Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-24 / 169. szám, szombat

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 24. Bajkonuri tragédia Moszkva. Öngyilkos lett an­nak a kazah bizottságnak a ve­zetője, amely egy orosz Proton hordozórakéta Bajkonur köze­iébenjúlius 5-én történt lezu­hanásának körülményeit vizs­gálja. Jurij Bogatirjev egyben a karagandai kormányzó he­lyettese volt. A 33 éves férfi karagandai otthonának kony­hájában tegnap kora reggel fő­be lőtte magát. Az öngyilkos­ság indítéka egyelőre ismeret­len. (MTI) Menekülnek a koszovói romák Róma. Az olasz parti őrség na­szádjai vették fedélzetükre tegnap egy tengeren hányódó halászbárka koszovói romák­ból álló utasait. Az előző éjjel Montenegróból kifutott ha­lászhajó hajnalban adott le se­gélykérőjelzéseket az elsüllye­dés veszélyére hivatkozva, mi­re az olasz parti őrség a kere­sésére küldött két naszádot és egy helikoptert. Az olasz parti őrség hajói épségben „mentet­ték ki" a halászbárka 122 uta­sát. Az Olaszországba érkező romák azt mondják, hogy a koszovói albánok megtorlása elől menekülnek. (MTI) Barak-Clinton megbeszélés Washington. Bili Clinton és Ehud Barak tízperces telefon­beszélgetést folytatott egy­mással az izraeli miniszterel­nök hétvégén esedékes talál­kozói előtt. Barak Jasszer Arafat palesztin vezetővel és Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel készül tárgyalni. Clinton beszámolt a Jasszer Arafattal folytatott telefonbe­szélgetéséről, amelynek során a Fehér Ház lakója igyekezett megnyugtatni Araftot: Izrael nem kívánja sokáig elhúzni a béketárgyalásokat. (MTI) ™ m <$ Barak Arafattal készül tárgyal­ni (TA SR/AP) Büntetőeljárás Princz ellen Budapest. Az Országos Rend­őr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága büntetőeljárás alá vonta Princz Gábort, a Postabank és Takarékpénztár Rt. volt el­nök-vezérigazgatóját. A ható­ság megkezdte Princz Gábor gyanúsítottkénti kihallgatá­sát, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése alapos gyanúja miatt. (MTI) Tüntetések Kolumbiában Bogotá. Százezrek vonultak fel a kolumbiai Medellín utcá­in, hogy tiltakozzanak az or­szágban egyre terjedő erőszak és az emberrablások ellen. Ez a megmozdulás annak a május óta tartó tüntetéssorozamak a része, amelyet Kolumbia szá­mos városában rendeznek a különféle politikai és társadal­mi szervezetek. A menet élén Nestor Martinez belügyminisz­ter haladt. (MTI) i * my^ m —iÉ U > 1 np® 1 m m r M Hü IlllilIIM | fM Belgrád. Több száz tüntető vonult az utcára két szerbiai városban, Valjevóban és Les­kovacban, követelve Szlobo­dan Milosevics jugoszláv el­nök lemondását. ÖSSZEFOGLALÓNK A 170 ezer lelket számláló Lesko­vacban már tizennyolcadik napja azért is tüntetnek, hogy bocsássák szabadon a helyi televízió egyik műszaki alkalmazottját, akit azért ítéltek 30 napos elzárásra, mert jú­lius l-jén megszakította a televízió adását, hogy így szólítsa fel Lesko­vac lakosait, vegyenek részt a helyi rendőrfőnök lemondását követelő megmozduláson. A szerb közvélemény 71,5 százalé­ka elutasítja Milosevics elmúlt tíz évben követett politikáját. Egy júli­usi felmérés szerint a jugoszláv el­nök most első ízben nem élvezi a polgárok támogatását. A polgárok 69 százaléka képtelennek tartja a jelenlegi vezetést a gazdaság meg­újítására és az életszínvonal eme­lésére. A polgárok 26 százaléka azonban továbbra is bízik a kor­mányzatban, 5 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem írták alá azt a szerb-albán megállapodást, amely a teljes mozgásszabadságot lett volna hi­vatott biztosítani a koszovói etni­Draskovics bírálja a Nyugatot Koszovó­politikája miatt. kai megosztottság jelképévé vált Kosovska Mitrovica városában. A főként albánok lakta szerbiai tar­tomány északi részén fekvő város­ban a szerb belbiztonsági erők jú­niusi kivonása óta a szerb polgárok az Ibar folyó egyik partján fekvő városrészbe, az albánok a másikba költöztek. A két közösség azóta nemzetközi közvetítéssel megálla­podott a mozgásszabadságról. „Koszovó független lesz, és ezzel a térség jelenleg legbizonytalanabb pontja megszűnik annak lenni" ­jelentette ki Agim Ceku, a Koszo­vói Felszabadítási Hadsereg (UCK) katonai parancsnoka. A Nyugat Szerbiával kapcsolatos „ostoba" politikáját és a KFOR­erők szerepét bírálta rendkívül ke­ményen Bukarestben Vuk Drasko­vics, a Szerb Megújhodásért Moz­galom vezetője. Leszögezte, „Szer­bia jelenlegi Európa-ellenes veze­tésének leghatékonyabb támoga­tói az Európai Unióban és az Egye­sült Államokban találhatók". Dras­kovics szerint a szerbiai demokra­tikus erők az remélték, hogy a KFOR-csapatok teljesítik majd kö­telezettség-vállalásukat. „Ehelyett azt látjuk, hogy nap mint nap meg­sértik az ENSZ Alapokmányát, a demokráciát, a humanizmust és az igazságosságot. Koszovó ma már Nagy-Albánia része, a tartomány­ban etnikai tisztogatás folyik a szerbek ellen" - mondta. Véget ért az új összetételű, új jogkörökkel felruházott Európai Parlament első ülésszaka Nem úgy lesz, mint eddig MTI-HÍR Párizs. Néhány nem kötelező ér­vényű határozattal ért véget az új összetételű, új jogkörökkel felru­házott Európai Parlament első ülésszaka Strasbourgban. „Nem úgy lesz, mint eddig" - fogadko­zott három nappal korábban, meg­választásakor, az európai Néppár­tot képviselő francia Nicole Fon­taine, akinek személyében húsz év után ismét nő került a testület élé­re. A 15 évi európai képviselői mű­ködésével komoly tekintélyt szer­zett Fontaine asszony új feladat­körében három fő területre szeret­né összpontosítni energiáit: az Eu­rópai Unió intézményeinek re­formja, az EU bővítése, és a képvi­selők és más EU-munkatársak jog­állásának átalakítása. Ez utóbbi je­gyében a képviselők határozatot fogadtak el arról, hogy vonják meg a volt EU-biztosoknak járó nyugdí­jat és egyéb kedvezményeket Mar­tin Bangemanntól, aki fölöttébb jövedelmező állást vállalt a spa­nyol Telefonica válalatnál. Ismé­telten javasolták a képviselők „EU­minőségről" tanúskodó védjegy létrehozását a dioxin-ügy miatt megrendült vásárlói bizalom visz­szanyerése érdekében. Megerősí­tették azt a korábbi határozatot, amelyben elzárkóznak a szerbiai újjáépítés támogatásától, amíg Milosevics jugoszláv elnök tiszté­ben marad. Az amerikai hírszerzők egyetlen célpontot ajánlottak megtámadni: a kínai nagykövetséget A CIA rosszul gondolta MTI-HIR Washington. A NATO Jugoszlávia elleni légitámadásaiban az egyet­len olyan célpont, amelyet az ame­rikai Központi ITírszerő Hivatal (CIA) ajánlott megtámadni, a kínai nagykövetség épülete volt - közöl­te George Tenet, a CIA igazgatója kongresszusi meghallgatásán. A kongresszus vizsgálja, milyen ese­mények vezettek oda, hogy ameri­kai harci gépek május 7-én több ra­kétával eltalálták az épületet. Több amerikai tisztségviselő is beismer­te, hogy óriási hiba volt a nagykö­vetség elleni támadás. Tenet el­mondta, több tényező kombináció­ja alapján jelölték ki lehetséges cél­pontnak az épületet, amelyről azt gondolták a jugoszláv hadsereg be­szerzési és ellátási igazgatóságáé, pedig az mintegy 300 méterrel odébb volt található. Az egyik ilyen tényező az a módszer volt, amely­lyel a célpont helyét meghatároz­zák. Az illető hírszerző ügynök föl­di helymeghatározó technikával határozta meg a célpontot, ami csak megközelítő adatokat számít ki, ennek alapján a célt nem lenne szabad légitámadásra kijelölni ­mondta az igazgató. A helymegha­tározást követő célkijelölési ta­nácskozásokon pedig a helyet pon­tosan kijelöltnek vették, nem el­lenőrizték- tette hozzá. Tenet sze­rint az eset példátlan, mert a CIA önállóan nem szokta elvégezni a konkrét célkijelölés összetett fel­adatát, célkoordinátákkal általá­ban nem foglalkozik, inkább csak elemző véleményt ad célpontok­ról, vagy különleges adatokat szol­gáltat olyanokról, amelyeket más intézmény jelölt ki. „Ez a támadás hiba volt, de hangsúlyozom, hogy az ügyben elvégzett nyomozásunk bebizonyította: senki sem akart tu­datosan a kínai nagykövetségnek ártani" - mondta. Martonyi János Rómában, Németh Zsolt Tusnádfürdőn Enyhülő feszültségek MTI-HIREK Róma/Marosvásárhely. Teljes né­zetazonosság van Magyarország és Olaszország között az európai uniós tagságra való felkészülés és a tár­gyalások ütemezését illetően - ösz­szegezte római tárgyalásait Marto­nyi János magyar külügyminiszter. Rámutatott, hogy a délkelet-euró­pai válság következményeként egy­felől javultak európai integrációnk politikai feltételei, másfelől a válság erősítette az Európai Unió bővítési politikáját. A bővítési folyamatot legalábbis már nem lehet lelassíta­ni, vélte. A külügyminiszter hangoz­tatta, a határon túli magyar kisebb­ségek nem a feszültség forrásait, ha­nem a feszültség megoldását jelen­tik a kormányzásban való részvétel­lel, vagy akárcsak azáltal, hogy ré­szei a politikai rendszernek, bizo­nyos jogokat élveznek. „Ahol ma­gyar kisebbség van és politikai szer­vezete részt vesz a kormányzásban, ott enyhülnek a feszültségek, javul a helyzet, erősödik a demokrácia, ott Európa irányába lépnek. Ez történ­ne Szerbiában is, ha a vajdasági ma­gyar politikai szervezeteket bevon­nák a kormányzásba, mint ahogy ez történt Romániában vagy Szlováki­ában is" - mondta. A nemzetközi közösség geostratégiai érdeke, hogy Szlovéniától a Balkán déli részéig olyan konszolidált térség alakuljon ki, amely középtávon a Nyugat ré­sze lesz - hangsúlyozta Németh Zsolt a Bálványosi Nyári Szabad­egyetemen. A magyar külügyi ál­lamtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi közösség új szu­verenitási felfogást alakít ki: a nem­zetállami szuverenitás kiegészül az emberi jogok védelmével. Szórólapok ezrei lepték el Belgrád utcáit. A szerbek már nem kérnek Milosevicsből (TA SR/AP) Szerbiában folytatódnak a tüntetések Szlobodan Milosevics rendszere ellen Már nem kell a vezér Állítólag beismerést tett az egyik teheráni diákvezér Tudatos aknamunka MTI-HIR Teherán. Az iráni állami televízió szerint az egyik letartóztatott diák­vezér állítólag „beismerte", hogy száműzetésben élő ellenzéki körök bízták meg őt és társait a teheráni zavargások kirobbantásának kipro­vokálásával. A televízió jelentése úgy fogalmaz: Gholamreza Moha­dzserinedzsad, az egyik diákvezető „információt adott a forradalom el­lenségeinek stratégiájáról, amely­nek szellemében viszályt akarnak kelteni és zavargásokat akarnak provokálni". Az iráni rendőrség és a teheráni diákok közötti múlt heti összecsapások a legsúlyosabbak voltak az 1979-es „iszlám forrada­lom" óta. Az állítólag „vallomást tett" diákvezér szerint azok a zavar­gások tudatos aknamunka eredmé­nyei voltak. Mohadzserinedzsad el­mondta: amikor Európában és az USA-ban járt, „nacionalista ellenzé­kiek" felkérték őt arra, hogy próbál­jon összetűzéseket kirobbantani, s így majd a rendfenntartó erőket le­het hibáztatni. A Reuters emlékez­tet arra, hogy Iránban az elmúlt na­pokban több hasonló „beismerő val­lomás" látott napvilágot, s mind­egyik jól „rímel" a hivatalos teheráni álláspontra, amely szerint a zavar­gások mögött külföldi ellenzéki kö­rök és idegen hatalmak álltak. Áldatlan állapotok a dél-oroszországi alakulatoknál Katonakereskedelem MTI-HIR Moszkva. Áldatlan állapotok ural­kodnak a Csecsenföld határánál ál­lomásozó orosz alakulatoknál: egyes katonatisztek szolgamunkák végzésére fogják be katonáikat, sőt az is megesik, hogy jó pénzért kato­nákat adnak el csecsen bűnbandák­nak. A Kommerszant című moszk­vai napilap arról írt, hogy a katonák­kal való kereskedés már-már hagyo­mánnyá vált Dél-Oroszországban, a Csecsenföld környékén állomásozó orosz csapatoknál. Az elmúlt hóna­pokban számos olyan hír látott nap­világot, amelyek szerint több kato­natiszt ellen emeltek vádat amiatt, hogy csecsen emberrablónak adták el katonáikat. Oroszország 1994­96-ban vívott háborút Csecsenföld­del. Az orosz csapatok megalázó ki­vonulása után, bűnözés és erőszak ütötte fel a fejét Csecsenföldön. Oroszország nagy létszámú hadse­reget állomásoztat a csecsen határ­nál, megakadályozandó a bűnözés további terjedését. Az ott állomáso­zó csapatoknak rendszeresen meg­gyűlik a bajuk a térségben tevékeny­kedő csecsen bűnbandákkal. Az orosz katonák harci szelleme meg­lehetősen alacsony, a tisztek ráadá­sul alaposan visszaélnek ezzel, sok­szor szolgamunkára kényszerítik katonáikat. Egy őrmester állítólag tíz gramm heroinért két katonát adott szolgá­latba egy helybeli lakosnak, aki vi­szont egy nap múlva eladta őket csecsen emberrablóknak. A csecse­nek egy távol eső területre hurcol­ták a két katonát, majd több ezer dollárt követeltek szabadon bocsá­tásukért. Egy humanitárius csoport közbenjárásának köszönhetően az egyik katonát sikerült kiszabadítani, de a másik a csecsenek fogságában maradt. A dagesztáni Bujnakszkban állomásozó 136-os gépesített gya­logsági dandárból legalább ötven katonát adtak el hasonló módon. A Kennedy-család a tegnapelőtti temetés után visszatér a „szárazföldre" (TA SR/AP)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents