Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-17 / 163. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 17. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK Előzetes ígéretek ellenére továbbra is szünetel a februárban leállított Zetor Brno traktorgyár termelése Pénzért kalapoznak HÍRÖSSZEFOGLALÓ Prága. A brünni Zetor Brno trak­torgyárban az előzetes ígéretek el­lenére máig nem indult be a febru­árban leállított termelés. A cégvezetés korábban 1999-re né­mi nyereséggel és 11 ezer traktor le­gyártásával számolt, ám ez irreális­sá vált, és a módosított terv már csu­pán 7000 traktorral és működési veszteséggel számol. Az alkalma­zottak május óta nem kapják a fize­tésüket. A legfrissebb elképzelések szerint leghamarább július végén vehetik fel a munkát. A traktorgyár vezetői jelenleg a bankokkal tár­gyalnak, hogy legalább a már vevő­re váró 1006 darab traktor legyártá­sa megvalósulhasson. A Konso­lidační Banka, a gyár második leg­A cégvezetés korábban 1999-re 11 ezer traktor legyártásával számolt. nagyobb részvényese viszont nem hajlandó finanszírozni a termelés újbóli beindulását. Alexander Tóth, a Brno Broker Group szakér­tője szerint a Zetor még ezt a válsá­got is túlélheti, de csak abban az (Archívumi felvétel) esetben, ha lefaragja üzemelési költségeit és javul a vállalat belső szervezeti felépítése. A franciák nemzetközi tanács vagy hatóság felállítását javasolják, amely ellenőrizné az élelmiszerek minőségét Garantáltan tiszta élelmiszerek A belga dioxinos csirke és a rosszullétet okozó Coca-Co­la nyomán egész Európában napirendre tűzték az élelmi­szerek biztonságának kérdé­sét. Jacques Chirac francia elnök az élelmiszerek biz­tonságára felügyelő nemzet­közi hatóság felállítására tett javaslatot a G-8 kölni ülésén. ÖSSZEFOGLALÓ „Előbb kerge marhák, azután kerge csirkék, és még a Coca-Cola is meg­kergült" - szította az általános hisz­tériát a párizsi Libération napilap. Tény: a dioxinos táppal nevelt belga csirkék és egyéb haszonállatok ügye végigsöpört Európán, s mindenütt üres pultok, tiltó rendelkezések, nyugtalan fogyasztók jelezték útját. „Az élelmiszerek biztonsága ugyan­olyan alapvető kérdés, mint a kato­nai biztonság" - tarják a politikusok. Néhány nappal a kölni csúcsérte­kezlet előtt a francia köztársasági el­nök válságtanácskozásra rendelte a kormány több tagját, hogy nemzet­közi fórumokon is érvényre jutta­tandó stratégiát dolgozzanak ki. En­nek nyomán a francia egészségügyi miniszter rendelettel betiltotta Franciaországban az állati fehérjét is tartalmazó tápok használatát. A hazai közvéleményt ugyanis sokkol­ta az a televíziós riport, amelyből ki­derült: e „táplisztnek" nevezett ter­mékekhez egyes gyártók állati tete­meket és szerves hulladékot is fel­használnak. A miniszteri rendelet szerint az ipari tápok alapanyaga a jövőben csakis növényi eredetű le­het, a felhasznált tápok gabonafé­lékből és takarmánynövényekből készülhetnek. Csakhogy az átállás nem olcsó. Az állati takarmányozás céljára be kel lene vonni a növénytermesztésbe a korábban a túltermelés miatt parla­gon hagyott területeket, át kellene alakítani a tápkészítés ipari techno­lógiáját, s ennek költsége nyilván az állattenyésztőknél és a fogyasztók­nál jelentkezne. Ráadásul egyetlen ország - az uniós gazdasági össze­fonódás miatt - hiába vágna bele. „Tenyészthetünk kizárólag bio­csirkét, de az drágább lesz, mint a mai csirkegyárak terméke" - figyel­meztetett a francia állattápgyártók szövetségének szakértője. A kizáró­lag füves baromfiudvaron magok­kal táplált biocsirke boltokban ma 35 frank, míg a mesterséges fény mellett, szűken adagolt tápokkal nagy tömegben előállítotté mind­Franciaországban betil­tották az állati fehérjét tartalmazó tápokat. össze 15 frank. Ha állati fehérjék helyett növényi fehérjék kerülnek a tápba, jóval több repcét, naprafor­gót, szóját kell termeszteni, mint je­lenleg. Importálhatók is e növényi alapanyagok, ám az amerikai szója és a kukorica nagy része génmani­pulált, s ebből az európaiak szintén nem kérnek. A G-8 kölni csúcsértekezlete előtt Chirac azzal a javaslattal fogadta Clinton amerikai elnököt: állítsa­nak fel egy nemzetközi tudomá­nyos tanácsot, sőt ha lehet hatósá­got, amely ellenőrzi a kereskede­lemben forgalmazott élelmiszerek és alapanyagok minőségét, ártal­mas vagy ártalmatlan voltát. A ja­vaslat egyelőre embrionális, a köl­ni csúcson éppen csak érintették, s egyáltalán nem világos, milyen módon gyakorolná az ellenőrzését e hatóság. A francia gazdaszövetség az utóbbi években azt tűzte ki célul, hogy minden egyes élelmiszer-áruház­ban vagy boltban eladott termék eredete nyomon követhető legyen a gazdáig vagy gazdaságig, ahonnan az alapanyaga kikerült. Ma már összesen mintegy 360 úgynevezett vörös címkés termék van forga­lomban Franciaországban. A cím­két a mezőgazdasági minisztéri­um illetékes bizottsága adja ki, miután meggyőződött arról, hogy a termék minden egyes feldolgo­zási fázisban garantáltan tiszta és veszélytelen. (A vörös címkés csirkét legalább 75 százalékban gabonafélével táplálják.) Mindez azonba aligha csökkenti a veszélyeket, amelyek a korszerű mezőgazdasági módszerek alkal­mazásából fakadnak. A gyógy­szeripari termelés 15%-át például az állattenyésztésben használják fel antibiotikumok, hormonké­szítmények és más, az állatok gyorsabb és biztosabb, jövedel­mezőbb felneveléséhez alkalma­zott készítmények formájában. Ám senki sem tudja, mi a hatásuk a fogyasztóra. Szinte bizonyos, hogy az állatokkal feletetett anti­biotikumok nem kívánt káros ha­tásként fokozzák az ilyen készít­mények iránti rezisztenciát az emberekben. Az élelmiszeripari lobbi szerint a forgalmazott termékek többsége biztonságos. Azzal érvel, hogy a legtöbb bajt a szalmonella okozza, márpedig ez a higiéniai szabályok betartásával biztosan megelőzhető lenne. Más szakértők azt hangoz­tatják: a különféle gyomirtók, per­metezőszerek, de a szennyezett le­vegőből származó nehézfémek ­például az ólom is - valódi veszélyt jelentenek, mert hiába szabnak meg határértékeket rájuk az ér­vényben lévő előírások, ha akármi­A tápok alapanyaga a jö­vőben csak növényi ere­detű lehet. lyen kis mennyiségben a szervezet­be kerülnek, ott felhalmozódnak, és évek alatt fejtik ki romboló hatá­sukat. Előfordulhat tehát, hogy va­lamilyen élelmiszer megfelel min­den előírásnak, mégis rákkeltő vagy mérgező anyagot juttat a szervezetbe. Ami pedig a fogyasz­tóvédelmi s más hatóságok által végzett ellenőrzést illeti, ezek job­bára arra szorítkoznak, feltünte­tett-e a termékgyártó minden előírt adatot - összetevők, szavatossági idő, gyártási szám, csomagolási mód - a kötelező címkén. Nem vé­letlen, hogy minden országban ter­jedőben az úgynevezett biotermé­kek - a vegyszerek és hormonok nélkül termelt élelmiszerek - elő­állítása. (A HVG nyomán) ZÖLDSÉGPIACI ARSETA Pozsony Komárom Zseliz Rimaszombat Losonc Kassa július 15-én július 15-én július 15-én július 15-én július 8-án július 15-én sárgarépa 6-8 Sk/csomó 6-8 Sk/csomó 7 Sk/csomó 15 Sk/kg 7-12 Sk/csomó 7 Sk/csomó petrezselyem 8-10 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó 7-15 Sk/csomó 20 Sk/kg 7-10 Sk/csomó 8 Sk/csomó újburgonya 10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 12-16 Sk/kg 6-12 Sk/kg 12 Sk/kg mák 80 Sk/kg 100 Sk/kg X X 80 Sk/I X paprika 25-30 Sk/kg 20-24 Sk/kg 20-25 Sk/kg 30-35 Sk/kg 30-40 Sk/kg 25-32 Sk/kg karalábé 6-8 Sk/db 3-6 Sk/db 5 Sk/db 4 Sk/db 5-7 Sk/db X zeller 6-10 Sk/db 3-4 Sk/db X X 7-8 Sk/db X káposzta 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg karfiol 20-30 Sk/db X 18-20 Sk/fej X 16-23 Sk/db 5-20 Sk/fej kukorica 8 Sk/cső X 10 Sk/cső X X X hagyma 12-14 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg X 14-15 Sk/kg X paradicsom 20-28 Sk/kg 18-20 Sk/kg 15-20 Sk/kg 25-30 Sk/kg 25-32 Sk/kg 20-28 Sk/kg fokhagyma 5-6 Sk/db 4 Sk/db 50 Sk/kg 40 Sk/kg 42 Sk/kg 42 Sk/kg 35-40 Sk/kgj őszibarack 30-40 Sk/kg 30 Sk/kg 20 Sk/kg 35 Sk/kg 30-42 Sk/kg 42 Sk/kg 35-40 Sk/kgj sárgabarack 8-18 Sk/kg X 15 Sk/kg 20 Sk/kg 20-22 Sk/kg 14 Sk/kg újhagyma 6-8 Sk/ csomó 6 Sk/csomó X X 5-6 Sk/köteg X dióbél 180-190 Sk/kg X 110 Sk/kg X 140 Sk/kg X kel 10-15 Sk/db 8-10 Sk/fej 10 Sk/db 15 Sk/fej 9-12 Sk/db 10 Sk/db alma 30-34 Sk/kg 25 Sk/kg X 18 Sk/kg 32-37 Sk/kg 25-30 Sk/kg sárgadinnye 30 Sk/kg X X 30 Sk/kg X 30 Sk/kg méz 80-100 Sk/kg 85-90 Sk/kg 80 Sk/kg X X 80 Sk/I X uborka 10-18 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8 Sk/kg 10-20 Sk/kg 80 Sk/I X tojás 2,20 Sk/db 2,00-2,10 Sk/db 1,80 Sk/db 2,00 Sk/db 1,80-2.20 Sk/db 1,80-2.00 Sk/db dinnye 19 Sk/kg 15-18 Sk/kg 18 Sk/kg 20 Sk/kg 17-19 Sk/kg 18 Sk/kg tök 8 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/db X X X NÖVÉNYVÉDELEM Terjed a burgonyavész A nedves idő következtében a paradicsomon jelentősen elter­jedt a burgonyavész. Ajánlatos ezért megelőző permetezést végezni a következő szerekkel: Bravo 500 és 75 WG, Dithane DG és M 75, Novozir MN 80, Champion 50 WP, Kuprikol 50, Kuprofor 50 SC, Kuprotix 20 DKV, Acrobat MZ, Ridomil Gold plus 42,5 WP, és Ridomil plus 48 WP. A felsorolt szerek hatásosak a paradicsom szeptóriás levélfoltossága, vagy más néven „pettyes" levélfol­tossága ellen is. A nyirkos idő­járás egyaránt kedvezett a hagymaperonoszpórának, vala­mint a zeller késői nagy levél­foltosságának. (RNo) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Keleten kevesebb cukorrépa Nagymihály. Szlovákia keleti régióiban évről évre csökken a cukorrépa vetésterülete. Az idén már csupán négy termelő összesen 300 hektáron foglalko­zik cukorrépával (1997-ben még 1108 hektáron, a múlt év­ben pedig 798 hektáron ter­mesztették). Az érdeklődés csökkenése a tőketerebesi cu­korgyár megszűnésével függ össze. Az óriási szállítási költsé­gek miatt - a legközelebbi répa­feldolgozó Rimaszombatban van - a kelet-szlovákiai termelőknek nem igazán éri meg foglalkozni ezzel a növénnyel. (HN) Rekordmennyiségű gomba Kistapolcsány. Tavaly 1800 tonna sampinyont állított elő a kistapolcsányi Mykoprogres Kft. Az idén 50 tonnával szeretnék növelni a gombakitermelést. A társaság ma a legnagyobb gom­batermelő és -feldolgozó üzem Közép-Európában. A sampinyo­nok 60%-át exportálják. (Hn) Amerikaiak az EU agrárpolitikájáról New York. Az Európai Uniónak bele kell egyeznie jelentős me­zőgazdasági reformok végrehaj­tásába, különben kudarcra van ítélve a WTO novemberben kez­dődő tárgyalási fordulója - tart­ja Peter Scher, az USA agrárke­reskedelmi képviselője. A gazda­ságpolitikus szerint a világ me­zőgazdasági exporttámogatásá­nak 85%-át fizetik ki az EU 60 milliárd dolláros közös mező­gazdasági politikájának (CAP) keretében, amelynek idén elha­tározott reformja sem változtat lényegesen ezen a helyzeten. Az amerikai farmerek már régóta nehezményezik a CAP alapján a 15 EU-tagország parasztgaz­daságainak nyújtott ár-, ex­port- és egyéb támogatást. Az ügyben az amerikaiak közvet­lenül érintettek, hiszen termé­keik közel harmadát külföldön értékesítik. Scher szerint a CAP reformja humanitárius problé­ma is, mert az EU saját terme­lőinek nyújtott nagy összegű szubvenciói versenyképtelenné teszik a feltörekvő országok mezőgazdasági árutermelőit a világpiacon. (NG) 1,5 milliárd vészhelyzetre Pozsony. A pénzügyminisztéri­um a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban egy alap létreho­zását tervezi, amelyből szükség esetén fedeznék a természeti ka­tasztrófák elhárításával össze­függő kiadásokat - erősítette jneg lapunk kérdésére Mészáros Győző, földművelésügyi állam­titkár. Tervek szerint katasztró­fa-elhárításra 2000-ben 1,5 milli­árd koronát különítenek el. (ú) Csökkenő hitelforrások Pozsony. Tavaly és az idei év el­ső felében 12,5 milliárd koroná­ról 10 milliárd koronára csök­kent az agrárszférának folyósí­tott hitelek nagysága 1997-hez viszonyítva. A Pol'nobanka 0,15 milliárd koronával, az Általános Hitelbank pedig 2,2 milliárd ko­ronával csökkentette az ágazat­nak folyósított hiteleket. Ezt a történelmileg legalacsonyabb csökkentést az ágazat az újrater­melésre szánt pénzekből volt kénytelen fedezni. Ezzel csak­nem 2,5 milliárd koronával csök­kentek az agrárszféra pénzügyi forrásai. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. július 19-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,892 Magyar forint (100) 18,002 Angol font 68,998 Német márka 22,953 Cseh korona 1,223 Olasz líra (1000) 23,185 Francia frank 6,844 Osztrák schilling 3,262 Japán jen (100) 36,408 Spanyol peseta (100) 26,981 Kanadai dollár 29,696 Svájci frank 27,949 Lengyel zloty 11,311 USA-dollár 44,012 A minisztérium megosztotta a GSM 1800 licencét Épülhet az új hálózat SITA-I N FORMÁCIÓ Pozsony. A távközlési és köz­lekedési minisztérium a GSM 900 MHz-es sávon már műkö­dő EuroTel és Globtel mobilte­lefonhálózat-működtető kö­zött osztotta meg a GSM 1800 MHz-es sáv licencét. A két ope­rátor képviselői már alá is írták az erről szóló szerződéski­egészítést, és hozzáláthatnak az országos hálózat kiépítésé­hez. Mindkét társaság 10-10 millió dollárnak megfelelő ösz­szeget fizet az engedélyért, mégpedig két részletben. Az első 5 millió dollárnak megfe­lelő összeget szeptember 14­ig, a fennmaradó összeget pe­dig legkésőbb december 15-ig kell törleszteni. Korábban két sikertelen versenypályázatot írtak ki a GSM 1800-as frek­vencia értékesítésre, ám jelent­kezők hiányában kudarcba ful­ladt a próbálkozás, végül Gabriel Palacka miniszter júni­us 14-én úgy döntött, a licen­cet megosztja a hazai mobilpi­acon már aktív EuroTel és Globtel működtetők között.

Next

/
Thumbnails
Contents