Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-29 / 173. szám, csütörtök

2525 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 30. A tárgyalások második fordulója Peking. Pekingben folytatód­tak az amerikai-kínai tárgya­lások Kína lebombázott belg­rádi nagykövetségének hely­reállításáról. Eddig a kár mér­tékének meghatározásában, valamint a bombázásban meghalt három újságíró hoz­zátartozóinak kártérítésében sikerült megegyezni. Kína mindezidáig elutasította Was­hington magyarázatát, amely szerint a külképviselet lebom­bázása véletlen volt. Peking hivatalos bocsánatkérést és a légicsapás felelőseinek meg­büntetését követeli. (MTI) Megerősítésre váró döntés Ankara. Az ankarai állambiz­tonsági törvényszék meg­küldte a legfelsőbb bíróság­nak Abdullah Öcalan perének teljes anyagát. A betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) ve­zetőjét a bíróság június végén hazaárulás és gyilkosság vád­jával halálra ítélte. Ha a török legfelsőbb bíróság megerősíti a június végi ítéletet, akkor a parlamentnek kell döntenie arról: végrehajtják-e a halálos ítéletet a kurd terrorista fel­kelővezéren. Amennyiben azonban felülbírálja a dön­tést, akkor újra kell tárgyalni az Öcelan-pert. (MTI) Öcalan reménykedhet (Archívum) Elhalasztják a népszavazást Szingapúr. Ali Alatas indo­néz külügyminiszter az ENSZ­főtitkárára hivatkozva beje­lentette, a kelet-timori önren­delkezésről szóló népszava­zást augusztus 30-ára halasz­tották. A népszavazást a világ­szervezet a biztonság hiányá­ra, az állandó zavargásokra és a technikai feltételek hiányos voltára hivatkozva már két­szer elhalasztotta. (MTI) Zavargások Indonéziában Jakarta. A kelet-indonéziai Maluku tartomány fővárosá­ban a rendőrség figyelmeztető lövéseket adott le, majd tüzet nyitott muzulmán lakosok több száz fős zavargó tömegé­re. Három embert megöltek, 25-öt megsebesítettek. A mu­zulmánok arra készültek, hogy megtámadják kereszté­nyek egy csoportját. Már ötö­dik napja tartanak a zavargá­sok Ambonban. (MTI) Újabb űrséta Moszkva. Viktor Afanaszjev, a Mir űrkomplexum parancs­noka és Szergej Avgyejev fed­élzeti mérnök tegnap, újabb űrsétán vett részt. Az űrhajó­sok először sikeresen végre­hajtották a Reflektor elneve­zésű kísérletet, amellyel elő­ző űrsétájuk során kudarcot vallottak: az űrkomplexum külső részére erősítettek egy új típusú antennát, amely a jövőben segíti a kapcsolatar­tást a Földdel. (MTI) Nehezen viselik az orosz katonák a szaloniki hőséget. A Koszovóba tartó négy orosz hadihajó tegnap este in­dult el Görögországból, hogy csatlakozzon a KFOR-erőkhöz (TA SR/AP) Barak-Arafat tárgyalás: kétséges wye-i egyezség Elutasított módosítás? MTI-HÍREK Jeruzsálem. Ehud Barak izraeli mi­niszterelnök és Jasszer Arafat pa­lesztin vezető Izrael és a Gázai öve­zet határán, Erez határátkelőhelyen megegyezett abban, hogy Arafat két héten belül választ ad tárgyaló part­nerének arra a javaslatára, hogy né­mileg módosítsák Wye Plantation-i megállapodást. Barak a találkozót követően közölte: Arafat megvizs­gálja az izraeli indítványokat. Arafat a maga részéről a tavaly októberben az Egyesült Államokban megkötött békemegállapodás maradéktalan be­tartásának a szükségességét hangsú­lyozta, de bejelentette: izraeli-pa­lesztin közös bizottságot hoztak lét­re, amely feladata a Barak-javasla­tok kivizsgálása. A palesztinok határozottan eluta­sítják Ehud Barak izraeli minisz­terelnöknek azt az indítványát, hogy módosítsák a Wye Plantati­onben aláírt megállapodás egyes pontjait. Ezt tegnap délután Kairó­ban Szaeb Erakat, a tárgyalások vezetésével megbízott palesztin politikus jelentette ki. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Barak rá akarja beszélni Ara­fatot: mondjon le a Wye Plantati­on-i egyezségben kikötött ciszjor­dániai csapatkivonás második sza­kaszáról. Szeretné ugyanis elke­rülni, hogy az izraeli katonaság ki­vonása után a ciszjordániai zsidó telepek elszigetelődjenek a pa­lesztin fennhatóság alatt álló terü­letek között. Tart tőle, hogy ez esetben a telepek a palesztin szél­sőségesek támadásainak könnyű célpontjaivá válnának. Kína tiszteletben tartja az atomfegyvermentes övezetet Zárás az ASEAN-on Zorán Djindjics ellenzéki vezetőt tegnap kihallgatták a belgrádi katonai bíróságon Sugároz a B-92 rádió Belgrád. A belgrádi katonai bíróságon tegnap meghall­gatták Zorán Djindjics szerb ellenzéki vezetőt, aki­nek a katonai behívó alóli állítólagos kibúvása miatt kell tisztáznia magát a ha­tóságok előtt. ÖSSZEFOGLALÓNK A Demokrata Párt elnöke és a Szö­vetség a Változásokért ellenzéki tömörülés egyik vezéralakja ellen azért indult eljárás, mert a hivata­los indoklás szerint a jugoszláviai NATO-csapások idején nem tett eleget a katonai behívóparancs­nak. Djindjics a bíróság épülete előtt összesereglett mintegy száz párthívének elmondta: az egyórás meghallgatáson megállapították, hogy senki sem vett át (személyre szóló) behívóparancsot, amelyről a „kézbesítőn kívül senki sem tu­dott". Djindjics megjegyezte, Belg­rádból történt távozása után, má­jusban és júniusban a hatóságok állítólag megkísérelték kézbesíteni a behívót. A koszovói népre kell bízni annak eldöntését, hogy független állam­ban kíván-e élni, vagy pedig csatla­kozik a térség valamely más orszá­gához. „Nyitva kell hagyni a lehe­tőséget a választásra" - mondta. Az erőszakmentességet hirdető koszovói vezető sürgette, hogy a Ibrahim Rugova: a nép döntsön Koszovó függetlenségéről koszovóiak számára is tegyék lehe­tővé a részvételt a holnap kezdődő szarajevói Balkán-konferencián és javasolta, hogy a következő érte­kezlet helyszíne Pristina legyen. A háború utáni médiahelyzet bizo­nyos fokú rendeződéseként tegnap felújította adását az RTS szerb ál­lami televízió kettes programja, s megkezdte kísérleti adását a B-92 belgrádi rádió régi szerkesztősége is. A független szerbiai médiumok egyik élharcosaként emlegetett adó a NATO-csapások megindulá­sának napján, március 24-én haj­nalban némult el, miután a hatósá­gok az adó engedélyezett sugárzá­si erejének állítólagos túllépésére hivatkozva leállították a műsorsu­gárzást. Rövid, tízperces híradók­kal egy ideje az újvidéki tévé ma­gyar nyelvű műsora is jelentkezik. A program vételi lehetősége azon­ban korlátozott. A belga fővárosban tegnap délelőtt több száz ország és nemzetközi szervezet képviselőinek részvéte­lével megnyílt az első donorérte­kezlet, amelynek célja, hogy közös stratégiát dolgozzon ki a koszovói újjáépítésre, és segítsen a legsür­getőbb igények kielégítésében. A NATO európai erőinek főparancsnokával közölték, hivatali ideje jövő áprilisban lejár Wesley Clarknak távoznia kell MTI-HIR Washington/Tokió. Wesley Clark tábornokkal, a NATO európai erői­nek főparancsnokával közölték, hogy hivatali ideje jövő áprilisban lejár - jelentették be Tokióban az amerikai védelmi minisztérium tisztségviselői, akik William Cohen védelmi miniszter kíséretében tar­tózkodnak Japánban. Clark megbí­zatása eredetileg 2000 júliusáig szólt. Hónapokig feszült volt a vi­szony a parancsnok és a Pentagon között, mert Clark állítólag erőtelje­sebb fellépést szorgalmazott Jugo­szlávia ellen. Azt is kérte a Penta­gontól, hogy megtervezhesse a ko­szovói szárazföldi hadműveletet ar­ra az esetre, ha a légicsapások nem bizonyulnának elegendőnek. A Pen­tagon úgy tekint a váltásra, hogy a főparancsnoki posztot betöltő sze­mélyek szokásos cserélődéséről van szó, jövőre, három éves terminus után több más regionális NATO-fő­parancsnok is távozik posztjáról. A döntés mögött nem az áll, hogy elé­gedetlenek volnának Clark munká­jával. A The Washington Post véle­ménye azonban az, hogy szokatlan az eset, mert Clarknak néhány hó­nappal korábban kell távoznia, mint hogy lejárna a hivatalosan három, de nem feltétlenül hároméves meg­bízatás. Egyes katonai vezetők azt mondják, hogy Clark kongresszus­beli támogatói és az európai NATO­tagországok esetleg a főparancsnok elleni nyílt támadásként értékelik majd a döntést. Állítólag Joseph Ralstont, az amerikai légierő tábor­nokát, a vezérkari főnökök egyesí­tett bizottságának elnökhelyettesét akarják kinevezni a helyére. Szergej Sztyepasin orosz miniszterelnök hazautazott az Egyesült Államokból Szép jövő előtt álló kapcsolat MTI-HIREK Washington/Moszkva. Háromna­pos egyesült államokbeli látogatá­sát befejezve Szergej Sztyepasin orosz miniszterelnök hazautazott Washingtonból. Elutazása előtt adott nyilatkozatában az orosz kor­mányfő kijelentette, elégedett tár­gyalásai eredményeivel. Úgy vélte, nagyon szép jövő áll a két ország va­lódi partnerségen, egymás risztele­tén, becsületességen és sértődések nélküli átláthatóságán alapuló kap­csolataira. Al Gore amerikai alel­nökkel a tervezett két találkozó he­lyett végül is háromszor ült tárgya­lóasztalhoz, és fogadta Bili Clinton elnök is. Al Gore és Sztyepasin ked­den tartott közös sajtóértekezletén szóba került egy nagyon kényes té­ma is. Az orosz miniszterelnök ­szokatlan módon - elismerte, hogy a kémkedés problémája létezik. Hangsúlyozta, mindketten egyetér­tettek abban: a titkosszolgálatoknak nem szabad akadályozniuk Orosz­ország és az Egyesült Államok part­nerségi kapcsolatainak fejlődését politikai és gazdasági téren. A kém­kedés felvetésének előzménye az volt, hogy a The Washington Times azt írta: az Egyesült Államok moszk­vai nagykövete néhány héttel ez­előtt arra kérte Moszkvát, hogy az orosz titkosszolgálatok csökkentsék tevékenységüket az USA-ban. A Központi Hírszerző Hivatal (CIA) nem volt hajlandó kommentálni a lapértesülést, amely a moszkvai amerikai nagykövetség katonai at­taséjának hónap eleji kiutasításával foglalkozott. Közben bejelentették, Moszkva és Washington közötti fe­szültség csökkentése érdekében orosz parlamenti képviselők elkép­zelhetőnek tartják, hogy a moszkvai törvényhozás néhány hónap múlva fontolóra veszi a START-2 fegyver­zetkorlátozási megállapodás régóta húzódó ratifikálását. MTI-HIR Szingapúr. Tegnap befejeződött Szingapúrban a Délkelet-ázsiai Or­szágok Szövetségének (ASEAN) három napos tanácskozása. A meg­beszéléssorozat legnagyobb sikere, hogy mind India, mind Kína ígére­tet tett arra, hogy tiszteletben tart­ja a regionális atomfegyvermentes övezetet. Tang Csia-hszüan kínai külügyminiszter még kedden beje­lentette, országa aláírja az atom­fegyvermentes övezetre vonatkozó jegyzőkönyvet. Hasonlóképpen nyilatkozott Dzsaszvant Szingh in­diai külügyminiszter is, miután ta­lálkozott délkelet-ázsiai kollégái­val. Az Egyesült Államok fenntartá­sainak adott hangot a jegyző­könyvvel kapcsolatban, mert attól fél, hogy korlátozni fogják a nukle­áris fegyvereket szállító amerikai hajók mozgását a térség tengeri út­vonalain. Az atomfegyvermentes övezeten belül tilos lenne nukleáris fegyvereket fejleszteni, gyártani és birtokolni. Az ASEAN Igor Ivanov orosz külügyminisztert is felkérte, hogy írja alá a jegyzőkönyvet. Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy néhány dolog ugyan még tisz­tázásra vár, de Oroszország min­denképpen támogatja a szerző­dést. Az ASEAN tíz tagországának és 12 partnerországának képvise­lői minden évben találkoznak, hogy megoldást találjanak az olyan problémás kérdésekre, mint például idén Kína és Tajvan vitája volt. A kínai külügyminiszter azonban ezzel kapcsolatban arra figyelmeztette a többi országot, hogy növekszik a fegyveres konf­liktus veszélye, ha beavatkoznak Kína belügyeibe. Az ASEAN kül­ügyminiszterei egyedül Észak-Ko­reát bírálták, és figyelmeztették: ne folytasson további kísérleteket nagy hatótávolságú rakétákkal. Amerikai gépek ismét Irakot bombázták Megsemmisített VX MTI-HIREK Ankara. Az észak-iraki repülési ti­lalmi övezetben járőröző amerikai vadászgépek egy légvédelmi állást és egy híradástechnikai központot bombáztak Moszul városától é­szakra, miután az iraki légvédelem tüzet nyitott a repülőgépekre. Amerikai és brit repülőgépek az 1991-es öbölháború óta ellenőrzik az Irak déli és északi része felett ki­alakított repülési tilalmi övezetet, amely az iraki kurd és síita lakosság védelmét szolgálja. December vége óta most 64. alkalommal támadtak amerikai gépek iraki légvédelmi ál­lásokat Észak-Irakban. Az ENSZ fegyverszakértői tegnap hajnalban elhagyták Bagdadot, mi­után megsemmisítették azt a hét fi­ola VX ideggázt, amelyet a világ­szervezet megfigyelői hagytak hát­ra bagdadi laboratóriumukban. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hosszas viták után kedden adta meg az en­gedélyt az ideggáz megsemmisíté­sére. A halálos vegyi anyagokat az iraki tömegpusztító fegyverek le­szerelésének ellenőrzésével megbí­zott különleges ENSZ-bizottság. (UNSCOM) hagyta hátra még ta­valy decemberben néhány nappal azelőtt, hogy az amerikai-brit légi­erő megkezdte Irak bombázását. Moszkva és Bagdad azzal gyanúsít­ja az UNSCOM tagjait, ők „fertőz­tek meg" iraki rakétatölteteket a VX ideggázzal, hogy így gyártsanak hamis bűnjeleket Irak ellen. Kézcsókom. Madeleine Albright amerikai külügyminisztert olasz kollégája, Lamberto Dini a diplomáciai szokásokat felrúgva fogadta (TA SR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents