Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-22 / 167. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 2430. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK GJ A szociálisan rászorultak többsége nagyon elkeseredett, esetenként az elégedetlenség agresszivitásba torkollik Feszültséget okozó segélyek Ötven évvel ezelőtt zárult a Bretton Woods-i értekezlet Osztalékot fizet a cseh Živnobanka befektetési alapja A Világbank és az IMF Hozzánk csekken jön MTI-HIR Washington. Ötven éwel ezelőtt, • 1944. július 22-én zárult a 44 állam részvételével megtartott Bretton Woods-i (USA, New Hampshire ál­lam) értekezlet, amely megvetette a második világháború utáni nemzet­közi tőkés pénzügyi rendszer alap­jait, életre hívta a Nemzetközi Újjá­építési és Fejlesztési Bankot (Világ­bank), valamint a Nemzetközi Valu­taalapot (IMF). A háromhetes érte­kezleten, amelyen a Szovjetunió is részt vett, olyan megoldás született, amely tükrözte azt az amerikai né­zetet, hogy a nehézségeket elsősor­ban a kereskedelmi akadályok le­bontásával és a valuták konvertibili­tásának fokozatos viszaállításával lehet megoldani. Az Egyesült Nem­zetek Bretton Woods-i értekezleté­nek záróokmánya alapján létrejött Világbank újjáépítési és gazdaság­fejlesztési beruházások finanszíro­zására hivatott hosszúlejáratú hite­leket nyújtani, illetve kezességet vállalni ilyen természetű magántő­ke-befektetésekhez. A Nemzetközi Valutaalapnak elsősorban a valuta­rendszerek egyensúlyának biztosí­tásával, a valutastabilitással kellett foglakoznia. A Bretton Woods-i rendszeren az aranydeviza-sziszté­mán alapuló nemzetközi pénzügyi rendszert volt szokás érteni. A rend­szer összeomlása 1971-ben a dollár aranyra átválthatóságának meg­szüntetésével kezdődött és 1973 ta­vaszán a vezető tőkés valuták árfo­lyamának lebegtetésével fejeződött be. Az IMF és a Világbank ma is a nemzetközi pénzügyi rendszer kulcsfontosságú elemeit alkotják. ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. A vagyonjegyes privati­záció során is lehetett olyan befek­tetési alapot létrehozni, amely nem okozott csalódást a betéteseinek. Ezt bizonyítja a prágai Živno­banka-1. investičný fond, is, amely a napokban hirdetésekben értesí­tette részvényeseit, hogy a tavalyi év után részvényenként 25 cseh ko­rona bruttó osztalékot fizet. Ezt a tavalyi 119 millió koronás nyeresé­ge tette lehetővé, amelyből 100 milliót osztanak szét ilyen formá­ban. Tomas Vilim, a ZB Trust mar­keting menedzsere szerint az elem­zők a befektetési alapot a cseh piac legjobbjai között tartják nyilván. Feltűntek viszont olyan házalók, akik az alap közeli csődjét hirdetve olcsón vásárolják fel a részvényeit, hogy azután dupla áron eladják azokat a tőkepiacon. A Živnoban­ka-1. investičný fond vagyonának tiszta értéke június végén részvé­nyenként 730 korona volt, a prágai tőzsdén pedig 622 koronás árfolya­mon forogtak. Vezetői azt tervezik, hogy 2001. március 1-től nyílt végű alappá változtatják, ennek követ­keztében a vagyonjegyes alapból egy teljesen szokásos befektetési alappá változik, amely bármikor visszavásárolja saját értékpapírjait. A tavalyi év után járó osztalékot a szlovákiai részvényesek postautal­ványon kapják meg augusztus 16. után. Ha valaki ezt december 15-ig nem veszi át, ezután a Živnobanka valamelyik csehországi fiókjához kell fordulnia, ahol az útlevél fel­mutatása után megkapja a neki já­ró összeget. C-tl-i A bruttó hazai össztermék több mint egyharmadát a Pozsonyi kerületben állítják elő, az Eperjesi kerület a sereghajtó Bruttó hazai össztermék Hozzáadott-érték Kerület 1999 első negyedév % Kerület 1999 első negyedév % Pozsony 145 320 33,5 Pozsony 62 181 35,9 Nagyszombat 36 356 8,4 Nagyszombat 14 828 8,6 Trencsén 37 794 8,7 Trencsén 14 019 8,1 Nyitra 39 926 9,2 Nyitra 15 160 8,8 Zsolna 41 609 9,6 Zsolna 14 773 8,5 Besztercebánya 45 361 10,4 Besztercebánya 20 492 11,8 ­Eperjes 33 910 7,8 Eperjes 13 156 7,6 Kassa 53 982 12,4 Kassa 18 466 10,7 Ország 434 258 100 Ország 173 075 100 Az adatok folyó árakon és millió koronában értendők. (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal) Az adatok folyó árakon és millió koronában értendők. (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal) TANÁCSADÓ Érvénytelen felmondás T. L.: Az idén februárban kap­tam felmondást - éppen be­teg, munkaképtelen voltam. A betegállományból májusban tértem vissza. A lapjuk tanács­adását követve írásban is kö­zöltem a munkáltatómmal azt, hogy a Munka Törvénykönyve 46. § első bekezdésének c) pontja alapján nem kaphatok felmondást a munkaképtelen­ségem idején. Június elején behívattak engem az igazgató­ságra, győzködtek, menjek el önként, magasabb végkielégí­tést kapnék stb. Én ezzel nem értettem egyet. Ennek ellenére ugyanaznapi dátummal kap­tam június végén egy hivatalos választ a májusi levelemre, amelyben egy ilyen mondat is szerepel: „A megvitatás után olyan végzés született, hogy a munkaviszony a 3 havi fel­mondási idő elteltével szűnik meg, és ezt az időt a betegállo­mány befejezését követő hó­nap első napjától számítjuk." Ezt most hogy értsem? FEKETE MARIAN Elsősorban úgy, hogy minden­áron ragaszkodnak az Ön elbocsájtásához, de ezt a hivata­los választ valójában csak a munkáltatója, esetleg a bíróság értelmezhetné. A különleges az, hogy ebben az úgynevezett vá­laszban megvannak a felmondás kellékei. Éppen ezért nézetünk szerint egy új felmondásként kellene értelmeznie a választ. Ennek a válasznak az elsődleges célja az, hogy megtévessze Önt, de megvan benne az az alatto­mos kis húzás is, hogy ez a vá­lasz végső esetben felmondás­ként is érvényesíthető lenne egy bírósági perben. A válaszban ugyanis, mintha csak az Ön leve­lére válaszolva, de megismétlik a felmondás állítólagos okát, ezen kívül teljesítették azt a fel­tételt is, hogy írásban adták és kézbesítették Önnek. A levelé­hez csatolt iratokból kitűnik, hogy a munkáltatója Önnek a betegállománya (munkaképte­lensége) idején adott felmon­dást. Olyan felmondást, amely a Munka Törvénykönyve 48. §-a első bekezdésének a) pontjába, a felmondási tilalomba ütközött. Az alkalmazott munkaképtelen­sége idején adott, tilalomba üt­köző felmondás sohasem válhat érvényessé. Érthetetlen, hogy ezt a felmondást miért akarja a munkáltatója mégis olyan csel­fogásokkal érvényesíteni, ame­lyeket egy tisztességes bíróság nem ismerhet el jogszerűnek. Éppen ezért egy újabb hivatalos választ kellene kérnie, hogy a korábbi választ új felmondás­ként kell-e értelmeznie, esetleg fel kell készülnie arra, hogy a munkáltatója törvénysértő mó­don megszüntetettnek tekinti a munkaviszonyát, és ebből (ha nem nyugszik bele a törvénysér­tésbe) akár három-négy évig tar­tó per keletkezik. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Étkezési jegyek Fizet a Szlovák Pozsony. A Szlovák Kereskedel­mi Felügyelet szerint a munkál­tatóknak és az étkezési jegyeket forgalmazó cégeknek szerződés­ben kéne rögzíteniük, hogy az étkezési jegyekből nem adnak vissza készpénzt, ha azt az alkal­mazott nem vásárolja le teljes összegben. A munkáltatónak er­ről tájékoztatnia kéne alkalma­zottait. A hatályos törvények szerint étkezési jegynek minősül minden olyan meleg ételre és az ahhoz illő italra szóló jegy, amely árához a munkáltató 55, az alkalmazott pedig 45 száza­lékbanjárul hozzá. Az alkalma­zott által fizetett részhez ugyan­akkor a munkáltató a szociális alapból további részt is fedezhet. Annak ellenére, hogy az étkezési jegy gyakorlatilag az alkalma­zott keresetének számít, nem adóztatják meg, a kifizetett visz­szajáró összeg azonban már adózás alá esik. (SITA) Biztosító Besztercebánya. A Szlovák Biz­tosító a jűliusi árvizekkel kapcso­latban 1200 biztosítási esetet re­gisztrált a Besztercebányai és Breznói járásokban. Ebből kb. 100 esetben jogi személy a káro­sult, ahol a biztosítás átlagban 50 ezer koronát tesz ki. A lakos­ság esetében az átlag 6 ezer ko­rona körül mozog. (SITA) Egymilliárdos megrendelés Pozsony. A tolmácsi Szlovák Energetikai Gépgyár egymilliárd koronás megrendelést kapott a csehországi Moravské Teplárne Rt.-től, amelynek az amerikai Cinergy Rt. a többségi tulajdono­sa. A kazánt és a 30 MW-os gene­rátorral ellátott turbinát 2001 szeptemberében állítják próba­üzembe. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. július 22-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,082 Magyar forint (100) 17,938 Angol font 67,858 Német márka 23,050 Cseh korona 1,226 Olasz líra (1000) 23,282 Francia frank 6,873 Osztrák schilling 3,276 Japán jen (100) 36,217 Spanyol peseta (100) 27,095 Kanadai dollár 29,088 Svájci frank 28,068 Lengyel zloty 11,214 USA-dollár 43,124 Mi legyen a Szlovák Nemzeti Bank nyereségével? Mindenki kér belőle HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank az idén a korona árfolyamingado­zása és egyéb pénzügyi műveletek révén 10,82 milliárd koronányi nyereségre tett szert, ebből 2 milli­árdot már befizetett az államkasz­szába. Az állami költségvetésbe az idén összesen 3 milliárdot kell befi­zetnie, azonban számos minisztéri­um jelezte: okvetlenül kér a jegy­bank nyereségéből. Tibor Šagát egézségügyi miniszter például 1 milliárd koronára tart igényt, és bi­zonyára a földművelésügyi, az ok­tatásügyi tárca is szeretne meríteni a forrásból. Ján ónda, a központi bank szóvivője tegnap közölte: csak az előírt mennyiséget fizetik be az államkasszába, a nyereség döntő hányadát a Beruházási és Fejleszté­si Bank (IRB), valamint a Szlovák Biztosító megsegítésére fordítják. iskolások első hullámának számlá­jára írhatják, akiknek ráadásul visszamenőleg még a júniusi se­gélyt is kifizették. Járásukban a se­gélyek csökkentése a rászorulók 25-30 százalékát érinti, ami körül­belül 1300 embernek felel meg. Eddig nyolc írásban beadott fel­lebezés érkezett a hivatalhoz, ám szóban már hozzávetőleg negyve­nen tiltakoztak. A panaszáradat már a múlt héten elkezdődött, amikor a döntésről szóló határozatokat postázták. A Nagymihályi járás szociális osztá­lyának nagykaposi munkahelyén már hétfőn forrott a hangulat. Viera Uhrínová osztályvezető sze­rint a segélyben részesülők egy ré­sze rendkívül agressszíven viselke­dett az iroda munkatársaival, így ők is kénytelenek voltak a rendőr­ség segítségét kérni. Szerinte a tör­vénymódosítás sokak számára igazságtalannak és túl szigorúnak tűnhet, ám a hivatal munkatársai kénytelenek betartani. Az alkot­mány szerint mindenkinek, aki szükséghelyzetben van, joga van az államtól olya segélyre, amely biztosítja a létfenntartást. Ha a ma­gánszemély bevételei nem érik el a létminimumban meghatározott összeget, akkor joga van az állam­tól segélyt kérnie. A létminimum össszegét az állam minden év július elsején módosítja. Idén július else­jétől a létminimum összegét egy személy esetében 3000-ről 3230 koronára emelték. A következő, közös elbírálás alá eső személy ese­tében a létminimum 2100-ról 2260 koronára nőtt, gyermekek eseté­ben pedig 1350-ről 1460 koronára emelkedett. A létminimum növelé­séről szóló törvény értelmében azonban a létminimum növelése semmilyen hatással nincs a szociá­lis segélyek nagyságára, (mi) Pozsony. Ajárási hivatalok szociális osztályai hétfőn kezdték meg a csökkentett szociális segélyek kifizetését. A rászorultak többsége elke­seredett, egyes esetekben azonban az elégedetlenség agresszivitásba csapott át, így néhány hivatal rendőri védelmet volt kénytelen kér­ni a segélyek kifizetésének idejére. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Besztercebányai Járási Hivatal szociális osztályának vezetője Ru­dolf Vnenčák, a Pravda napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy a kor­mány által nemrég elfogadott in­tézkedések járásukban a segélyben részesülők 65-70 százalékát érin­tik. A segélyeket hétfőn kezdték el kifizetni, kedden pedig már meg­kapták az első fenyegetéseket is, amelyeket elsősorban a segélyben részesülőkkel közvetlen kapcsolat­ban lévő dolgozók voltak kénytele­nek elviselni. Az osztályvezető sze­rint, mivel a szociális osztály és a Munkaügyi Központ irodái egy fo­A lefaragott szociális segélyek egyeseket már-már a kéregetők szintjére süllyesztik (Archívumi felvétel) lyosón találhatók, tömegpszichózis kialakulásától tartanak, ami az ott dolgozók testi épségét is fenyeget­heti. Kérésükre ezért a városi rend­őrség az ügyfélfogadás idején ki­emelt figyelmet fordít a hivatalra és környékére. A segélyek csökkentése elsősorban azokat a családokat érintette érzé­kenyen, ahol a férj és feleség is munkanélküliek, és nincs írásos bi­zonyítékuk az előző munkahelyen fizetett bérükről. Az illetékes hiva­talok az ő esetükben képtelenek kiszámítani az új gyermektartási pótlékot, amit ezért ki sem fizet­nek számukra. A Varannói járás­ban a segélyek csökkentése ellené­re ebben a hónapban 900 ezer ko­ronával fizettek többet az egyedül élő segélyezetteknek és a gyer­mektelen szülőknek. Anna To­mášová osztályvezető szerint ezt elsősorban a frissen végzett közép­Kedden már megkapták az első fenyegetéseket is.

Next

/
Thumbnails
Contents