Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-01 / 124. szám, kedd

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - MUNKAPIAC ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 1 A háború ára Brüsszel. Jugoszlávia környe­zetének eddig egymilliárd dol­láros veszteséget okozott az or­szág elleni NATO-had művelet, csökkenő kereskedelem és egyéb másodlagos károk formá­jában. Az újjáépítés további leg­alább 30 milliárd dolláros költ­séggeljár majd. Magyarorszá­gon 4 százalékról 3,7 százalék­ra kellett visszavenni a GDP várható növekedésére vonatko­zó becsléseket a háború miatt. A válság egyszázalékos export­kiesést is okoz az országnak. Horvátországban és Bulgáriá­ban 10 százalékkal, Macedóniá­ban 15 százalékkal, Romániá­ban 2 százalékkal csökken az export. Magyarország kivitele ugyan kevésbé szenvedi meg a dunai kereskedelmi forgalom szünetelését, de a hajózási tár­saságok és az acélgyárak nagy veszteségekre számíthatnak. A Mahart egymilliárd forintos veszteséggel és 80 alkalmazott elbocsátásával számol. (MTI) Szlovák - magyar vegyesbizottság Pozsony. Tegnap tartotta ala­kuló ülését Budapesten a szlo­vák - magyar környezetvédel­mi vegyesbizottság. A tárgyaló felek elfogadták a bizottság szabályzatát és javaslatot tesz­nek az egyes szakcsoportok felállítására. A bizottság az 1995-ben Párizsban aláírt szlovák - magyar államközi szerződésben lefektetett célo­kat szeretné megvalósítani. A szlovák küldöttség Dömény Tamás a környezetvédelmi miniszérium hivatalvezetőjé­vel az élén vesz részt a buda­pesti találkozón. (SITA) Új Bugatti modell Wolfsberg. A Volkswagen gépkocsigyártó vállalat Francia­országban felépülő vállalatában a legendás Bugatti sportautók gyártásának felújítását tervezi. Az elzászi vállalat építésére né­hány száz millió márkát fordít a német cég. Az első Bugatti mo­dell a tervek szerint 2002 végén hagyhatja el a gyárat. A Volkswa­gen tavaly olyan márkákat vásá­rolt meg mint a Bugatti, Bentley és a Lamborghini. (SITA) A Videoton bolgár céget vásárolt Szófia. A bolgár vagyonügy­nökség 54,2 ezer dollárért a magyarországi Videoton Hol­ding Rt.-nek adta el a csúcs­technológia gyártására szakoso­dott DZU vállalat 48 százalékát. A több mint 70 millió dolláros tartozásokkal terhelt DZU iránt egyedül az elektronikai cikke­ket gyártó Videoton érdeklő­dött. A Videoton már bejelen­tette érdeklődését a Micro­processor Systems Pravec Rt. részvényeinek 75 százalékára is. (SITA) Nyereséges pénzintézet Pozsony. A Bank Austria Creditanstalt Slovakia Rt. a ta­valyi évet 401,2 millió koronás nyereséggel zárta, ami az előző évhez viszonyítva 11 százalé­kos növekedésnek felel meg. Az idei év első három hónapjá­ban a bank adózás előtti nyere­sége elérte a 125 millió koro­nát, ami nem marad el a tava­lyi év hasonló időszakának eredményeitől. A bank idén 410-415 millió koronás nyere­séggel számol, ami a bank ve­zetői szerint a szlovák gazda­ság idei rossz eredményeire ve­zethető vissza. (ČTK) 160 millió az új mozdonyra Pozsony. A Szlovák Vasutak új vezetése előnytelennek tartja a Turócszentmártoni Mechatroni­kai Rt.-vei kötött szerződést egy új mozdony kifejlesztésére. A vasút szerint a megbízásnál nem vették figyelembe a közbe­szerzésről szóló törvényt, és nem határozták meg a moz­dony technikai paramétereit sem, nagy mozgásteret hagyva így az ár megszabására. A 755­ös prototípusú mozdony kifej­lesztésére a vasút idáig 160 mil­lió koronát fordított, amivel tel­jesítették a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. (SITA) Erősödött a korona Pozsony. A korona tegnap 45,35-45,45 SK/EUR árfolya­mon zárt, míg reggel 45,5-45,7 SK/EUR árfolyamon kezdték a kereskedést. Az ING Barings képviselője szerint az elnök­választás hatása a korona ár­folyamán még nem érződött. A korona árfolyamát tegnap elsősorban a devizaeladások befolyásoltak. Az elnökválasz­tás eredménye valószínűleg csak a jövő héten érezteti hatá­sát. Az amerikai dollár árfolya­ma tegnap 43,36-43,46 SK/USD volt. (SITA) Veszteséges a Komerční banka Prága. A cseh Komerční banka tavalyi vesztesége elérte a 9,805 milliárd koronát. Ez je­lentős visszaesésnek számít, mi­vel a bank 1997-ben még 261,2 millió koronás nyereséggel gaz­dálkodott. PetrBudinskýa bank osztályvezetője szerint a bank idén is veszteséggel zárja majd az évet. (ČTK) A külföldi befektetők bevonása és a régiók összefogása enyhíthetné a Dunaszerdahelyi járásban kialakult helyzetet Munkaügyi helyzetjelentés Kis túlzással elmondható, hogy napjainkban három em­bertípusa van a társadalom­nak: aki már volt munkanél­küli, aki jelenleg az, és aki holnap válik azzá. Olyan be­tegségről van szó, melyre a gyógyír ugyan ismert (új munkahelyek teremtése), de a kezelés eltart egy ideig. LELKES GÁBOR Azt, hogy Közép-Szlovákia egyes já­rásaiban már a munkaképes lakos­ság harmada segélyeken él, min­denki tudja, de valahogy a nyugati végekről kevesebb a hír. Pedig ott is tombol a járvány- égető probléma a nem foglalkoztatottak magas ará­nya. A Dunaszerdahelyi járásban ki­alakult helyzetről és kilátásokról a járási munkaügyi hivatal igazgató­helyettesét, Varga Tibort kérdeztük. A munkaügyi politikának milyen problémákkal kell megbirkóznia ajárásban? Mint ismeretes, a járás gazdasági ar­culatát mindig a mezőgazdasági termelés, az élelmiszeripar, vala­mint a termálfürdőket látogató tu­risták határozták meg. Ez a három terület országos szinten is problé­mákkal küzd, s ez alól a Dunaszer­dahelyijárás sem kivétel. A növény­és állattenyésztés látványos vissza­esése magától értetődően válságba sodorta az itteni, nagy hagyomá­nyokkal rendelkező élelmiszeripari üzemeket. A szebb időket megélt dunaszerdahelyi konzervgyár és a nagymegyeri tejüzem egyaránt problémákkal küzd, a húsfeldolgo­zás pedig lényegében megszűnt. Ön miben látja a megoldást? Elsősorban külföldi befektetők be­vonásával lehetne enyhíteni a kö­rülményeken. Nagy jelentőséget tu­Az építőipar tavasszal és nyáron átmenetileg munkahelyeket teremt, ezzel is csökkentve az állástalanok szá­mát. Ez azonban nem tartós megoldás. (Archívumi felvétel) lajdonítok továbbá a régiók közti együttműködésnek is. Nekünk ren­geteget segítenek Győr-Sop­ron-Moson megye munkaügyi szakemberei, akik Magyarország egyik legiparosítottabb régióját hoz­ták létre. Többszöri találkozás után az ottani cégek vezetőivel sikerült megállapodnunk abban, hogy szá­mos munkalehetőséget biztosítanak a járás lakosai számára. A győri PHILIPS-szel folytatott tárgyalások már ott tartanak, hogy valószínűleg a közeljövőben 1000 főnek biztosít majd állást a holland óriásvállalat Dunaszerdahelyen. További megol­dásként említhetném a különféle át­képzési tanfolyamokat, amelyekre azonban jelenleg nincs pénzügyi ke­ret. A járásban a munkanélküliség szintje 18-26 százalék. A területi megoszlás milyen? Nagymegyer körzete a legproble­matikusabb, ott 20 százalék feletti a mutató. Utána következik Dunaszerdahely, majd Somorja. A somorjai mikrorégió kedvezőbb helyzete a főváros közelségével ma­gyarázható. A munkanélküliek 20 százalék feletti arányával különben 15 község „dicsekedhet". Közülük is Nagymagyar pozíciója a legkétségbeejtőbb, ahol a 41 száza­lék részben a jelentős számú roma kisebbséggel, meg a tavaly meg­szűnt Varia Kft. által elbocsátott 300 fővel magyarázható. A huzamosabban nyilvántartott munkanélküliek aránya magas? Sajnos igen. A nyilvántartásban sze­replők 23 százaléka már több mint két éve várja a munkalehetőséget. Az ő esetük nehezen megoldható, mivel többségük szakképzetlen, il­letve sokan közülük nem is hajlan­dók dolgozni, mivel a minimálbér szinte egyezik a munkanélküli és szociális segély nagyságával. E pénzösszegeket a nyilvántartottak 98 százaléka kapja rendszeresen. Milyen munkavállalási esélyei vannak a pályakezdő fiatalok­nak? Közismert tény, hogy a munkaadók elsősorban gyakorlott munkaerő iránt érdeklődnek, ennek ellenére a tanulmányaikat befejező diákok könnyebben érvényesülnek, mint a középkorúak nagy többsége. A pá­lyakezdők mindössze 5,7 százalékát képviselik a járásban található 10 600 munkanélkülinek. Osztrák aggodalmak az EU bővítése kapcsán - átmeneti munkaerő-áramlási korlátozásokat szorgalmaznak Vendégmunkásstopot javasolnak 2015-ig ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. A majdani új EU-tagok számá­ra a munkaerő-áramlás terén 2015­ig átmeneti korlátozásokat kell fenntartani, hogy ezalatt az osztrák gazdaság felkészülhessen a vendég­munkások áradatára - írja a bécsi Wifo tanulmánya, amelyet a Világ­gazdaság című napilap ismertetett. Az elemzés abból indul ki, hogy Ausztria keleti szomszédai 2005 kö­rül felvételt nyernek az EU-ba, ezért a Wifo-tanulmány kidolgozói sze­rint 2015-ig indokolt a munkaerő­piaci korlátozások fenntartása. A kutatók azzal magyarázzák állás­pontjukat, hogy addigra egyharma­dával csökkenhet az Ausztriát „fe­nyegető" bevándorlók és vendég­munkások száma, (gy is évente 23­49 ezer vendégmunkásra kell szá­mítani, elsősorban Pozsony térségé­ből. Fontosnak tartja az átmeneti korlátozások fenntartását Ursula Stenzel is, aki az Osztrák Néppárt európai parlamenti választásokon induló jelöltjeinek listáját vezeti. A politikus óv ugyan a pánikkeltéstől, ám aláhúzza: bizonyos követelmé­nyeknek meg kell felelni. Azt nyilat­kozta: sem a kibővítés kedvező, sem annak osztrák szempontból kedve­zőtlen hatásait - például az olcsó munkaerő beáramlását - nem sza­bad elhallgatni. Mind a Wifo tanul­mánya, mind az annak kapcsán nyi­latkozó néppárti politikus elismeri: Ausztria számára komoly haszon származott a vasfüggöny leomlásá­ból, és a keleti szomszédok EU­taggá válása számos újabb előnyt ígér. A kilencvenes években az oszt­rák vállalatok évi 5-6 milliárd schil­lingnyi beruházást hajtottak végre a reformországokban, 1997-1998­ban pedig ennek kétszeresét is elér­te az éves működőtőke-kihelyezés. Ez jótékonyan hatott az ausztriai foglalkoztatási helyzetre is: 1989 és 1996 között országszerte 57 300 új munkahely létesült közvetlenül a keleti terjesztedéssel összefüggés­ben. Ugyanerre vezethető vissza 3,3 százalékos GDP-növekedés és a GDP-arányos folyó fizetési mérleg 0,7 százalékos javulása is - véli a Wifo. A viszonylag olcsó keleti mun­kaerő alkalmazása ugyan lenyomja az ausztriai bérszínvonalat, ám egyúttal számos kis és közepes cég túlélését is biztosítja - ismerik el a kutatók. Ulrike Stenzel ezzel kap­csolatban rámutat: emélkül számos osztrák vállalat - főként a szolgálta­tások és a mezőgazdaság területén ­már csődbe ment volna. A keleti bő­vítés megítélését nehezíti, hogy az nem egyformán érintené az osztrák gazdaság különböző szektorait, il­letve az ország egyes régióit. A szak­értők szerint a központi területek ki­fejezetten jól járnak a nyitással, Bécsnek pélkául jó esélye van arra, hogy ismét Közép-Európa metropo­lisává váljon. A peremterületeken azonban már más a helyzet. Éppen emiatt van szükség az átmeneti kor­látozások érvényesítésére - mutat rá a Wifo. Csehországban egyre nő a félelem a munkanélküliségtől Sikertelen a reform A rozsnyói munkaügyi hivatal kiadványa - akár más járásokban is hasznát tudnák venni a füzetecskének MTI-HlR Prága. Csehország lakossága egyre nagyobb aggodalommal kíséri a nö­vekvő munkanélküliséget és a ko­rábban oly sikeresnek beharango­zott gazdasági reform problémáit. Mindamellett a legnagyobb társa­dalmi gondnak jelenleg is a hivatali korrupciót tartja - derül ki abból az országos felmérésből, amelyet má­jus elején készített a prágai közvéle­mény-kutató Intézet (IWM). A munkanélküliséget jelenleg a megkérdezettek 74 százaléka tart­ja rendkívül súlyos társadalmi problémának, míg tavaly az év vé­gén csak 58 százalékuk. A helyzet rendezését az emberek 96 százalé­ka minősítette sürgősnek. A hiva­talokban és a közéletben tapasztal­ható korrupciót a lakosság 76 szá­zaléka nevezte rendkívül súlyos társadalmi problémának, s az em­berek 96 százaléka szerint e téren halaszthatatlanul lépni kell. A megkérdezettek 75 százaléka úgy véli, hogy a szociáldemokrata kor­mányzat meghirdette ugyan a Tiszta Kezek korrupcióellenes ak­ciót, de a gyakorlatban szinte sem­mit sem tett a probléma megoldá­sa érdekében. A szervezett gazda­sági bűnözés mértéke a lakosság 64 százaléka szerint tarthatatlan, s a kormánynak szigorú intézkedé­seket kellene foganatosítania meg­fékezésére. Ugyanakkor a megkér­dezettek 70 százaléka úgy véli, hogy a cseh gazdasági reform ed­digi folyamata nem volt sikeres, s új megoldásokra van szükség. „Esély" ­KMOTRIK PETER Rozsnyó. „Esély" a címe annak a kiadványnak, amelyet a Rozsnyói Járási Munkaügyi Hivatal mellett működő Fiatalok Információs Köz­pontjának két dolgozója állított össze a pályakezdő középiskolás fi­atalok számára. Bradovka Katalin és Spišák Ibolya tájékoztató füzetét még a tavalyi iskolaévben adta ki a munkaügyi hivatal, de szerencsére még az idei végzős gimisek számá­ra is maradt belőle néhány darab. A füzet sokkal közérthetőbben és em­beribb módon ismerteti az iskolát befejező - munka híján az utcára, illetve a hivatalban kígyózó sorok végére kerülő - fiatalokkal jogaikat és kötelességeiket, mint a hivatal­ban kiosztott száraz és közönyös, apró betűkkel telegépelt papírlap­ok. Az olvasó megtudhatja a füzet­ből, milyen igazolások szükségesek ahhoz, hogy valakit felvegyenek a hivatal nyilvántartásába, és ki mek­kora munkanélküli-segélyre jogo­sult. A szerzők jogi tanácsokkal lát­ják el a munkavállaló pályakezdő­ket: mi az, amire oda kell figyelni egy munkaszerződés megkötésé­nél, ötleteket adnak, hogyan kell munkát keresni például telefonon, kérvényt, életrajzot írni, mi min­denre ajánlatos ügyelni a potenciá­lis munkaadóval való első szemé­lyes találkozásnál, sőt, még a kül­földön munkát vállaló fiataloknak is szolgálnak néhány tanáccsal, tip­pel útravalóul. A füzet végén több hasznos telefonszám és néhány életbölcsesség is található. útikalauz pályakezdőknek Az iskolából kikerülő, elhelyezkedni nem tudó fiatalok megtudhatják a kiadványból, milyen igazolások szükségesek ahhoz, hogy valakit felve­gyenek a hivatal nyilvántartásába, mekkora munkanélküli-segélyre jogo­sultak. (Archívumi felvétel) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Next

/
Thumbnails
Contents