Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-29 / 173. szám, csütörtök

2521 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 30. KOMMENTÁR Tudnak alkotni is TUBA LAJOS Vita és vita között különbség van. Hónapok óta a legfelsőbb hivatalos körökben még a gazdaság témájában is eléggé kiábrándító vitákat kí­sérhettünk figyelemmel. Ezek közös nevezője általában az volt, hogy az új vezetés nem képes megfelelően feldolgozni valamelyik, az elődjei által gondosan telepített aknát. Többször is megtörtént, hogy az új főnökök nem voltak képesek felülemelkedni egy átlagpolitikus, illetve hivatalnok szintjén és minden elkészített csapdába belesétál­tak. Egy ilyen helyzetben szinte már üdítőleg hat egy olyan vita, amelynek racionális magja is van. Ilyenek a társasági nyereségadó nagyságával kapcsolatos véleménykülönbségek, amelyeket az érintett intézmények a sajtóban is fontosnak tartottak kitálalni. Az alaphely­zet a következő: a 40 százalékos társasági nyereségadó a legmaga­sabb a térségünkben és egyértelműen a lehető legkisebb nyereség ki­mutatására kényszeríti a vállalatokat. A csökkentésével mindenki egyetért, a vita a mértékben van. A kormány megszorító intézkedései bejelentésekor Ivan Mikloš jövőre kisebb, utána pedig komoly csök­kentést helyezett kilátásba. Azóta Brigita Schmögnerová pénzügymi­niszter mondott is egy 35-38 százalékos javaslatot, de ez nagy felhör­dülést váltott ki, ilyen kevésre azért nem számítottak. A gazdasági mi­nisztérium viszont 20 százalékról beszélt. Sőt, voltak, akik Észtország­ra hivatkoztak, ahol a gazdaság élénkítése és a külföldi tőke becsábí­tása céljából egyszerűen eltörölték ezt az adót. A vita tehát folyik és talán már a megegyezés lehetősége is kezd kirajzolódni. Eszerint az adócsökkentés közepes lenne (valahol 30 és 35 százalék között), de ehhez olyan leírási szabályok társulnának, amelyek arra ösztönöznék a cégek tulajdonosait, hogy az adóalapjukat könyvelési trükkök he­lyett befektetésekkel csökkentsék. Ezzel mindenki jól járna, nyeresé­get is lehetne kivenni, nőne a forgalom, a foglalkoztatottság és az ez­zel járó hazai kereslet. Sőt, komoly szakemberek véleménye szerint könnyen megeshet, hogy még a társasági nyereségadóból származó bevétel is szinten maradhat. Már csak az optimális középutat kell megtalálni, erre a különféle csúcshivataloknak és a politikusoknak kb. két hónapjuk van. Végre egy vita, amely normális politikai életre utal. A társasági jövedelemadó ugyanis olyan téma, amely során minden politikai irányzat prezentálhatja nézeteit, bizonyíthatja a vállalkozók és a választók előtt, hogy képes védeni az érdekeiket és olyan rugal­mas szabályozást szeretne bevezetni a hazai gazdasági életben, amely megfelel az államkasszának és a vállalkozónak egyaránt. Ilyenkor az egymásra acsarkodó lobbycsoportok áskálódása miatt leromlott han­gulatunk is javul egy kissé. JEGYZET Ezt már ismerjük SÓKI TIBOR Csak nem akarnak csitulni a ki­sebbségi nyelvhasználati törvény körüli viharok. Hol a jogszabályt ellenző aláírásgyűjtők hallatják hangjukat, hol maguk a politiku­sok adnak némi okot a gondol­kodásra. Ahogy az ember újra végigrágja magában a törvény elfogadásának kronológiáját, fel­fedezhet például egy nagyon kel­lemetlen dolgot. Vagyis inkább jelenséget. Méghozzá egy olyat, amiről már azt hittük, végleg el­búcsúzhatunk tőle. Mečiar kor­mányzásának utolsó négy évé­ben ugyanis a hazugság egyre nyíltabban vált a kormány mun­kaeszközévé. Aztán jöttek a vá­lasztások, és az új kabinet nyílt, becsületes politikát ígért. Débé­péstül. Először Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter mu­tatta be, hogy is képzeli el a nyíltságot meg a becsületessé­get, a nyelvtörvény körüli per­patvarban pedig Ľubomír Fogaš, a törvényalkotásért felelő(tlen) miniszterelnök-helyettes adott elő sajátos magánszámot - az összes szlovák kormánypárti képviselő segítségével. A parla­menti vita előtt országunk urai még azt ígérték Max van der Sto­elnak, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának, hogy a kisebbségi nyelvtörvény elfogadásánál fi­gyelembe veszik az észrevételeit, illetve hogy a tervezetbe beledol­gozzák az ajánlásait. Egyebek kö­zött azt, amelyik kimondja, hogy a kisebbségi nyelvtörvény elsősé­get élvez az államnyelvi tör­vénnyel szemben. Stoel meg el­hitte. Úgy látszik, már elfeledte, milyen módszereket alkalmaztak egyes szlovák politikusok a közel­múltban. A parlamentben ugyan­is az ajánlások - Dušan Slobod­ník elfogadott módosító javaslata miatt - kikerültek a tervezetből. Nesze neked nyelvtörvény. Rá­adásul Fogaš minderre tett még egy-két lapáttal. A parlamentben, a törvény elfogadása után kije­lentette, az új jogszabály az ál­lamnyelvi törvényt erősíti. Ez­után a főbiztosnak viszont egy le­vélben azt írta, a kisebbségi nyelvtörvény előnyt élvez az ál­lamnyelvivel szemben. Most már csak egy a kérdés: mikor mon­dott igazat, amikor Pozsonyban nyilatkozott, vagy amikor Stoel­nak írt. Vagy egyik alkalommal sem? Talán jobb, ha nem tudjuk meg a választ. így is eleget kese­reghetünk azon, hogy politikusa­ink már megint másképp beszél­nek itthon, mint külföldön. A ha­zugság mint munkaeszköz még nem ment ki a divatból. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), Bolemant Lilla-régió- (58238310), Tomi Vince-sport-(58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Cünther, rátok még a nap is másként süt! (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ SME Lényeges különbség van a között, ha egy országnak van kormánya, vagy olyan kormány van, amilyenre az adott körülmények között szük­sége van. Erre Bulgária és Románia jó példa. Két évvel ezelőtt mindkét ország a szakadék szélén állt. Azóta viszont Bulgáriában megindult a fejlődés, Románia továbbra is lefelé tart a lejtőn. A bolgár kormánnyal ellentétben Románia széles koalíci­ós kormánya belefáradt az állandó belső viszálykodásba. A bolgár kor­mánynak esélye van, hogy a követ­kező választásokat is megnyerje. Romániában viszont valószínű, az előző garnitúra tér vissza. A szlovák kabinet kilenc hónapos kormányzá­sa azt mutatja, hogy inkább a román stílust követi, ezt bizonyítja, hogy folyamatosan emelkedik az előző kabinet támogatottsága. Úgy tűnik valóban az a fontos, hogy olyan le­gyen az ország kormánya, amilyen­re szüksége van. Bulgáriával ellen­tétben, Szlovákiának az elmúlt ki­lenc hónapban nem ilyen volt. Az Egyesült Államok nukleáris elrettentő ereje eddig visszatartotta Pekinget a meggondolatlan lépésektől Kína nagyhatalmi tervei Az USA atomtitkainak „ello­pása" és az ezt feltáró úgy­nevezett Cox-jelentés nyilvá­nosságra hozatalát követően Kína újra sokkolta a nemzet­közi közvéleményt: Peking­ben bejelentették, képesek neutronbomba előállítására. ONDREJCSÁK RÓBERT Bár az említett szenátori jelentés szerint a kínaiak már 1988-ban tesz­telték a kizárólag élőlényeket meg­semmisítő tömegpusztító fegyvert, Peking ezt hivatalosan nem erősítet­te meg. A neutronbomba és a nukle­áris erők intenzív fejlesztése egyik alkotóeleme annak a kínai törekvés­nek, amelynek célja a szuperhatal­mi státus elérése. A távol-keleti eu­rópai hódítás kezdetéig Kína az álta­la ismert világ központja volt. Erre utal az ország kínai neve is: Csung­Kuo, „Középbirodalom". A kínai elit máig az ország különlegességét hir­dető eszme hordozója. Az európai ipari forradalomig az ország élet­színvonalban, mezőgazdasági ter­melékenységben és technikai újítá­sokban első volt a földön. A kínai fi­lozófia, kultúra és művészetek vi­rágzása csak erősítette az ország magasabbrendűségébe vetett hitet. A 15. században a császár flottája uralta a környező tengereket. Ezt az állapotot a 15. századtól kezdődő önkéntes izoláció kezdte ki, majd végérvényesen az európai hatalmak és később Japán terjeszkedése rom­bolta le. A 19. század közepén még Peking ellenőrizte a délkelet-ázsiai országok területét (1885-95 között brit és francia hódítás), Burmát (brit hódítás), Nepált, Mongóliát, Közép­Ázsia keleti és a mostani Orosz Tá­vol-Kelet délkeleti részét, valamint Tajvant (1895-től japán uralom). A császárság bukása után (1911) kiki­áltották a köztársaságot, majd a II. világháború után 1949-ben a kom­munista Kínai Népköztársaságot. OLVASOI LEVEL Húszéves focibarátság A kaposkelecsényiek életét nyaran­ta két esemény szokta lázba hozni, az egyik a már negyedszázada évente megrendezendő Daloló Ungvidék kulturális ünnepély, me­lyen a környék amatőr együttesei, énekesei lépnek fel, a másik pedig a magyarországi Tiszakanyár telepü­lés focicsapatának vendéglátása, melyre ezen az éven huszadszor ke­rült sor, és mint mindig, most is iga­zi ünnepség volt a falu sportbarátai Akkor az USA által támogatott Kuo­mintag Csang Kaj Sek vezetésével Tajvanra menekült. Ettől fogva Washington Tajvan védelmezője, a szárazföldi Kína pedig a Szovjet­unió szövetségese lett. Moszkva és Peking szembefordulása után az amerikaiak 1971-ben kibékültek Kí­nával és a kommunista kormányt is­merték el az ország hivatalos képvi­selőjének, Tajvan biztonságának to­vábbi garantálása mellett. Az utóbbi évtizedek rendkívül gyors gazdasá­gi növekedésével párhuzamosan nőtt Kína önbizalma is. Hong-Kong tavalyi visszacsatolása elégtétel volt az elmúlt 150 év megaláztatásaiért. A teljes kínai egység felé vezető kö­vetkező lépés Macao idei „visszaté­rése" lesz. Ezek után már csak a sza­kadár tartománynak tekintett Taj­van feletti ellenőrzés hiányzik a pe­kingi vezetés teljes sikeréhez. Taj­van helyzete, a Koreai-félsziget me­Lehet, hogy a gazdasá­gi átalakulás magá­val hozza a politikait is. gosztottságán kívül, a legkomo­lyabb probléma az amerikai-kínai kapcsolatokban. Jelenleg Kínának még nincs ereje, hogy ellenőrzése alá vonja az amerikai védelem alatt álló szigetet, de a helyzet hamaro­san megváltozhat. Ha Peking gaz­dasági növekedése a jelenlegi ütem­ben folytatódik, a következő évszá­zad első negyede után összterméke elérheti az amerikait. Ennek kihatá­sa lesz katonai potenciáljára is, hi­szen egyre többet költhet hadsere­gének fejlesztésére. Jelenleg a kínai hadsereg még nem képes (az ato­merő kivételével) határon túli akci­ókra, de a flottaépítés gyorsítása vé­get vethet ennek az állapotnak. A haditengerészet már elfogadta az „aktív védelem" stratégiáját, mely szerint 15 éven belül képesnek kell lennie a Tajvan-szoros és a Dél-kí­számára. Húsz éve, 1979 tavaszán merült fel a gondolat, hogy jó lenne egy magyarországi település csapa­tával barátságos labdarúgó-mérkő­zést szervezni, és ezt a barátságot a későbbiek folyamán tovább ápolni. Az akkori kelecsényi vezetők, fel is vették a kapcsolatot a Kisvárda melletti Kékese csapatának vezető­ivel, ám a csapat feloszlott, (gy az­tán a szomszéd faluval, Tiszaka­nyárral zajlott le a mérkőzés. 1979 júliusában léptek pályára a két csa­pat tagjai először. Azóta megszakí­tás nélkül, 20 éve minden év júliu­sában megmérkőzik a két csapat oda-vissza alapon. Bár a lelkesedés az utóbbi időben egy kicsit meg­nai-tenger ellenőrzésére. Peking az ázsiai szárazföldön legnagyobb konkurens, India ellensúlyozása ér­dekében szorosan együttműködik Pakisztánnal és Burmával. Az utób­bi az Indiai-óceánra való kijárat mi­att is fontos, és a Rangoonnal való együttműködés lehetővé teszi, hogy Kína közelebb kerüljön a Maiakkai­szoros ellenőrzéséhez. Ha ez meg­valósul, Peking kezében fogja tarta­ni a másik rivális, Japán számára létfontosságú hajózási útvonalat Európa és az energiaellátást biztosí­tó Közel-Kelet felé. Tudatosítva eze­ket a veszélyeket, az USA és Japán 1996-ban elmélyítette a két ország addig is szoros együttműködését, ami a régió stabilitásának biztosíté­ka. Persze kérdés, meddig képes százezer amerikai katona garantál­ni a békét a világ legnépesebb és leg­felfegyverzettebb térségében (95­ben több fegyvert importáltak, mint az egész Közel-Kelet vagy Európa)? Az USA elsődleges érdeke Tajvan védelme. Ha Kína az amerikaiak akarata ellenére erőszakkal foglalná vissza a szigetet, Washington hitele leromlana, ami beláthatatlan követ­kezményekkeljárna hatalmi helyze­tére. Ha Kína a Koreai-félszigeten is keresztülvinné elképzeléseit, tehát ha Észak- és Dél-Korea egyesülése után az amerikai csapatoknak el kellene hagyniuk ottani állásaikat, ez az amerikai pozíciók összeomlá­sához vezetne. Az egyesült Korea, lakosságának megrögzött japánfó­biája miatt, teljesen kínai befolyás alá kerülne. Az ottani amerikai ka­tonák ldvonulása után Japán ma­radna az USA egyetlen keiet-ázsiai támaszpontja. Valószínűtlen, hogy Toldó vállalná az egyedüli távol-ke­leti USA-bázis, amolyan „elsüly­lyeszthetetlen repülőgép-anyahajó" szerepét, ezért a térségből való tel­jes amerikai kivonulást vonhatná maga után. Akkor pedig semmi sem állhatná útját a kínai törekvések­nek, hogy befolyása alá hajtsa a te­rületet. A tajvani és a koreai problé­csappant, mivel a két csapatban már egy teljesen új, fiatal generáció játszik, köszönhetően az „öreged­nek - Kelecsényből Üveges Róbert és Megyesi Gábor, Kanyárból Ba­logh Laci bácsi, Háda Sándor és Gá­bor-, a tradíció tovább folytatódik, így ez év július negyedikén is fel­csendült a szlovák és a magyar him­nusz a kelecsényi sportpályán. Először az öregfiúk csapata lépett pályára, akik akaratban, lelkesedés­ben és sportszeretetben példaként állhatnak a fiatalok előtt. Majd a nagy meccs következett, melyet a hazaiak nyertek 5:4-re. A visszavá­górajúlius 17-én került sor, ahol 7:0 volt az eredmény a magyaror­ma Kína érdekei szerinti megoldása eddig megakadályozható volt. Az USA nukleáris ereje visszatartotta Pekinget a meggondolatlan lépé­sektől. A kínai stratégiai erők fej­lesztése ahhoz vezethet, hogy egyre több atomrakéta lesz képes csapást mérni amerikai célpontokra. Ebben az esetben nem valószínű, hogy Washington megkockáztatna egy saját városai elleni atomtámadást Tajvan miatt. De megtörténhet, hogy a kínai gazdasági átalakulás magával hozza a politikai változáso­kat is. Most valószínűtlen, de Kína valóban demokratikus országgá vál­hat, amely nem veszélyezteti a tér­ség békéjét és stabilitását. A demok­ratizálódási folyamatokat meg lehet akadályozni, de akkor Észak-Koreá­hoz hasonlóan el kell zárkózni a vi­lágtól. Ez csak úgy lehetséges, ha hazahívják a külföldön tanulókat, betiltják a számítógépeket, a világ­hálót, a műholdvevőket. Ez a külföl­di beruházások végét is jelentené. Mindez újbóli technikai és - ebből eredően - hatalmi hanyatlást is eredményezne. Ha viszont a jelenle­gi kommunista rendszer liirtelen omlik össze, az ország hagyomá­nyos regionalizmusát ismerve ko­moly veszélybe kerülhet Kína egysé­ge, sőt szélsőséges esetben szét is hullhat. Ha Kína demokratikus, bé­kés ország lesz, amely elutasítja a te­rületi expanziót, teret nyithat a szé­lesebb nemzetközi együttműködés­nek. Egy ilyen Kína partnerségre léphetne az USA-val, amely kihasz­nálná szoros együttműködését Ja­pánnal, így létrejöhetne egy koope­ráló Peking 7Tokio-Washington­tengely Kelet-Ázsiában és a Csen­des-óceán nyugati medencéjében. Ez fontos eleme lehetne a globális stabilitásnak. Ellenkező esetben új globális ellenségeskedés fenyeget Kína és az USA között, ahol még Oroszországnak is el kellene dönte­nie, melyik oldalra áll. S ez már ben­nünket is érintene, így aztán szur­koljunk a kínai demokráciának. szágiak javára. Húsz év alatt a két csapat tagjai közt komoly barátság alakult ki, azok is visszajárnak ­vagy nézőnek, vagy a pályára lép­nek az öregfiúk csapatában -, akik 1979-ben kezdték, tagjai voltak a csapatnak, de időközben elköltöz­tek a faluból. Jólesik egy pohár sör mellett a régi emlékeket feleleve­níteni. A fiatalok között pedig újabb barátságok alakulnak ki, és mióta a Nagykövesd-Pácin hatá­rátkelő hely megnyílt, s 3 éve fel­épült a Cigány-Kékese közti Tisza­híd, a távolság is a felére csökkent a két falu közt. Petrik Zoltán Kaposkelecsény

Next

/
Thumbnails
Contents