Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-17 / 163. szám, szombat

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 17. Csecsenek támadásai Moszkva. A csécsen-dagesztáni közigazgatási határon az éjjel mintegy 15 csecsen fegyveres két ízben is megkísérelte bekeríteni a kizljari körzetben lévő egyik határőrőrsöt, az őrszemek azonban riasztották az őrsöt, és onnan aknavetőkből, automata fegyverekből tüzet zúdítottak a támadókra. A hajnali terepszemlénél talált vérnyomok, illetve emberi testek vonszolásából származó nyomok alapján két csecsen fegyveres elestét állapították meg. Ugyanezen az éjjelen a haszavjurti körzet egyik határőrőrsénél megsebesült egy dagesztáni katona, miután a csecsen oldalról tűz alá vették az őrsöt. (MTI) Kelet-timori készülődés Dili. Tegnap reggel az ENSZ kéksisakosai jelenlétében mintegy 200 irodában megkezdődött az augusztusi népszavazáson részvételre jogosultak összeírása. Az irodák 20 napon át várják a 17. életévüket betöltött kelet-timoriakat. Az egykori portugál gyarmat lakói népszavazáson dönthetik el, hogy Kelet-Timor függetlenné váljon-e, vagy Indonézia része maradjon. (MTI) Lionel Jospin értékelése Varsó. A francia kormányfő szerint Lengyelország nélkül nincs értelme az EU kibővítésének. Lionel Jospin csütörtökön kezdett kétnapos hivatalos látogatást a lengyel fővárosban. „Nyilvánvaló, hogy Lengyelország az elsők között csatlakozik majd az Európai Unióhoz, sőt az is lehet, hogy legelsőként" - jelentette ki Jerzy Buzek lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélésein. (MTI) Konkrét időpontot Lionel Jospin sem említett (Archívum) Megduplázott elnöki fizetés Washington. Dulájára akarják emelni az amerikai elnök fizetését a washingtoni képviselőház tagjai: az erről szóló határozatot csütörtök este szavazták meg, s az új összeg évi 400 ezer. Az elnöki fizetés 1969 óta nem nőtt, azaz az emelés valóban időszerű. Ennek ellenére a kérdésről nagy vita folyt: egyesek szerint a 400 ezer dolláros összeg túl magas, mások viszont arra emlékeztettek, hogy az Egyesült Államok első elnöke, George Washington évi 25 ezer dollárt kapott, ami mai pénzben évi 4,6 millió dollár lenne. A képviselők egyben saját maguk számára is fizetésnövelést szavaztak meg: igaz, ez csak 3,4 százalékos lesz, ami évi 4600 dollárt jelent. A képviselők fizetését legutóbb 1993-ban emelték. A törvényjavaslatot még a szenátusnak és magának Clinton elnöknek is jóvá kell hagynia. (MTI) Magyar képviselő az ukrán határilleték ellen Sikeres interpelláció MTI-TUDÓSÍTÁS Ungvár. Az ukrán parlament tegnap megszavazta Kovács Miklós kárpátaljai magyar képviselőnek az ukrán kormányfőhöz intézett indítványát az Ukrajnába tartó külföldi gépkocsikra e hónap elején kivetett tizenegy dolláros határilleték eltörlése ügyében. Kovács telefonon elmondta: az interpellációban emlékeztette Valerij Pusztovojtenko miniszterelnököt, hogy a június 15-i kormányrendelet alapján az országhatáron szedett illeték politikai feszültséget idézhet elő Ukrajna és szomszédai között, s ha például Magyarország hasonló válaszlépéshez folyamodik, akkor teljesen megszakadhatnak a kárpátaljai magyarság határ menti rokoni kapcsolatai az anyaországgal. A képviselő arra is felhívta a kormányfő figyelmét, hogy az ilyen intézkedésekkel Ukrajna kizárhatja magát az európai integrációból, sőt előidézheti a vasfüggöny ismételt leereszkedését. Ezenkívül Ukrajnában az adó- és illetékbehajtásról csak törvény rendelkezhet, ráadásul az idei kötségvetési törvényben nyoma sincs a kifogásolt illetékből befolyó összegről szóló tételnek. Ehud Barak nagy ígéreteket tett Bili Clintonnak Washington elvárásai gyalásokat kezd Szíriával és Libanonnal, és fokozatosan végrehajtja a palesztinokkal a Jordán folyó nyugati partvidékéről kötött megállapodást. A miniszterelnök ugyanakkor leszögezte, hogy Izrael nem tér vissza 1967es határai mögé. A Clintonnal folytatott megbeszélés után az izraeli kormányfő Al Gore alelnökkel találkozott, majd a Clinton-házaspár Ehud Barakkal és feleségével a közel-keleti békefolyamat jelképének tekintett Camp David-i elnöki rezidenciára utazott. Barak tegnap Madeleine Albright külügyminiszterrel találkozott, a hétvégét New Yorkban tölti, majd a jövő hét elején ismét tárgyal Bili Clintonnal. MTI-HÍR Ibrahim Rugovát lelkes tömeg fogadta csütörtökön Pristinában, amikor több mint kéthónapos távollét után hazatért. Ám alig nyolc órányi ott-tartózkodás után el is hagyta a várost, visszatért Rómába. Állítólag csak néhány napra. (TA SR/EPA) Szerbia nem úgy jár el, mint olyan ország, amely éppen elveszített egy háborút Nyugtalanító incidensek Washington. Ehud Barak izraeli kormányfő közölte Bili Clinton amerikai elnökkel, hogy „fájdalmas kompromisszumokat" is kész kötni Szíriával a Golán-magaslatok hovatartozásának kérdésében. Az izraeli miniszterelnök helyi idő szerint csütörtökön délután két és fél órás eszmecserén találkozott Clintonnal. Az amerikai elnök világosan jelezte: Washington azt szeretné, ha újból beindulna, s kiteljesedne az Izrael és arab szomszédai közötti párbeszéd, és nem lenne szükség folyamatos amerikai közvetítésre annak érdekében, hogy megoldják egymással gondjaikat. Barak ígéretet is tett rá, hogy tárŐrizetbe vették a csecsen állambiztonsági minisztert Szép kis „félreértés" Belgrád/Pristina/Kragujevac. A koszovói nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) tegnapi közlése szerint előző nap húsz polgári személy sebesült meg egy robbanás következtében a KFOR amerikai szektorában, ahol más incidensek is történtek. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A robbanás a tartomány székhelyétől, Pristinától mintegy 40 kilométerre délkeletre fekvő Vitinában történt. Szemtanúk állítása szerint két fiatal férfi egy személyautóból előzőleg egy dobozt hajított ki, így nem zárható ki, hogy pokolgépes merénylet okozta a detonációt. A békefenntartók a körzetben két, fegyvereket rejtő ládát is találtak, miután egy lövöldözést követően átfésülték a környéket. Az incidensek egyebeestek Henry Shelton tábornoknak, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének a KFOR amerikai szektorában tett látogatásával. Shelton aggodalmát fejezte ki az erőszakos cselekmények és az amerikai békefenntartókkal szembeni támadások miatt. Az incidensek ellenére a koszovói nemzetközi polgári jelenlét kiépüMTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. A vajdasági magyarok háromszintű autonómiája mellett foglalt állást Kasza József szabadkai polgármester, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Glas Javnosti című belgrádi lapban tegnap közölt interjújában. A koncepciót ismertetve Kasza József emlékeztetett arra, hogy az elképzelés a Vajdaság autonómiájának erősítésén túl területi és perszonális (személyi alapú) autonómiát kínálna a magyar nemzetiségűek számára. A perszonális autonómia a Jugoszláviában élő egész magyarságra kiterjedne, míg a területi autonómiát azon körzetekben vezetnék be, amelyek lakossága körében a magyarok vanlésének részeként Bemard Kouchner ENSZ-különmegbízott vezetésével Pristinában tegnap megkezdődött az „ideiglenes tanács" alakuló ülése; a testület tanácsadó szervként működik majd a világszervezetmissziója mellett. A tanács várhatóan a legnagyobb olyan polgári testület lesz Koszovóban, amelyben a szerbiai tartományban élő minden nemzetiség képviseltetheti magát. A tanácstagok létszámát az ENSZ képviselői határozzák meg, s az egyes nemzetiségek különböző számú delegáltat küldhetnek. Az ENSZ törekvéseivel összecseng az a nyilatkozat, amelyet Hashim Thaqi, az UCK vezetője az AFP francia hírügynökségnek adott, kijelentette: az UCK többetnikumú, nyílt és toleráns társadalmat akar felépíteni Koszovóban, olyan denak többségben - mondta. Kasza József szerint a koncepcióval kidolgozták a Vajdaság irányításának teljes rendszerét, a (tartományi) parlamenttől kezdve egészen a Végrehajtó Tanácsig (a tartományi kormányig). A tervezet előirányozza a Nemzeti Tanács létrehozását is, amelynek jogköreit, feladatait „bele kell foglalni a Vajdaságot érintő állami, jogszabályi keretekbe". Kasza József úgy látja, az elképzelésektől főként azok tartanak (Szerbiában), akik nem tanulmányozzák mélyrehatóan azok lényegét. ,Azokon a területeken, ahol úgynevezett magyar autonómia létesülne, nem kívánjuk sem a többségi helyzettel való visszaélést, sem a Jugoszláviából való kiválást; normokratikus intézményeket teremteni, amelyek albánokat, szerbeket és montenegróiakat egyaránt magukban foglalnak Ami pedig Szerbiát illeti, a parlament úgy döntött: a törvényesen előírt időpontban, jövőre lesznek helyhatósági választások. A törvényhozás rendkívüli ülésén ellenzéki képviselők mandátumát vonta meg, jóváhagyta a hadiállapot idején hozott elnöki rendeleket és az újjáépítést célzó új adók bevezetését. Gyakorlatilag ezzel egyidőben Kargujevacban több mint tízezer ember tüntetett Milosevics elnök lemondását követelve. A tüntetés „Most vagy soha! Szerbia, ébredj!" jelszó alatt zajlott. A korábbi Milosevis-ellenes tünetésektől eltérően a csütörtökit nem tiltotta be a rendőrség. mális együttélést szeretnénk a többségi nemzettel. Ugyanakkor mindazon jogokat kérjük, amelyeket ők is élveznek, azaz a lakosság (etnikai) összetételének megfelelő képviseletet az államiaktól a helyi szervekig bezárólag" - húzta alá. A VMSZ elnöke szerint a háromszintű autonómiakoncepcióról Budapesten folytatott tárgyalásokon nem érintették a kettős állampolgárság kérdését. Magyarország majdani EU-csatlakozása után azonban a schengeni határok Jugoszlávia határáig terjednek majd, gyakorlatilag elvágva a vajdasági magyarokat az anyaországtól. A kettős állampolgárság megoldás lehet, de nem az egyetlen kiút e helyzetből - tette hozzá Kasza József. MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. A moszkvai Vnukovo repülőtéren tegnap őrizetbe vették Turpal Atgerijev csecsen állambiztonsági minisztert. Atgerijev ellen körözési parancs van érvényben, mivel egyik vezetője volt annak a véres támadásnak, amelyet Szalman Radujev hírhedt gerillavezér emberei hajtottak végre 1996 januárjában a dagesztáni Kizljar városában, több mint háromezer embert ejtve túszul. Az ügy pikantériája, hogy Atgerijev a MTI-HÍR Kargil. Indiai katonai források szerint Eszak-Kasmírban már majdnem teljesen véget értek a harcok, több száz behatoló tért vissza Pakisztánba, és lassan a hátramaradt fegyveresek is kivonulnak a térségből. Az indiai légierő gépei felderítő repüléseket végeznek a Himalája fölött, nyomon követve a visszavonulást. Több ezer indiai katona közben tegnap hajnalhasadtával elindult, hogy ellenőrzése alá vonja azokat a kasmíri magaslatokat, amelyeket korábban elfoglaltak a Moszkvával együttműködő Maszhadov elnök hű szövetségese és távoli rokona, s ő a fegyveres erőket felügyelő miniszterelnök-helyettes is. A Kizljar elleni támadás idején egy gránátvető üteg parancsnoka volt. Radujev és Atgerijev útjai azóta elváltak, s viszonyuk több mint hűvös. Pár óra elteltével Atgerijevet szabadon engedték. Mogamed Hambijev csecsen védelmi miniszter szerint Moszkva az esetet félreértésnek nevezte. A várakozások szerint Atgerijev ma visszatér Groznijba. gerillák. Tűzszerészek vizsgálják át a terepet, feltehető ugyanis, hogy a visszavonuló fegyveresek gyalogsági aknákat hagytak szanaszét a magaslatokon. A magas rangú indiai és pakisztáni katonai tisztségviselők által aláírt csapatszétválasztási egyezmény értelmében az indiai csapatok megközelíthetik az 1972-ben megvont ellenőrzési vonalat, míg a fegyveres behatolóknak egy kilométeren túlra vissza kell vonulniuk Pakisztán területére. Ezután a két fél tárgyalásokat kezd a további ellenségeskedés elkerülése végett. Kína tajvani szigetek elfoglalására készül? Tajpej még kételkedik MTI-HÍR Hongkong. Egy független hongkongi gazdasági napilap lehetségesnek tartja, hogy Kína elfoglal egyet vagy kettőt a Tajvan környékén lévő kisebb szigetek közül, ha Tajpej a függetlenedési törekvések jeleit mutatja. A kínai nyelvű lap tegnap egy meg nem nevezett pekingi forrást idézve azt írta, hogy Csien Csi-csen kínai miniszterelnök-helyettes valószínűleg hivatalos figyelmeztetést tesz majd közzé, mielőtt a hadsereg valamilyen „rövid katonai akciót" indítana. Ugyanakkor a tajvani védelmi minisztérium szóvivője tegnap a Reuters hírügynökségnek, kétségeit hangoztatta egy másik hongkongi lap értesülésével szemben, amely szerint a szoros kínai oldalán, Fucsien tartomány partvidékén szokatlan csapatmozgások voltak megfigyelhetők. Tajpeji katonai források szerint a szárazföld felől fenyegető katonai mozgásokat a tajvani hírszerzés gyorsan felderítené, márpedig ilyen értesüléseik eddig nincsenek. Hét lázadó város Szerbiában Belgrád. Csütörtökön este a pancsovai önkormányzat is hivatalos határozatban szólította fel lemondásra Szlobodan Milosevics jugoszláv köztársasági elnököt. A Belgrádtól alig 15 kilométerre fekvő, 90 000 lakosú iparváros, Pancsova (Pancevo) vezetése a hetedik szerb helyi önkormányzat, amely lemondásra szólítja fel az elnököt. A hat város, amely az elmúlt napokban állást foglalt Milosevics ellen: Uzice, Újvidék, Pirot, Nís, Zombor (Sombor) és Óbecse (Becej). (MTI) A muzulmán behatolók visszavonulnak Pakisztánba Esély az egyezségre Kasza József nyilatkozata a vajdasági autonómia koncepciójáról egy belgrádi lapnak Aki nem ismeri, az tart tőle