Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)
1999-06-30 / 148. szám, szerda
ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 29. POLITIKA 5 Lipovecz Iván: térségünk nagy dilemmája a nemzeti öntudat és az integráció jelentette alárendeltség összeegyeztetése A gazdasági átmenet tíz éve Az 1989 utáni időszak értékelésével foglalkozott exkluzív résztvevők bevonásával Budapesten a Heti Világgazdaság című lap által szervezett szeminárium. Lipovecz Ivánnal, a HVG főszerkesztőjével a rendezvény tapasztalatairól beszélgettünk. TUBA LAJOS A térség országaiból általában az elmúlt időszak korábbi vagy mai kormányszereplői értékelték a helyzetet. Ez alapján milyen kép alakult ki az elmúlt tíz évről? 1989-et három nagy eseménnyel lehet jellemezni, a prágai bársonyos forradalommal, a berlini fal leomlásával és a romániai forradalommal. Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában közben zajlottak azok a sokkal békésebb folyamatok, amelyek a többpártrendszerbe való átmenetetjelentették tárgyalásos alapon, kerekasztal-megbeszélések formájában. Az elmúlt tíz évvel kapcsolatban most mindenki azt vizsgálja, hogy innét indulva ki hova jutott 1999-re. Christopher Cviic, aki származására nézve horvát, de angol állampolgár, és húsz évig a The Economist kelet-európai tudósítója volt, számos, pesszimizmus felé hajló kelet-európaival ellentétben azt állította, hogy itt nem a félig Jellemző vonása az elmúlt tíz évnek a nemzeti identitás keresése, párhuzamosan a minél gyorsabb integrációra való * * törekvéssel. >> üres, hanem a félig tele pohárral van dolgunk. Vagyis a dolgok tulajdonképpen jó irányba haladnak, és a nehézségek, gondok ellenére ez a térség mind gazdasági potenciálban, mind a társadalmak demokráciatudatában, mind pedig bizonyos új jogintézmények kiépülésében és megszilárdulásában előrehaladt. Nem mindenki oszAzoknak az országoknak a fejlődése bizonyult stabilabbnak, ahol az állami tulajdon leépítése nem formális osztogatási rendszerben ment végbe, hanem igazi eladással. (Horváth Péter felvétele) totta ezt a véleményt, például Németh Miklós, aki tíz éve magyar miniszterelnök volt, jelenleg pedig Londonban az EBRD alelnöke, úgy vélekedett, hogy még nem szilárdult meg egy csomó olyan intézmény, amelynek garantálnia kellene a politika, a gazdaság és a társadalmi folyamatok haladását a fejlődés irányába. Kik fejlődtek gyorsabban? Általában az volt a vélemény, hogy az elején azok az országok haladtak gyorsabban, amelyek bátrabb lépésekre szánták magukat, gyorsan kezdték meg a korábbi gazdasági és pénzügyi rend átalakítását. Viszont azoknak az országoknak a fejlődése bizonyult stabilabbnak és itt Magyarország a jó példa -, ahol az állami tulajdon leépítése nem egy formális osztogatási rendszerben ment végbe, hanem igazi eladással. Ez egyrészt azt jelentette, hogy az új tulajdonosok megfelelő tőkeerővel rendelkeztek, másrészt pedig az állam is jövedelemre tett szert, így nem szegényen és lecsupaszítva került ki a dologból. Aztán már politikai döntés függvénye volt, hogy folyó kiadásokra, a költségvetési hiány fedezésére, a munkanélküliség kezelésére költötték-e a pénzt, vagy az államadósság egy részének szanálására fordították. Gazdasági szempontból ugyanis ezekben az országokban az előző rezsim gazdasági és politikai rendszerének összeomlása után hátramaradt két legsúlyosabb örökség a mérhetetlen államadósság és a korszerűtlen vállalati és termékszerkezet hiánya. A pénz ellenében történt privatizáció nemcsak az első probléma kezelésében segített, a másodikéban is, hiszen ha valódi befektető lépett színre, korszerűbb vállalatokat hozott létre, amelyek új termékeket kezdtek gyártani. Erre jó példa a hihetetlenül gyors magyar exportnövekedés, amelyen belül a gépipari cikkek dominálnak, jelezvén, hogy a gazdasági szerkezetváltás meghozza gyümölcsét a piaci kapcsolatokban is. Magyarországnak el kellett jutnia oda, hogy a felbomlott KGST helyett gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat építsen ki, elsősorban Nyugat-Európával. Az például, hogy az 1998-as orosz válság Magyarországon a bruttó hazai összterméknek csak a fél százalékát érintette, annak volt köszönhető, hogy a váltás miatt a volt szovjet piac mára a magyar export szempontjából marginális tényezővé zsugorodott. Az egy szintről induló országok között napjainkra különféle kategóriák alakultak ki. Franc Vranitzky volt osztrák kancellár volt talán az egyetlen, aki elég élesen megkülönböztette az EU-bővítés szempontjából kialakult első és második kör tagjait. Egyébként a konferencia többi résztvevője nem igyekezett sorrendet felállítani. Ehelyett a térség egészével foglalkoztak, azt vizsgálva, hogy miként tud megvalósulni a nemzeti öntudatra ébredés, a nemzeti identitás keresése, ami nagyon jellemző vonása az elmúlt tíz évnek, párhuzamosan a minél gyorsabb integrációra való törekvéssel. Egyes vélemények szerint ez a két hatás nehezen egyeztethető össze. Minél kisebb az adott ország, annál inkább kiütközik ez a vélemény. A legkisebb országot, Szlovéniát képviselő Mentzinger professzor, aki egy ideig miniszterelnök-helyettes volt, megnyilatkozásaiból érződött ki leginkább, hogy tart attól, sikev v A volt szovjet piac " mára a magyar export szempontjából marginális ténye- ss zővé zsugorodott. ^ rül-e megőrizniük saját jellegüket az integráció során. Nyilvánvaló, hogy Szlovéniában, amely nemrég szakadt ki Jugoszláviából, egészen másként vetődik fel egy országszövetséghez való közeledés kérdése, mint mondjuk Magyarországon vagy Lengyelországban, amelyek mégiscsak önálló országként éltek korábban. Miként jelent meg Szlovákia ezekben a vitákban? Szlovákia Ivan Mikloš miniszterelnök-helyettes nagy visszhangot kiváltó felszólalásával volt képviselve. Egyébként pedig főként olyan értelemben került elő, hogy az ország nemzetközi megítélésének jót tesz a Mečiar-korszak lezárulása. Ez ugyanis nagyon sokban hátráltatta a fejlett piacgazdaságokra jellemző intézményekhez való közeledését. A leváltott igazgatók pályáznak, leváltóik nem Az agrárkamara nem oszlatja fel a válságstábot Szó sincs tisztogatásról Nem lesz pénz vetésre ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. A járási hivatal elöljárója a járás 47 alapiskolájában leváltotta az igazgatókat, és posztjukra pályázatot írt ki. Kivételt azok az iskolák képeznek, ahol az igazgatókat 1 év választja el a nyugdíjkorhatártól, posztjaikra jövőre hirdettek pályázatot. „Ha tudjuk, hogy ennyit késik az iskolatanácsok beleszólási jogát viszszaállító törvény, már februárban megtesszük ezt a lépést. A törvényt ugyanis májusra ígérték. Hogy a törvény hatályba lépése után elkerüljük az iskolatanácsok esetleges igazgatóleváltási javaslatait, a bírálóbizottságban helyet kapnak az önkormányzat és a szülők képviselői. Ajárási hivatal várja a legitim, működő iskolatanácsok jelentkezését, hogy részt vehessenek a pályázatok elbírálásában" - mondta Fónod Tibor, a Komáromi Járási Hivatal oktatási osztályának vezetője, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komárom Területi Választmánya elnökségének tegnapi ülésén. Áz osztályvezető a járás magyar alapiskoláinak igazgatói előtt hangsúlyozta: a leváltás nem azt jelenti, hogy az érintett igazgatók rosszul végezték munkájukat. Arról van szó, hogy a Mečiar kormányzat éveiben sok igazgatócserére került sor pályázat nélkül, és számos igazgató már 8-9 éve tölti be funkcióját. A leváltott igazgatók is pályázhatnak, és ha megfelelnek, helyükön maradhatnak. A pályáztatás objektívebb az előző rendszer leváltási-kinevezési gyakorlatánál, amely politikai indíttatású volt. Mindenki lehetőséget kap a részvételre, s várhatóan a jelenlegi igazgatók 80-90 százaléka visszakerül funkciójába - mondta Fónod Tibor. Az igazgatók kifogásolták, hogy a megmérettetés csak rájuk vonatkozik, a leváltásokat megvalósító hivatalnokokra nem, közülök sokan ma is a járási hivatal alkalmazottai. Csak megüresedett helyre lehet pályázni, ezért történt a jelenlegi igazgatók leváltása, a hivatal munkatársainak helye azonban nem ürült meg. A szóban forgó személyek csak ;r két fél - a munkáltató és az alkalmazott kölcsönös megegyezése alapján távozhatnak - közölte az osztályvezető. Azt is elmondta: ezeken a helyeken kevés az ember, jelenleg négy hely betöltetlen a járási hivatal módszertani és tanfelügyelői osztályán, (vk) ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Az agrárkamara Ivan M ikloš miniszterelnök-helyettessel' és Pavel Koncoš földművelésügyi miniszterrel folytatott tegnapi egyeztetése után is úgy látja, nem indokolt a kamara válságstábjának feloszlatása. Pavel Magdolen elnök szerint ha rövid időn belül nem történik változás a mezőgazdaság finanszírozásában, veszélybe kerül az új termés. „Tavaly az időjárás miatt nem tudták befejezni az őszi munkákat a gazdák, előfordulhat, hogy idén nem tudják megvenni a vetőmagot" - szögezte le Magdolen. A kamara állami garanciát követel a hitelfelvételre, a pénzügyi tárca azonban csak az állami támogatási és az állami piacszabályozási alappal szemben vállalhat garanciát. Á jegybank 3 milliárd koronát ajánlott fel a váltókra, a Ivan Mikloš járható útnak tartja a hitelek bonifikálását azzal, hogy a kereskedelmi bankoknak kell eldönteniük, ki számít megbízható ügyfélnek, tehát kinek adnak hitelt. Ugyanakkor a kereskedelmi bankok az agráriumot kockázatos ágazatnak tekintik. Az agrárkamara és a kormány közti egyeztetés két-három hét múlva folytatódik, (gyor) További gyanúsítottakat hallgatott ki a rendőrség A Naftáról mesélnek SITA-HlR Pozsony. Háromra nőtt a Nafta Gbely törvényellenes privatizációja és eladása kapcsán kihallgatott gyanúsítottak száma: az illetékes nyomozószervek tegnap reggel letartóztatták a társaságot fillérekért magánosító Druhá Obchodná Rt. elnökségének egyik tagját, Karol R. pozsonyi lakost. Csakúgy, mint Vladimír P. esetében, 24 óra alatt kell kidolgozni a vizsgálati fogságba helyezésre vonatkozó javaslatot s a bíró ennek alapján dönt arról, hogy a gyanúsított szabadlábon védekezhet-e. A negyedik gyanúsított, Ján P. kihallgatására valószínűleg néhány napon belül kerül sor. RÖVIDEN Téli olimpiai pénzmosoda Pozsony. Nem lepi meg a Szlovákiai Zöldek Pártját a kormány bőkezűsége, s annak az összegnek a nagysága, amit a 2006-os téli olimpia rendezési jogáért folytatott harcba ölt. Elkeserítő azonban Milan Kňažko pálfordulása: a mostani kulturális miniszter a választások előtt élesen bírálta a rendezéssel járó pénzpocsékolást. Új szelek fújnak - jegyezte meg a párt vezetője. Dušan Bevilaqua meggyőződését fejezte ki, hogy a 2010-es, illetve a 2014-es olimpiáért induló reklámhadjárat a „piszkos pénzek mosodája". (TA SR) Szlovák-magyar katonai találkozó Budapest. Tegnap hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezett Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka Milan Cerovský altábornagy, szlovák vezérkari főnökkel találkozott. A tárgyaláson a felek áttekintették a két ország hadseregei közötti kapcsolatok helyzetét, a regionális biztonság aktuális kérdéseit és az euroatlanti csatlakozások során szerzett tapasztalatokat is. (MTI) Osztrák-szlovák autópálya Pozsony. 2004-ig elkészül az ausztriai és a szlovákiai autópályák közötti összekötő kapocs - közölte Pozsony főpolgármestere, az őrvidéki tartományi kormány elnökével folytatott tanácskozás után. Jozef Moravčík bevallotta: az új gyorsforgalmi út megépítésének feltételeit az osztrák fél „környezetvédelmi jellegű" feltételekhez kötötte. Szó volt a bécsi és a pozsonyi repülőteret összekötő vasútvonalról is. (TA SR) Visszajön František Gaulieder? Pozsony. František Gaulieder volt képviselőt saját pártja, az akkor hatalmon lévő DSZM kizárta a parlamentből. Az erről szóló határozat megsemmisítéséről terjesztett elő javaslatot az igazságügyminiszter. Ján Čamogurský reméli, hogy az ügyben sikerül döntést hozni a most folyó parlamenti ülésen. „Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte az említett határozatot, a kormánynak ezért kötelessége azt megszüntetni" - jelentette kí Čamogurský. (SITA) Nagy-Britannia, Belgium, Finnország Pozsony. A romák tömeges Finnországba való menekülésének oka az állam és a közigazgatás meg nem értése, az emberi jogok megsértése, és a bőrfejűek sorozatos támadásai - jelentette ki a Roma Értelmiség elnöke. Alexander Patkoló ugyanakkor bevallotta: a romák meneküléséről ő is csak a médiákból értesült, de szerinte az okok megegyeznek, csak a célország más. (TA SR) Újra kinevezték Pék Lászlót Galánta. Lapunk értesülései szerint tegnap visszahelyezték a Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium élére Pék Lászlót, akit még a Mečiar-kormány idejében váltottak le. (ú) Elfogadhatatlan a nyelvtörvény-tervezet Pozsony. A kormány törvényelőkészítő tanácsa tegnapi ülésén megvitatta a kisebbségi nyelvtörvény-tervezetet. A tanács a kormánynak azt javasolja, hogy ne fogadja el jelenlegi formájában. Ellenben a közbeszerzésről szóló törvénytervezetet megfelelőnek találta. (SITA) A képviselők a Nafty Gbelyről Pozsony.A parlament gazdasági és privatizációs bizottságának képviselői úgy döntöttek: a Nafta Gbely eladásának ügyében vizsgálatot kezdeményeznek. (SITA) Rudolf Schuster államfő fogadta az SZDK képviselőit Jelentést kér az elnök TA SR-INFORMÁCIÓ Pozsony. Rudolf Schuster köztársasági elnök a Szlovák Demokratikus Koalíció képviselőivel folytatott tegnapi megbeszélésén érdeklődött a kisebbségi nyelvtörvénytervezetről, arról, hogy ez mennyire van összhangban az európai normákkal. „Ha megfelel az európai standardnak, akkor megfeleltünk a feltételeknek. Szeretném, ha a Magyar Koalíció Pártja a törvénytervezet mellett szavazna" - mondta Schuster. Mikuláš Dzurinda miniszterelnök közölte: az államfővel folytatott megbeszélésen terítékre kerültek a gazdasági és a szociális kérdések is, ezen belül a Szlovákia iránt érdeklődő külföldi beruházók aktivitásai. Rudolf Schuster szerint valamennyi polgár ügyének számít a Nafta Gbely esete. Éppen ezért az ügy lezárultával az államfő írásbeli jelentést kér Dzurindától. Rudolf Schuster fokozatosan valamennyi, a parlamentbe bejutott párt képviselőivel párbeszédet kezdeményez. .Második olvasatban az adótörvény Tárgyalnak Slotáról ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A parlament tegnapi ülésén Ján Sitek (SZNP) kérte, vegyék le a napirendről a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság jelentését Ján Slota ügyéről, aki jelenleg külföldön nyaral. A Zsolnai Kerületi Hivatal nyomozója még márciusban kérte Slota közismert, az amerikai külügyminisztert és a magyarokat sértő, illetve Budapest tankos lerohanására biztató kijelentéseinek vizsgálatát. A parlament ragaszkodott ahhoz, hogy Slota távollétében is megvitassa a jelentést. Második olvasatba került az adó- és illetékhátralékok szigorúbb behajtását, és az adóhivatal-hálózat reformját célzó kormánytervezet. Brigita Schmögnerová a szigorításokat azzal indokolta, hogy az adóhátralék már a tavalyi költségvetési bevétel összegének egynegyedét teszi ki. Miroslav Maxon (DSZM) egyetértett a módosításokkal, csak a sürgősséget ellenezte, mert a kapkodás miatt az intézkedések hatástalanná válhatnak. Schmögnerová azzal válaszolt, az előző kormány szándékosan hagyott joghézagokat, hogy kedvezzen a hozzá közel álló gazdasági köröknek, (korp)