Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-01 / 124. szám, kedd

6 A téma - az elnökválaSztás ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 1. Liberális előretörés Brüsszel. Az általános vá­lasztások előtt két héttel a li­berális pártok előretörését jó­solják a közvélemény-kuta­tások Belgiumban a kor­mányzó szocialista-keresz­tényszocialista koalíció párt­jaival szemben. Feltűnő a szélsőjobboldal erősödése is, különösen az ország észak­nyugati felében. A kormány­pártoknak a múlt héten ki­robbant állategészségügyi botrány sem tesz jót, egyes lapok máris „csirkegate-nek" nevezik az ügyet, amely Dehaene miniszterelnök szá­mára felér egy politikai láz­álommal. (MTI) Zsirinovszkij vesztett Moszkva. Oroszország belgorodi területén a vasár­nap tartott kormányzóválasz­tást Jevgenyij Szavcsenko, az eddigi kormányzó nyerte a szavazatok 53,5 százalékával. A baloldal közös jelöltje, Mi­hail Beszhmelnyicin 19,8 szá­zalékkal a második, míg a rendkívül költséges kampányt folytató Vlagyimir Zsirinovsz­kij, a Liberális Demokrata Párt szélsőjobboldali nézeteket valló vezére csak 17,5 százalé­kot kapott az előzetes eredmé­nyek szerint. (MTI) A belgorodi kudarc után Zsiri­novszkij állítólag azt tervezi, másutt is próbálkozik, hogy egy kormányzói poszttal biz­tosítsa helyét a felsőházban (Archívum) A házelnök is jelölt Kijev. Az ukrán parlament el­nöke, Olekszandr Tkacsenko is beállt az októberi elnökvá­lasztás jelöltjeinek sorába. Elemzők szerint a baloldali parasztpárt elnökhelyette­sének - aki mögött egysége­sen felsorakozhat az egyelőre megosztott baloldal - a ház­elnöki poszt nyilvánosságát kihasználva esélye lehet a Leonyid Kucsma elnökkel szembeni győzelemre. (MTI) Öldöklő fanatikusok Algír. Az algériai fővárostól 300 kilométerre délre lévő Dzselfánál vasárnap hat pol­gárőrt öltek meg szélsőséges vallási fanatikusok. Dzselfa környékén gyakran garázdál­kodnak fundamentalisták, ta­valy nyáron például egyetlen éjszaka a város környékén mintegy negyven embert mé­szároltak le. (MTI) Veszélyes az Aum szekta Tokió. A felforgatásellenes törvény módosítására készül a japán igazságügyi miniszté­rium, hogy határozottabban tudjon fellépni az Aum nevű szekta ellen. A szekta tagjai követték el a több halálos ál­dozatot követelő gáztáma­dást négy évvel ezelőtt a toki­ói metróban. (MTI) Peking mindenre kiterjedő szigorításokkal, megelőző letartóztatásokkal és megfigyelésekkel készül a Tienanmen-évfordulóra A kínai vezetés fél az emlékektől is MTI-TUDÓSÍTÁS Tokió. A kínai hatóságok az utóbbi napokban fokozták az ellenzékiek feletti szokásos ellenőrzéseket, és igyekeznek elejét venni annak is, hogy a demokratikus nyitást köve­telő mozgalom hívei külföldről ha­zatérjenek a Tienanmen téri ese­mények 10. évfordulójára. Pekingi értesülések szerint utasították a határőrséget, hogy fordítsák vissza az országból korábban kiutasított, és most hazatérni szándékozó el­lenzékieket. A kínai rendőrség fokozottan el­lenőrzi a tíz éwei ezelőtti esemé­nyek résztvevőit és az aktivisták hozzátartozóit, nehogy nyílt meg­emlékezéseket rendezhessenek az évfordulón. Megszigorították az egyetemek ellenőrzését is, az új­ságíróknak pedig megtiltották, hogy „kényes" témákról kínai ér­telmiségiekkel interjúkat készítse­nek. Emberjogi szervezetek koráb­bi jelentéseikben arról számoltak be, hogy több ellenzékit őrizetbe vettek az évforduló közeledtével. A kínai vezetés ellenforradalmi cselekménynek tekinti a tíz évvel ezelőtt történteket, és kizárja az akkori események átértékelését, azt hangoztatva, hogy a kemény fellépés nélkül az ország az elmúlt évtizedben „nem ért volna el ilyen figyelemre méltó gazdasági és tár­sadalmi fejlődést". A parlament egy meg nem nevezett tagja a hétvégén az amerikai kong­resszusnak a Tienanmen téri ese­mények átértékelésére sürgető ha­tározatára válaszolva zavarkeltés­sel vádolta az Egyesült Államokat, és Washington szemére vetette, hogy beavatkozik Kína belügyeibe. Az utóbbi értékelést a pekingi par­lamentnek címzett nyílt üzeneté­ben tegnap visszautasította a ma­gát ellenzéki pártnak tekintő kínai Demokratikus Párt. A párt egyik helyi szervezete szerint az 1989. évi megmozdulás leverése éppenhogy bizonytalanságot kel­tett, ami Kína jövőbeli fejlődésé­nek is a legnagyobb akadálya. Az eddigi tapasztalok alapján a NATO nem hisz a szerb ígéreteknek és állításoknak A magyar kormányt bíráló kárpátaljai nyilatkozat Fontos az óvatosság Párizs/Brüsszel/Belgrád/ Moszkva. Még a francia hír­ügynökség tegnapi értesülé­sét megelőzően, miszerint a jugoszláv vezetés hajlandó elfogadni a G8 rendezési el­veit, több nagyon szkeptikus nyilatkozat látott napvilágot. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Wesley Clark tábornok, az atlanti szervezet európai erőinek főpa­rancsnoka a Le Figaróban megjelent cikkében leszögezte: a NATO Jugo­szlávia elleni légi csapásainak leállí­tásához szabott feltételek egyszerű­ek, s nem tárgyalhatók újra. Hozzá­tette: a jugoszláv elnök súlyosan té­ved, ha azt hiszi, hogy lehetségesek még a tárgyalások az alapvető nem­zetközi követelésekről. Clark szerint a szerb hadsereg immár hanyatló­ban van, s tudja, hogy veszíteni fog". Továbbra is óvatosnak, figyelmes­nek kell maradnia a nemzetközi kö­zösségnek Belgrád jelzése kapcsán, miszerint kész elfogadni a G8 ko­szovói rendezési feltételeit - jelen­tette ki rádiónyilatkozatában a fran­cia védelmi miniszter. Alain Richard a múlt pénteki Milosevics-jelzés kapcsán a G8 feltételeinek elvi elfo­gadásáról azt mondta: mindenképp ellenőrizni, igazolni kell, hogy meg­kezdődött-e a szerb katonai erők ki­vonása Koszovóból. Richard szerint ha ez bekövetkezik, az atlanti szö­vetségesek nem fogják támadni a visszavonuló szerb csapatokat. Folytatódnak a diplomáciai erőfe­szítések, Viktor Csernomirgyin, Oroszország balkáni különmegbí­zottja ma Bonnba utazik, hogy a konfliktus megoldásáról folytasson tárgyalásokat az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselőivel. Csernomirgyin találkozik majd Strobe Talbott amerikai külügymi­niszter-helyettessel és Martti Athisaarival az Európai Unió közve­vítőjével is. Az újabb forduló ered­ményességétől függ, hogy holnap az orosz békeközvetítő - valószínű­leg már a finn államfővel, EU­képviselővel együtt - továbbutazik­e Belgrádba. Csernomirgyin egyébként tegnap este Eduard Kukán szlovák külügy­miniszterrel, az ENSZ-főtitkár bal­káni képviselőjével is tárgyalásokat folytatott. Kukán két hete már járt Moszkvában, de akkor csak Igor Ivanov külügyminiszterrel folyta­tott eszmecserét az ENSZ szerepvál­lalásáról a Balkánon. A bombázások közben folytatódtak, a belgrádi tömegtájékoztatás sze­rint a Jugoszlávia elleni NATO-légi­csapásokban vasárnap és tegnap hajnalban legkevesebb 23 polgári személy vesztette életét, az anyagi károk jelentősek. A fővárostól 350 kilométerre délkeletre fekvő Surdulica tüdőszanatóriumába teg­napra virradóra összesen öt rakéta csapódott be. Három rakéta közvet­lenül a gyógyintézet egyik épületét találta el, két lövedék a szomszédos idősek otthonába csapódott. A tá­madásban legkevesebb 11 ember vesztette életét - állította a Tanjug. A NATO repülőgépei a jugoszláv hadsereg lőszerraktárát és laktanyá­kat támadtak Surdulica környékén, és nincs bizonyíték arra, hogy a raké­ták egy szanatóriumot és egy öregek otthonát találták volna el - közölte tegnap Jamie Shea, a NATO szóvivő­je. Shea a BBC rádiónak adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy értesü­lései szerint a kijelölt célpontokat ér­ték találatok, és nem tud polgári ál­dozatokról vagy arról, hogy polgári célpontok kárt szenvedtek volna a szövetséges légierő támadásakor. Helytelen a politika, furcsa a pénzelosztás Djukanovicsot Milosevics helyére! Ljubljana. A szerbiai ellenzék egyik vezetője Milo Djukanovics mon­tenegrói elnököt javasolta Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök utódjának. Zorán Djindjics, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője egy ljubljanai lapban tegnap megjelent interjújában kifejtette, hogy Belg­rádnak el kellene fogadnia a Koszovóval kapcsolatban támasztott alapvető nemzetközi feltételeket, ami elvezetne egy „Európa-barát" koncepció szerbiai és jugoszlávia kialakulásához, valamint Milosevics elnök fokozatos visszavonulásához a politikai életből. (MTI) MTI-TUDOSITAS Kijev. A magyar kormányt bíráló nyilatkozatot fogadott el hét végi ungvári közgyűlésén az ukrajnai magyarság egyetlen országos képvi­seleti szervezete, a tíz tagszerveze­tet tömörítő Ukrajnai Magyar De­mokrata Szövetség (UMDSZ). A szövetség egyfelől bírálta az anyaor­szági kormányszerveknek a határon túli magyarsággal való kapcsolat­tartását, másfelől a kisebbség hazai pénzügyi támogatási rendszerét ­tájékoztatott Tóth Mihály, akit újabb három évre egyhangúlag el­nökké választott az UMDSZ­közgyűlés. Az UMDSZ helyteleníti azt a magyar kormánypolitikát, amely egy szer­vezetet, a Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetséget (KMKSZ) ismeri el az ukrajnai magyarság egyetlen le­gitim képviselőjének. A szövetség szerint ez a politika megosztja az ukrajnai magyarságot, és ellentétes az összmagyar érdekekkel. Az UMDSZ sajnálatosnak tartja, hogy 1998 júniusa óta válasz nélkül maradnak a magyar külügyminisz­tériumhoz és a Határon Túli Magya­rok Hivatalához intézett levelei. Az országos szövetség szerint ezen kívül elfogadhatatlan az, hogy az Illyés Gyula Közalapítvány új ukraj­nai alkuratóriumában jelen vannak a kedvezményezettek, méghozzá kedvezményezettségükkel arányos súlyban. Az UMDSZ helyet kér ma­gának is a testületben. A nyilatkozat szerint az is képtelenség, hogy a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Ala­pítvány kuratóriumának tagjai egy­ben az alapítvány által fenntartott intézményvezetői és alkalmazottai. A szövetség továbbá kifogásolja, hogy az Illyés-közalapítvány leállí­totta korábban elindított progra­mok, így például a kijevi magyar kulturális központ és az ungvári ma­gyar ház finanszírozását. A szövetség, illetve a közgyűlés a ki­fogásolt politika megváltoztatására kérte az illetékeseket.Az UMDSZ az elfogadott nyilatkozatban végül le­szögezi: legfontosabb feladatának az ukrajnai magyarság helyben ma­radásának biztosítását tekinti. Indiai-pakisztáni konfliktus Kasmír térségében Esély a rendezésnek Életben hagyását kérte a vádlott, cserébe együttműködését ígért Ankarának Öcalan védekezik MTI-HIREK Imrali. Megkezdődött tegnap Abdullah Öcalannak, az illegális Kurd Munkáspárt hazaárulással vá­dolt vezetőjének pere az Isztambul­hoz közel fekvő Imrali börtönszige­tén. A török sajtó által az ország „leggyűlöltebb emberének" kikiál­tott ötvenegy esztendős Öcalant több mint harmincezer ember meg­ölésével vádolják - ennyi halálos ál­dozata van ugyanis az illegális Kurd Munkáspárt vezette délkelet-török­országi kurd területek önállóságá­ért folytatott harcoknak. Öcalan, akit egyedüli fogolyként és a legszigorúbb biztonsági előírások mellett őriznek a börtönszigeten, ügyvédein keresztül üzente az an­karai kormánynak: a büntetőper helyett tárgyásokba kellene vele bocsátkoznia. Olyan politikusnak tartja önmagát, aki a térség békéjé­nek kialakításán fáradozik - tűnik ki üzenetéből. Tegnap pedig élet­ben hagyását kérte, és cserébe együttműködéséről biztosította a török kormányt. ,A békéért és a testvériségért kész vagyok szolgálni a török államot. Meggyőződésem, hogy e célból életben kell marad­nom" - mondta a vádlottnak bizto­sított első megszólalásban. A török közvélemény dühe Öcalannal szemben viszont olyan nagy mértékű, hogy sokan biztosra veszik: a bíróság halálos ítéletet mond majd ki a kurd vezető fejéres. Törökországban 1984 óta nem volt ugyan példa halálos ítélet végrehaj­tására, de az ország jogrendszeré­ből nem törölték még a büntetés e legsúlyosabb formáját. MTI-HIR Újdelhi/Iszlámábád. Indiai köz­lés szerint tegnap reggel az ország légiereje bombatámadásokat inté­zett a Kasmír hegyes vidékein állo­másozó, pakisztáni támogatást él­vező muzulmánok ellen. Atal Behari Vadzspaji indiai kor­mányfő a támadás megkezdése előtt adott nyilatkozatában azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy In­dia rovására ki akarja tolni a meg­osztott Kasmírt kettéválasztó tűz­szüneti határvonalat. Hangoztat­ta, hogy India addig nem szünteti be légi csapásait és szárazföldi tá­madásait, amíg vissza nem állítják az immár hat napja tartó konflik­tus előtti állapotokat, és „Pakisz­tán be nem fejezi a határok meg­változtatására tett területszerző kísérletét". Másfelől viszont az in­diai kormányfő elfogadta azt a pa­kisztáni javaslatot, hogy tartsanak külügyminiszteri szintű tárgyalá­sokat Újdelhiben a viszály elsimí­tásáról. Szártádzs Aziz pakisztáni külügy­miniszter azt mondta tegnap a Reuters hírügynökség tudósítójá­nak, hogy felőle akár már egy hé­ten belül sor kerülhet a külügymi­niszteri találkozóra. A Dél-libanoni Hadsereg csapatkivonása Dzsesszinből Előbb az SLA, aztán... Öcalan golyóálló és bombabiztos üveg mögött ülve védekezik (ČTK/AP) MTI-HIR Mardzsajún. Antoine Lahad tábor­nok, a Dél-libanoni Hadsereg (SLA) vezetője tegnap bejelentette, hogy két héten belül kivonják csapatai­kat a dél-libanoni Dzseszszin váro­sából. Lahad újságíróknak elmond­ta, hogy a város körzete túlságosan veszélyessé vált az Izrael-barát mi­lícia mintegy kétezer fegyverese számára, ezért a kivonulást már ma megkezdik, s két hét alatt befejezik. A főleg keresztények lakta várost, amely az Izrael által ellenőrzött dél­libanoni övezet északi részén talál­ható, az SLA 14 éven keresztül tar­totta ellenőrzés alatt. Aki képtelen kihúzni magát, annak egy léc segít. Ez a gyerekesnek tűnő módszer is azt bizonyítja: a kínai katonai rendőrök kemény kiképzést kapnak. Nem kizárt, hogy napokon belül ismét „bizonyítaniuk" kell. (TA SR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents