Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-30 / 148. szám, szerda

6 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 30. A cseh többség a visszatérés ellen Prága. A csehek nagy többsége nem tartaná helyesnek, ha a második világháború után Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek és utódaik lehetőséget kapnának arra, hogy visszatérjenek Csehországba és ott letelepedjenek - derült ki a prágai Társadalmi Kutatások Központja által tavasszal készített országos felmérésből. A megkérdezettek 76 százaléka nem ért egyet a szudétanémetek esetleges visszatérésével, míg négy százalékuk igen. A kitelepített szudétanémetek és utódaik esetleges visszatérését csupán a fiatalabb generáció és a magasabb műveltséggel rendelkezők egy része támogatja. (MTI) Nincs megállapodás Peking. Üres kézzel távozott Pekingből Csan Csih-horng, a Tajvani-szoros két oldala közötti kapcsolatokat összehangoló tajvani alapítvány főtitkárhelyettese. Nem sikerült megállapodnia az anyaország és Tajvan közötti politikai párbeszéd felújításáról. Peking, amely abban reménykedett, hogy a látogatással sikerül kilendíteni a holtpontról az 1995-ben megszakadt politikai és gazdasági tárgyalásokat, nem titkolta csalódottságát. (MTI) Németországban Karl-Heinz Schaab ötévi börtönt kapott, amiért atomtitkokat árult el Iraknak. (ČTK) Támadás Kelet-Timorban Jakarta. Feldühödött tömeg rohanta meg és fosztotta ki tegnap Kelet-Timoron az augusztusi népszavazás lebonyolítását segítő ENSZ-megfigyelők egyik irodáját. A támadásban meg nem erősített hírek szerint a világszervezet 12 alkalmazottja sérült meg. A Kelet-Timoron állomásozó indonéz kormányerők szóvivője szerint az akció nem kifejezetten az ENSZ-iroda ellen irányult. Egyelőre nem tudni, hogy a képviselet elleni első támadás milyen hatással lesz a Jakartában negyedik napja folyó békéltető tárgyalásokra. (MTI) Németh Zsolt Macedóniában Budapest. Borisz Trajkovszki első külügyminiszter-helyettes meghívására kétnapos látogatásra Macedóniába utazik Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára Németh szerdán megnyitja a szkopjei magyar nagykövetséget, és aláírja a két tárca közötti együttműködésről szóló jegyzőkönyvet. A partnerével folytatott tárgyalások mellett szerdán látogatást tesz a sztenkoveci menekülttáborban. (MTI) Öcalan, törökországi kurd vezér halálos ítélete ellen a világ több városában is tüntettek a kurdok. Az ítélet hírére Moszkva belvárosában is tiltakozó akcióra került sor. (TA SR) Európa a halálos ítélet megváltoztatását követeli a török hatóságtól Mit hoz ez az ítélet? Ankara/Jeruzsálem. „Remélem, hogy a bíróság által hozott döntés jótékony hatással lesz majd országunkra" jelentette ki tegnap Ankarában Bülent Ecevit török miniszterelnök. ÖSSZEFOGLALÓ A kormányfő hangsúlyozta: nem kíván kommentárt fűzni egy folyamatban lévő igazságügyi procedúrához hiszen az úgy még a fellebbviteli bírósághoz, majd esetleg a parlamenthez és a köztársasági elnökhöz kerúl. Hasonló szűkszavúsággal reagált Súleyman Demirel államfő is. "A bíróság a kötelességét végezte" - állapította meg. Izrael az ítélet hírére rendkívüli biztonsági intézkedéseket hozott külföldi diplomáciai képviseleteinek védelmére. Moszkvában tegnap mintegy háromszáz Oroszországban élő kurd tüntetett tiltakozásul az Abdullah Öcalanra kimondott halálos ítélet ellen. A PKK zászlóit, a kurd vezető képeit és szovjet zászlókat hordozó felvonulók előtt Rostám Broi, a száműzetésben működő kurd parlament képviselője fasiszta rezsimnek nevezte a török vezetést. "Tragikus nap ez a kurd nép számára, Öcalan elítélésével az ellenség megmutatta embertelen arcát" hangoztatta. Kajar Kurdasker Oroszországban élő kurd vezér szerint a saját hazáért harcoló kurdok által nemzeti hősnek tekintett Abdullah Öcalan elítélése nagyszabású polgárháború kezdetét jelenti Törökországban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Óroszországban és más európai országokban élő kurdok kizárólag békés és demokratikus tiltakozó akciókra készülnek, mivel a PKK nem tekinti magát terrorszervezetnek. Öcalan kurd lázadóvezér német úgyvédje, Britta Böhler kedden Amszterdamban hangsúlyozta, az Öcalan-úgy nem ért véget a halálos ítélettel, amelyet védencére kimondott a török állambiztonsági bíróság. „Nem szabad elfelejteni, hogy az úgyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vittük, amelylyel szemben Törökország kötelezettségeket vállalt, és amelytől az év végéig várunk döntést - jelentette ki az ügyvédnő. Szerinte a török bíróság döntése sajnálatos, de nem meglepő. Számítottak rá. Mint elmondta, fellebbeznek, és végső fokon az ankarai parlamentnek is nyilatkoznia kell majd. Megítélése szerint az eljárás két hónap és egy év közötti ideig tarthat még. Nagy-Britannia európai uniós partnereivel együtt Abdullah Öcalan halálos ítéletének megváltoztatását sürgeti. A brit külügyi szóvivő a keddi törökországi ítélethirdetés utáni nyilatkozatában kijelentette: Nagy-Britannia a leghatározottabban ellenzi halálos ítélet végrehajtását, szülessen az bármilyen körülmények között. London jelenleg az Európai Unió nyilatkozatának közzétételét várja, amelyben a 15 tagország közösen felszólítja a török hatóságokat, hogy változtassák börtönbüntetésre a kurd vezér halálos ítéletét. A NagyBritanniában élő kurd közösség vezetőit nem érte váratlanul az Öcalanra kiszabott halálos ítélet. A londoni kurd központ előtt kedden délelőtt több száz szigetországi kurd gyűli össze, ám a közösség vezetői úgy foglaltak állást, hogy egyelőre nem kezdeményeznek olyan széles körű tiltakozó megmozdulásokat, mint Öcalan letartóztatásakor tették. Mizgin Sen, a Kurd Nemzeti Liberális Front nevű szervezet európai szóvivője londoni nyilatkozatában úgy ítclte meg: a halálos ítélet azt jelzi, hogy Törökország egyáltalán nem érdekelt a kurd probléma megoldásában. Sen közönyösséggel vádolta a Nyugatot is, mondván, hogy miközben Koszovót - amelyhez érdekei fűződtek - felszabadította, Kurdisztánt sorsára hagyta. EU-figyelmeztetés Ankarának Strasbourg. Az Európa Tanács tegnap felhívással fordult Törökországhoz, hogy ne végezze ki Abdullah Öcalant, a halálra ítélt kurd vezetőt. Az ET emlékeztet rá: a szervezet többi tagjával együtt Törökország is kötelezte magát, hogy nem hoz, illetve nem hajt végre halálos ítéletet. A közlemény hangsúlyozza, jelenleg valódi esély van arra, hogy Törökország délkeleti részén megszűnjenek a terrorcselekmények, s ezt az esélyt nem szabad kihasználatlanul hagyni.Az Európai Bizottság külügyi felelőse, Hans van den Broek is felszólította Török országot, hogy vegye figyelembe az Európai Unió halálbüntetést ellenző álláspontját. Van den Broek emlékeztetett arra is, hogy Törökország teljes jogú tagja kíván lenni az EU-nak. (MTI) A terveknek megfelelően folyik a koszovói albánok lefegverzése A kubai és a venezuelai diktátor a NATO-t támadta Fidel Castro segítene MTI-TUDÓSÍTÁS Rio de Janeiro. Az Európai Unióhoz tartozó, a latin-amerikai és a karib államok első csúcsértekezletének résztvevői hétfőn Rio de Janieróban hozzákezdtek az érdemi politikai vitához, amely során a demokráciával, az emberi jogokkal, a regionális együttműködéssel, az ENSZ megreformálásával, valamint a szervezett bűnözés és kábítószer-csempészet elleni harccal kapcsolatos problémákkal foglalkoznak. A tanácskozás jó alkalmat adott Fidel Castro kubai, illetve Hugo Chevez venezuelai államfőnek arra, hogy szenvedélyes beszédben bírálják a NATO-t és a demokrácia európai értelmezését. Castro elsősorban a NATO új stratégiai elképzelését ostorozta, amely az euroatlanti övezetbe sorolja Latin-Amerikát és a Karib-tenger térségét is. Fidel Castro a zajló latin-amerikai európai csúcstalálkozó keretében felajánlotta, hogy Havanna száz orvost küld Koszovóba, Szerbiába és Jugoszlávia más részeibe Castro ezt Massimo D'Alema olasz kormányfő előtt jelentette ki. Az olasz küldöttség szóvivője újságíróknak elmondta, hogy Castro ezt az ajánlatát a hónap elején D'Alemának írt levél formájában már felvetette, és elképzelését most szóban is megerősítette. Az olasz szóvivő közölte: a római kormány méltányolja a kubai vezető ajánlatát, és arról tájékoztatja az Európai államok vezetőit. Peking cáfolja, hogy a bombázás áldozatai kémek Kína szerint nem MTI-HIR Peking. Kína tegnap cáfolta a The New York Times című amerikai napilap értesülését, amely szerint a NATO jugoszláviai hadjáratában lebombázott belgrádi kínai nagykövetségen életét vesztett három kínai állampolgár közül kettő kém volt. "Az amerikai tömegtájékoztatás bármilyen hazugságokat fabrikál is, nem mentheti fel az Egyesült Államokat a felelősség alól, amely a kínai nagykövetség bombázása miatt terheli"-jelentette ki a szóvivőnő. A The New York Times pénteken számolt be arról, hogy a május 7-i bombázásban meghalt kínaiak közül ketten hírszerzők voltak. Peking állítása szerint a három áldozat egyike az Új Kína hírügynökség tudósítója volt, a másik kettő a Kuangming Zsipao című pekingi napilap munkatársaként tartózkodott a jugoszláv fővárosban. Egy amerikai tisztségviselő azonban úgy nyilatkozott, hogy az amerikai bombák a nagykövetség olyan részét érték, abol hírszerző tevékenységet folytattak. Az Egyesült Államok bocsánatot kért Kína belgrádi nagykövetségének véletlen bombázása miatt. Ken Bacon, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön elismerte: a CIA egyik elemzője figyelmeztette kollégáit és az európai katonai illetékeseket, hogy a kiszemelt célpont nem a megadott helyen található, de arról neki sem volt tudomása, hogy a kijelölt helyszínen a kínai külképviselet áll. Egyre durvul a cseh miniszterelnök és a sajtó közötti vita Zeman kontra sajtó MTI-HIR Prága. Miloš Zeman cseh kormányfő nem kifejezetten kedveli az újságírókat, kormányzása eddigi sikertelenségéért is főleg őket okolja. A Prima kereskedelmi televízió vasárnap éjjeli vitaműsorában a a kormányfő például a következőképpen fogalmazott: „Rájöttem, hogy az egy négyzetméterre eső legtöbb hülye a cseh újságíró társadalomban van. Ez az arány magasabb, mint ami cseh politikusok körében tapasztalható, és ez bizony már jelent valamit." Tény, hogy Miloš Zeman sem kedvence éppen a sajtónak. Politikai színezetüktől függetlenül a lapok rendszeresen bírálják a kormányfőt. Azzal vádolják, hogy hogy gyakran blöfföl, állításai sokszor megalapozatlanok. Zeman a múlt héten például Josef Zieleniec volt külügyminiszterről azt állította, hogy több mint 60 szerződést kötött újságírókkal és médiaügynökségekkel annak érdekében, hogy „pozitív képet fessenek róla". Hétfőre kiderült, hogy a minisztériumban csak négy szerződés nyomát találták. A polémia durvulása alighanem összefügg a népszerűségi görbék alakulásával is. A kisebbségben kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt tetszésindexe a kormányzás egy éve alatt a 32 százalékról 18 százalékra csökkent. Ez viszont azzal lehet kapcsolatban, hogy a bruttó hazai össztermék Csehországban az idei első negyedévben 4,5 százalékkal csökkent. Tüntetések Jugoszláviában? ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Pristina. Nagyszabású túntetéssorozat elindítására készúl kedden a Szövetség a változásokért (SZP) szerbiai ellenzéki párttömörülés, elsősorban Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök távozását és szabad választások kiírását követelve. Az SZP az első tüntetést a közép-szerbiai Cacak városában kívánja megtartani, amely a NATO-csapások idején több háborúellenes megmozdulás színhelye volt. A szervezők 30 ezer résztvevőt várnak. Vladan Batic, a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt elnöke bejelentette, hogy a tömörülés ezzel párhuzamosan aláírásgyűjtést kezd a jugoszláv elnök és más jugoszláv, illetve szerb vezetők távozását követelve. Szerb ellenzékiek már jelezték, hogy megszervezhetik a választásokat, ha a kormányzat nem írja ki a szavazást. A kedd délutánra tervezett tüntetés a szerb ellenzék első tömegmegmozdulása lesz, miután a jugoszláv parlament döntése nyomán múlt pénteken éjfélkor megszűnt a hadiállapot. Kína hivatalosan cáfolta, hogy politikai menedékjogot kínált Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek, aki ellen a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűntettek miatt vádat emelt és elfogatóparancsot adott ki. Közben Koszovóban folytatódik a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) lefegyverzése. Az UCK határidőre felállította a fegyverbegyűjtő helyeket, és a jelek szerint tartja magát a lefegyverzési tervhez - jelentette ki tegnap a koszovói békefenntartó erők szóvivője, Kenneth Pickless őrnagy. Moszkva azt fontolgatja, hogy hamarosan tengeri úton is megkezdi a koszovói békeerők kötelékébe tartozó orosz csapatok felszerelésének szállítását jelentette be tegnap Igor Szergejev védelmi miniszter. Azt is közölte, hogy a görög védelmi miniszter kijelentette, ennek megvalósításához Athén kedvező feltételeket nyújt. Az Interfax orosz hírügynökség információi szerint július 10-én négy orosz szállítóhajó indul hadfelszereléssel Szevasztopol kikötőjéből Jugoszlávia felé. Tovább növekszik a feszültség Eszak-lrországban, mivel az utcai menetek megtartását engedélyező bizottság nem engedélyezte a protestáns Orániai Rend felvonulását Portadown katolikus negyedeiben. (ČTK)