Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)
1999-07-15 / 161. szám, csütörtök
2332 Gazdaság és fOgyasztók - hIrdeTés ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 15. Ratko Mladics kérelme Zágráb. A macedón sajtó szerint Ratko Mladics tábornok, a boszniai szerbek hadseregének egykori főparancsnoka azt kérte a szkopjei hatóságoktól, hogy Macedóniában telepedhessen le. A szkopjei napilapok úgy értesültek, hogy Mladics a kérelmét azzal indokolta: felesége macedón nemzetiségű, ő pedig a volt Jugoszláv Néphadsereg tisztjeként sokáig Macedóniában szolgált. (MTI) Jacques Klein új poszton New York. Augusztustól az amerikai Jacques Klein nyugalmazott tábornok lesz az ENSZ boszniai irodájának vezetője. Klein 1997 júliusáig az ENSZ irányítása alatt működő kelet-szlavónaiai átmeneti közigazgatást vezette, azóta pedig a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottjának, Carlos Westendorpnak a helyetteseként dolgozik. A boszniai ENSZ-képviselet élén Elisabeth Rehn asszonyt, volt finn védelmi minisztert váltja fel. (MTI) Varsó vendége az örmény elnök Varsó. Kétnapos hivatalos látogatásra tegnap a lengyel fővárosba érkezett Robert Kocsarján örmény államfő. A kétoldalú plenáris tárgyalásokon Kocsarján és vendéglátója, Aleksander Kwasniewski lengyel államfő elnökletével a két ország, külügy-, belügyés pénzügyminiszterei is részt vettek. A megbeszélések fő témái között nemzetközi kérdések szerepelnek. (MTI) Robert Kocsarján örmény államfő (Archívum) ENSZ-szakértők Bagdadban Bagdad. Megérkezett tegnap Irakba a nemzetközi fegyverzetleszerelési szakértőkből álló csoport. Feladata megsemmisíteni azokat a halálos vegyi anyagokat és mustárgáz mintákat, amelyeket az ENSZ fegyverellenőrzési csoportjának tagjai hagytak hátra egy laboratóriumban tavaly decemberben akkor, amikor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megindította négynapos légitámadását Irak ellen. (MTI) Japán aggodalom Tokió. A japán miniszterelnök tegnap figyelmeztette az észak-koreai vezetést: ne hajtson végre újabb kísérletet nagyhatótávolságú rakétájával, mert ezzel nemcsak a térség biztonságát sértené, de saját érdekeit is károsítaná. Obucsi Keidzo beszédében hangsúlyozta: nem fenyeget észak-koreai rakétatámadás, ám egy rakétakísérlet is komolyan veszélyeztetné Japán biztonságát. (MTI) Súlyos károk, tizenhét halott Romániában, Magyarországon kicsit csökkent a közvetlen veszély Ár van, de nincs ivóvíz HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Eger/Budapest/Bukarest. Apadt néhány centimétert a magyarországi árvíz keddről szerdára virradó éjjel Heves megye két legveszélyeztetettebb településén, Atányban és Hevesvezekényben, így nem kellett kitelepíteni a lakosságot. A két települést a hét vége óta tartó intenzív esőzés következtében megáradt Hanyi-ér öntötte el, s vágta el külvilágtól. Mindkét faluban térdig, combközépig érő vízben gázolnak az emberek, az ivóvíz ihatatlan, így zacskós vízzel látják el a lakosságot. Mindkét faluban megkezdték a járvány megelőzése érdekében a védőoltások beadását. A két faluban eddig három ház dőlt össze, további tizennégyet életveszélyessé nyilvánítottak. A veszélyeztetett területeken 5.816 épület és több mint 18 ezer lakos van veszélyben, s eddig 578 épületből 2.238 főt telepítettek ki közölte az elmúlt 24 óra eseményeit összegző közleményében az illetékes magyar minisztérium. A lakosság szükség szerinti kitelepítését az önkormányzatok és a megyei védelmi bizottságok szervezik. A belvízzel elöntött területek nagysága Magyarországon már meghaladja a 32 ezer hektárt, s a vízkár 10 megyében összesen 148 települést érint. Jelenleg 10 belvízi tározóban összesen 28,3 millió köbméter vizet tárolnak, s 44 belvízvédelmi szakaszon van készültség. Mivel az elmúlt 24 órában az ország területén nem hullott jelentős mennyiségű csapadék, a folyókon és a patakokon lassú apadás indult meg. A meteorológiai előrejelzések szerint lényeges változás csak július 15-től várható, addig változatlanul ciklonok alakítják Magyarország időjárását. Az utóbbi két hét esőzései nyomán fellépett árvizek tizenhét ember halálát okozták Romániában. Súlyos anyagi károk keletkeztek csaknem nyolcvan településen - közölte tegnap a román közpond árvízvédelmi bizottság. Gyorsmérlege szerint az árvizek elöntöttek csaknem 1500 házat, közülük 68 összedőlt. Megrongálódott 1600 gazdasági épület, a víz elpusztította a termést 5700 hektárnyi területen. Árvízkárokat szenvedett 31 gazdasági vállalat és szociális intézmény, szennyezett lett körülbelül 150 ivóvízforrás. Tönkrement száz kilométernyi országút, illetőleg megyei és községi út. Súlyosan megrongálódtak villamos- és telefonkábelek, gázvezetékek,vasutak és vízműlétesítmények. Az apa gyásza. Gheorghe Colibasí a Riul Mare víztározó építkezésén dolgozott. Másféléves gyermekét megölte az esőzések okozta földcsuszamlás. (ČTK/AP) Barak Jordániában Éjszakai nagyvizit Ammán/Jeruzsálem/Washington. Ehud Barak izraeli miniszterelnök kedd éjszakai, jordániai látogatása alatt megerősítette, hogy be fogja tartani az összes, Izraelt érintő nemzetközi megegyezést. Egyben hangsúlyozta: elszánt arra, hogy véget vessen népe és az arab országok között fennálló konfliktusnak. A jordán miniszterelnök újságíróknak elmondta: igen bizakodó a békefolyamat folytatását illetően. A tegnap hajnalban izraeli tárgyalópartnerével együtt megtartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Barakot igazi katonának tartja, aki állja a szavát. Barak II. Abdalláh jordán királlyal is megbeszélést folytatott. Barak azonban több feltételhez köti a békefolyamat újraindítását. Washingtoni látogatása előtt a The New York Timesnak nyilatkozva többek között a térségben betöltött amerikai szerep csökkentését szorgalmazta, mondván: az Egyesült Államoknak inkább közvetítőnek, mintsem bírónak kellene lennie. Egyben közölte: szeretné rávenni Jasszer Arafatot, hogy ne követelje a Wye-i megállapodások azonnali és teljes végrehajtását, hanem ehelyett fokozatosan, lépésenként haladjanak. (MTI) Ibrahim Rugova várhatóan ma érkezik Koszovóba - Robin Cook Milosevicset bírálja A brit alsóház elfogadta az észak-írországi törvényt Folytatásos nacionalista Protestáns kif os áso k Pristina/Belgrád/Washington/Moszkva/London. Ibrahim Rugova, a koszovói albánok mérsékelt politikai vezetője több hónapos külföldi tartózkodás után várhatóan ma érkezik viszsza Koszovóba. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Rugova, a Koszovói Demokratikus Liga vezetője a NATO Jugoszlávia elleni légitámadásai alatt hagyta el Koszovót. Már többször is kinyilvánította visszatérési szándékát, de mindeddig erre nem került sor. A politikus hazatérését intéző diplomáciai források szerint azonban jelenleg majdnem biztosra vehető, hogy Rugova még a héten visszatér. A politikus a Le Monde-nak adott múlt heti nyilatkozatában azt közölte: minden etnikai albán csoport vezetőjével - beleértve a Koszovói Felszabadítási Hadsereget megbeszéléseket kíván folytatni. Louise Arbour közben Pristinában közölte, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék szakértőinek eddigi koszovói vizsgálatai alátámasztják a jugoszláv vezetők, köztük a Szlobodan Milosevics elnök ellen háborús bűnök miatt emelt vádakat. A szakértők által az elmúlt hetekben végzett vizsgálatok eredményei ugyanis egybeesnek azzal a részletes anyaggal, amelyet a törvényszék a vádemeléshez korábban összegyűjtött, de mindeddig nem hozott nyilvánosságra. Arbour ismét meggyőződését fejezte ki, hogy Milosevics ellen egy napon megindul az eljárás Hágában. John Craddock, az amerikai csapatok által ellenőrzött koszovói körzet parancsnoka bejelentette: az Milosevics ellen egy napon megindul az eljárás Hágában. amerikai és az orosz katonák közösen fognak járőrszolgálatot teljesíteni Koszovóban, hogy tompítsák a koszovói albán lakosságnak az oroszokkal szemben megnyilvánuló bizalmatlanságát. Craddock, aki műholdas közvetítéssel adott interjút az amerikai sajtónak, elmondta: már tárgyalt erről az orosz békeerők parancsnokával, s az támogatta a közös járőrözést. Tegnap kora reggel megérkezett Szaloniki kikötőjébe az a hajóraj, amely orosz békefenntartókat szállít Koszovóba. Az öt szállítóhajó és egy mentőhajó körülbelül 500 deszantost és harcjárműveket, különböző haditechnikai felszerelést vitt magával. Moszkvában azt is közölték, hogy július 23-án a második hajóraj is elindul Görögország felé. Belgrádban tegnap kétnapos pártközi tárgyalássorozat kezdődött Szerbia és Montenegró viszonyának felülvizsgálatáról. Mint ismeretes, Montenegró nagyobb önállóságot szeretne elérni Jugoszlávián belül. Közben Robin Cook brit külügyminiszter egy parlamenti meghallgatáson óva intette Milosevics elnököt attól, hogy esetleg agressziót indítson Montenegró vagy a Vajdaságban élő magyarok ellen. Montenegróval kapcsolatban hangsúlyozta: „Súlyos következményei lennének az olyan próbálkozásoknak, hogy jugoszláv katonákat vessenek be a megválasztott podgoricai kormány ellen". A magyar kisebbség elleni esetleges fellépésről kijelentette, hogy nyílt akciónak nincs jele, de - mint hozzátette - Milosevic „folytatásos nacionalista", ezért résen kell lenni. MTI-HÍR London. A brit kormány kedden este az alsóházban nyolc órán át tartó zaklatott vita végén elfogadtatta az észak-írországi törvény tervezetét. A törvény elfogadása mellett 343 képviselő szavazott. Ellene szavazott 24 képviselő - elsősorban az északír unionisták míg a konzervatívok közül sokan tartózkodtak. A tervezetet még a lordok házának is el kell fogadnia, s csak akkor kezdődhetnek Belfastban a tényleges kormányalakítási tárgyalások. David Trimble, a mérsékelt protestánsok vezetője több ponton támadta a tervezet szövegét, elégtelennek találva a Sinn Feintől annak biztosításához megkívánt garanciákat, hogy a Sinn Fein katonai szárnya, az IRA csakugyan letegye a fegyvert. Trimble szerette volna elérni, hogy pontos menetrendet is írjanak elő az IRA fegyverletételére, de javaslatait a szavazáson nagy többséggel elvetették. A Nyugat hagyjon már fel Románia ellenőrzésével! Panaszkodó államfő Reza Ciro Pahlavi, az utolsó iráni sah fia alkotmányos monarchiát javasol Iránnak Tüntetés az iráni vezetés mellet HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Teherán/Róma. Hasszán Ruhani, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára tegnap figyelmeztette a diákok tüntetéseit támogató külföldi országokat, hogy Irán nem marad adós a megfelelő válasszal. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője gyakorlatilag szabad kezet adott az iszlám ifjúsági milícia, a Baszidzs tagjainak a hét eleje óta tartó zavargások leverésére. A nemzethez intézett kedd éjszakai üzenetében kemény szavakkal elítélte a rendbontásokat, és kijelentette: két napja „banditák egy csoportja bizonyos bukott politikai csoportosulások segítségével és külföldi ellenséges körök bátorításával a közjavak tönkretételébe, a lakosság megfélemlítésébe és rombolásba kezdett Teherán-szerte". Felszólította a Baszidzs tagjait, hogy álljanak készen, és legyenek ott minden helyszínen az ellenség megfélemlítésére és leverésére. Tegnap reggel több ezer - az AFP jelentése szerint több tízezer - ember gyűlt össze Teherán központjában, hogy a különböző hivatalos szervezetek felhívására az iráni vezetés mellett tüntessen. A felvonulók közül sokan Ali Hamenei képét emelték magasba. A tömeg tagjai „Halált Amerikára!" jelszavakat harsogtak, ezzel reagálva azokra az állításokra, hogy a zavargások mögött valójában Amerika és más „ellenséges hatalmak" állnak. A tüntetést a konzervatív egyházi erők mellett a legtöbb mérsékelt, reformpárti tömörülés is támogatásáról biztosította, a teheráni egyetem diákjai viszont - akik a múlt héten békés, a demokrácia bővítését követelő tüntetéseket kezdtek előre jelezték, hogy nem vesznek részt a megmozduláson. Ugyanakkor a diákok a hétfői és keddi zavargásoktól is elhatárolták magukat. „Az iszlám köztársaság negatív tapasztalata mindenki számára a múltbéli hibákra figyelmeztető jel: arra int, hogy nem szabad elhanyagolni a politikai beleszólás iránti igényt" - mondta a La Repubblica című olasz lapnak adott interjúban Reza Ciro Pahlavi, az utolsó iráni sah fia. A trónkövetelő alkotmányos monarchiát javasol Iránnak, ahol szerinte végleg csődöt mondott a papok uralma. Azt mondta, hogy apja ma népszerűbb hazájában, mint valaha, amikor uralmon, illetve még életben volt, és ő személy szerint kész lenne átvenni az ország irányítását egy alkotmányos monarchia keretében. Elismerte, hogy a sah is megsértette a demokratikus jogokat, de hangoztatta, hogy apja egy olyan korszakban uralkodott, amikor a két világrendszér szembenállása a világ sok térségében háttérbe szorította az emberi jogok ügyét. MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. A Nyugat egymásnak ellentmondó üzeneteket küld Romániának, s Románia egyértelműen hátrányban van a térségbeli országokkal szemben - panaszolta Emil Constantinescu a Román-amerikai Akcióbizottság bukaresti ülésén elmondott beszédében. A tegnapi lapjelentések szerint a román elnök példaként említette azt, hogy miközben a Nemzetközi Valutaalap a makrostabilitás megteremtése érdekében azt várja el, hogy függesszék fel a külföldi beruházóknak adott pénzügyi könnyítéseket, a Világbank a gazdasági átszervervezéshez a külföldi beruházások ösztönzését sürgeti. Constaninescu szerint Románia hátrányos helyzetben van, mivel miközben „Lengyelország adósságainak csökkentését élvezi, Romániától azt kérik - most, amikor túljutott az idei csúcstörlesztésen -, hogy adósodjon el a nemzetközi tőkepiacon". A román államfő bírálta azt is, ahogy a Nyugat a jugoszláviai konfliktus befejeződése után kezeli Romániát. Minden nap felkeresik a NATO és az EU illetékesei, „de mindössze annyit tesznek, hogy megdicsérik Romániát a konfliktus alatt tanúsított magatartásáért, de egy szót sem szólnak a biztonsági garanciákról, vagy a Jugoszlávia elleni embargó miatt elszenvedett veszteségek pótlásáról" - hangsúlyozta. Az elnök elismerte, hogy teljesen jogosak az akcióbizottság amerikai tagjai által megfogalmazott bírálatok, de egyben azt kérte: a Nyugat hagyjon már fel Románia „ellenőrzésének" politikájával. Az akcióbizottság ülésén amerikai részről az az észrevétel hangzott el, hogy gazdasági téren nem alakult ki partneri kapcsolat a két ország között, s ennek fő oka az, hogy a román kormány eddig a bizottság egyetlen javaslatát sem volt hajlandó figyelembe venni. Az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezletének határozatai Puccsisták alkonya? MTI-HIR Algír. Afrika országai ezentúl nem tűrik el az államcsínyeket, s nem ismerik el azokat a rendszereket, amelyek ilyen államcsínyek révén születnek - jelentette be az Afrikai Egységszervezet (AESZ) szóvivője, beszámolva az AESZ Algériában folyó csúcsértekezletének vitáiról. Mint mondta, a puccsistákat el kell szigetelni diplomáciai téren, s meg kell fontolni az összes lehetséges többi szankciót. A résztvevők egyébként úgy döntöttek, hogy idén szeptemberben rendkívüli csúcsértekezletet tartanak Líbiában. Ezen a rendezvényen az 1963-ban született Afrikai Charta reformjáról lesz szó. A csúcsértekezlet záródokumentuma egyébként állást foglalt a koszovói témakörről: az Algériai Nyilatkozat bírálja, hogy a világszervezetet a katonai akciók során gyakorlatilag kirekesztették a válság kezeléséből.
