Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-28 / 146. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 23. G AZDASÁG ÉS FOGY ASZTÓK h A Magyar Koalíció Pártjának képviselői jelezték, hogy ebben a formában nem fogják megszavazni a törvényt A kormány nyelvtörvénytervezete Az alábbiakban közöljük a kormánynak a nemzeti­ségi kisebbségek nyelvének használatáról szóló törvény­tervezetét, amelyet a kabi­net a parlament elé kíván terjeszteni. DOKUMENTUM A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a Szlovák Köztársaság Al­kotmányából és a Szlovák Köztár­saságra nézve kötelező érvényű nemzetközi szerződésekből kiin­dulva, tiszteletben tartva a Szlovák Köz­társaság nemzetiségi kisebbségek­hez tartozó polgárai alapvető joga­inak és szabadságainak védelmét és fejlesztését, tekintetbe véve a nemzetiségi ki­sebbségek nyelvhasználatát szabá­lyozó eddig létező érvényes törvé­nyeket, elismerve és tiszteletben tartva a nemzetiségi kisebbségekhez tarto­zó személyek, a Szlovák Köztársa­ság polgárai anyanyelvének jelen­tőségét, mint az állam kulturális gazdagságának megnyilvánulását, szem előtt tartva egy demokrati­kus, toleráns és prosperáló társa­dalom kialakítását, az integrálódó Európai Közösség feltételei között, tudatosítva, hogy a szlovák nyelv a Szlovák Köztársaság államnyelve és kívánatos megállapítani a nem­zetiségi kisebbségekhez tartozó személyek, a Szlovák Köztársaság polgárai nyelveinek használatát, az alábbi törvényt fogadta el: 1.8 A Szlovák Köztársaság (SZK) azon polgárát, aki nemzetiségi kisebb­séghez tartozó személy, megilleti az a jog, hogy az államnyelven 1/ kívül a nemzetiségi kisebbség nyelvét (a továbbiakban csak „a ki­sebbség nyelve") használja. A je­len törvény célja az, hogy a külön törvényekhez 2/ kapcsolódva megállapítsa a kisebbség nyelve használatának szabályait a hivata­los érintkezésben is. 2- § (1) Amennyiben az SZK azon pol­gárai, akik nemzetiségi kisebbség­hez tartozó személyeknek tekin­tendőek, valamely községben a legutóbbi népszámlálás szerint a község lakosságának legalább húsz százalékát teszik ki, úgy eb­ben a községben a hivatalos érint­kezés során a kisebbség nyelvét használhatják. (2) Az első bekezdés szerinti köz­ségek jegyzékét az SZK kormánya rendeletben állapítja meg. (3) Az SZK azon polgárának, aki nemzetiségi kisebbséghez tartozó személy, joga van arra, hogy az (1) bekezdés szerinti községben az ál­lamigazgatási szervnek és a terüle­ti önkormányzati szervnek (a to­A látszat néha csal. Ez a párbeszéd a süketek párbeszéde volt. vábbiakban csak „közigazgatási szerv") címzett írásbeli beadvá­nyát a kisebbség nyelvén is előter­jessze. Az (1) bekezdés szerinti községben a közigazgatási szerv az államnyelven kívül a kisebbség nyelvén is válaszol, kivételt képez­nek a közokiratok. (4) Az első bekezdés szerinti köz­ségben a közigazgatási szervnek az államigazgatási eljárásban 3/ meghozott döntését kérésre az ál­lamnyelven kívül a kisebbség nyel­vén is kiadják. (5) Az első bekezdés szerinti köz­ségben a közigazgatási szervnek az épületeken elhelyezett elneve­zését a kisebbség nyelvén is feltün­tetik. (6) Az első bekezdés szerinti köz­ségben a területi önkormányzat szerve a saját hatásköre terjedel­mén belül kiadott hivatalos nyom­tatványokat államnyelven, illetve kérésre a kisebbség nyelvén is a polgárok rendelkezésére bocsájtja. 3. § (1) A területi önkormányzati szerv a 2 § első bekezdése szerinti köz­ségben tárgyalásait a kisebbség nyelvén is folytathatja, ha ezzel az illetékes szerv valamennyi jelenle­vő tagja egyetért. (2) A 2 § (1) bekezdése szerinti községben a községi képviselő-tes­tület képviselőjének joga van arra, hogy az említett szerv ülésein a ki­sebbség nyelvét használja. A tol­mácsolásról a község gondosko­dik. (3) A 2. § (1) bekezdése szerinti község krónikája a kisebbség nyel­vén is vezethető. 4.8 (1) A 2 § (1) bekezdése szerinti község a saját területén az utcák nevét és más helyi földrajzi elneve­zéseket a kisebbség nyelvén is fel­tüntetheti. (2) A 2 § (1) bekezdése szerinti községben a fontos információkat, főként az intő felszólításokat, fi­gyelmeztető és egészségügyi tájé­koztatásokat a nyilvánosság szá­mára hozzáférhető helyeken az ál­lamnyelven kívül a kisebbség nyelvén is feltüntetik. (3) A 2 § (1) bekezdése szerinti községben a közigazgatási szerv a saját hatáskörén belül az általáno­san kötelező érvényű jogszabá­lyokról kérésre a kisebbség nyel vén is tájékoztatást nyújt. 5.§ (1) A bíróság előtti eljárásokban és más területeken a kisebbségi nyelv használatának jogát külön törvé­nyek 2/ szabályozzák. (2) A 2 § (1) bekezdése nem vo­natkozik a bölcsődékre, az óvo­dákra, az alapiskolákra, a középis­kolákra és a kultúra területére. A kisebbség nyelvének használatát az említett területeken külön tör­vények 4/ szabályozzák. 6. S A jelen törvény érvényesítése so­rán a cseh nyelvnek a hivatalos érintkezésben történő használatát illetően teljesítettnek kell tekinte­ni az alapvető érthetőség követel­ményét az államnyelv szempontjá­ból, hacsak az SZK számára kötele­ző érvényű nemzetközi szerződés nem rendelkezik másként. 7. § (1) A közigazgatási szerv és annak alkalmazottai a hivatalos érintke­zés során az államnyelvet 1/ köte­lesek használni, illetve a jelen tör­vény és a külön törvények által megállapított feltételek mellett a kisebbség nyelvét is használhatják. (2) A 2 § (1) bekezdése szerinti (TA SR-felvétel) községben a közigazgatási szerv köteles megteremteni a jelen tör­vény és a külön törvények 4/ sze­rinti kisebbségi nyelvhasználat fel­tételeit. 8.8 (1) Ez a törvény, illetve a kisebb­ség nyelvének használatát szabá­lyozó külön törvények 2/ az álta­luk szabályozott kérdésekben az alkalmazásukat illetően előnyt él­veznek a külön törvény 1/ rendel­kezéseivel szemben. (2) Érvényét veszti az SZK Nemze­ti Tanácsának az SZK államnyelv­ről szóló 270/1995 Tt. számú tör­vényének 10. S-a. 9.8 Ez a törvény 1999. szeptember l-jén lép hatályba. Utalások: 1. Az SZK Nemzeti Ta­nácsának az SZK államnyelvről szóló 270/1995 Tt. számú törvé­nye 1. S-ának (4) bekezdése 2. Például a Polgári Perrendtartás 18. S-a, a Büntető Perrendtartás 2. S-ának (14) bekezdése, a bírósá­gokról és a bírákról szóló 335/1991 Tt. számú törvény 7. §­ának (3) bekezdése, az SZK Alkot­mánybíróságának felépítéséről, az alkotmánybíróság előtti eljá­rásról és bíráinak jogállásáról szó­ló 38/1993 Tt. számú törvény 23. S-a, az utónévről és a vezetéknév­ről szóló 300/1993 Tt. számú tör­vény 2. S-ának (1) bekezdése, az anyakönyvekről szóló 154/ 1994 Tt. számú törvény 16. S-a, illetve 19. S-ának (3) és (5) bekezdései, 3. Az államigazgatási eljárásról szóló 71/1967 Tt. számú törvény 4. Például az alapiskolák és a kö­zépiskolák rendszeréről szóló 29/1984 Tt. számú törvény hatá­lyos szövege 3. S-ának (1) bekez­dése, illetve 3a S-a. A parlament 17. ülésszaka Komolyabban kell foglalkozni a gazdasági és privatizációs visszaélésekkel zsúfolt Akadozik az együttműködés program Pozsony. Harminchárom program­pontot, köztük a zárszámadásról szóló jelentést és 17 törvényjavasla­tot tartalmaz a holnap kezdődő, 17. parlamenti ülésszak munkaterve. A jogszabálytervezetek között szere­pel az MKP által kidolgozott kisebb­ségi nyelvhasználati törvény javas­lata, és várható még az ülésszak programpontjainak ugyanezen tör­vénytervezet kormány által kidol­gozott változatával történő kibőví­tése. A kilenc honatya által beterjesztett második olvasatba utalt házsza­bályról szóló tervezet módosítaná a törvényhozás munkarendjét és kor­látozná az obstrukció lehetőségét. A javaslat értelmében a képviselők keddtől csütörtökig üléseznének, így elegendő idejük maradna a vá­lasztópolgárokkal való kapcsolat­tartásra. (ú) SÓKI TIBOR Dunaszerdahely. A Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsá­nak dunaszerdahelyi ülésén a nyelvtörvényen kívül az elmúlt időszak elemzésével és a párt kor­mánybeli, illetve parlamenti sze­replésével is foglalkoztak a küldöttek. Csáky Pál miniszterelnök-helyet­tes beszámolójában leszögezte: a magyar koalíció a Dzurinda-kabi­net stabil eleme. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy gaz­dasági szempontból rendkívül ne­héz időszak várható az ország életében. Mivel az MKP a kor­mányban van, bizonyos mértékig felelősséget kell vállalnia annak gazdasági politikájáért is. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha megfelelő befolyással rendel kezik ezen a téren. Éppen ezért a tanács ülésén az a javaslat hangzott el, hogy a párt komolyabban foglalkozzon a pri­vatizációval és az elmúlt napok visszaéléseivel, köztük a Nafta Gbely körüli botránnyal. Többen azt követelték, a kormány tegye átláthatóbbá a privatizáció folya­matát. Bugár Béla ezzel kapcso­latban elmondta, a koalíciós part­nerekkel közösen kell fellépni, s a koalíciós tanácsban kell megtár­gyalni a múlt hetihez hasonló ese­teket. Többen is kiemelték, hogy az MKP tagjai nem érintettek a privatizá­ciós visszaélésekben, ezért nem felelnek értük. Bárdos Gyula arról számolt be, hogy az MKP frakciója az egyetlen a parlamentben, amely minden szavazásnál egysé­gesen és egyértelműen lépett fel. Példaként az elnökválasztásról szóló törvény vitáját, a költségve­tés tárgyalását, és Robert Fico ja­vaslatait említette. Mint elmond­ta, pártja képviselői minden eset­ben tartották magukat a koalíciós szerződéshez és megegyezések­hez. Ami a többi pártot illeti, Bugár Bé­la rámutatott, hogy néha akado­zik az együttműködés, s rámutatott, hogy azt a DBP-vel a legnehezebb kialakítani, mivel a baloldal nem mindig egységes, és sokszor populista politikát foly­tat. Az MKP vezetői úgy nyilat­koztak, bár nem számolnak sze­mélyi változásokkal a kormány­ban, a közeljövőben értékelni kell a koalíciós szerződést és a kormá­nyon belüli együttműködést. Mint Bugár elmondta, az MKP nem az egyetlen és nem is az első, amely ezt javasolja, hiszen a PEP koráb­ban már jelezte, hogy át akarja ér­tékelni a szerződést. RÖVIDEN Mégis lesz kormányátalakítás? Pozsony. Peter Weiss szerint a DBP nem zárja ki a kormányátalakí­tás lehetőségét, ha valamelyik miniszter nem képes teljesíteni fel­adatát. Pavol Koncoš mezőgazdasági miniszter radikális kijelentése­ivel kapcsolatban megjegyezte: minden politikusnak meg kell fon­tolnia, mit mond, hogy a lakosságot ne bizonytalanítsa el. Marián Mesiarik, a PF.P elnökségi tagja úgy véli, bizonyos idő elteltével in­dokolt a kabinet személyi összetételének módosítása. Hozzátette: a „legnagyobb hiányosságok" a gazdasági tárcánál vannak. (SITA) Elhamarkodott kijelentések Pozsony. Sem az SZDK-ban, sem pedig a koalíciós tanácsban nem esett szó a kormányátalakítás szükségességéről, ezért Marian Mesiarik PEP-es képviselő ilyen irányú kijelentései elhamarkodot­tak -jelentette ki Peter Zajac, a Demokrata Párt alelnöke. Szerinte a következő évi költségvetést a lehetséges bevételekhez kellene idomítani. (SITA) Fogaš fokozatosan adagolná Pozsony. Ha a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvény a hivatali nyelvhasználatnál szélesebb területet érintene, akkor a jelen­legi gyakorlatot is megnehezítené - jelentette ki ľ.ubomír Fogaš, a Szlovák Rádió Szombati párbeszéd című vitaműsorában. Szerinte a jogszabályt, tekintettel annak anyagi vonzatára, fokozatosan kellene alkalmazni. Bugár Béla úgy véli, e törvény enyhítené a Mečiar-kor­mány által gerjesztett feszültséget. Elutasította azt az állítást, hogy Szlovákiában magas szinten van megoldva a nemzetiségi kérdés, (ú) Elhunyt Jin Pelikán Róma. Szombaton egy római kórházban hosszú betegség után elhunyt Jirí Pelikán, az 1968-as prágai tavasz egyik jelentős sze­mélyisége - közölték a hozzátar­tozók. Jin Pelikán a csehszlovák televízió vezetője volt abban az időszakban, amikora megújulást kezdeményező Alexander Dubček állt a csehszlovák kom­munista párt élén. Amikor a Var­sói Szerződés hadereje lerohanta Csehszlovákiát, Pelikán Olaszor­szágba menekült. Később az olasz szocialisták színeiben vá­lasztották az Európai Parlament tagjává. Pelikán 1990 után Václav Havel elnök tanácsadója lett. (ČTK-archívum) A szakszervezetek elutasítják Pozsony. A kormány az általa meghatározott irányban kö­vetkezetesen halad, s nem tér le róla - nyilatkozta Mikuláš Dzurinda kormányfő a kérdésre, vajon a szakszervezetek konfö­derációja hogyan viszonyul a felhívásához, hogy az elkövetkező 12 hónapban járuljanak hozzá a társadalmi béke megőrzéséhez. Hozzátette: a kabinet bármikor hajlandó tárgyalni a szakszerve­zetekkel, az elmúlt nyolc hónapban ő maga többször ült asztal­hoz az érdekvédelmi szervezetekkel, mint Mečiar négy év alatt. Marian Mesiarik, a PEP elnökségi tagja úgy véli, a szakszerveze­tek aligha járulnak hozzá a stabilitásról szóló paktumhoz, (ú) Párt lett a hosszúnevű mozgalomból Rozsnyó. Magyar Szocialisták Pártjának hívják szombat óta a Gyimesi György által alapított mozgalmat. Az erről szóló határo­zat a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért június 26-i rozsnyói országos kongresszusán született. A 69 résztvevő új vezetőséget választott a párt élére, amelynek elnöke továbbra is Gyimesi György maradt. Az új alelnökök: Mede Géza, Kajtor Pál, Tóth István és Lebó Boldizsár, (trik) Vásároljunk újoncoknak Pozsony. A képviselők számítógép-vásárlása összhangban van a törvénnyel. Ettől függetlenül Jozef Migaš házelnök elvárja, hogy azok a honatyák, akik a korábbi választási ciklusban már hozzáju­tottak készülékükhöz, most ne kérjenek új számítógépet. Öröm­mel venné, ha a „veterán" képviselők nem ragaszkodnának tör­vény adta jogukhoz, s így csupán az „újonc" képviselők számára kéne bevásárolni. (SITA) A cseh államfő Koszovóban Prága/Tirana. Václav Havel tegnap Tiranában Rexhep Meidani al­bán államfővel tárgyalt, majd felkereste azt az albániai menekülttá­bort, ahol cseh orvosok dolgoznak. Útitervében szerepelt a dél-ko­szovói Prizren városának felkeresése is. Hírügynökségi jelentések szerint némi ellentét támadt Havel és a cseh kormány között, Zemanék ugyanis ellenezték az államfő koszovói látogatását, (ú) Migaš szerint a pártfegyelmet javítani kell Helytelen túlzások ÖSSZEFOGLALÓ Túrócszentmárton. A DBP kor­mánykoalíción belüli helyzetének időszerű kérdéseit vitatták meg a párt országos tanácsának hétvégi ülésén. Jozef Migaš elnök sikerként értékelte a baloldal kormányténye­zővé válását. Pavel Koncoš mező­gazdasági miniszterre utalva leszö­gezte, helytelen, ha egy tárca irányí­tója követeléseinek elutasítása mi­att lemondással fenyegetőzik. Sze­rinte Koncoš lépése túlzott és elha­markodott volt. Bizonyos szemé­lyek, így Robert Fico pártból való ki­zárására a parlament elnöke nem lát okot. Úgy véli, a képviselő ko­moly szakember, de elismerte: a párton belüli fegyelem és a kommu­nikációjavításra szorul. Ehhez járul hozzá a DBP választásközi stratégiá­jának koncepciója, melyet a párt szeptemberben kíván jóváhagyni.

Next

/
Thumbnails
Contents