Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-30 / 148. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 29. POLITIKA 5 Lipovecz Iván: térségünk nagy dilemmája a nemzeti öntudat és az integráció jelentette alárendeltség összeegyeztetése A gazdasági átmenet tíz éve Az 1989 utáni időszak érté­kelésével foglalkozott exklu­zív résztvevők bevonásával Budapesten a Heti Világgaz­daság című lap által szerve­zett szeminárium. Lipovecz Ivánnal, a HVG főszerkesztő­jével a rendezvény tapaszta­latairól beszélgettünk. TUBA LAJOS A térség országaiból általában az elmúlt időszak korábbi vagy mai kormányszereplői értékel­ték a helyzetet. Ez alapján mi­lyen kép alakult ki az elmúlt tíz évről? 1989-et három nagy eseménnyel lehet jellemezni, a prágai bárso­nyos forradalommal, a berlini fal leomlásával és a romániai forra­dalommal. Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában közben zajlottak azok a sokkal bé­késebb folyamatok, amelyek a többpártrendszerbe való átmene­tetjelentették tárgyalásos alapon, kerekasztal-megbeszélések for­májában. Az elmúlt tíz évvel kapcsolatban most mindenki azt vizsgálja, hogy innét indulva ki hova jutott 1999-re. Christopher Cviic, aki származásá­ra nézve horvát, de angol állam­polgár, és húsz évig a The Economist kelet-európai tudósító­ja volt, számos, pesszimizmus felé hajló kelet-európaival ellentétben azt állította, hogy itt nem a félig Jellemző vonása az elmúlt tíz évnek a nemzeti identitás ke­resése, párhuzamosan a minél gyorsabb integrációra való * * törekvéssel. >> üres, hanem a félig tele pohárral van dolgunk. Vagyis a dolgok tu­lajdonképpen jó irányba halad­nak, és a nehézségek, gondok elle­nére ez a térség mind gazdasági potenciálban, mind a társadalmak demokráciatudatában, mind pe­dig bizonyos új jogintézmények ki­épülésében és megszilárdulásában előrehaladt. Nem mindenki osz­Azoknak az országoknak a fejlődése bizonyult stabilabbnak, ahol az ál­lami tulajdon leépítése nem formális osztogatási rendszerben ment vég­be, hanem igazi eladással. (Horváth Péter felvétele) totta ezt a véleményt, például Né­meth Miklós, aki tíz éve magyar miniszterelnök volt, jelenleg pedig Londonban az EBRD alelnöke, úgy vélekedett, hogy még nem szilár­dult meg egy csomó olyan intéz­mény, amelynek garantálnia kelle­ne a politika, a gazdaság és a társa­dalmi folyamatok haladását a fej­lődés irányába. Kik fejlődtek gyorsabban? Általában az volt a vélemény, hogy az elején azok az országok halad­tak gyorsabban, amelyek bátrabb lépésekre szánták magukat, gyor­san kezdték meg a korábbi gazda­sági és pénzügyi rend átalakítását. Viszont azoknak az országoknak a fejlődése bizonyult stabilabbnak ­és itt Magyarország a jó példa -, ahol az állami tulajdon leépítése nem egy formális osztogatási rendszerben ment végbe, hanem igazi eladással. Ez egyrészt azt je­lentette, hogy az új tulajdonosok megfelelő tőkeerővel rendelkez­tek, másrészt pedig az állam is jö­vedelemre tett szert, így nem sze­gényen és lecsupaszítva került ki a dologból. Aztán már politikai dön­tés függvénye volt, hogy folyó ki­adásokra, a költségvetési hiány fe­dezésére, a munkanélküliség keze­lésére költötték-e a pénzt, vagy az államadósság egy részének szaná­lására fordították. Gazdasági szempontból ugyanis ezekben az országokban az előző rezsim gaz­dasági és politikai rendszerének összeomlása után hátramaradt két legsúlyosabb örökség a mérhetet­len államadósság és a korszerűtlen vállalati és termékszerkezet hiá­nya. A pénz ellenében történt pri­vatizáció nemcsak az első problé­ma kezelésében segített, a másodi­kéban is, hiszen ha valódi befekte­tő lépett színre, korszerűbb válla­latokat hozott létre, amelyek új termékeket kezdtek gyártani. Erre jó példa a hihetetlenül gyors ma­gyar exportnövekedés, amelyen belül a gépipari cikkek dominál­nak, jelezvén, hogy a gazdasági szerkezetváltás meghozza gyü­mölcsét a piaci kapcsolatokban is. Magyarországnak el kellett jutnia oda, hogy a felbomlott KGST he­lyett gazdasági-kereskedelmi kap­csolatokat építsen ki, elsősorban Nyugat-Európával. Az például, hogy az 1998-as orosz válság Ma­gyarországon a bruttó hazai össz­terméknek csak a fél százalékát érintette, annak volt köszönhető, hogy a váltás miatt a volt szovjet piac mára a magyar export szem­pontjából marginális tényezővé zsugorodott. Az egy szintről induló országok között napjainkra különféle ka­tegóriák alakultak ki. Franc Vranitzky volt osztrák kan­cellár volt talán az egyetlen, aki elég élesen megkülönböztette az EU-bővítés szempontjából kialakult első és második kör tagjait. Egyéb­ként a konferencia többi résztvevő­je nem igyekezett sorrendet felállí­tani. Ehelyett a térség egészével foglalkoztak, azt vizsgálva, hogy miként tud megvalósulni a nemzeti öntudatra ébredés, a nemzeti iden­titás keresése, ami nagyon jellemző vonása az elmúlt tíz évnek, párhu­zamosan a minél gyorsabb integrá­cióra való törekvéssel. Egyes vélemények szerint ez a két hatás nehezen egyeztethető össze. Minél kisebb az adott ország, annál inkább kiütközik ez a vélemény. A legkisebb országot, Szlovéniát kép­viselő Mentzinger professzor, aki egy ideig miniszterelnök-helyettes volt, megnyilatkozásaiból érződött ki leginkább, hogy tart attól, sike­v v A volt szovjet piac " mára a magyar ex­port szempontjából marginális ténye- ss zővé zsugorodott. ^ rül-e megőrizniük saját jellegüket az integráció során. Nyilvánvaló, hogy Szlovéniában, amely nemrég szakadt ki Jugoszláviából, egészen másként vetődik fel egy or­szágszövetséghez való közeledés kérdése, mint mondjuk Magyaror­szágon vagy Lengyelországban, amelyek mégiscsak önálló ország­ként éltek korábban. Miként jelent meg Szlovákia ezekben a vitákban? Szlovákia Ivan Mikloš miniszterel­nök-helyettes nagy visszhangot ki­váltó felszólalásával volt képvisel­ve. Egyébként pedig főként olyan értelemben került elő, hogy az or­szág nemzetközi megítélésének jót tesz a Mečiar-korszak lezárulása. Ez ugyanis nagyon sokban hátrál­tatta a fejlett piacgazdaságokra jellemző intézményekhez való kö­zeledését. A leváltott igazgatók pályáznak, leváltóik nem Az agrárkamara nem oszlatja fel a válságstábot Szó sincs tisztogatásról Nem lesz pénz vetésre ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. A járási hivatal elöljá­rója a járás 47 alapiskolájában leváltotta az igazgatókat, és poszt­jukra pályázatot írt ki. Kivételt azok az iskolák képeznek, ahol az igazgatókat 1 év választja el a nyugdíjkorhatártól, posztjaikra jö­vőre hirdettek pályázatot. „Ha tudjuk, hogy ennyit késik az isko­latanácsok beleszólási jogát visz­szaállító törvény, már februárban megtesszük ezt a lépést. A tör­vényt ugyanis májusra ígérték. Hogy a törvény hatályba lépése után elkerüljük az iskolatanácsok esetleges igazgatóleváltási javas­latait, a bírálóbizottságban helyet kapnak az önkormányzat és a szü­lők képviselői. Ajárási hivatal vár­ja a legitim, működő iskolataná­csok jelentkezését, hogy részt ve­hessenek a pályázatok elbírálásá­ban" - mondta Fónod Tibor, a Ko­máromi Járási Hivatal oktatási osztályának vezetője, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komárom Területi Választmánya elnökségének tegnapi ülésén. Áz osztályvezető a járás magyar alap­iskoláinak igazgatói előtt hangsú­lyozta: a leváltás nem azt jelenti, hogy az érintett igazgatók rosszul végezték munkájukat. Arról van szó, hogy a Mečiar kormányzat éveiben sok igazgatócserére került sor pályázat nélkül, és számos igazgató már 8-9 éve tölti be funk­cióját. A leváltott igazgatók is pá­lyázhatnak, és ha megfelelnek, he­lyükön maradhatnak. A pályázta­tás objektívebb az előző rendszer leváltási-kinevezési gyakorlatá­nál, amely politikai indíttatású volt. Mindenki lehetőséget kap a részvételre, s várhatóan a jelenlegi igazgatók 80-90 százaléka vissza­kerül funkciójába - mondta Fónod Tibor. Az igazgatók kifogásolták, hogy a megmérettetés csak rájuk vonatkozik, a leváltásokat megva­lósító hivatalnokokra nem, kö­zülök sokan ma is a járási hivatal alkalmazottai. Csak megüresedett helyre lehet pályázni, ezért történt a jelenlegi igazgatók leváltása, a hivatal munkatársainak helye azonban nem ürült meg. A szóban forgó személyek csak ;r két fél - a munkáltató és az alkalmazott ­kölcsönös megegyezése alapján távozhatnak - közölte az osztály­vezető. Azt is elmondta: ezeken a helyeken kevés az ember, jelenleg négy hely betöltetlen a járási hiva­tal módszertani és tanfelügyelői osztályán, (vk) ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Az agrárkamara Ivan M ikloš miniszterelnök-helyettessel' és Pavel Koncoš földművelésügyi miniszterrel folytatott tegnapi egyeztetése után is úgy látja, nem indokolt a kamara válságstábjának feloszlatása. Pavel Magdolen elnök szerint ha rövid időn belül nem tör­ténik változás a mezőgazdaság fi­nanszírozásában, veszélybe kerül az új termés. „Tavaly az időjárás miatt nem tudták befejezni az őszi munkákat a gazdák, előfordulhat, hogy idén nem tudják megvenni a vetőmagot" - szögezte le Magdo­len. A kamara állami garanciát kö­vetel a hitelfelvételre, a pénzügyi tárca azonban csak az állami támo­gatási és az állami piacszabályozá­si alappal szemben vállalhat garan­ciát. Á jegybank 3 milliárd koronát ajánlott fel a váltókra, a Ivan Mikloš járható útnak tartja a hite­lek bonifikálását azzal, hogy a ke­reskedelmi bankoknak kell eldön­teniük, ki számít megbízható ügy­félnek, tehát kinek adnak hitelt. Ugyanakkor a kereskedelmi ban­kok az agráriumot kockázatos ága­zatnak tekintik. Az agrárkamara és a kormány közti egyeztetés két-há­rom hét múlva folytatódik, (gyor) További gyanúsítottakat hallgatott ki a rendőrség A Naftáról mesélnek SITA-HlR Pozsony. Háromra nőtt a Nafta Gbely törvényellenes privatizáció­ja és eladása kapcsán kihallgatott gyanúsítottak száma: az illetékes nyomozószervek tegnap reggel le­tartóztatták a társaságot fillére­kért magánosító Druhá Obchodná Rt. elnökségének egyik tagját, Ka­rol R. pozsonyi lakost. Csakúgy, mint Vladimír P. esetében, 24 óra alatt kell kidolgozni a vizsgálati fogságba helyezésre vonatkozó ja­vaslatot s a bíró ennek alapján dönt arról, hogy a gyanúsított sza­badlábon védekezhet-e. A negye­dik gyanúsított, Ján P. kihallgatá­sára valószínűleg néhány napon belül kerül sor. RÖVIDEN Téli olimpiai pénzmosoda Pozsony. Nem lepi meg a Szlovákiai Zöldek Pártját a kormány bő­kezűsége, s annak az összegnek a nagysága, amit a 2006-os téli olimpia rendezési jogáért folytatott harcba ölt. Elkeserítő azonban Milan Kňažko pálfordulása: a mostani kulturális miniszter a vá­lasztások előtt élesen bírálta a rendezéssel járó pénzpocsékolást. Új szelek fújnak - jegyezte meg a párt vezetője. Dušan Bevilaqua meggyőződését fejezte ki, hogy a 2010-es, illetve a 2014-es olimpi­áért induló reklámhadjárat a „piszkos pénzek mosodája". (TA SR) Szlovák-magyar katonai találkozó Budapest. Tegnap hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezett Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka Milan Ce­rovský altábornagy, szlovák vezérkari főnökkel találkozott. A tárgya­láson a felek áttekintették a két ország hadseregei közötti kapcsola­tok helyzetét, a regionális biztonság aktuális kérdéseit és az euroatlanti csatlakozások során szerzett tapasztalatokat is. (MTI) Osztrák-szlovák autópálya Pozsony. 2004-ig elkészül az ausztriai és a szlovákiai autópályák kö­zötti összekötő kapocs - közölte Pozsony főpolgármestere, az őrvidéki tartományi kormány elnökével folytatott tanácskozás után. Jozef Moravčík bevallotta: az új gyorsforgalmi út megépítésének feltételeit az osztrák fél „környezetvédelmi jellegű" feltételekhez kötötte. Szó volt a bécsi és a pozsonyi repülőteret összekötő vasútvonalról is. (TA SR) Visszajön František Gaulieder? Pozsony. František Gaulieder volt képviselőt saját pártja, az akkor hatalmon lévő DSZM kizárta a parlamentből. Az erről szóló hatá­rozat megsemmisítéséről terjesztett elő javaslatot az igazságügy­miniszter. Ján Čamogurský reméli, hogy az ügyben sikerül döntést hozni a most folyó parlamenti ülésen. „Az alkotmánybíróság alkot­mányellenesnek ítélte az említett határozatot, a kormánynak ezért kötelessége azt megszüntetni" - jelentette kí Čamogurský. (SITA) Nagy-Britannia, Belgium, Finnország Pozsony. A romák tömeges Finnországba való menekülésének oka az állam és a közigazgatás meg nem értése, az emberi jogok meg­sértése, és a bőrfejűek sorozatos támadásai - jelentette ki a Roma Értelmiség elnöke. Alexander Patkoló ugyanakkor bevallotta: a ro­mák meneküléséről ő is csak a médiákból értesült, de szerinte az okok megegyeznek, csak a célország más. (TA SR) Újra kinevezték Pék Lászlót Galánta. Lapunk értesülései szerint tegnap visszahelyezték a Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium élére Pék Lászlót, akit még a Mečiar-kormány idejében váltottak le. (ú) Elfogadhatatlan a nyelvtörvény-tervezet Pozsony. A kormány törvényelőkészítő tanácsa tegnapi ülésén meg­vitatta a kisebbségi nyelvtörvény-tervezetet. A tanács a kormánynak azt javasolja, hogy ne fogadja el jelenlegi formájában. Ellenben a köz­beszerzésről szóló törvénytervezetet megfelelőnek találta. (SITA) A képviselők a Nafty Gbelyről Pozsony.A parlament gazdasági és privatizációs bizottságának képviselői úgy döntöttek: a Nafta Gbely eladásának ügyében vizs­gálatot kezdeményeznek. (SITA) Rudolf Schuster államfő fogadta az SZDK képviselőit Jelentést kér az elnök TA SR-INFORMÁCIÓ Pozsony. Rudolf Schuster köztársa­sági elnök a Szlovák Demokratikus Koalíció képviselőivel folytatott teg­napi megbeszélésén érdeklődött a kisebbségi nyelvtörvénytervezetről, arról, hogy ez mennyire van össz­hangban az európai normákkal. „Ha megfelel az európai standardnak, akkor megfeleltünk a feltételeknek. Szeretném, ha a Magyar Koalíció Pártja a törvénytervezet mellett sza­vazna" - mondta Schuster. Mikuláš Dzurinda miniszterelnök közölte: az államfővel folytatott megbeszélésen terítékre kerültek a gazdasági és a szociális kérdések is, ezen belül a Szlovákia iránt érdeklődő külföldi beruházók aktivitásai. Rudolf Schuster szerint valamennyi polgár ügyének számít a Nafta Gbely esete. Éppen ezért az ügy lezárultával az államfő írásbeli jelentést kér Dzurindától. Rudolf Schuster foko­zatosan valamennyi, a parlamentbe bejutott párt képviselőivel párbeszé­det kezdeményez. .Második olvasatban az adótörvény Tárgyalnak Slotáról ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A parlament tegnapi ülésén Ján Sitek (SZNP) kérte, ve­gyék le a napirendről a mandá­tumvizsgáló és mentelmi bizottság jelentését Ján Slota ügyéről, aki je­lenleg külföldön nyaral. A Zsolnai Kerületi Hivatal nyomozója még márciusban kérte Slota közismert, az amerikai külügyminisztert és a magyarokat sértő, illetve Budapest tankos lerohanására biztató kije­lentéseinek vizsgálatát. A parla­ment ragaszkodott ahhoz, hogy Slota távollétében is megvitassa a jelentést. Második olvasatba ke­rült az adó- és illetékhátralékok szigorúbb behajtását, és az adóhi­vatal-hálózat reformját célzó kor­mánytervezet. Brigita Schmög­nerová a szigorításokat azzal indo­kolta, hogy az adóhátralék már a tavalyi költségvetési bevétel össze­gének egynegyedét teszi ki. Mi­roslav Maxon (DSZM) egyetértett a módosításokkal, csak a sürgőssé­get ellenezte, mert a kapkodás mi­att az intézkedések hatástalanná válhatnak. Schmögnerová azzal válaszolt, az előző kormány szán­dékosan hagyott joghézagokat, hogy kedvezzen a hozzá közel álló gazdasági köröknek, (korp)

Next

/
Thumbnails
Contents