Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-22 / 167. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 5. POLITIKA 5 Beszélgetés Petheő Attilával, az Apáczai Csere János Szakkollégium elnökével a Magyarországon tanuló diákokról Hazatalálnak az anyaországból? Az Apáczai Csere János Szak­kollégium a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsé­szettudományi Karán alakult meg 1997 őszén a Magyaror­szágon tanuló határon túli magyar diákok érdekképvise­leti szerveként. Elnöke Petheő Attila. KAMONCZA MÁRTA A szakkollégium célul tűzte a ha­táron túli diákok hazatérésének támogatását, az ösztöndíjhelyzet stabilizálását, az őket érintő mi­niszteri rendeletek elővélemé­nyezését, valamint azt, hogy megfigyelőként részt vegyen a Magyar Állandó Értekezlet ülése­in. Milyen a szakkollégium szer­vezeti felépítése? Magyarország valamennyi felsőok­tatási intézményében vannak refe­renseink, akik munkáját a régióve­zetők fogják össze. Ezen felül a szakkollégiumnak van elnöke és al­elnöke, akiket ä közgyűlés választ két évre. Tavaly a szakkollégium főszervezője volt a Debrecenben ren'dezett „XXI. század, Kárpát-me­Szeretnénk adatbá­zist létrehozni, amely tartalmazná határon túli magyar ** diákok adatait. >> dence, magyar felsőoktatás" című konferenciának. Ezen sikerült a szervezetet országossá bővíteni. Terveink között szerepel a minél hatékonyabb munkát elősegítendő önálló infrastruktúrával rendelke­Az anyaországban képzett értelmiséginek elsődleges hivatása szülőföld­jén erősíteni a magyarság sorait (A szerző felvétele) ző régióirodák létrehozása a régió­központokban, azaz Budapesten, Debrecenben, Győrben, Pécsett és Szegeden. Folyamatban van a kap­csolatfelvétel a határon túli ma­gyar politikai pártokkal, diákszer­vezetekkel, ösztöndíjtanácsokkal, a Márton Áron Kollégiummal, va­lamint a Határon Túli Magyarok Főosztályával. Hogyan kívánják támogatni az anyaországban tanuló diákok ha­zatérését? Közismert, hogy a környező álla­mokban nem biztosított a magyar nyelvű felsőfokú képzés. Az utóbbi években ennek „köszönhetően" egyre több határon túli választja a Magyarországon való továbbtanu­lás lehetőségét. Véleményünk sze­rint az anyaországban képzett ér­telmiséginek elsődleges hivatása szülőföldjén erősíteni a magyarság sorait. Hazatérésüket mi nem az ösztöndíjasok létszámának csök­kentésével látjuk biztosítottnak. Az Apáczai Csere János Szakkollégiu­munk az összmagyarság érdekeit szem előtt tartva egy olyan kon­cepció kidolgozását látja szüksé­gesnek, mely vonzóvá teszi a kül­földön tanuló diákok számára a hazatérés gondolatát. Ezt elősegí­tendő szeretnénk egy hallgatói adatbázist létrehozni, amely tar­talmazza majd az összes Magya­rországon tanuló határon túli ma­gyar diák nevét, állandó lakhelyét, intézményének nevét, tanulmá­nyai várható időtartamát, vala­mint azt, hogy részesül-e ösztön­díjtámogatásban. Ezzel az adat­bankkal segíteni szeretnénk az ok­tatási minisztérium munkáját. To­vábbá egy alapítványi adatbank létrehozását is tévézzük. Ez tartal­mazná az alapítvány nevét, elérhe­tőségét, alaptőkéjének összegét, valamint az aktuális pályázati le­hetőségeket. Idővel szeretnénk ki­építeni a kapcsolatokat külföldi magyar többségű települések pol­gármestereivel. A szakkolégium egyik szervező­je volt a debreceni konferenciá­nak. A jövőben is terveznek ha­sonló fórumokat? Egyebek mellett a rendszeres diák­találkozók, gólyatábor, valamint egyéb, a határon túli diákokat meg­\\ Határtalanul cím­mel az Apáczai Csere János Szakkollé­gium önálló sajtó­orgánumot indít. >N célzó fórumok szervezése is szere­pel a programunkban. Az idén már hagyományteremtő szándékkal szervezzük az említett debreceni konferenciát. Ugyancsak idén sze­retnénk kiadni Határtalanul cím­mel az Apáczai Csere János Szak­kollégium önálló sajtóorgánumát, amely évente négy alkalommal ­szeptemberben, decemberben, feb­ruárban és júniusban - jelenne meg. Terveink szerint az első szám idén szeptemberben napvilágot lát. Szeretnénk, ha ennek az újságnak a szerkesztésébe szlovákiai magyar fiatalok is bekapcsolódnának. Akik megkérdezik a határon túli hallgatókat, hazatérnek-e, azt a választ várják, hogy igen, természetesen hazatérünk Jönni vagy maradni, ez itt a kérdés? BARANYAI SZILVIA A Szlovák Rádió magyar nyelvű adásának Randevú című műsorá­ban nemrégiben (július 5-én) el­hangzott egy riport olyan szlováki­ai magyar egyetemistákkal, akik Magyarországon ösztöndíjasok. A beszélgetések középpontjában az állt, hogy vajon az ún. Becsületbeli nyilatkozat aláírását komolyan vették-e vagy sem. Az egyetemis­ták válaszait hallgatva az ösztön­díjas támogatást nyújtó kuratóri­um egyik tagja elkeseredve vette tudomásul, hogy öt hallgató közül csupán egy gondolta komolyan a nyilatkozatban foglaltakat. Nem arra szeretnék vállalkozni, hogy értékeljem az elhangzotta­kat, netán bíráljam vagy megítél­jem a riportban - egyébként oly­kor vitatható - kijelentéseket. In­kább továbbfűznék egy, a felvetett gondolathoz szorosan kapcsolódó szálat. Amikor arról beszélünk, hogy ha­zatérnek-e, haza kell-e térniük a külföldön - jelen esetben Magya­rországon - tanuló, illetve ott vég­zett diákoknak, nem elég csupán a fent említett ösztöndíjasokról szól­ni, azok becsületbeli viszonyulásá­ról a szóbanforgó kérdéshez. A probléma kiterjed azon szlovákiai magyar tanulókra is, akik eleve va­lamely magyarországi felsőoktatá­si intézményben kezdték el és foly­tatják tanulmányaikat. Sőt, ez az a rész, amely a többséget teszi ki. Nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. Magam is Budapesten lévén egye­temista, „testközelben" éltem át „ama" becsületbeli kérdés felveté­sének változatait, megítélését. A vele kapcsolatos puhatolózásokat. A válaszadás, egyáltalán a megfe­lelő, helyes reagálás nem könnyű. Lényeges szempont az ilyen hely­zetek feldolgozásában, hogy tud­juk, ki tette föl a kérdést: magyar állampolgár-e, vagy szlovákiai, esetleg más országban élő kisebb­ségi magyar. Az sem mindegy, hogy egy pedagógus, egyetemi ta­nár, egy diáktárs, vagy barát, isme­rős, vagy rokon az, aki érdeklődik. Azon Magyarországon élők több­sége, akik megkérdezik a határon túli hallgatókat, hogy hazatérnek­e, vagy maradnak a stúdium feje­zése után, azt a választ várják, hogy igen, természetesen hazaté­rünk. Ez a fajta válasz azonban nem túl gyakori. Ilyenkor általá­ban abbamarad a beszélgetés, ki-ki elvonul a maga gondolatával. A kérdező nem kívánja megismerni azt az egyáltalán nem egynemű okot, amiért azt a választ kapta, amelyet kapott; a megkérdezett pedig (jó esetben) lelkiismeret­furdalást érez amiatt, hogy bizo­nyára képtelen felelősségteljesen gondolkodni szülőföldje népének sorsáról. Arra sajnos kevesen szán­ják el magukat, hogy megpróbál­ják alaposabban megismerni, meg­érteni azt a helyzetet, ahonnan az általuk - nem egy esetben kiokta­tó, számonkérő hangon - megkér­dezett egyén származik, illetve ahová jelenleg tartozik. Nem isme­rik hazájának, politikai-gazdasági helyzetét, a pályakezdők elé táruló utakat, kilátásokat, egzisztenciális lehetőségeket. Respektálni kéne azokat a személyes okokat, célo­kat, elveket is, illetve a családi hát­teret, és annak képességét vagy képtelenségét a támogatásra, ame­lyek szintén befolyásoló tényezők. Á probléma tehát összetett, nem lehet egy igennel, vagy egy nem­mel kifejezni mindent, amit kelle­ne. A szép az lenne, ha a külföldön diplomázott, magasan képzett ta­nárok,orvosok, mérnökök stb., el­sősorban szülőföldjükön kamatoz­tatnák tudásukat. Ehhez a „szép­hez" azonban először is megfelelő alapot kell biztosítania az ország­nak, illetve tudomásul venni, hogy csak a jól képzett emberek képesek megfelelő ütemben építeni a gaz­daságot. És ne feledkezzünk meg azokról sem, akik bár tanulmányaik vé­geztével külföldön maradtak, köz­vetve-közvetlen foglalkoznak né­pük ügyével, sorsával, anélkül, hogy belemerültek volna „új ott­honuk" viszonylagos nagyobb ké­nyelmébe. Ján Slota szerint tavasszal választások lesznek Ismert politikusoknak is küldtek zsilettpengét Nemzeti megütközés Kellemetlen személyek UJ SZO-HIR Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt megütközéssel fogadta, hogy az ál­lamfő aláírta a parlament által elfo­gadott kisebbségi nyelvhasználati törvényt - jelentette ki tegnap Ján Slota Rudolf Schusterrel folytatott másfél órás megbeszélését követő­en. Szerinte a jogszabály minőségét jelzi, hogy az belátható időn belül kedvezőtlen hatással lesz a belpoli­tikai helyzetre. A nyelvtörvényelle­nes népszavazási kezdeményezés­sel és aláírásgyűjtéssel összefüggés­ben megjegyezte, a petíciókat két héten belül átadják az államfőnek. A nemzetiek elnöke kifejtette az elő­rehozott választásokkal kapcsolatos nézetét, úgy véli, arra 2000 tava­szán kerülhet sor. Rudolf Schuster kijelentette, azután foglalkozik majd az ívekkel, ha kézhez kapta azokat. Közölte, őszre jelentést ké­szít a társadalom helyzetéről, ismer­teti a parlamenttel, és már jelezte, bírálni fogja a Dzurinda-kabinet né­hány intézkedését, lépését is. (sárp) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tizennégy szlovákiai közéleti személyiség anonim levél­.ben zsilettpengét és egy listát ka­pott. A 15 nevet tartalmazó sor elején a meggyilkolt egykori gaz­dasági miniszter Ján Ducký neve szerepel, a többiek szintén kelle­metlenek a volt Mečiar-kormány szmáára. A leveleket Zsolnán pos­tázták, a listán szerepel Rudolf Schuster államfő, Mikuláš Dzu­inda kormányfő, Ladislav Pittner belügyminiszter, Vladimír Mitro, a titkosszolgálat igazgatója, Ladis­lav Čimo, aki a Tiso-villából eltűnt Štb-s iratokkal kapcsolatban tett vallomást, Fegyveres Oszkár, az ifj. Michal Kováé-ügy koronatanú­ja, Jaroslav Ivor, a nyomozóhiva­tal vezetője, Igor Cibula, a SZISZ hírszerzésének volt igazgatója, Peter Tóth, a Sme újságírója, Ond­rej Hrico, a Domino volt főszer­kesztője, Andrej Hryc, a Twist rá­dió igazgatója és Peter Schutz po­litikai kommentátor. RÖVIDEN A többség ellenzi Lexa kiengedését Pozsony. Szlovákia lakosságának mindössze egynegyede ért egyet Ivan Lexa szabadon bocsátásával. A lakosság fele elégedetlen a ke­rületi bíróság határozatával. A POLIS Slovakia ügynökség felméré­se szerint a határozatot a kormánypártok választóinak 58 százalé­ka ellenzi, 17 százaléka egyetért vele. Az ellenzék szimpatizánsai­nak 40 százaléka elégedett a döntéssel, 23 százaléka nem. (TA SR) Daniel Lipšic bepereli Rudolf Žiakot Pozsony. Daniel Lipšic, az igazságügyi minisztérium hivatalveze­tője kezdeményezni fogja a Rudolf Žiak elleni bűnvádi eljárás megindítását. A DSZM alelnökét zsarolással vádolja. Lipšic ezzel a lépéssel Žiak keddi kijelentéseire reagál, melyek szerint ha a nyo­mozószervek nem állítják le az Ivan Lexa elleni vizsgálatot, és to­vábbra is szándékosan megsértik az alkotmányt és a jogszabá­lyokat, annak a jövőben komoly büntetőjogi következményei le­hetnek. (TA SR) Ne hagyják magukat félrevezetni! Pozsony. A Roma Értelmiség az Együttélésért (RIS) pozsonyi klubja nem ért egyet a párt pozsonyi csoportja ún. „vezetőinek"­Alexander Patkolónak, Ivan Tokárnak, Tibor Lorannak - politizálá­sával, mert saját érdekeiket a roma közösség érdekei fölé emelik ­áll a klub nyilatkozatában. Ugyanakkor Csáky Pál emberi és ki­sebbségijogokért felelős miniszterelnök-helyettest és Vincent Danihel romaügyi kormánybiztost teljes támogatásáról biztosítják, s felhívják a roma politikai pártokat és társulásokat: ne hagyják magukat félrevezetni és kihasználni, (kó) A német INA nagybefektetése Kiszucaújhely. A német INA társaság golyóscsapágy-gyártó üze­mének alapkövét szerdán Mikuláš Dzurinda kormányfő tette le Kiszucaújhelyen. A vállalat 180 millió márkát fektet be, ezer em­bert foglalkoztatna, s a kormány lehetővé tette számára a gépek és berendezések vámmentes behozatalát, továbbá tíz évre felmentet­te az adózás alól. (SITA) Más megvilágításba került a Nafta Gbely ügye Blokkolt részvények SITA-HlR Pozsony. A legfelsőbb bíróság elő­zetes határozata értelmében a Druhá obchodná Rt. nem keresked­het a Nafta Gbely részvényeivel. A testület ezzel semmissé nyilvánítot­ta a Pozsonyi kerületi bíróság hatá­rozatát, mely az Rt. értékpapírjairól másként rendelkezett. A cég részvé­nyeivel való kereskedés megakadá­lyozásáról szóló javaslatot Ernest Valko, a Nemzed Vagyonalap (FNM) jogi képviselője terjesztette elő még március elején. ,A z ügy ez­zel más megvilágításba került. Be­igazolódott, hogy a vagyonalap lé­pései már a kezdetektől szakszerű­ek és átgondoltak voltak" - jelentet­te ki a FNM szóvivője. Az MKP tájékoztatja a főbiztost nyelvtörvény-ügyben Szerződéskiértékelés ÚJ SZÓ-IN FORMÁCIÓ Pozsony. Az MKP elégedetlen a kormánykoalíció működésével és úgy véli, megérett az idő a koalíciós szerződés felülbírálására - tartal­mazza a párt elnökségének tegnapi ülését követően közzétett nyilatko­zat. A kérdéskört a következő hetek tanácskozásainak is napirendjén szerepel majd, a párt augusztus 5-ét jelölte meg a szerződés kiértékelé­sének végső időpontjaként. Felszó­lította a pártot képviselő kormány­tagokat, tegyék mérlegre a kor­mányprogramban foglaltakat, illet­ve a valós helyzetet. A tömörülés a szeptemberi országos tanács össze­hívásának idejére véglegesíti állás­pontját, és dönt a hogyan tovább kérdéséről. A párt küldöttsége ma látogatást tesz az EBESZ főbiztos Max van der Stoelnál, hogy tájékoz­tassa őt a kisebbségi nyelvhasznála­ti törvény kapcsán elfoglalt MKP-s álláspontról, (sárp) Egyre csökken az SZDK népszerűsége Ismét Mečiar nyerne ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Focus közvélemény­kutató intézet felmérése szerint ha most lennének parlamenti vá­lasztások, azt a Vladimír Mečiar vezette DSZM nyerné. A felmérés alapján szembeszökő az SZDK és a baloldal népszerűségének csök­kenése, illetve a Szlovák Nemzeti Párt előretörése. Az 1043 meg­kérdezett 10,7 százaléka vála­szolta azt, hogy nem menne el szavazni, 6,1 százalékuk nem par­lamenti pártra szavazna, 13 szá­zalékuk pedig nem tudja, kire voksolna, illetve megtagadta a vá­laszadást. 28,7 Forrás: Focus Grafikon © VOX NOVA DSZM SZDK DBP SZNP MKP PEP más párt

Next

/
Thumbnails
Contents