Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-29 / 173. szám, csütörtök

RÉGIÓINK yy"""""""! A tartalomból: I. OLDAL • Csendesek és bolondok II. OLDAL • A felszabadítók útja III. OLDAL • Csallóközi hídverő napok IV. OLDAL • Az első csepp a tengerben UT SZO ÚJRA KÖZELEBB AZ OLVASÓKHOZ APRÓHIRDETÉSEK FELVÉTELE ÉRSEKÚJVÁROTT PentaCom Kft. Podzámska 21. - I. emelet Tel,/fax: 0817/400 250 hétfőtől - péntekig 8-16 óra között Csütörtök, 1999. július 29. VELEMENY Ezt már ismerjük Nem csitulnak a kisebbségi nyelvhasználati törvény kö­rüli viharok. Hol a jogsza­bályt ellenző aláírásgyűjtők hallatják hangjukat, hol ma­guk a politikusok adnak né­mi okot a gondolkodásra. Ahogy az ember újra végig­rágja magában a törvény el­fogadásának kronológiáját, felfedezhet egy nagyon kel­lemetlen dolgot. Vagyis in­kábbjelenséget. Méghozzá egy olyat, amiről már azt hit­tük, végleg elbúcsúzhatunk tőle. Mečiar kormányzásá­nak utolsó négy évében ugyanis a hazugság egyre nyíltabban a kormány mun­kaeszközévé vált. 2. oldal RIPORT ' „írják meg, mind elmegyünk!" A Nagymihályi járásban fek­vő Pálóc község neve egyik napról a másikra vált ismert­té nemcsak Szlovákiában, hanem egész Európában - az elmúlt hetekben ugyanis in­nen költözött ki a legtöbb ro­ma Finnországba. 5. oldal Akinek a fél családja kiment, az is azt állítja, csak a tévéből hallott a romák távozásáról CAZDASAG Hatmilliárdos árvízkárok Közel 6 milliárd koronára rúgnak az idei árvízkárok.A kormány vélhetőleg a legkö­zelebbi ülésén foglalkozik a kártalanítással. 7. oldal REGIO Elzárják a gázcsapot Augusztus 2-tól csak hideg vízben zuhanyozhatnak a nyitrai városi lakásokban és lehet, hogy télen sem fognak fűteni. 3 oldal IDŐJÁRÁS Délután helyenként megnö­vekszik a felhőzet, többfelé csapadék is lehetséges, de le­hűlésre nem kell számítani. A hőmérséklet 25 - 29 fok között alakul. 3.oldal nnn TÁJÉKOZTATÁS A TIPPELŐKNEK VÁRHA TÓ NYEREMÉNYEK AZ ALÁBB! JÁTÉKOKBAN: Tovább nőtt az adósság Bezárnak a patikák? Pozsony. Ha az egészségügyi tárca nem dolgozza ki a törlesztési naptá­rat, előfordulhat, hogy a patikák is­mét bezárnak. A Gyógyszerészeti Kamara augusztus 2-án dönt arról, hogy augusztus 9-én zárva marad­nak-e a gyógyszertárak. A júliusi til­takozással a tarthatatlan helyzetre figyelmeztettek, de csak részleges eredményt értek el. A szaktárca 300 millió koronát ugyan megtérített, de az adósság további 600 millióval emelkedett, most kétmilliárd koro­nára volna szükség. (SITA) Ára 8 korona 52. évfolyam, 173. szám Nyaralási terveinket is keresztülhúzhatják a kivándorlók Elindultak a cseh romák is Pozsony. Norvégia után más európai állam egyelőre nem jelezte, hogy esetleg vízum­kényszert vezetne be Szlová­kiával szemben, ennek elle­nére megalapozott az aggo­dalom, hiszen minden csak azon múlik, hogy érkeznek­e tömegesen romák valame­lyik országba. ÖSSZEFOGLALÓNK Ha más államok is vízumkényszert vezetnének be, az alaposan meg­bolygathatná a nyári utazásokat és további kiadásokat jelentene a szlovákiai turisták számára. Spa­nyolország nem ad információt ar­ról, hogy az elmúlt időszakban kértek-e - s ha igen, hányan - me­Portugáliában eddig egyetlen szlovákiai roma sem kért menedékjogot. nedékjogot az országban - közölte Szlovákia madridi nagykövete, de hozzátette, tömeges bevándorlás esetén intézkedéseket hoznának a hatóságok. Görögország az athéni szlovák nagykövet szerint nem számol a romák tömeges beván­dorlásával. A görög fél demokrati­kus országnak tartja Szlovákiát, és nem lát okot arra, hogy állampol gárainak politikai menedékjogot nyújtson. Lisszabon közlése sze­rint Portugáliában eddig egyetlen szlovákiai roma sem kért mene­dékjogot. A napokban felerősödött a csehor­szági romák Nagy-Britanniába irá­nyuló kivándorlási hulláma is. Az idei év első hat hónapja alatt több roma kért politikai menedékjogot Nagy-Britanniában, mint tavaly egész évben. Míg tavaly 512 cseh­országi roma kért letelepedési en­gedélyt a szigetországban, az idén már az első félévben 588. A romák kérvényeiket a csehországi rassz­izmussal, illetve a politikai és gaz­dasági megkülönböztetéssel ma­gyarázzák. Egyes vélemények sze­rint a kivándorolni szándékozók valóságos száma az előbbi adatok mintegy három-négyszerese, mert a kérvényeket csupán a családfő adja be, tehát hozzá kell számolni még a feleséget és legalább egy­két gyereket. A cseh külügyminisz­térium a Mladá fronta dnesnek megerősítette, hogy a vízumkény­szer felújításának veszélye Nagy­Britannia részéről valóban fennáll. Korábban Kanada foganatosított hasonló intézkedést a csehek el­len. (Ú, TA SR, ČTK) Több mint 446 ezren írták alá a DSZM petícióját Átívelő hadművelet ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A kisebbségi nyelvtör­vény ellen aláírásokat gyűjtő petí­ciós bizottság tagjai tegnap átadták az elnöki hivatalban a petíciós íve­ket. A DSZM felhívására összesen 446 823 aláíró támogatta, hogy a kisebbségi nyelvek használatáról, illetve a stratégiai vállalatok priva­tizálásáról a lakosság népszavazás utján döntsön. A hivatal 30 napon belül ellenőrzi az aláírások hiteles­ségét, ez idő alatt az államfő jogi szakértőkkel egyeztet, s ezután foglal állást. A végső döntésre 90 nap áll rendelkezésére. A petíciós bizottság tagjai elmondták, nincs semmi, ami akadályozná a népsza­vazás kiírását, és ha Rudolf Schus­ter elutasítja ezt, az jelzés lesz a la­kosság felé, hogy véleményét nem tartják tiszteletben. Ján Bílek, Schuster tanácsadója szerint meg kell vizsgálni, hogy az esetleges re­ferendumban feltett kérdések össz­hangban vannak-e az alkotmán­nyal, amely tiltja emberi jogokról szóló népszavazás kiírását. Bílek azonban úgy véli, ha jogilag min­dent rendben találnak, semmi aka­dálya nem lesz a kihirdetésnek, eh­hez 350 ezer hiteles aláírás kell. Az MKP többször kijelentette, ér­telmetlen volt az aláírásgyűjtés, mivel a népszavazás során egyér­telműen a kisebbségekhez tartozók nyelvhasználati jogainak korláto­zásáról döntenének azok, akik az urnákhoz járulnának. Az első magyar aranyérem. Kovács Ági az isztanbuli „vizes" Eb-n megvédte sevillai Európa-bajnoki címét. Rész­letek a 15. oldalon. (TA SR/AP) Nagyszabású és eredményes rendőrségi razzia hazai és külföldi alvilági elemek ellen Magyarországi bérgyilkos ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. Kedden a magyar- szlo­vák határátkelőhelyen a különleges rendőri osztag (csuklyások) segítsé­gével elfogták a magyarországi H. Attilát, akit kilencrendbeli bűncse­lekmény elkövetésével gyanúsíta­nak, közük bérgyilkossággal. H. At­tila neve felmerült a máriatölgyesi (Dubnica nad Váhom) alvilág egyik vezérének, Jozef Kucmerknek a meggyilkolásával kapcsolatban. Egyébként kedden Komáromon kí­vül Trencsénben és Vágbesztercén is bevetették a különleges osztagot. A csuklyások az akciók során elfog­ták a máriatölgyesi alvilág egyik kulcsemberét, Milan M.-et, és fegy­vereket, robbanószert, illetve kábí­tószert foglaltak le. Jaroslav Sahul rendőrségi szóvivő tegnap lapunk­nak azt is elmondta, hogy H. Attila menekülés közben elgázolt egy ke­rékpárost, személyautóját a baleset helyszínén hagyta. A komáromi ha­tárátkelőre már gyalogosan érke­zett, ahol a rendőrök feltartóztat­ták. H. Attila jelenleg vizsgálati fog­ságban van. (km) Az Európai Parlament osztrák képviselője az integrációs tárgyalások módosításáért Benes-delcrétumokról a bővítésnél MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. A Beneš-dekrétumok vissza­vonásának kérdését, valamint a kelet-európai atomerőművek biz­tonságosságának ügyét feltétlenül be kell vonni az EU-bővítéssel kap­csolatos tárgyalások körébe - véle­kedik Ursula Stenzel, az Európai Parlament (EP) osztrák képviselő­je, aki az Osztrák Néppárt listave­zetőjeként került a testületbe. Mindkét terület komolyan érinti Szlovákia csatlakozát. Stenzel asz­szony ahhoz a kérdőívhez tett írá­sos javaslatokat, amellyel az EP a bővítés ügyeivel foglalkozó biztos tisztségére jelölt Günter Verheu­gen jelenlegi német államminisz­ter felfogásáról szándékozik tájé­kozódni a testület. Stenzel utalt arra, hogy a Beneš-dekrétumok szolgáltak a szudétanémetek va­gyonának elkobzásához és Cseh­szlovákiából történt kitelepítésük­höz a II. világháború után. A Verheugennek szóló kérdőíven egyebek között olyan kérdések szerepelnek, hogy meglátása sze­rint Óroszországra nézve milyen előnyök származhatnak az EU ke­leti bővítéséből. Számos kérdés azt célozza, hogy a jelöltből kicsalo­gassanak valamiféle menetrendet a tárgyalásokra vonatkozóan, illet­ve azon időpont megnevezését, amikor sor kerülhet az első jelölt csatlakozására. Az Európai Parla­mentben jelenleg az illetékes bi­zottságok az EU-bizottság mind a 19 tagjelöltje számára kérdőíveket állítanak össze. A kérdéseket a je­lölteknek augusztus 15-ig írásban kell megválaszolniuk, majd szep­tember elején háromórás szóbeli meghallgatások lesznek. Romano Prodi bizottsági elnök nem köteles alávetni magát az eljárásnak.

Next

/
Thumbnails
Contents