Új Szó, 1999. július (52. évfolyam, 149-175. szám)

1999-07-13 / 159. szám, kedd

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - hirdetés ÚJ SZÓ 1999. JÚLIUS 15. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csökkennek a reálbérek Pozsony. 1999 első öt hónapjá­ban a nemzetgazdaság számos ágazatában csökkentek a reál­bérek. A Szlovák Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése sze­rint a reálbérek legnagyobb esése az építőiparban (-7,1 szá­zalék), a nagykereskedelemben (-4,4 százalék) és a kiskereske­delemben (-1,9 százalék) kö­vetkezett be. Májusban az ipar­ban 10 266 korona volt az át­lagbér, a közlekedésben 10 118 és építőiparban pedig 9297 ko­rona. (P) A júniusi infláció 7,1 százalék Pozsony. Májushoz képest 0,5 százalékkal emelkedtek a fo­gyasztói árak júniusban, azaz átíagosan 7,1 százalékkal ha­ladta meg a tavaly júniusi szin­tet - áll a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésé­ben. Az elmúlt hónapban a leg­radikálisabb áremelkedés az egészségügyben (3,2 százalék) és az oktatásban (3,3 százalék) történt. A lakbér, vízdíj, az áram és a gáz együttesen 0,1 százalékkal drágult májushoz viszonyítva és 18 százalékkal volt magasabb, mint 1998 júni­usában. (SITA) Mérséklődött a cseh infláció Prága. Csehországban június­ban átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak, mint 1998 júniusában. A 12 havi adat az eddigi legalacsonyabb az önálló Csehország történetében. A közlekedés az elmúlt egy hó­napban 0,3 százalékkal lett ol­csóbb, ezen belül a benzin és a gázolaj ára 1,1 százalékkal mér­séklődött. (MTI) Machová a természetes monopóliumok privatizálásáról Ne szabjunk feltételeket CTK-HIR Pozsony. Az úgyneveztett termé­szetes monopóliumok privatizálá­sa esetében nem szerencsés előre megszabni, mekkora tulajdonrészt szeretne megőrizni az állam - kö­zölte Mária Machová privatizációs miniszter. Mächová ezt azzal kap­csolatban jelentette ki, hogy a par­lament elé került, nagyprivatizáci­óról szóló törvénytervezet számos módosító javaslatot váltott ki a képviselőkből. Jaroslav Volf szoci­áldemokrata képviselő például a természetes monopóliumok magá­nosítását egy olyan kiegészítéssel szeretné kibővíteni, amely nem en­gedné meg az e kategóriába tarto­zó cégek teljes privatizálását, 34 százalék az állam kezében ma­radna. A Demokratikus Baloldal Pártja pedig 51 százalékos állami tulajdont szeretne olyan cégek eetében, mint a Transpetrol, a Szlo­vák Távközlési Vállalat, a Szlovák Takarékpénztár, a Szlovák Gázmű­vek és a Szlovák Villamos Művek. Machová úgy véli, nincs értelme bi­zonyos határt megszabni, mivel ez a külföldi beruházókat esedeg elri­asztaná. Szlovákia jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy komoly feltételeket szabjon, különben is égető szükségünk van a külföldi tő­kére és know-how-ra. A miniszter hozzátette: a természetes monopó­liumok privatizációja nélkül nem lehet törleszteni a lakosság kezében lévő államkötvényeket sem, csak erre kb. 34 milliárd koronát kell for­dítani 2001 után. Szlovákia tegnap ismét eurokötvényt bocsátott ki Már 500 millió euró SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. Szlovákia tegnap reggel a külföldi pénzpiacokon további 100 millió euró értékben emittált eurókötvényeket, ezzel az idén ki­bocsátott eurokötvények összérté­ke 500 millióra emelkedett. Az idén Szlovákia először június 9-én kínált fel eurókötvényeket (350 millió euró értékben), majd június 18-án újabb, 50 millió eurós emisszió következett. A kormány döntése értelmében 1999-ben leg­feljebb 500 millió euró lehet a ki­bocsátott értékpapírok értéke, va­gyis a pénzügyminisztérium máris ldmerítette a megszabott ke­retetet. Az ügylet lebonyolítója, csakúgy mint korábban, a Credit Suisse First Boston és a J. P. Morgan volt. Peter Malik, a CS First Boston szakértője éppen a múlt héten jelezte, hogy a jelenle­gi időszak az emisszió szempont­jából ideális. A 2004. június 23-án lejáró eurokötvények kamata 7,5 százalék. A Szlovák Biztosító 1998-at veszteséggel zárta Kényszerű karcsúsítás HLRÖSSZEFOGIALÓ Pozsony. Az ország egyértelműen legnagyobb biztosítója, a részben állami kézben lévő Szlovák Bizto­sító az elmúlt évet 1,837 milliárd korona veszteséggel zárta - adott róla hírt a Hospodárske noviny tegnapi száma. A jelentős veszte­ség a tartalékalapok feltöltésének, a pénzintézet kezében lévő egyéb cégek piaci értékvesztésének kö­szönhető. 1998-ban a legkomo­lyabb vesztesége az 1997 decem­bere óta kényszerfelügyelet alatt álló Beruházási és Fejlesztési Bankhoz (IRB) fűződik; a biztosító politikai nyomásra az IRB-ben lé­vő, 2 milliárd koronnyi határidős betétét a végveszélyben lévő bank alaptőkeemelésére fordította, ami gyakorlatilag automatikusan 2 milliárd koronás veszteséget oko­zott a cégnek. A biztosító 1998­ban eredetileg 315 millió koronás nyereséggel számolt, az idén vi­A Forma—1 autós gyorsasági világbajnokság szervezői az Európai Unió szigorú szabályaival szembesülnek Cirkusz a száguldó cirkuszban Versenyszabályokkal ellenke­zőknek, ezért szó szerint ille­gálisnak minősítette az Euró­pai Unió végrehajtó testülete, az Európai Bizottság a For­ma-1 közvetítési jogairól rendelkező szerződéseket. Az EU döntése azt mutatja, hogy Brüsszel a gazdasági élet minden területére érvényes­nek és betartandónak tekinti a szabad verseny elvét. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Nehéz idők járnak a Forma-1 autós gyorsasági világbajnokságra: több nagydíj helyszínén tilos a dohány­termékek reklámozása, pedig a do­hányipar a száguldó cirkusz egyik legfontosabb szponzora. Vasárnap kettős lábtörést szenvedett Mi­chael Schumacher kétszeres világ­bajnok, éppen akkor, amikor az osztrák és a német futam követke­zik. Óriási bevételkiesést jelenthet ez a rendezőknek, hiszen tízezrek csak azért zarándokolnak a hely­színekre, hogy az idősebb Schumit lássák. Berényi János, a Hunga­roring Rt. elnöke tegnap máris je­lezte aggályait. Közlése szerint a Magyar Nagydíjak általában 200 ezres nézőseregének 90 százaléka külföldről érkezik, és ennek a 90 százaléknak a 80-85 százaléka Né­metországból, főleg Schumacher kedvéért látogat Budapestre. A né­met pilóta viszont valószínűleg 4-6 hétig lesz versenyképtelen, azaz az augusztus derekán rendezendő Magyar Nagydíjról hiányozhat, ami komoly bevételkiesést jelent­het. Mindezekhez a gondokhoz társul még az Európai Unió táma­dása is. Az Európai Bizottság két éve, egy német tévétársaság panasza alap­ján kezdte vizsgálni a Forma-1 üz­leti szerződéseit. Különösen aggá­Michael Schumacher Ferrarija vasárnap frontálisan nekicsapódott a gumiköpenyeknek. Maga a száguldó cir­kusz is beleütközött az Európai Unió előírásaiba. (TA SR/AP-felvétel) lyosnak találták a tévéközvetítési jogok odaítélésének módját. A vizs­gálat végső következtetése az, hogy a Forma-l-es világbajnoksá­Esetleg kiviszi Európá­ból a Forma-1-et. got szervező Nemzetközi Automo­bil Szövetség (FIA) visszaél a hatal­mával, azzal, hogy teljes mérték­ben kezében tartja az autóverseny­sportot és kizárja az üzleti versenyt - írja a Népszava. A futamok tévéközvetítési jogait bonyolult tranzakciókkal a világ­bajnokság szereplőit tömörítő szer­vezet, a Bernie Ecclestone irányí­tásával működő FOCA tulajdoná­ba adták. Ennek leányvállalatai az­tán eladták a közvetítéseket a leg­többet kínáló tévécsatornáknak. Hasonlóan jártak el a FLA és a FOCA, illetve annak Ecclestone ér­dekeltségébe tartozó társaságai a pályák menti hirdetési felületekkel is. Az Európai Bizottság nyilvános­ságra hozott állásfoglalása szerint azonban a FIA a reklám- és a köz­vetítési jogok átadásakor lényegé­ben olyasmit adományozott, ami­vel nem is rendelkezik. A jelentés megállapítja: Ecclestone két társa­sága és a tévécsatornák között kö­tött szerződések lényegében ér­vénytelenek. Ha a FIA nem tesz lé­péseket monopolhelyzetének fel­számolására és nem tárgyalja újra az Ecclestone cégeivel kötött szer­ződéseket, úgy mindhárom társa­ság éves forgalmának 10 százalé­kára büntetendő. Ecclestone máris fenyegetőzik: kilátásba helyezte, hogy esedeg kiviszi Európából a Forma-l-et, ezzel ugyanis kivon­ná a száguldó cirkuszt az Európai Unió hatásköréből. Az ügy végére még nem került pont, hiszen az is kérdéses, hogy a bizottság képes lesz-e betartani ha­tározatát. A FIA és Ecclestone szá­mára ugyanis van egy kibúvó: egy­szerűen átteszik székhelyüket Svájcba, ahol nem érvényesek az EU szabályai. Közel 10 milliárd korona értékű korszerűsítési, karbantartási munkálatok folynak a Vajáni Hőerőműben Az elbocsátások nincsenek napirenden D. VARGA LÁSZLÓ Vaján. Milan Fedorcoval, a Vajáni Hőerőmű igazgatójával beszélgettünk a kelet-szlovákiai energiatermelő jelenlegi helyze­téről és korszerűsítéséről. A Szlovák Villamos Művek pályá­zatot írt ki a hőerőmű megürese­dett igazgatói posztjának betöl­tésére, melyet On nyert meg. Mi­lyen programmal győzte meg a pályázati bizottságot? Legfontosabb kritériumnak bizo­nyára az üzemismeret számított, amelyre közel harminc éves itt-tar­tózkodásom alatt tettem szert. A vajáni hőerőmű sokáig Szlovákia energetikai pillérének számított, ám abból kifolyólag, hogy a nemes fűtőanyagok (nehéz fűtőolaj, föld­gáz) ára egyre emelkedik, a Il-es erőmű üzemeltetése korlátozott. szont már eleve deficitet prog­nosztizálnak. A pénzintézet meg­határozó szerepe fokozatosan visszaszorulóban van: 1996-ban még a biztosításból befolyt össze­gek 69 százalékát, 1997-ben már csak 62 százalékát, s tavaly csupán 59 százalékát mondhatta magáé­nak a jelenleg 27 biztosító műkö­dését elkönyvelő szlovák biztosítá­si piacon. A biztosítónak napjaink­ban mintegy 50 részvénytársaság­ban van részesedése, a menedzs­ment a profiltisztítás jegyében a közeljövőben mindazon tulajdon­részesedést eladja, mely közvetle­nül nem kötődik a biztosítás terü­letéhez. A tavaly 29,4 milliárd ko­ronás forgalmat lebonyolító bizto­sító (5,4 milliárdos növekedés 1997-hez képest) részvényeinek 50,5 százaléka a Nemzeti Vagyon­alap, 12,7 százaléka a Kelet-szlo­vákiai Vasmű, 8,4 százaléka a Consult Invest és 6,1 százaléka a Poštová Banka kezében van. (só) Ennek ellenére eltökéltük, hogy visszanyeljük korábbi pozíciónkat és konkurenciaképesek maradunk a szlovák áramelosztó diszpécser­szolgálat számára. Bár jelenleg pénzügyi gondokkal küzdünk, a már folyamatban lévő rekonstruk­ciós munkákat kiemelt fontosságú­aknak tartom. Az üzemben az évtizedek során végigjárta a különböző ranglét­rákat. E tapasztalatok birtoká­ban hogyan értékeli a jelenlegi műszaki és pénzügyi állapotot? Hőerőműnkben két éve hozzá­kezdtünk egy terjedelemes, mint­egy tízmilliárd korona értékű re­konstrukciós beruházási munká­hoz. Ebben a fő hangsúlyt a kör­nyezetvédelmi szempontokra he­lyeztük, amit az l-es erőmű első két blokkjának kéntelenítésével és nitráttalanításával, valamint az ötös-hatos kazán illó anyagoktól való vegytisztításával kívánunk el­érni. További négy kazánon befe­jezzük az örökégők lecserélését egy korszerűbb típusra. A hőerő­mű üzemelésénél sajátos problé­mát jelent az l-es erőmű körhű­tőrendszerének kialakítása. Miu­tán az új, a környezetszennyezés mértékét szabályozó törvény már érvényben van, alkalmazkodnunk kell hozzá. Egyidejűleg folyamat­ban van az új, szilárd fűtőanyag­hulladék lerakatának megépítése, mivel a régi már megtelt az évtize­dek során. A közvélemény az erőmű alkal­mazottainak létszámcsökkenté­séről suttog. Terveznek-e sze­mélyi változásokat? Egyelőre nincsenek olyan informá­cióim, hogy csökkenne az erőmű dogozóinak száma. Előírt alkalma­zotti állományunk 1615 fő. Mivel a szlovák energetikának továbbra is szüksége van mind az l-es, mind a Il-es erőmű üzemeltetésére, nincs ok aggodalomra, belátható időn belül nem kerül sor létszámcsök­kentésre. Az elbocsátásokkal kapcsolat­ban konkrét munkarészlegről, a karbantartás leépítéséről be­szélnek... Mind a folyamatos, mind a nagyja­vításokat saját dolgozóinkkal vé­gezzük. Ez a rendszer a jövőben is fennmarad, ezért munkásainknak nincs miért aggódniuk. Bár szóba került a karbantartó részleg esetle­ges privatizációja, a helyzet jelen­leg, és a közeljövőben is változat­lan marad. A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 1999. július 11-én) Bank Felmondási idő Felmondási idő 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 2 év nélkül Komerční banka Bratislava 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 Bank Austria Creditanstalt 12,50-13,00 13,50-14,00 13,50-14,00 5,75-6,00 Banka Slovakia 17,53 20,06 16,50 15,00 8,00 Dopravná banka 14,90 15,10 13,00 13,50 7,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 17,00 17,00 16,00 15,00 13,50 6,00 Istrobanka 17,20-17,70 17,50-18,00 16,50-17,00 16,00-16,50 13,50-14,00 5,50 Ľudová banka 15,00-15,25 15,50-15,75 16,00­16,00 5,00 Pol'nobanka 15,10 16,00 12,00 6,00 Postabank 16,00 17,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 14,70 14,50 6,00 Devín Bank 17,30 18,60 19,00 Slovenská kreditná banka 13,50-14,00 14,00-14,50 14,00-18,00 14,50-15,00 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00-16,00 7,50-16,50 9,50-13,00 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbánk (VÚB) 16,00 16,50 17,00 17,00 4,75

Next

/
Thumbnails
Contents