száma, a vásárlóké pedig 300 százalék­kal, ami a vásárlók bizalmának növekedését jelzi az új beszerzé­si forma iránt. (IDG) VÍZŐR Újra kell öntözni Az elmúlt napokban a havi át­lagnál 0,2-2 fokkal volt maga­sabb az átlaghőmérséklet. Az öntözött területeken, konkrétan Losonc és Rimaszombat térségé­ben az elmúlt egy hét során több mint 45 mm csapadék esett, vi­szont a Kelet-szlovákiai Alföld­ön csupán 3,5-^5 mm eső esett. A heti kipárolgás mértéke meg­lehetősen magas volt, 25 és 35 mm között ingadozott. Ezen a héten az elkövetkező napokban csak minimális mennyiségű csa­padékkal számolhatunk. A leg­nagyobb vízhiány Tőketerebes és Somotor térségében várható, ahol valamennyi haszonnövényt öntözni kell. A könnyű és köze­pesen kötött talajokon a követ­kező körzetekben elengedhetet­len az öntözés: Somorja, Szene, Pozsonyivánka, a könnyű talajo­kon elsősorban Köbölkút, Ógyalla, Zsigárd, Vágsellye, Nagyszombat, Malacky és Jaslovské Bohunice körzetében indokolt öntözni a cukorrépát és a zöldséget. (Öntözésgazdál­kodási Kutatóintézet) Ét Ha nem jön az eso, jőn a BAUER A ZÖLD VILÁGÉRT FOK A GREEN WORLD • „RAINSTAR" típusú csévélddobos ontozoberendezesek 60 féle változatban, a TX és az E PLUS típus számítógéppel irányított • öntözőkonzolok, 12 - 60 m szélesek • széles hatésugaru savós „LINESTAR" es körös „CERESTAR" öntözőberendezések • gázolajjal es traktormeghajtással működd szivattyúk • gyorskapcsolásos ontözocsövek és - készülékek • a trágyáié kijuttatására alkalmas tartálykocsik és tartozékaik BAUER G.m.b.H.- szervezési egység. Podunajská 25. 825 64 Bratislava. Tel./fax: 07/4525 89 43. Mobil: 0903 706 643. E-mail: andras@bauer.sk A jövőben újabb benzináremelésekre számíthatunk Változó fogyasztói adó ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Az üzemanyagok és kenő­anyagok fogyasztói adóját a pénz­ügyi tárca tervei szerint 2002-től az ásványolajok fogyasztói adója váltja fel. Az új adókoncepció az Európai Unió normáit figyelembe véve nö­veli az adókulcsokat és megváltoz­tatja az adózás módját. A módosítás szerint, amelyet a közelmúltban a kormány legiszlatív tanácsa is meg­tárgyalt, az adókötelezettséget a fo­gyasztás pillanatára viszik át, szem­ben ajelenlegi szabályokkal, amikor az adót a behozatalnál vagy a ter­melésnél róják ki. Az adóalapot az eddigi egy tonna helyett, ezer liter­ben határozzzák meg, 15 C fokos hőmérséklet mellett. A szénhidrát­ok és a nehéz fűtőolajok esetében az adóalapot ezer kilogrammban hatá­rozzák meg. A gépkocsi-tulajdonos­ok, a Pravda napilap információi szerint, a jövőben újabb áremelé­sekre számíthatnak, mivel a jelenleg használt adókulcsok alacsonyabbak az Európai Unió által ajánlott érté­kektől. Az áremeléseket fokozato­san hajtják végre, hogy legkésőbb az ország EU-csatlakozásának idejére legalább az EU által ajánlott mini­mális értéket elérjék. Jelenleg Szlo­vákiában az ólmozott benzin az Eu­rópai Unióban ajánlott adókulcsok­hoz képest csaknem egyharmaddal alacsonyabb. Az ólommentes ben­zin esetében 21, a fűtőolajok eseté­ben pedig csaknem 50 százalékkal alacsonyabbak az adókulcsok. A módosítás egyik kulcsfontosságú változtatása a kísérőlevelek kötele­zővé tétele, amit az adózás idejének módosítása tett szükségessé. A kísé­rőlevél segítségével követni lehet majd az adózás felfüggesztését vagy az adómentességet élvező ásvány­olajok útját. Az adózás felfüggeszté­sét azokra az ásványolajokra lehet kérni, amelyeket raktáron tartanak vagy olyan üzemben található, amely olajfeldolgozással foglako­zik. Ezeknek a vállalatoknak érvé­nyes engedéllyel kell majd rendel­kezniük, amit az adókötelezettség­nek megfelelő pénzösszeg kifizetése után kaphatnak meg. A törvényelő­készítő tanács tagjai bírálták az úgy­nevezett zöld ásványolaj körüli kér­dések megoldatlanságát, ami a me­zőgazdasági vállalatok közvetett dotációját jelenti, (mi) A pénzintézetek egyre romló helyzet ének rendezése az ország gazdaságának egyik legfontosabb problémája Sorra állami mentőövre várnak Pozsony. A hazai bankkon­szolidáció költségei százmilli­árdos tételre rúgnak, a pénz­intézetek rendbetétele azon­ban nem halogatható tovább. Minden késlekedés csak to­vább növelné a vesztesége­ket, arról nem is beszélve, hogy a vegetáló bankrendszer a gazdasági fejlődés beindu­lásának egyik legfőbb gátja. GÁL ZSOLT A szlovák bankrendszer problémái természetesen nem újkeletűek. A pénzintézetek lényegében a mai na­pig sem szabadultak meg a rend­szerváltás előtt és az átalakulás fo­lyamán felhalmozódott ún. rossz, vagyis behajthatatlan hitelektől. A hazai bankvilág aggasztó állapota már az előző kormány hivatalba lé­pésekor is nyilvánvaló volt, a Mečiar-kabinet azonban minden ígérgetés és terv ellenére négy év alatt semmit sem tett a helyzet javí­tásáért. A pénzintézetek egyre rom­ló kilátásaival szorosan összefüg­gött az általános gazdasági környe­zet. Szlovákiában ugyanis nem mű­ködött (és máig sem működik kellő­képpen) a tőkepiac. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok részvények esetleg kötvények kibocsájtása révén aligha juthattak pénzhez, ezért csak a ban­kokhoz fordulhattak kölcsönért. Ugyanez fordítva is érvényes: a megtakarításokat a cégek vagy ma­gánszemélyek nem fektették be a tőzsdén értékpapírokba, így maradt a bankbetét vagy az otthoni szalma­zsák. A behajthatatlan hitelek és az állam költekező, pénzelszívó gazda­ságpolitikája következtében a ban­kok alultőkésítetté váltak, nem volt elegendő forgatható pénzük, ennek következtében a hitelkamatok az égbe szöktek, a kölcsönök csaknem megfizethetedenné váltak. így a gazdaságba nem jutott elég pénz. Az a néhány nagyvállalat pedig, amelynek sikerült külföldi kölcsö­nökhöz jutnia, a korona értékvesz­tése után súlyos helyzetbe került. A bankok pozícióit tovább súlyosbí­totta, hogy a szlovák gazdaságban csaknem ismeretlen fogalomnak számított a csőd, a pénzintézetek ­kellő törvényi szabályozás híján ­vonakodtak csődeljárást kezdemé­nyezni a nemfizető vállalatok ellen. Gyakran előfordult, hogy a fizetés­képtelen ügyfeleknek inkább újabb hiteleket adtak a korábbi kölcsönök visszafizetéséhez. „Papíron" így minden szépen alakult, az adósok fizettek, a kihelyezett hiteladomány pedig szépen növekedett, csak ép­pen behajthatatlan volt. A Mečiar-kormány ennek ellenére tétlen maradt, a szlovák bankszféra helyzete pedig 1998-ban gyors ütemben romlott tovább. A problé­más kinnlevőségek állománya egyetlen év alatt 22 milliárddal nőtt, és elérte a 142 milliárd koro­nát. E hatalmas összegnek több mint a 80%-a gyakorlatilag behajt­hatatlan követelés. Különösen ag­gasztó, hogy a veszteségek fedezé­sére elkülönített banki tartalékok tavaly egyáltalán nem gyarapodtak, a hitelekért biztosítékba helyezett vagyon pedig sok esetben alaposan túlértékeltnek tűnik. Vége a fiktív nyereségek korszakának is, az IRB és az Altalános Hitelbank (VÚB) sokmilliárdos veszteségeket kényte­len elkönyvelni, és súlyos helyzetbe került a Szlovák Takarékpénztár is. A Világbank májusban Szlovákiá­banjárt szakértői csoportja az emlí­A hazai bankszektor helyzetéről szóló lehangoló hírek zuhatagában fel­üdülésként hat az a fejlemény, hogy a Csehszlovák Kereskedelmi Bank (ČSOB) szlovák részének privatizálása elől végre elhárultak az akadályok. (Archívumi felvétel) Az első komoly figyelmeztetés A hazai privatizőrök legtöbbször csak kimeríthetetlen fejőstehenet láttak a bankokban. A felelőtlenség mintapéldája a Rezeš-család ne­vével fémjelzett Kelet-szlovákiai Vasmű viselkedése volt, amely 40%­os részesedést szerzett a Bruházási és Fejlesztési Bankban (IRB), majd 1997januárjában a vezetőséget is lecserélte. A csőd nem is vá­ratott sokat magára. Az IRB fizetésképtelenné vált, és 1997 decem­berében a nemzeti bank kényszerfelügyelete alá került. Ez volt az el­ső nagyon komoly figyelmeztetés arra, hogy a különböző számviteli trükkökkel nyereséget kimutató és első látásra jó állapotban levő szlovák bankok háza táján valami nagyon nincs rendben. tett három állami nagybank rendbe­tételéhez és feltőkésítéséhez szük­séges összeget 96 milliárd koronára becsülte. Jórészt állami bankokról lévén szó nem kétséges, hogy a fel­adat a Dzurinda-kormányra hárul. Ha a feltőkésítés egy viszonylag gyors és átlátható privatizációval jár együtt, akkor az állam nagyobb veszteségek nélkül úszhatja meg, értsd, a pénzintézetekbe pumpált állami milliárdok megtérülhetnek a magánosítás során, vagy a vevő úgy szerez tulajdonrészt, hogy megeme­li a bank alaptőkéjét. A privatizáció során kizárólag komoly külföldi be­fektetők jöhetnek szóba, hisz csak ők rendelkeznek a szükséges pénz­eszközökkel, a szaktudásról, nem­zetközi banki háttérről és kapcsola­tokról nem is beszélve. A kormány­nak igyekeznie kell, hiszen minden késlekedés csak a veszteségek to­vábbi növekedéséhez vezethet, rá­adásul a három állami nagybank ré­szesedése a hazai piacon egyre csök­ken. A hitelkihelyezések területén ­ha a behajthatatlan kölcsönöket nem számítjuk - a Szlovákiában működő külföldi tulajdonú magán­bankok máris a piac több mint a fe­lét ellenőrzik. A kormány 2000 vé­géig mindenképpen szeretné magánosítani a VUB-ban, az IRB­ben és a Banka Slovakiában meglé­vő teljes tulajdonrészét. A legna­gyobb hazai bankban, a Szlovák Ta­karékpénztárban azonban továbbra is többségi (51%-os) tulajdonos ma­radna. A pénzügyi vezetés mintha figyelmen kivül hagyná azt, hogy a „nemzeti" tulajdonban lévő bankok kora világszerte lejárt, és példák iga­zolják, az állami bankok jó része rendszeresen költségvetési támoga­tásra szorul. Az állam ugyanis köz­tudottan rossz tulajdonos. A pénz­ügyminisztériumban ezért újra át­gondolhatnák a takarékpénztár pri­vatizációját. Az elmúlt napokban erősödött a szlovák korona. A szakértők ezt csak átmeneti jelenségnek tartják. Jelentős pénzinjekció a bankszektornak VK-503 HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák korona az el­múlt napokban 5,5 százalékot erő­södött az euróhoz és mintegy 9 szá­zalékot az amerikai dollárhoz ké­pest. A korona májusi mélyrepülé­sekor egy euró 47,299 korona volt (május 20.), tegnap pedig a Szlovák Nemzeti Bank által megállapított árfolyam szerint már csak 44,741 korona; az amerikai dollár esetében a május 20-i 44,358 korona helyett tegnap már csak 42,093 koronát ad­tak érte. A szakértők szerint a koro­na erősödése csupán átmeneti jelle­gű, és kiváltó okát az International Finance Corporation által a napok­ban szlovák koronában kibocsátott kötvényekben kereshetjük. Martin Barto, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint csak ideiglenes az árfolyamerősödés, mivel a makro­gazdasági mutatók ezt nem tá­masztják alá, a külkereskedelmi de­ficit ugyan csökkent, azonban az ál­lamháztartási hiány összességében még mindig magas. Ráadásul a kül­földi működőtőke beáramlásának üteme is kisebb a vártnál. A Szlovák Nemzeti Bank 1999 első félévében az árfolyamingadozások révén 10,82 milliárd korona nyereségre tett szert. A profitból 7,82 milliárd koronát az állami kézben lévő ban­kok feltőkésítésére fordítja. Az összeg döntő részét a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) talpra­állítására használják fel. Ajegybank kezében lévő Csehszlovák Kereske­delmi Bank (ČSÓB) 24%-os része­sedése immár eladható, valószínű­leg a belga KBC Bank lesz rá a vevő. Egyes értesülések szerint a 24%-os tulajonrészért kb. 16-18 milliárd szlovák koronát várnak. Az így be­folyt összeget is a szlovák bankszek­tor feltőkésítésére fordítják, (shz) A nemzetközi telefonhívások Szlovákiában július elseje óta akár 50 százalékkal is olcsóbbak lettek Helyi telefonhívások térségünkben Főidőben Főidőn kívül Hétvégi tarifa • Csehország • Magyarország U Lengyelország ü Szlovákia július 1. előtt • Szlovákia július 1. után Grafikoo: © VOX NOVA Nemzetközi hívások a főidőn kívül • Csehország • Magyarország • Lengyelország ^ Szlovákia július 1. előtt • Szlovákia július 1. után Csehország Szomszédos országok Nagy-Britannia A helyi hivások esetében különösen Magyarországon éri meg hétvégén telefonálni, akkor ugyanis csaknem háromszor olcsóbb a telefonálás, mint a főidőben. A feltüntetett ár a telefonálás percenkénti ára koroná­ban ÁFA nélkül. (Forrás: Szlovák Távközlési Vállalat) A belföldi hívások díjainak emelésével egyidöben a nemzetközi hívások egyes esetekben több mint 50 százalékkal is olcsóbbak lettek. A feltünte­tett ár a telefonálás percenkénti ára koronában, ÁFA nélkül. (Forrás: Szlo­vák Távközlési Vállalat)

Next

/
Thumbnails
Contents