Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-22 / 167. szám, csütörtök

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 22. Vasile-Orbán találkozó lesz Bukarest. A román kormányfő holnap Marosvásárhelyen munkaebéden találkozik a magyar miniszterelnökkel - közölte a román kormány szóvivője. Adriana Saftoiu államtitkár nem szólt arról, hogy mely témákról vált majd szót egymással a két kormányfő. A kedd li román lapok még arról írtak, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem tizedikjubileumi rendezvényére 24 órás magánlátogatásra holnap Romániába érkező Orbán Viktor Tusnádfürdőn találkozik Radu Vasileval, és ebből az alkalomból a két ország közötti kereskedelemben bevezetett pótvámokról lesz szó. (MTI) Cohen nem tud áldozatokról Washington. William Cohen kijelentette: semmiféle bizonyíték sincs arra vonatkozóan, hogy a dél-iraki célpontok ellen vasárnap végrehajtott légicsapás következtében életét vesztette volna tizenhét iraki. Az amerikai védelmi miniszter a Pentagonban tartott sajtóértekezletén mondta ezt, utalva az iraki hivatalos hírügynökség ilyen tartalmú állítására. Vasárnap amerikai és brit gépek katonai célpontokat támadtak Irak déli részén, a repülési tilalmi övezetben. (MTI) „Nem áll rendelkezésünkre olyan bizonyíték, amely arról tanúskodna, hogy bárki is életet vesztette volna" - mondta Cohen. (TA SR/AP) Felmentett szakadárok Madrid. A spanyol alkotmánybíróság felmentette az ETA baszk szakadár terrorszervezet korábbi politikai szárnyának tekintett Herri Batasuna huszonkét volt vezetőjét, akit 1997-ben hét évi börtönbüntetésre ítélt a spanyol legfelső bíróság. A testület egyben elrendelte a foglyok azonnali szabadon bocsátását. A korábbi bírósági döntés alapja az volt, hogy a vádlottak az 1996-os általános választások idején a kampány során egy videoszalagot teijesztettek, amelyen az ETA fegyveres terroristái voltak láthatók. (MTI) Kínai szekta elleni razzia Peking. A kínai rendőség tegnap nagyszabású razziát indított egy szekta ellen: számos városban őrizetbe vették az 1992 óta tevékenykedő Falunkung szekta tagjait. Pekingben legkevesebb ezer szektahívet vittek két stadionba. A razzia a szekta több tucat vezetőjének őrizetbe vételével kezdődött. A Falunkung idén április 25-én Pekingben tízezer embert gyűjtött egybe, hogy tagjainak fogvatartása ellen tiltakozzék. A megmozdulás alkalmával követelték hitük szabad gyakorlását is. A tíz évvel ezelőtt véresen levert diákzavargások óta ez volt Pekingben a legnagyobb tömeggyűlés. (MTI) Szeptemberig várni kell Amerikai közvetítés London. George Mitchell volt amerikai szenátor is bekapcsolódik az északír békefolyamat megmentését célzó tárgyalásokba. A hírt Tony Blair brit kormányfő közölte, miután Londonban megbeszéléseket folytatott Bertie Ahern ír kormányfővel és a volt szenátorral. Mint ismeretes, az északír rendezés a múlt héten kátyúba került, mivel a koronahű protestáns pártok megakadályozták a két felekezeti közösség közös tartományi kormányának a megalakítását. Mitchell négy évig fejtett ki jószolgálati tevékenységet Észak-írországban, bábáskodott a nagypénteki rendezési megállapodás megszületésénél, és mindkét közösség politikusai elfogadják közvetítőként. Tegnap Belfastba repült, hogy a tartományi közösségi ••szetőkkei tárgyaljon. A pártközi konzultációk elindítása után szeptemberben tér vissza Észak-Írországba, érdemi előrelépés addig aligha várható. Ahern kedden találkozott David Trimble észak-írországi politikussal, az Ulsteri Unionista Párt vezetőjével, a tartományi kormány kijelölt vezetőjével. Trimble az esti órákban Mitchell-el is találkozott. (MTI) Mit lehet itt tenni? Mo Mowlan északír ügyekben illetékes brit miniszter és Tony Blair kormányfő a keddi tárgyalások előtt. (TA SR/AP) Törékeny béke Vérengzés Algériában Algír. Ismét vérengzéseket hajtott végre Algériában az elmúlt napokban az Iszlám Fegyveres Csoport (GIA), amely ellenzi a kormány megbékélését egy másik szélsőséges muzulmán szervezettel, az Iszlám Üdvhadsereggel (AIS). A GIA mintegy tizenöt fegverese hétfőn hajnalban lerohant egy kis falucskát az Algírtői mintegy 70 kilométerre délre fekvő Medea város környékén. A szélsőségesek 11 embernek elvágták a torkát - írta az el-Vatan című lap (más helyi újságok szerint a vérengzés szerdára virradóra történt, és kilenc halálos áldozata volt). Ugyanitt további négy ember vesztette életét a szélsőségesek pokolgépes támadásában. A Medea melletti Hanacha településnél három kormánykatona súlyosan megsebesült, amikor gépkocsijuk aknára futott. A hatóságok szerint ezt a támadást is a GIA emberei hajtották végre. Medea környékén, illetve Algéria más részein nem történtek terrortámadások, amióta június elején az Iszlám Üdvhadsereg (AIS) és az Iszlám Üdvfront (FIS) katonai szárnya békét kötött a kormánnyal. Hírügynökségek szerint az AIS ígéretet tett arra, hogy a kormánnyal együtt felveszi a harcot a GIA ellen. (MTI) Államilag szervezik a jugoszláviai romák exodusát - Róma nem kér belőlük Belgrádi veszteséglista Belgrád/Szófia/Róma. A jugoszláv fővárosban nyilvánosságra hozott újabb adatok szerint a Jugoszláv Hadsereg (VJ) 524 katonája halt meg, további 37 pedig eltűnt a NATO jugoszláviai hadművelete idején. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az újabb adatokat Ojdanics vezérkari főnök közölte a jugoszláv kormány ülésén. Milosevics elnök a NATO 11 héten át folytatott hadműveletének végén még 462 katona haláláról számolt be. Ojdanics azzal magyarázta a különbséget, hogy az ÚCK a légi csapások beszüntetése után is folytatta támadásait a jugoszláv hadsereg ellen. A belgrádi vezetés már többször sürgette a Koszovóból kivont jugoszláv hadsereg és a rendőrség egy részének visszatérését a tartományba, mondván: az ENSZ koszovói miszsziója és a KFOR-csapatok nem rendelkeznek elegendő erővel a (köz) biztonság szavatolására. Az UCK fokozatos leszereléséről és átalakításáról június 21-én aláírt megállapodás értelmében az albán gerilláknak tegnap éjfélig kellett leadniuk nehézfegyvereiket, kisebb kaliberű automata fegyvereik 30 százalékát, valamint a megmaradó fegyverek lőszereit. Nadezsda Mihajlova bolgár külügyminiszter visszautasította Oroszország szemrehányását a bolgár légifolyosóra vonatkozó moszkvai kérelemmel, majd a kérelem visszavonásával kapcsolatban. Szófia nem tesz egyebet, mint hogy tiszteletben tartja a bolgár alkotmányt és a törvényeket, mondotta. Oroszország június 12-én légifolyosó-használati jogot kért Bulgáriától Koszovóba tartó békefenntartói számára, majd miután július 9-ére megkapta, nem élt vele. Kedden Moszkva a kérelmet visszavonta, mert szerinte Szófia nem volt készséges és irreális feltételeket támasztott a kérés teljesítésével kapcsolatban. Olaszország nem tekinti menekülteknek a Montenegró felől tömegesen érkező cigányokat, hanem illegális bevándorlóknak, és vissza fogja toloncolni őket - közölték Rómában. A kormány azután hozta a döntést, hogy egyre nagyobb méreteket ölt a koszovói cigányok beözönlése Olaszországba. Legutóbb kedden érkezett halászhajón Brindisibe a romák egy 540 fős csoportja, köztük több mint 200 gyermek. Az azt megelőző napon 850 jugoszláviai cigány ért partot Itáliában. Az Adriai-tengeren tömegesen átkelő romák azt állítják, hogy az UCK megtorlása elől menekülnek, mivel a szerbek kollaboránsainak tekintik őket. A montenegrói Bar kikötőjében cigányok ezrei gyűltek össze az olaszországi átkelésre várva. Több egybehangzó forrás szerint a helyi hatóságok bátorítják a cigányság kivándorlását - pl. ingyenbuszokkal szállítják őket a kikötőbe amely így szinte államilag szervezett formát öltött. Koszovóban az elmúlt 24 órában megöltek hat szerbet, kettőt megsebesítetek, egyet pedig elraboltak -jelentette tegnap este a Beta hírügynökség az ortodox egyházra hivatkozva. Washington és az EU is állást foglalt ez ügyben Két eltérő vélemény: egy Kína - hány állam? MTI-HIREK Peking/Washington/Helsinki. Kína szerint ha Tajvan alkotmányába foglalná, hogy Kínához fűződő viszonyát az áilamközi kapcsolatok alapján képzeli el, akkor lehetetlenné válna a békés újraegyesítés. Li Teng-huj tajvani elnök a napokban több olyan nyilatkozatot tett, amely szerint már elveti azt az elvet, hogy csak egy Kína létezik, két külön államnak tekinti a Kínai Népköztársaságot és Tajvant. Kína gyakran fenyeget azzal, hogy megszállja a szigetet, ha annak vezetése kikiáltaná függetlenségét. Számos katonai szakértő szerint azonban Kína legalább öt évig nem lesz képes katonailag a sziget megszállására. Bili Clinton amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Egyesült Államok nagyon súlyosnak tekintené, ha Kína katonai erőt alkalmazna a tajvani kérdés megoldásában. Az amerikai elnök újságírók előtt nyilatkozva elmondta: vasárnap beszélt telefonon Csiang Cö-min kínai államfővel, akit biztosított arról, hogy az Egyesült Államok az „egy Kína" elvét támogatja, és Tajvant is erre próbálja rávenni. Clinton abban bízik, hogy az „egy Kína" elv támogatásával sikerül enyhíteni a két távol-keleti ország közötti feszült viszonyt. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter pedig bejelentette, hogy júliusi megbeszélései alkalmával sürgetni fogja Tang Csiahszüan kínai külügyminisztert, hogy Kína békésen rendezze feszült viszonyát Tajvannal. Az Európai Unió ugyancsak az „egy Kína" elvét, és a Kína és Tajvan közötti feszült viszonyt békés rendezését támogatja - jelentette be a finn külügyminisztérium. Az Európai Unió reméli, hogy a két tország elkerül minden olyan akciót vagy nyilatkozatot, amely fokozhatná Peking és Tajpej amúgy is feszült viszonyát - olvasható az EU soros elnöki tisztét betöltő Finnország külügyminisztériumának nyilatkozatában. Barak és Blair a közel-keleti békefolyamatról Brüsszel is besegít Joschka Fischer az Európai Unió bővítéséről Pontos határidő kell HÍRÖSSZEFOGLALÓNK London/Párizs. Ehud Barak izraeli kormányfő szerint a békefolyamatban nem menetrendekre kell összpontosítani. A brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után Barak elmondta: 15 hónapon belül szeretne keretegyezményt kötni Szíriával, Libanonnal és a palesztinokkal. Kijelentette azonban, hogy nem fog kitüntetést kérni azért, ha ez csak kilenc hónapba tellik, mint ahogy egy toronyból sem fogja levetni magát akkor, ha ehhez 24 hónapra lesz szükség. Szavai szerint „kedvező jelzések" érkeznek Szíriából és úgy véli, elérkezett a „megfelelő idő a bátrak békéjének megteremtésére Izrael és szomszédjai között. Barak leszögezte, hogy végre akarja hajtani az amerikai közvetítéssel megkötött Wye Plantation-i megállapodást. Az egyezmény lényege:az izraeliek biztonsági garanciák fejében megszállt területeket adnak vissza a palesztinoknak. Barak közölte, hogy ezt az egyezményt össze akarja kapcsolni olyan nehéz kérdések megoldásával, mint Jeruzsálem státusa, a zsidó telepek ügye a megszállt területeken, valamint a vízmegosztás gondja Izrael és a palesztin önkormányzat között. Tony Blair a sajtóértekezleten hangsúlyozta: 101 százalékban támogatja Barak erőfeszítéseit a közel-keleti rendezésben. A francia külügyminiszter, Hubert Védrine és az Európai Unió közelkeleti ügyekkel foglalkozó megbízottja, Miguel Angel Moratinos Párizsban megvitatta „Európa bekapcsolódását" a közel-keleti békefolyamat fellendítésébe - jelentette be tegnap a francia külügyminisztérium. Á két politikus kedden a késő esti órákban találkozott, és részletesen megtárgyalta, hogy az Európai Unió milyen módon, milyen eszközökkel bátoríthatja az oly hosszú ideig befagyott békefolyamat előrevitelét a most kínálkozó új szakaszban - hangoztatta a párizsi külügyi közlemény, amely nem adott további részleteket a nyugat-európai elképzelésekről. MTI-HIR Strasbourg. Joschka Fischer német külügyminiszter Strasbourgban tegnap hangsúlyozta: az EU-nak ki kellene tűznie az új tagok felvételének céldátumát. Az unió június 30-ával lezárult német elnökségi félévéről szóló beszámolójában annak a véleményének adott hangot az Európai Parlamentben, hogy ha a következő csúcsértekezleten, decemberben Helsinkiben kitűzik a bővítés tervezett időpontját, az új lendületet ad a folyamatnak. Az unió mindeddig vonakodott pontos dátumot kijelölni az új tagok felvételére. Jelenleg hat állammal folynak tárgyalások a csatlakozásról, s várhatóan decemberben döntenek arról, hogy Lettország, Litvánia, Szlovákia, Bulgária és Románia is bekapcsolódhat-e. Minden mozdíthatót visznek a kamcsatkai bázisokról Szétlopják a flottát MTI-HIR Petropavlovszk-Kamcsatszkij. A kamcsatkai katonai létesítményekről olyan mértékben lopják a színesfémeket, hogy az ebből származó kár már-már felér egy közepes mértékű regionális konfliktus következményeivel - állítja Jurij Kirillov ellentengernagy, az orosz Csendesóceáni Flottához tartozó atomtengeralattjáró-raj parancsnoka. Gyakorlatilag éjjel-nappal folyik a dézsmálás, több kilométer hosszúságú kábelkötegek tűnnek el, gátlástalanul fosztogatják a katonai raktárakat. Csak az elmúlt két hét alatt több mint harminc lopás történt. A sorozatos lopások immár oda vezettek, hogy több tengeralattjáró-köteléknek megszakadt a kapcsolata a központi parancsnoksággal. Zavaros ügy Egy kurd lebukott Ankara/Chisinau. Bülent Ecevit török miniszterelnök tegnapi közlése szerint a török biztonsági erők letartóztatták a betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) második számú emberét. Az NTV török magántelevízó arról számolt be, hogy Cevat Soysalt, a PKK európai szervezetének második számú emberét kedd éjszaka Németországban fogták el, és magánrepülőgéppel szállították Törökországba. Később az NTV idézte a török titkosszolgálat vezetésének nyilatkozatát, amely szerint a németországi elfogásról szóló információ nem állja meg a helyét. Cevat Soysalt Moldova adta ki Törökországnak - adta hírül közleményében a PKK. Hogy az ügy még bonyolultabb legyen, a moldovai hatóságok nyomban cáfolták, hogy az ország területén egy hete letartóztattak volna egy szeparatista kurd vezetőt. „Semmit sem tudunk az ügyről" - mondta a Reuters érdeklődésére a belügyminisztérium egyik szóvivője. (MTI)