Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-28 / 146. szám, hétfő

BI POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 26. Szürkeállomány Budapesten Budapest. Szombaton nyílt meg és július elsején zárul a Tudomány Világkonferenciája, amelynek összehívásáról az UNESCO közgyűlése döntött. A fórumot Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Glatz Ferenc, az MTA elnöke köszöntőjében rámutatott: a világban meglévő óriási szociális és gazdasági különbségek kiegyenlítésében a tudomány lehet az első számú eszköz. (MTI) Az SZDSZ a híradóról Budapest.Vizsgálatot és felelősök megnevezését követeli az SZDSZ, mivel a MTV Híradója „eltitkolta" a nézők elől Göncz Árpád köztársasági elnöknek a magyar történelemben páratlan angliai megbecsülését, a híradó fő műsoridejében egyetlen képpel vagy mondattal sem számolt be róla. A párt szerint kicsinyes politikai bosszú eszközévé alacsonyították az adófizetők pénzéből fenntartott Magyar Televíziót azok, akik az utóbbi időben elfogult műsorkészítőkkel tömték tele az intézményt. (MTI) Havel kitüntette Wiesenthalt Bécs. Simon Wiesenthal, a bécsi Zsidó Dokumentációs Központ vezetője a Fehér Oroszlán érdemrendet vette át szombaton Václav Havel cseh elnöktől. Wiesenthal szerint a koszovói tragédiát nem lehet az összehasonlítani a náci népirtással. A háborúk legnagyobb tragédiájának azt tartja, hogy a fegyveres összecsapások után az emberek ott maradnak tehetetlen gyűlöletükkel. A fegyvereket mindig igyekeznek elvenni tőlük, de a gyűlöletükkel magukra hagyják őket. (MTI) Wiesenthal a kitüntetéssel. (ČTK/AP-felvétel) Etióp légitámadás Addisz-Abeba. Etióp repülőgépek szombaton légitámadást intéztek egy eritreai város, Asszab repülőtéri létesítményei ellen. Az etióp fővárosban azt állítják, hogy a támadás komoly károkat okozott, az eritreai közlemény szerint viszont a bombák célt tévesztettek. A két állam 1998 óta határháborút vív, amelyet Etiópia időnként az eritreai kikötővárosok ellen intézett légitámadásokkal egészít ki. (MTI) Török-kurd összecsapások Diyarbakir. Újabb 13 halottja volt szombatra virradóra a török-kurd összecsapásoknak Törökország délkeleti részén. A török katonák a Kurd Munkáspárt (PKK) 11 tagját ölték meg. Hakkari tartományban életét vesztette a török biztonsági szolgálat két tagja is. (MTI) Az ENSZ-főtitkár széles körű humanitárius segítséget kér Jugoszláviának Milyen legyen a segély? Az iráni külügyminiszter váratlan látogatása Szíriában London/New York/Belgrád/ Pristina. Kofi Annan ENSZfőtitkár felhívta a nyugati vezetőket, hogy akkor is nyújtsanak széles körű humanitárius segítséget Jugoszláviának, ha elnöke, Szlobodan Milosevics hatalmon marad. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A BBC-nek adott vasárnapi nyilatkozatában Annan úgy vélte, hogy „nem szabad kétszer büntetni a szerbeket, akik valamiképpen saját vezetőségük áldozatai", és megkondította a vészharangot: újabb menekültválság fenyeget, ha a balkáni tél beálltáig nem állítják helyre a villanyhálózatot. Mint tudjuk, az USA és Nagy-Britannia mellett számos ország közölte: amíg Milosevicset el nem távolítják a hatalomból, addig csak Koszovó részesül az újjáépítési segélyből, Szerbia csak emberbaráti segélyt kap, sőt Bili Clinton amerikai elnök és Tony Blair brit kormányfő azt szorgalmazta, hogy ezt a segélyt is szabják szűkre: például korlátozzák a kórházak áramellátására és fűtésére. A G7 más tagjai és Oroszország ellenben úgy látják, hogy a humanitárius segélyt ki kell terjeszteni az erőművek és néhány főútvonal helyreállítására is. Annan még pénteken kiterjesztette azoknak a körét, akik részt vesznek a G8 külügyminisztereinek Koszovó témájával foglalkozó e heti találkozóján. A közös asztalnál Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az USA és Oroszország miniszterei mellett ott ülnek majd Kína, Görögország, Törökország, Finnország és Hollandia, valamint három nemzetközi szervezet - az EU, az EBESZ és az Iszlám Konferencia Szervezete - képviselői is. A főtitkár megalakította a Koszovó Barátai csoportot, és New Yorkba hívta ragjait. Jugoszlávia nem fogja visszafizetni 12 milliárd dollár körüli külföldi adósságát - jelentette ki Vojiszlav Seselj, a radikális párti szerb kormányfőhelyettes. Mint mondta, az adósságot úgy tekintik majd, mint ellentételt azokért a károkért, amelyeket a NATO légi csapásai okoztak. Egy albán család elszenesedett maradványaira bukkantak. A Human Rights Watch (HRW) azzal vádolta az UCK-t, hogy tagjai különféle atrocitásokat követtek el koszovói szerbek és cigányok ellen. Hashim Thaqi, az UCK vezetője albán-szerb összetűzést akadályozott meg szombaton Kosovska Mitrovicában. A pristinai egyetem oktatói karának mintegy 160 szerb tagja szombaton délelőtt a tartomány székhelyéről Szerbiába menekült. A 80 járműből álló gépkocsioszlopot a KFOR brit katonái kísérték. Rengeteg atrocitás történik mindkét oldalon, a békefenntartók is, a hazatérő albánok is egyre több tömegsírra, holttestre bukkannak az elpusztított falvakban. Például az olasz kontingens csendőrei szombaton Pec külterületén egy albán család elszenesedett maradványaira bukkantak. Egy albán munkás hívta fel figyelmüket a házra, amelynek belsejében öt holttestet találtak, pontosabban azoknak már csak egyes darabjai voltak láthatók. Az albán munkás szemtanúja volt a gyilkosságnak. Tegnap megérkezett Koszovóba a második orosz műszaki alakulat, amely a KFOR zászlaja alatt a szerbiai tartományba vezényelt orosz kontingens érkezését készíti elő. Az orosz KFOR-kontingens 750 katonáját az elkövetkező napokban a német békefenntartók felelősségi körzetébe vezénylik. Szocialista Internacionálé: igen a piacgazdaságra, nem a piaci társadalomra Újfajta nemzetközi konszenzus MTI-HIR Buenos Aires. A Szocialista Internacionálé kész alkalmazkodni a globalizálódó világ változásaihoz, de továbbra is hű marad a szocializmus értékeihez. Ez az alapgondolata annak a nyilatkozatnak, amelyet a világ 139 középbaloldali pártjának politikusai fogadtak el egyhangúlag szombaton, a szervezet kétnapos tanácsülésének eredményeként. A Buenos-Aires-i Konszenzus című dokumentumban a szocialista és szociáldemokrata pártok fontosnak tartják a piacgazdaság és a szociális gondoskodás összeegyeztetését. A szövegbe bekerült a Lionel Jospin francia miniszterelnök által megfogalmazott tétel, amely szerint a szervezet „elfogadja a piacgazdaságot, de elutasítja a piaci társadalmat". A dokumentum az „újfajta nemzetközi konszenzus" megteremtését sürgeti, ez alapvetően különbözne attól, amelyet Washington próbált kialakítani, mivel ez utóbbi - mint olvasható a nyilatkozatban - csak a piac megreformálására helyezte a hangsúlyt. Európának van egy olyan szerződése, amely a pénzügyi stabilitást és a gazdasági fejlődést a társadalmi szolidaritás paktumával párosítja áll a nyilatkozatban. Atanácsülésen felvetődött, hogy a szociáldemokrácia melyik útját kell választani: a jospini hagyományos felfogásút, avagy azt, amelyet Tony Blair brit miniszterelnök „harmadik útnak" nevez, illetve a Schroder német kancellár szívéhez közelálló „új közép" irányvonalat. E két utóbbi nem talált nagy visszhangra, legfeljebb néhány európai felszólalásban. Egy nyugalmazott ezredes megszegte a katonatisztek hallgatólagos paktumát A tengerbe dobálták az embereket MTI-JELENTES Madrid. Egy nyugalmazott chilei ezredes beismerte, hogy Augusto Pinochet diktatúrája idején (1973-1990) a letartóztatott ellenzékiektől gyakran úgy szabadultak meg, hogy katonai repülőgépek fedélzetéről élve a tengerbe, illetve az Andok hegyvonulatai közé dobálták őket. Az akciókban Pinochet személyes pilótája, Antonio Palomo Contreras százados is részt vett - írta a spanyol El Pais, amely két helyi lap, a La Náción és a La Tercera hírét idézte: Olagier Benavente ezeknek tette meg vallomását. A nyugalmazott ezredes ezzel megszegte a diktatúrában részt vett katonatisztek hallgatólagos paktumát, amely szerint semmit nem hoznak nyilvánosságra az akkor történtekről. Benavente kijelentette, hogy készen áll a Palomo századossal való szembesítésre is. Palomo Pinochet személyes szolgálatában állt, és ezért sok olyan misszióban vett részt, amelyről csak ő és a diktátor tudott. Palomo ezeket mesélte el később Benaventének. A diktatúra több ezer el tűntjével kapcsolatban Benavente elmondta, hogy sok holttestet a katonai intézmények területén temettek el titokban. Persze vannak olyan területek is, ahová a hadsereg nem enged belépést senkinek. Azok, akik tudják a holttestek pontos helyét - elsősorban a légi kommandó volt tagjai -, hallgatnak, mert „nem akarnak bajba kerülni: így aztán azok, akik a pontos adatok birtokában vannak, a sírba fogják vinni titkukat". Az El Pais szerint a diktatúra alatt történtek ma már nem számítanak tabunak a chilei társadalomban. Ez annak is köszönhető, hogy Baltasar Garzon spanyol bíró elérte Pinochet londoni letartóztatását, és a diktátor kiadatását várja, hogy a madridi Országos Bíróságon emeljen ellene vádat az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért. Chilei kollegája, Juan Guzmán vizsgálóbíró pedig nemrég elrendelte öt magasrangú, nyugalmazott katonatiszt letartóztatását, akik annak idején Pinochet közvetlen parancsai alapján cselekedtek. Netanjahu „búcsúja" MTI-JELENTES Damaszkusz/New York. Váratlanul Damaszkuszba érkezett tegnap Kamal Harazi iráni külügyminiszter. Szíriai kollégájával, Faruk asSaraával a Libanon ellen végrehajtott, súlyos károkkal járó izraeli légitámadásról tárgyalt. Mint ismeretes, az izraeli légierő csütörtökön évek óta nem tapasztalt hevességű támadást hajtott végre libanoni célpontok - elsősorban infrastrukturális létesítmények, utak, hidak, elektromos áramszolgáltató berendezések-ellen. A katonai akcióban nyolcan meghaltak, 64-en megsérültek. A leköszönő izraeli kormány indoklása szerint ez válaszcsapás volt arra a rakétatámadásra, amelyet előzőleg a szír és iráni támogatást élvező síita Hezbollah intézett Dél-Libanonból észak-izraeli területek ellen, itt ketten meghaltak, öten megsérültek. Ehud Barak, az izraeli miniszterelnöki poszt várományosa bírálta a távozó Likudkormány által elrendelt támadást. Barak környezete szerint a baloldali Munkapárt vezérét csak a támadási parancs kiadása után értesítették a készülő akcióról. Az ENSZ BT még pénteken este felszólította Izraelt és Libanont, hogy azonnal szüntessék be a harcokat, és működjenek együtt a világszervezet békefenntartóival. Az arab világ elsősorban Izrael elítélését sürgette. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, aki elindult Washingtonba, hogy tárgyaljon Clinton elnökkel, kijelentette: ezek az akciók aligha segítik elő az amúgy is elakadt békefolyamat újbóli megindulását. Brit-francia megállapodás a katonai hozzájárulásról Készenléti erők A menekülttáborból hazatért albán férfi elsírta magát, amikor meglátta kirabolt, kiégett házát. (TA SR/EPA) MTI-HIR New York. Franciaország és NagyBritannia megállapodást írt alá arról, hogy több ezer katonát bocsát az ENSZ rendelkezésére békefenntartó hadműveletek számára. London és Párizs ezzel a lépéssel a Biztonsági Tanácsban elsőként vállalt kötelezettséget arra, hogy hozzájárul a készenléti erők fenntartásához. Nyolcvanöt állam jelezte szándékát, hogy aláírja a megállapodást, de eddig csak 22 ország tette ezt meg, köztük Németország, Finnország, Nigéria, Olaszország, Hollandia, Ukrajna. Katonai szakértők szerint Franciaország ötezer embert bocsáthatna a világszervezet rendelkezésére, Nagy-Britannia pedig 6-8 ezer katonával járulhatna hozzá a békefenntartó feladatok ellátáshoz. Az ENSZ eddig 146 ezer emberrel számolhat, őket a tagországok a békefenntartás céljaira ajánlották fel. A készenléti erők létrehozására vonatkozó megállapodás nem irányozza elő, hogy különleges egységeket hozzanak létre az ENSZ felügyelete alatt. Arról van csupán szó, hogy a tagországok megjelölik azt a létszámot és azt az eszköztárat, amelynek alapján az ENSZ hatékonyabban, pontosabban tervezheti meg békefenntartó akcióit. India-Pakisztán: sikertelen amerikai közvetítés Kiújult tűzpárbaj MTI-HIR Újdelhi. Az EU hiába kérte közleményben Indiát és Pakisztánt, tanúsítsanak önmérsékletet, tartsák tiszteletben a kasmíri tűzszüneti vonalat, szombaton hajnalban kiújult a tüzérségi párbaj Kargil városa közelében. Hírügynökségek szerint gyakorlatilag eredménytelenül ért véget amerikai illetékesek megbeszélése a pakisztáni kormányfővel. Anthony Zinni tábornok üzenetet adott át Clinton elnöktől, és arra kérte Navaz Sarif pakisztáni kormányfőt, hogy vonja vissza katonáit az indiai területekről. Erre az Iszlámábádban kiadott közlemény azt kérte Washingtontól, tanúsítson nagyobb megértést. Pakisztán azt is közölte, elutasítják azt a javaslatot, hogy szerződésben vállalják Indiával: nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert egymás ellen. A pakisztáni kormányfő ma Pekingbe utazik, hogy megvitassa a kasmíri válságot a kínai vezetőkkel. Sarif hat napot tölt Kínában, amely régi szövetségese Pakisztánnak. Cozma a Zsil-völgyi bányászok vezetője marad A börtönben is elnök MTI-HIR Bukarest. A Zsil-völgyi Bányászszakszervezetek Ligájának (LSMVJ) hétvégi rendkívüli ülésén úgy döntöttek, hogy a jogerősen elítélt Miron Cozma a szakszervezet vezetője marad, s átmeneti elnököt választottak arra az időre, amíg Cozma ki nem jön a börtönből. Cozmát az év elején jogerősen 18 évi börtönbüntetésre ítélték, mert vezetésével a bányászok 1991 kora őszén negyedik alkalommal dúlták fel Bukarestet. Jelenleg több eljárás folyik ellene, egyebek között azért, mert idén februárban - a jogerős bírósági ítélet kihirdetése után néhány ezer bányász élén ismét a román főváros ellen indult. Néhány héttel korábban a Zsil-völgyi bányászok súlyos belpolitikai válságot robbantottak ki Romániában: Bukarestbe tartó menetüket a rendfenntartó erők nem tudták megállítani, s a kormány elfogadta követeléseiket, hogy ne kelljen parancsot kiadni a hadsereg bevetésére. Osztrák-cseh párbeszéd az atomerőmüvekről Havel nyugtatgatott MTI-HÍR Bécs. Václav Havel megnyugtatta az osztrák közvéleményt: ha felépül a temelini atomerőmű, nem veszélyezteti majd Ausztria lakosságát. Havel szombaton Bécsben tárgyalt erről Viktor Klima osztrák kancellárral. Havel azt mondta, a temelini erőmű kérdésében a tényekhez kell ragaszkodni, s nem tartja szükségesnek külföldi szakértők bevonását. Havel előzőleg felszólította kormányát, mielőtt végső döntést hoz Temelin megépítéséről, mérlegelje annak következményeit. Klima hangsúlyozta: az atomerőművek problémája nemcsak Csehország, Szlovákia és Ausztria, hanem egész Európa gondja, s követelte a műszakilag nem megfelelőnek nyilvánított atomerőművek azonnali leállítását.