Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-03 / 126. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 1. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK A hétfőn meghirdetett gazdasági megszorító intézkedések leginkább a kétgyermekes családokat sújtják Kisebb munkanélküli segélyek? Pozsony. A kormány hétfőn elfogadott gazdasági megszorító intézkedései - a munkaügyi tárca jelentése szerint - 1068 koronás többletkiadástjelentenek havonta egy átlagos szlovákiai család számára. Az intézkedések a kétgyermekes családokat sújtják leginkább. MOLNÁR IVÁN Az egy személyre átszámított kiadások alapján a kiadások a nyugdíjasoknál nőnek leginkább, ahol a növekedés az 519 koronát is elérheti havonta. Az intézkedéscsomag a mezőgazdaságban dolgozók kiadásait érinti a legkevésbé, mivel az alapvető élelmiszerekre ők kevesebbet költenek. A munkaügyi tárca szerint ugyanakkor épp a mezőgazdaság az az ágazat, ahol a legtöbb illegálisan alkalmazott dolgozik. Peter Rusiňak, a tárca munkaügyi szekciójának igazgatója szerint a jövőben a rendőri szervekkel együttműködve keményebben fellépnek a feketemunkát végzők ellen. Az elmúlt időszakban jelentős mértékben nőtt a leszakadó régiók száma, jelenleg 14 járásban haladja meg a munkanélküliség aránya A stagfláció réme A csomag hátulütői Pozsony. A gazdasági csomag a gazdaság stagflációját okozhatja, azaz a növekedés leáll az infláció pedig nekilódul - vélekedett Kárász Pál, az akadémia Prognosztikai Intézetének munkatársa. Szerinte nem kellett volna ilyen sokáig várni e szigorító lépésekkel, hiszen már 1998 októberében világos volt, hogy a kiigazítás elkerülhetetlen. Az elodázás ára, hogy a most meghozott intézkedések keményebbek. Kárász szerint intő jel: az adókulcs emelése és a behozatali vámpótlék ez utóbbi torzítja a piaci viszonyokat - újbóli bevezetése radikálisan csökkentheti a lakossági megtakarításokat. A megtakarítási ráta egyébként is csökkent, 1997-ben 11%, tavaly már csak 8% volt. Peter Stanék, az akadémia világgazdasági kutatóintézetének munkatársa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszorító és a gazdaságélénkítő intézkedések között túl nagy az időbeli különbség. A restrikció júliustól érződik, míg az adócsökkentés csak 2000-ben indul. (Ú) A kormány gazdasági megszorító intézkedéseinek szociális kihatásai Háztartás típusa Átlag Alkalmazottak Földművesek Nyugdíjasok Kétgyermekes család Tavalyi bevételek (Sk/hónap/ személy) 5103 4987 4326 4932 4752 Tavalyi kiadások 4977 4951 4274 4897 4721 Kiadások a csomag elfogadása után 5368 5315 4568 5416 5045 Növekedés egy személyre 391 364 294 519 324 Növekedés családonként 1068 1193 1038 831 1279 (Forrás: Munka- és Szociálisügyi Minisztérium) a 20 százalékot. A munkaügyi tárcát ez a prioritások átértékelésére készteti. Ezek szerint kiemelten szeretnék kezelni a hátrányos helyzetű régiókat, ahol elsősorban a nyugati befektetőket látnák szívesen. Pozitív példaként említhető a Volkswagen turócszentmártoni vállalatának megnyitása. A gépkocsikat gyártó vállalat az elképzelések szerint 3-4 ezer munkahelyet teremt az elkövetkező három év folyamán a régióban. A munkanélküliek munkavállalását törvényi változtatásokkal is szeretnék elősegíteni. A foglalkoztatásról szóló törvény tervezett módosítása szigorítja a munkanélküli segély odaítélésének feltételeit. A munkaügyi szekció igazgatója szerint változni fog a munkanélküli segély nagysága és a folyósítás időtartama is. A foglalkoztatásról szóló törvény módosításában meghatározott szigorítások 1,2 milliárd koronás megtakarítást jelentenek majd. A tárca elképzelései szerint ezt a pénzt elsősorban a közmunkaVáltozik a munkanélküli segély nagysága és a folyósítás időtartama. programok támogatására szeretnék fordítani. A hosszabb távon munka nélkül maradtak számára ugyanis ez az egyedüli lehetőség arra, hogy munkát találjanak. A módosításban egy pénzügyi alap Július helyett csak októbertől emelkedik a lakbér Követi az inflációt ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A hétfői ellentmondásos információk után tegnapra végre egyértelműen kiderült, hogy a Dzurinda-kormány hétfői döntése alapján a lakbér hetvenszázalékos emelése csak október 1-jei hatállyal esedékes (a kormányülésről kiadott hivatalos nyilatkozatban még július 1. szerepelt). Ivan Mikloš, a kabinet gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese szerint ezzel egyidőben a leginkább rászorulók számára lakhatási támogatást vezetnek be. Vladimír Cvacho, az építésügyi minisztérium lakáspolitikai főosztályának vezetője a Pravdának elmondta, hogy jelenleg egy 65 négyzetméteres háromszobás lakás lakbére 350 korona, a lakáskezelők valós fenntartási költségei viszont átlagosan 969 korona. Az emelés után a háromszobás lakás lakbére 595 korona lesz. A minisztériumi vezető egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csak a lakásépítés beruházási költségeinek törlesztésére szolgál és a bérlő ezen felül az egyéb szolgáltatások árát is téríti. A lakbért egy 1964-ből származó rendelet alapján számolják ki. Emelésre eddig csak 1992-ben került sor. Azóta a lakbér változatlan, annak ellenére, hogy az emelését az állami lakáspolitikai koncepció is tartalmazta. A hétfőn jóváhagyott 70 százalékos emelés megegyezik az azóta bekövetkezett infláció értékével, vagyis az emelés csupán a pénzromlást követi. A jelenlegi kormány által elfogadott állami lakáspolitikai koncepció értelmében 2003-ig bevezetik az ún. költségarányos lakbért. Ez már a lakás tulajdonosa számára a fenntartási költségeken kívül a befektetett pénz megtérülését is biztosítja. Vladimír Cvacho főosztályvezető szerint a lakbér teljes liberalizációja esetében a létező lakások lakbére 1700 korona körül mozogna. A jelenlegi emelés megközelítőleg 240 ezer bérlőt érint, napjainkban a bérlakások a hazai lakásalap 12-14 százalékát teszik ki. (ú) létrehozását is tervezik, amelyből azokat az alkalmazottakat támogatnák, akik hosszabb ideje nem kapták meg bérüket a fizetésképtelenséggel küszködő munkáltatótól. Módosítani szeretnék a csökkent munkaképességgel rendelkezők alkamazásának feltételeit. Számukra a jövőben több munkahelyet kínálnak. A jövőben nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni az átképzésre, amit átképzőközpontok létrehozásával szeretnének elérni. Nem kevésbé fontos a tárcák közti egyeztetés, kiemelten szeretnék kezelni az oktatásügyi minisztériummal való együttműködést. Ez azért is fontos, mivel az iskolákból kikerülők jelentős része a munkanélküliek táborát gyarapítja. Rózsahegyi papírgyár Folyamatos beruházás Pozsony. Az SCP Ružomberok észak-szlovákiai cellulóz- és papírgyár tavaly közel 1 milliárd koronával növelte forgalmát és az adózás utáni nyeresége 171,951 millió koronára rúgott. Az SCP 1997-ben együttesen 6,64 milliárd korona forgalmat könyvelt el, 1998-ban már 7,55 milliárdot, adózás előtti nyeresége az 1997-es 321,9 millió koronáról 1998-ban 401,8 millió koronára ugrott. Rózsahegy papírgyárában 1998-ban 266 410 tonna papírt és kartont állítottak elő, ennek 75 százalékát exportálták, közel 6 milliárd korona értékben. Az elmúlt esztendőben a cég 88 korszerűsítési, beruházási projektjének realizálása együttesen 3,095 milliárd koronát emésztett fel. 1999-ben szintén jelentős beruházások folynak, közülük is a legnagyobb a 7. papírgyártó gépsor rekonstrukciója, amely közel 60 millió márkát emészt fel. Ennek eredményeként a gépsor éves gyártási kapacitása 46 ezer tonnáról több mint 100 ezer tonnára nő. (Ú) A bruttó hazai össztermék (GDP) alakulása Szlovákiában az ország függetlenné válása óta (százalékban kifejezve) Látványos visszaesés Pozsony. Szlovákia bruttó hazai össztermékének (GDP) növekedése az 1993-as visszaesést követően látványos fordulatot vett, évekig több mint 6 százalékos volt az össztermék gyarapodása. Azonban a növekedés erőltetettnek bizonyult, elmaradt a vállalatok szerkezetváltása, hiányzik a külföldi működőtőke, a privatizáció fonákságai pedig szintén megtették a magukét. Ezek után nem meglepő, hogy a felhalmozott hibák az idén látványosan kiütköztek. A tavalyi prognózisok 1999-re 3 százalékos gazdasági növekedést jeleztek, azonban a mértéktartó, párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) már csupán 2 százalékot jelzett. A gazdasági csomag bevezetése pedig egyenesen a nullával egyenlő növekedést is eredményezhet, beköszönthet a stagfláció, azaz a gazdaság stagnálása és az infláció nekilódulása. (só) TANÁCSADÓ Mennyi a biztosítás? L. N.: Azt szeretném tudni, hogy mint háztartásbelinek mennyit kell az egészségügyi biztosítóba fizetnem. Eddig 411 koronát fizettem. FEKETE MARIAN Elnézést kérek, de nem egészen értem a kérdése okát, miért gondolja azt, hogy most más összeget kellene fizetnie. Igaz ugyan, hogy idén márciusban a minimálbérről szóló törvény módosításával együtt módosították egyebek között az egészségügyi biztosításról szóló 273/1994 Tt. számú törvényt is. Erre a módosításra azért volt szükség, mert a törvény korábbi rendelkezései szerint azok is kötelesek voltak egészségügyi biztosítást fizetni, akik például nincsenek munkaviszonyban, nem folytatnak önálló kereseti tevékenységet, illetve nem tekinthetőek olyan személynek sem, akikért az állam vagy a Foglalkoztatási Alap fizeti az egészségügyi biztosítást stb. A biztosítási díjat az úgynevezett kivetési alapból számították (számítják), mégpedig ennek a bizonyos kivetési alapnak a 13,7 százaléka összegében. 1999. március 31-ig a kivetési alap a minimális munkabér öszszege volt, azaz néhány ritka kivételtől eltekintve rendszerint 3000 korona. A már említett törvény április elsejétől 3600 koronára emelte a minimális bért, de módosította egyben a kivetési alapról szóló rendelkezéseket is - mégpedig úgy, hogy ezt a kivetési alapot nem a minimális bér összegéből kell számítani, hanem egy konkrét, a törvény által megállapított összegből, amely az Ön esetében ugyanannyi, mint volt a minimális bér összege március 31-ig, azaz 3000 korona. Ön ebből a 3000 koronából köteles biztosítási díjként 13,7 százaléknyi biztosítási díjat fizetni annak az egészségügyi biztosítónak, amelynél biztosítva van. A háromezer korona 13,7 százaléka 411 korona, tehát ugyanannyi, mint volt a minimális bérből kiszámított egészségügyi biztosítási díj. Lényegében tehát semmi sem változott. Ön háztartásbeliként továbbra is havi 411 koronát köteles fizetni az említett biztosításra. CAZDASACI HÍRMORZSÁK Gazdasági csapás Romániára Bukarest. A legfrissebb felmérések szerint Románia legalább 850 millió dollárt veszít az idén a NATO jugoszláviai hadműveletei miatt. A várható gazdasági következményekről és kereskedelmi károkról nyilatkozva Andrei Plesu román külügyminiszter kedden elmondta, hogy az Európai Uniónak és a nemzetközi pénzintézeteknek életképes megoldásról kell gondoskodniuk a károk pótlására. Plesu aggodalommal emlékeztetett arra, hogy azok az országok, amelyek a boszniai háború idején rosszul jártak a Jugoszlávia elleni olajembargó miatt, semmiféle kárpótlást nem kaptak. (MTI) Bulgária veszteségei Szófia. A legfrissebb számítások szerint a bolgár gazdaságnak a koszovói konfliktus okozta gazdasági kárai már meghaladják a 70 millió dollárt, így egyetlen hét alatt csaknem 10 millió dolárral nőttek. A mezőgazdasági termelők kára 1,6 millió dollár. A konfliktusban a legnagyobb veszteséget a szállítás szenvedte el, ezek értéke meghaladja a 31 millió dollárt. (MTI) Folytatódik a Microsoft-per Washington. Három hónapos szünet után kedden az amerikai kormány első tanújának meghallgatásával folytatódik a Microsoft-per. Az októberben kezdett per az amerikai igazságügyi minisztérium trösztellenes osztályának beadványára kezdődött el, amely erőfölénynyel való visszaéléssel vádolja a számítástechnikai óriáscéget. A világ első szoftvergyártója a Windows programok révén szinte kizárólagos monopóliumot élvez az operációs rendszerek piacán és domináns szerepet kívánt magának szerezni az Internetes-szoftverek piacán is az Explorer böngészőprogramnak a Windowshoz csatolt árusításával. (MTI) LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem A legolcsóbb valutavétel Árfolyam Bank USD 44,20 Ľudová banka DEM 23,72 Ľudová banka osztrák schilling 3,37 Ľudová banka francia frank 7,07 Ľudová banka brit font 71,12 Ľudová banka Pénznem A legkedvezőbb valutaeladás Árfolyam Bank USD 42,60 Ľudová banka DEM 22,72 Pol'nobanka osztrák schilling 3,24 Tatra banka francia frank 6,78 Pol'nobanka brit font 68,04 ČSOB Érvényes június l-jén. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1999. június 3-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) idén csak 2 százalékos növekedést prognosztizál. (TA SR-grafikon) EMU - euró 45,317 Magyar forint (100) 18,226 Angol font 70,298 Német márka 23,170 Cseh korona 1,210 Olasz líra (1000) 23,404 Francia frank 6,908 Osztrák schilling 3,293 Japán ien (100) 36,249 Spanyol peseta (100) 27,236 Kanadai dollár 29,417 Svájci frank 28,492 Lengyel zloty 10,956 USA-dollár 43,693