Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-05 / 128. szám, szombat

6 tévé és rádió - vasárnaP ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 5. Gerhard Schroder és az EU elégedett Ahtisaarival (TA SR/EPA) Megtörtént a kapcsolatfelvétel az Észak-atlanti Szövetség és Jugoszlávia között Milosevics az akadály Köln/Brüsszel/London/Belgrád/Washington. NATO-beli katonai szakértők indultak tegnap Belgrádba, hogy a jugoszláv fegyveres erők képviselőivel megvitassák a koszovói béketerv végrehajtásának részleteit. ÖSSZEFOGLALÓNK Brüsszeli diplomáciai forrásból megerősítették, telefonon megtörtént a kapcsolatfelével a NATO monsi főhadiszállásának hadműveleti főnöke és a jugoszláv katonai vezetés között. A hét végi tárgyaláson összeállítják a szerb erők Koszovóból való kivonásának menetrendjét. Ettől függetlenül a szövetségesek repülőgépei folytatták a szerb földi erők elleni csapásaikat, ám a támadások ereje gyengült. Mindaddig, amíg nem látjuk a szerb erők visszavonulását, fenntartjuk az eddigi katonai nyomást - jelentette ki Jamie Shea NATOszóvivő, majd hozzáfűzte: a jugoszláv csapatkivonásnak gyorsnak, teljesnek és kellően ellenőrizhetőnek kell lennie. A NATO-nak a lehető leggyorsabban újabb csapatokra van szüksége a Balkánon, hogy a békefenntartó erők részeként felvonulhasson a koszovói térségben - hangsúlyozta Shea. ENSZ-források szerint a Nyolcak Csoportja (G8) megkezdte a koszovói nemzetközi erő állomásoztatásáról szóló ENSZ-határozattervezet kidolgozását, de a Biztonsági Tanács elé nagy valószínűség szerint legkorábban csak a jövő hét elején kerül a dokumentum. A tárgyalások holnap folytatódnak. Jacques Chirac francia államfő hangsúlyozta, a NATO mostantól „szigorúan katonai célpontokra" korlátozza légi csapásait. Tony Blair brit miniszterelnök a Jugoszlávia újjáépítésére szánt pénzügyi segélyt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök távozzék a hatalomból. Bili Clinton amerikai elnök kijelentette: a Jugoszlávia elleni légitámadások folytatódnak mindaddig, amíg nincs ellenőrizhető szerb csapatkivonás Koszovóból. Vuk Draskovics volt jugoszláv miniszterelnök-helyettes a NATOval való kibékülésre szólított fel. Draskovics világossá tette, Belgrád nem ad függetlenséget Koszovónak, megjegyezte azonban, hogy a tartománynak „nagyon magas szintű, különleges autonómiát kell biztosítani". A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nem hiszi, hogy Milosevics valóban békét akar - mondta a szervezet szóvivője. Elhalasztották „bizonyos időre" a balkáni rendezés ügyében Helsinkiben tegnapra tervezett háromoldalú tárgyalásokat. Erről Viktor Csernomirgyin orosz megbízott és Martti Ahtisaari finn elnök, illetve Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes állapodott meg. A béke moszkvai előjelei Moszkva. Az orosz fővárosban lényegesen enyhítettek <1 NATOtagországok nagykövetségeinek őrizetén, amelyet csaknem két hónappal ezelőtt, az amerikai nagykövetség elleni, meghiúsult gránátvetős támadás után rendeltek el. A magyar nagykövetség elől is eltűntek a géppisztolyos járőrök, anélkül, hogy erről bármiféle értesítést küldtek volna az orosz hatóságok. Ugyanakkor az amerikai nagykövetség előtti járdán még ácsorognak a rendőrök, de az állandó rohamosztagos készenlét itt is megszűnt. (MTI) Tegnap véget ért az Európai Unió kölni csúcstalálkozója, jó úton halad a csatlakozás Javier Solana új tisztsége MTI-TUDÓSÍTÁS Köln. Tegnap befejeződött az Európai Unió kölni csúcsértekezlete. Az EU-nak a jövő év végére meg kell egyeznie az intézményrendszer áralakításának nyitva maradt kérdéseiben - áll az EU állam- és kormányfőinek kölni találkozójáról kiadott zárónyilatkozat tervezetében. Az EU-nak a keleti bővítés előtt még kiigazításokat kell tennie intézményrendszerén, hogy az 20-25 tagállammal is zavartalanul működhessen. A nyilatkozat lényegében megerősíti, összesen három kérdés reformjáról van szó: az Európai Bizottság méretéről és összetételéről, a vétójog alkalmazási területeinek további csökkentéséről és az egyes tagországokat illető szavazati súlyok újjáalkotásáról, hogy a döntő fontosságú szavazások ne szenvedjenek késedelmet. Az EU leszögezte, hogy a tagjelölt kelet-európai és mediterrán országokkal is ismerteti döntéseit. Az állam- és kormányfők egyszersmind megállapították, hogy a keleti tagjelöltek csatlakozási folyamata jó úton halad. A csúcsértekezlet üdvözölte a csatlakozási tárgyalások előrehaladását Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovéniával, és hangsúlyozta az ütem fenntartásának fontosságát. Az EU legkésőbb a jövő év elején megnyitja a tárgyalásokat minden területen. Üdvözölték a vezetők azt is, hogy Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával és Szlovákiával új fázisba lépett a közösségi joganyag átvizsgálása, és így gyorsulhat ezen államok felkészülése a tagságra. Málta esetében az EU nyíltan utal arra, hogy év végén a szigetország is számíthat egy kedvező határozatra. Nem feledkezik meg a csúcs Törökországról sem, amikor üdvözli Ankara erőfeszítéseit az EU-tagság politikai és gazdasági feltételeinek teljesítésére. Az EU állam- és kormányfői megegyeztek abban, hogy Javier Solana lesz a szervezet biztonságés külpolitikai koordinátora. Az 57 éves spanyol politikus jelenleg a NATO főtiLkára, ez a megbízatása azonban az idei év végén lejár. Decemberig döntés születik arról is, ki legyen az utóda az atlanti szövetség élén. Kizárták azt a lehetőséget, hogy a német kormány védelmi minisztere kövesse Soianát a főtitkári poszton. Az unió közös biztonság- és külpolitikáját irányító Solana majdani helyettese a francia Pierre de Boissieu lesz. Méltányos elbánás Róma. Bársony András, az Európa Tanács megfigyelője kijelentette, méltányos elbánásban részesül Abdullah Öcalan kurd gerillavezető, akit terrorizmus címén állítottak bíróság elé a török hatóságok, tárgyalása Imrali börtönszigeten zajlik. Bársony elmondta, a Kurd Munkáspárt vezetője gyakran keveredik ellentmondásba önmagával, amit agymosás eredményének is lehetne tekinteni, de szerinte ez a magatartás inkább annak a kétarcúságnak a megnyilvánulása, amely része a kurd vezető személyiségének. (MTI) Indiai-pakisztáni közeledés Iszlámábád/Újdelhi. A Pakisztán és India között a múlt hónapban igen feszültté vált viszony további éleződésének elkerülésére utaló lépéseket tett a pakisztáni vezetés. Pakisztán visszaadta a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága képviselőinek a múlt héten elfogott indiai pilótát. Az indiai külügyminisztérium szóvivője közölte: országa nagy örömmel nyugtázta a hadifogoly szabadon bocsátását. (MTI) Hosszúra nyúló pápai látogatás Vatikánváros. Boldog Kinga magyar királylányt is szentté avatja II. János Pál pápa ma kezdődő, minden eddiginél hosszabb lengyelországi látogatása során. Eddigi leghoszszabb európai, világviszonylatban pedig negyedik leghosszabb külföldi látogatása lesz a Gdanskban kezdődő 7. lengyelországi út, amelynek során összesen 24 helységet keres fel. (MTI) Jan Vávra, a cseh Nova televízió új igazgatója (ČTK) Halálos kampányfinis Tokió. Az indonéz választási bizottság egyik illetékesét megölték, tucatnyi ember pedig sérüléseket szenvedett a választási kampány finisében. Tegnap zárult a világ negyedik legnépesebb országában a hétfőn rendezendő parlamenti választás kampánya. Hétfőn 130 millió szavazó választja meg több évtized után az első demokratikus választáson a parlament képviselőit 48 párt jelöltjei közül. (MTI) Ötven halott Kartúm. Lezuhant egy szudáni katonai repülőgép Kartúmtól keletre. A szerencsétlenség következtében a gép fedélzetén tartózkodó mind az ötven katona - köztük hat tiszt - életét vesztette. A gép műszaki hiba következtében zuhant le. (MTI) Csak Hongkongban emlékeztek a Tienanmen térre Mennyei nyugalom MTI-HÍR Peking. A tíz éwel ezelőtti véres események színhelyén a pekingi Tienanmen téren nem jelentek meg tüntetők tegnap, a diáktüntetések elfojtásának évfordulóján. Tíz éwel ezelőtt, 1989. június 4-én hajnalban vetette be a kínai állami és pártvezetés a katonaságot a diáktüntetők ellen, és verte le a már másfél hónapja tartó megmozdulást. A tér egyebként nagyszabású építkezések miatt (vagy ürügyén) fel van dúlva, nagy részét acélkerítés zárja el a látogatók elől. Az építkezések meghirdetett célja, hogy felkészítsék a kínai főváros központi terét a Kínai Népköztársaság megalakulásának ötvenedik évfordulójára, amelyet október elsején ünnepelnek. Hongkongi emberi jogi szervezetek pénteki bejelentése szerint a kínai hatóságok hét újabb ellenzékit vettek őrizetbe csütörtökön és tegnap. Ezzel a Tienanmen téri események évfordulója körüli időszakban letartóztatottak száma 130-ra emelkedett. Hongkong az egyetlen hely, ahol nyíltan emlékezhetnek meg az emberek a Tienanmen-téri tüntetésekről. Hongkongiak sokasága koszorúkat helyezett el a Victoria parkban, a demokrácia mártírjainak emlékére emelt oszlop köré, ahol aktivisták egy csoportja tegnap éjjelre gyertyás virrasztást szervez. Az eredeti tervekben az is szerepelt, hogy az Egyesült Államokban élő, ismert kínai ellenzéki, Vang Tan, az 1989-es tüntetések egyik vezéralakja és tíz másik, külföldön élő kínai ellenzéki is részt vesz a megemlékezésen, ám beutazásukat megtagadták a hongkongi hatóságok. Pinochet-ügy: kiadatási eljárás szeptember 27-től A diktátor öt napja MTI-TUDÓSÍTÁS London. Szeptember 27-re tűzte ki egy londoni bíróság Augusto Pinochet tábornok kiadatási eljárásának tárgyalását. A spanyolországi kiadatási kérelem hivatalos tárgyalására öt napot szabott meg a londoni Bow Street-i bíróság. A bíró arra kötelezte Spanyolországot, hogy legkésőbb augusztus 31-ig állítsa össze a végleges vádlistát, Pinochet tábornok védőügyvédeinek pedig szeptember 14-ig kell előterjeszteniük hivatalos álláspontjukat. Augusto Pinochetet, a chilei katonai junta egykori vezetőjét október közepén vették őrizetbe Londonban Baltasar Garzon spanyol vizsgálóbíró kérésére, aid a chilei katonai junta idején eltűntek és megyilkoltak ügyében folytatott vizsgálata alapján kínzások, emberrablás, emberi jogsértés vádjával akarja büntetőjogi felelősségre vonni a 83 éves chilei tábornokot. Az azóta házi őrizetben lévő Augusto Pinochet ügyvédei az elmúlt háromnegyed évben többszörösen megpróbálták visszaverni a spanyol kiadatási kérelmet, megkérdőjelezvén annak jogszerűségét a londoni felső bíróságon és a legfelsőbb bírói hatalmat gyakorló lordok házában is. Márciusban a lordok házának bírái úgy foglaltak állást, hogy a chilei tábornok egykori államfőként nem élvez mentességet a büntetőjogi felelősségre vonás alól. A londoni felső bíróság egy héttel ezelőtt elutasította az ügyvédek kérelmei a brit belügyminiszteri döntés megfellebbezésére. Elnökügyben semleges a kárpátaljai magyarság Féléves kampány MTI-HÍR Ungvár. Kárpátalján szokatlan lendülettel indult be az idén október 31 -én esedékes ukrán elnökválasztás kampánya, jóllehet a korteskedés egyelőre egyetlen jelölt, a jelenlegi államfő mellett folyik. Leonyid Kucsma újraválasztása mellett agitál valamennyi állami hírközlőeszköz, megyeszerte sorra tartják a felülről szervezett jelöltállító nagygyűléseket, amelyeken egyhangúiag a jelenlegi államfő jelölése mellett állnak ki. Kárpátalja magyarok lakta Beregszászi járásában a Kucsma ismételt megválasztása melletti hivatalos kampány fő érve az, hogy az államfő a tavalyi árvízkatasztrófát követően már kétszer kereste fel a körzetet. A magyar érdekvédelmi szervezetek közül eddig csak a megye legjelentősebb tömörülése, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilvánított véleményt az elnökválasztás kapcsán. A Szövetség elnöke, Kovács Miklós, az ukrán parlament képviselője kifejtette, a kárpátaljai magyarság iránt érzett felelőssége folytán azt Szeretné, ha a magyarok semleges magatartást tanúsítva távol tartanák magukat attól a „húsdarálótól", amit az elnökválasztási kampány jelent Ukrajnában. A koszovói béketerv részletei A jugoszláv kormány által elfogadott koszovói béketerv szerint hét napon belül ki kellene vonni a tartományból a jugoszláv fegyveres erőket. A terv előirányozza: - a szerb légvédelem kivonását 48 órán belül, - hatékony nemzetközi polgári és biztonsági jelenlétet az ENSZ égisze alatt, Jelentékeny" NATO-részvétellel, egységes parancsoki irányítás alatt, szavatolandó a menekültek és elűzöttek biztonságos hazatérését, - átmeneti közigazgatás létrehozását Koszovóban a BT határozata alapján - néhány száz fős jugoszláv biztonsági erő telepítését a fontos határátkelőhelyeken, valamint a szerb ortodox egyház kegyhelyein - az összes menekült hazatérését, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és más humanitárius szervezetek akadálytalan tevékenységét, - átmeneti politikai keretmegállapodás kidolgozását a rambouiileti egyezmény alapján, tiszteletben tartva Jugoszlávia és a szomszédos államok szuverenitását és integritását, - a Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) lefegyverzését, - nemzetközileg támogatott gazdasági újjáépítést, - a NATO katonai tevékenységének befejezését, mihelyst a fenti követeléseket (Belgrád) elfogadja, és megkezdődik a (szerb erők) ellenőrizhető kivonása; egyezmény aláírása a (koszovói) jugoszláv jelenlét katonai részleteiről, - a szerb csapatok és a koszovói határ közötti ütközőzónát; a szerb légvédelmi egységeknek legalább 25 kilométerre kell lenniük a biztonsági övezettől, (m)