Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-01 / 124. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 1. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK Rudolf Schuster szombaton megválasztott államfő támogatja a Dzurinda-kormány gazdaságpolitikai terveit Az elnökválasztás és a gazdaság Pozsony. Rudolf Schuster győzelme a szombati elnökválasztások második fordulójában lehetővé teszi a kormány számára, hogy konkrét lépéseket tegyen a szlovák gazdaság stabilitásának felújításáért - vélekednek az elemzők. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLLTÁS A kormány már a múlt héten bejelentette, hogy a gazdaság talpraállítása érdekében több rendkívüli intézkedést is kénytelen elfogadni. Részleteket azonban az elnökválasztás második fordulójáig nem hoztak nyilvánosságra, mivel a kormány attól tartott, hogy a lakosság szempontjából kellemetlen intézkedések gyengítették volna Schuster választási esélyeit. Martin Barto, a Szlovák Takarékpénztár szakértője szerint ugyanakkor várható volt a kassai polgármester győzelme, ami egyúttal azt is bizonyítja, hogy a lakosság többsége továbbra is a kormányt támogatja, amelynek a legfőbb célkitűzése jelenleg a költségvetési hiány leszorítása. A kormány az eddigi 5 százalékról 2 százalékra szeretné leszorítani a költségvetési hiányt a hazai össztermékhez képest. A szlovák korona azután kezdett jelentősen gyengülni, miután két hete a szlovák elnökválasztás első fordulójában Vladimír Mečiar a második legtöbb szavazatot szerezte. A leértékelődés a múlt héten állt meg, miután a központi jegyRudolf Schuster pezsgők között. Lehet, hogy máris a gazdasági csomag részleteiről tájékozódik? (TA SR-felvétel) bank több alkalommal intervenciót hajtott végre, a kormány pedig kiállt a gazdasági megszorító intézkedések mellett. Ennek ellenére az elemzők szerint a korona árfolyama újabb jelentős visszaesést szenvedhet el, ha a komány továbbra is halogatja a gazdasági intézkedések végrehajtását. Schuster győzelmének várhatóan nem lesz azonnal kimutatható hatása a törékeny és likviditáshiánynyal küszködő szlovák piacon. Ján Tóth, az ING Baring elemzője szerint azonban az elnökválasztás eredményeként megszűnt a belpolitikai bizonytalanság, ami jó hír a kormány által június elejére terveAz elnökválasztás kimenetele megszüntette a bizonytalanságot. zett eurókötvény kibocsátása előtt. Rudolf Schuster vasárnap bejelentette, hogy támogatja a kormány gazdaságpolitikai terveit. Egy nappal az elnökválasztásokat követően a szlovák korona 45,50-45,70 SK/EUR árfolyamon nyitott, ezután pedig üzletkötés nélkül 10 fillérrel erősödött. Pavol Kruk az Istrobanka képviselője szerint az elnökválasztás pozitív visszhangja elméletileg a korona erősödését eredményezheti. Elemzők a nap folyamán a korona árfolyamának további módosulására számítottak, bizonytalannak tűnt azonban, hogy az árfolyam merre mozdul el. Közel 100 milliárd koronába kerül a még részben vagy teljesen állami kézben lévő pénzintézetek talpra állítása Pénzinjekció nélkül eredménytelen a magánosítás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az 1997. december 19. óta kényszerfelúgyelet alatt álló, részben állami tulajdonú Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) tavaly 4,516 milliárd korona veszteséget könyvelt el. Szlovákia bankszektorában ennél nagyobb veszteséget csak a Szlovák Takarékpénztár mutatott ki, amelyik 1998-ban 4,7 milliárdos deficitet halmozott fel, míg a harmadik, részben állami pénzintézet, az Általános Hitelbank (VÚB) tavalyi becsült vesztesége 4 milliárd korona körül mozgott. A kormány 2000 végéig az IRB-t, a VÚB-ot és a takarékpénztárat részben vagy teljesen magánosítani akarja (a takarékpénztár esetében a kormány 51 százalékot meg akar tartani). E három állami pénzintézet privatizáció előtti tapra állítása, restrukturalizációja mintegy 96 milliárd koronába kerül, ebből 59 milliárdot igényel az Általános Hitelbank, 26 milliárdot a Szlovák Takarékpénztár és 11 milliárdot pedig a Beruházási és Fejlesztési Bank - állítja Világbank Szlovákiával foglalkozó májusi jelentése. A Pravda napilap által tegnap idézett jelentés azt javasolja a Dzurindakabinetnek, hogy államkötvények kibocsátásával fedezze a bankok talpraállításának költségeit. A jelentés szerint az állami segítség nélkül sikertelen lenne a bankok privatizációja, mivel egyetlen befektetőt sem vonzzanak a rossz hitelportfóliójú pénzintézetek. A legrosszabb helyzetben a VÚB van, amely az új bankvezetés intézkedései ellenére sem rentábilis, és a működéséből eredő veszteség továbbra is évi 2-4 milliárd korona között lesz. (shz) A HVG konferenciája az elmúlt 10 évről. A következő időszak meghatározhatja a tranzitországok jövőjét A szakértők könnyebbnek hitték az átmenetet TUBA LAJOS Budapest. Tévedtünk, amikor annak idején, az átmenet első hónapjaiban azt hittük, hogy elsősorban szakmai és nem politikai problémával állunk szemben - mondta a magyar Heti Világgazdaság (HVG) című lap által az átmenet tíz évéről rendezett budapesti konferencián Ivan Mikloš miniszterelnök-helyettes. Valójában azonban kezdettől fogva politikai ügyről volt szó. Ennek oka, hogy mindenki könnyű és gyors átmenetet várt. Ehelyett egy sor népszerűtlen intézkedést kellett meghozni, ami viszont megkövetelte a politikusok jóváhagyását. Ma már azt is látják, hogy az elején túlbecsülték a makroökonómiai stabilizálás jelentőségét. Ez azzal járt, hogy nem szenteltek elég figyelmet a reformokat támogató intézményi háttér megteremtésének. Ezt a hátteret Ivan Mikloš két részre osztotta, formaira és informálisra. A formaiba tartoznak a törvények és rendeletek, amelyeket általában a nyugat-európai példák alapján alkottak meg. Az informális rész viszont mindezek betartására irányul, hogy a gazdaság szereplői valóban ennek megfelelően viselkedjenek. Az általános értékrend megváltoztatása hosszabb folyamatnak bizonyult, de olyan értékek nélkül, mint a korrupció elleni küzdelem, a megállapodások megtartása, a jogállamiság tisztelete, nem nagyon lehet reménykedni az európai integrációban. Mikloš szerint Szlovákia jó példája annak, hogy ez a folyamat felgyorsítható. Amikor ugyanis az előző kormány a gazdasági reform erőltetése helyett visszaélt politikai hatalmával, az erőteljes ellenzéken kívül a sajtó is ellene fordult, sőt kormányon kívüli szervezetek nagyon erős rétege alakult ki. így ma a kilencvenes évek elejéhez képest annyiban más a helyzet, hogy míg akkor a sajtó hajlamos volt a demagógiára, ma már fiatal, a korábbiaktól teljesen eltérő szemléletű gazdasági újságírók közvetítik az olvasók felé a piacgazdaság értékeit. A vagyonjegyes privatizációt Mikloš lényegében eredménytelennek nevezte, mégpedig azért, mert alkalmazásával párhuzamosan nem biztosították a kisrészvényesek védelmét. Csehországban ezután inkább a hazai menedzsereket részesítették előnyben, de mivel túlságosan drágán kapták meg a cégeket, ez a megoldás sem volt túl sikeres. Szlovákiában alapvetően jó stratégiát választottak, amikor olcsón adták a vállalatokat. Mivel azonban a kiválasztás politikai alapon történt, a végeredmény kifosztott vállalatok képében katasztrofális volt. Mikloš következtetésként azt vonta le, hogy a maradékot nálunk hagyományos módszerrel, nemzetközi tendereztetéssel kell privatizálni. A vitában felszólalt Németh Miklós, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank alelnöke is. Ő arra figyelmeztetett, hogy az átmeneti országok számára az elkövetkező 3-5 év sorsdöntő lesz. Aki ez alatt nem összpontosít az alapkérdések megoldására, azokat nagy meglepetés éri az Európai Unió országai részéről. VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Kissé javult az euró Az európai közös pénz tegnap délelőtt fölfelé mozdult az európai piacokon a pénteki rekordmélységéből, miközben az európai részvényárak is javultak kissé a hétvégi Wall Street-i emelkedés nyomán. A délelőtti bankközi forgalomban az euró 1,0467 dollár körül volt NyugatEurópában. Eddigi rekordmélységét pénteken érte el New Yorkban, 1,0390 dollárnál. Frankfurti kereskedők szerint az euró szerény emelkedése annak tudható be, hogy a piacon most már központi banki beavatkozást várnak a közös pénz védelmében. Ezért a kereskedők nem merik túlságosan lenyomni az eurót, habár a közös valuta iránti bizalom továbbra sem nagy, részint a nyugat-európai gazdasági lassulás miatt, részint azért, mert nem világosak az európai pénzügyi hatóságok szándékai összegezte a Reuters hírügynökség. Ernst Welteke, a német szövetségi jegybank kinevezett elnöke úgy nyilatkozott, hogy az euró árfolyamveszteségében vannak pozitív elemek, de a lehetséges veszélyek komolyak. Az előnyök között említette a gazdaságra gyakorolt fellendítő hatást, a veszélyek közé sorolta a nagyobb inflációt és a befektetők elriadását. Meggyőződése szerint „az euró árfolyama magához fog térni". Welteke szerint az euró központi banki támogatása nem életképes megoldás. A múlt hét nyertese a jen volt, amely profitált az euró gyengélkedéséből és a dollár elbizonytalanodásából is. Az elmúlt héten az euró az 1,04-1,06 USD, a dollár 119-123 JPY szinteken ingadozott. Ezen a héten előreláthatólag az euró árfolyama az 1,03-1,06 dollár szintek között fog ingadozni. (MTI, MH) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Építésügyi szerződések Pozsony. Harna István építésügyi miniszter tegnap aláírta a cseh ipari és kereskedelmi tárcával kötött szerződést, amely az építőipari termékek dokumentációjának kölcsönös elismerését és felhasználását szabályozza. Az egyezmény célja a kölcsönös cseh - szlovák kereskedelemben használt építőipari dokumentáció egységesítése és egyszerűsítése. A minisztérium tervei szerint a közeljövőben hasonló szerződések megkötését tervezik a másik két visegrádi országgal és Horvátországgal is. (ú) Idén akár 14-15 százalékos infláció Pozsony. Az államilag kötött árak felszabadítása jelentős mértékben növeli majd az infláció mértékét. A fogyasztói kosár 18%-át ugyanis jelenleg a kötött árak teszik ki Jelentős mértékben hozzájárul az infláció növekedéséhez a villany-, a gáz- és a hőenergia árának emelése, miközben a közeljövőben ezek ára akár 70-80%-kal is emelkedhett, így az infláció mértéke idén elérheti akár a 14-15%-ot is. (SITA) Értékpapírpiaci visszaesés Pozsony. A múlt héten 3,04 milliárd korona értékű értékpapírt adtak el a pozsonyi Értékpapírtőzsdén. Az előző héthez viszonyítva az üzletkötések nagysága 2,85 milliárd koronával csökkent. A jegyzett értékpapírok piacán a legkeresettebb a Banka Slovakia és a Pol'nobanka kötvényei voltak. A SAX index pénteken érte el a legmagasabb 75,55 pontos szintet. (SITA) Olcsóbb lesz a Škoda Pozsony. Június 1-től egyes Škoda modelleket Szlovákiában is olcsóbban árusítanak. Ezzel az ajánlattal a Mladá Boleslav-i gépkocsik importőre a Škoda Auto Slovakia állt elő. 10 ezer koronával olcsóbban árusítják majd az Octavia Combi LX 1,3 típust, amelyhez ezentúl 449,9 ezer koronáért juthatunk hozzá. A Felicia Combi IX 1,3 típus 294,9 ezer korona, a Škoda Pick Up 31 ezer koronás árleszállítás után 234,9 ezer korona a Felicia Combi LX 1,6-os pedig 319,9 ezer korona lesz. (CTK) A Postabank szakít a macival Budapest. A Postabank új vezetése megújult arcot kíván adni a pénzintézetnek, hogy ezzel is jelezze: szakít a macival és a macis múlttal. A Postabank úgy döntött, az eddigi fekete-fehér színárnyalatú lógót kék-sárgával váltja fel. (NSz) VALUTA ARFOLY AMOK Érvényben 1999. június 1-jén a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,398 Magyar forint (100) 18,183 Angol font 69,553 Német márka 23,212 Cseh korona 1,209 Olasz líra (1000) 23,446 Francia frank 6,921 Osztrák schilling 3,299 Japán ien (100) 35,738 Spanyol peseta (100) 27,285 Kanadai dollár 29,442 Svájci frank 28,498 Lengyel zloty 10,934 USA-dollár 43,400 Mintegy 2,25 milliárd korona a kötvények kifizetésére Vagyonalapi pénzhiány SITA-HlR Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap tavalyi bevételei elérték a 9,427 milliárd koronát, kiadásaik ugyanakkor 10,196 milliárd koronát tettek ki. Az alap az elmúlt évet így 769 millió koronás veszteséggel zárta. Fő bevételi forrása továbbra is az állami vállalatok privatizálásából származott, jelentős bevételre tettek szert ugyanakkor azon részvénytársaságok üzleti tevékenységéből is, ahol az alap tulajdonrésszel rendelkezik. 600 millió koronát a privatizációs minisztérium utalt át az alap számlájára. A likviditáshiánnyal küszködő alap az év elején 2,25 milliárd koronát kölcsönzött a 70 évnél idősebbek kötvényének kifizetésére. Tavaly december 31 -ig az alap a likviditáshiány miatt több mint 2,3 milliárd koronás tartozást halmozott fel. A konferencián a vagyonjegyes privatizációt Ivan Mikloš lényegében eredménytelennek nevezte. (Somogyi Tibor felvétele)