Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)
1999-06-03 / 126. szám, csütörtök
6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 3. Tajvani hadgyakorlat Tokió. Tajvan valamennyi haderőnemének részvételével hadgyakorlat folyik a szigeten, ám ennél nagyobb figyelmet kelt, hogy lezuhant egy F-16-os vadászgép. A „ hadgyakorlattal egyidejűleg szerdán Tajpejen több mint 50 ezer ember bevonásával tartottak polgári gyakorlatot egy esetleges kínai légitámadásra való felkészülés céljából. (MTI) Suharto pereli a Time magazint Tokió. Suharto volt indonéz államfő szerdán bejelentette, pert indít a Time amerikai hetilap ellen. A lap ugyanis május közepén megjelent írásában azt állította, hogy Suharto és családja 15 milliárd dollárnyi vagyont halmozott fel törvényellenes módon. Az indonéz igazságügy-miniszter és a főállamügyész jelenleg Svájcban igyekszik kideríteni, igaze hogy Suharto 9 milliárd dollárt utalt át az egyik svájci bankból egy osztrákba, ahogy azt a Time állította. (MTI) Az exelnök jogásza (TA SR) Vita a háború jellegéről Zágráb. Milorad Dodik boszniai szerb kormányfő szerint nem volt szerb agresszió Bosznia—Hercegovinában. A kormányfői állásfoglalás a nemrégiben a Milosevics-per körül kirobbant vitában hangzott el. Haris Silajdzic, a bosznia—hercegovinai minisztertanács társelnöke a televízióban korábban úgy nyilatkozott, Nagy - Szerbia megteremtésének terve miatt százezrek haltak meg Boszniában. (MTI) Szigorú büntetések Zágráb. Horvátországban szerdától rendkívül szigorúan büntetik az illegális fegyvertartást: a pénzbüntetés elérheti a 150 ezer kunát is. A 4,2 milliós ország állampolgárai keddig minden következmény nélkül legalizálhatták illegálisan tartott fegyvereiket, szerdától azonban a hatóságok érvényesítik azokat az új jogszabályokat, amelyeket néhány hónapja fogadtak el az illegális fegyvertartás visszaszorítása érdekében. (MTI) Bombázás Észak-Irakban Ankara. Amerikai harci repülőgépek szerdán Észak-Irakban katonai parancsnoki és irányító létesítményeket bombáztak. A támadást az váltotta ki, hogy iraki radarok bemérték és célba vették a repüléstilalmi övezetben járőröző gépeket. A bombázás után valamennyi gép biztonságosan elhagyta a térséget és az okozott károk felmérése folyamatban van. (MTI) Kedden este és szerda délelőtt is folytak a tárgyalások a német fővárosban (TA SR) Ahtisaari szerint a válság megoldása érdekében sikerült haladást elérni Bonnban Közvetítés Belgrádban Bonn/Brüsszel/Belgrád. Haladást értünk el, és készen állunk arra, hogy Belgrádba utazzunk - közölte tegnap délután Bonnban Martti Ahtisaari finn államfő azt követően, hogy Viktor Cernomirgyinnel az orsz elnök különmegbízottjával és Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettessel tárgyalt. MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Úgy ítélem meg, hogy most reális esély van a bombázások leállítására - én ezzel a gondolattal utazom Belgrádba - mondta Csernomirgyin. Moszkvai közlés szerint Belgrádba indulása előtt Csernomirgyinkerült telefonon beszélt Borisz Jelcin elnökkel. Bármilyen koszovói rendezési terv központi kérdése a menekültek biztonságos hazatéréséhez szükséges feltételek megteremtése - szögezte le Robin Cook brit külügyminiszter. A brit védelmi miniszter tegnap bejelentette, hogy az Európai Únió valamint Oroszország képviselője egy alaposan kidolgozott, Oroszország és a NATO számára elfogadható tervet visz Belgrádba. Cook hangsúlyozta: a G8 által elfogadott elvek és a NATO feltételei jól kiegészítik egymást, és e közös feltételrendszerből semmilyen további engedmény nem lehetséges. Milosevics jugoszláv elnöknek el kell fogadnia a szerb erők kivonását, a NATO-katonák koszovói állomásoztatását sürgető követeléseket. Ez nem a NATO hajthatatlanságát jelzi. Ez az alapfeltétele annak, hogy a menekültek visszatérhessenek Koszovóba. Sir Ian Garnett altengernagy, a vezérkari főnök helyettese „sikeresnek" ítélte a NATO-tagállamok keddi monsi nem hivatalos találkozóját, amelyen megtették felajánlásaikat a Koszovóba küldendő nemzetközi békefenntartó erőkbe. Garnett úgy vélte, hogy már „kirajzolódott a 45 ezer főre tervezett KFOR erők megfelelő összetétele", sőt a tagállamok által előterjesztett javaslatok „túlajánláshoz" vezettek. Az észak-atlanti szövetség nem rendelkezik pontos számadatokkal, de legalább tízezer főre becsüli a szerb hadseregnek okozott veszteséget. A NATO egységes vezetésű békeerőt kíván Koszovóba küldeni, nem pedig közös parancsnokság alatt, de különálló egységekként tevékenykedő erőket - közölte szerdán Brüsszelben Jamie Shea. A NATO szóvivője a Reuters szerint Viktor Csernomirgyin orosz megbízott bejelentésére reagált, és' hozzátette: Koszovóban „különböző parancsnoklási területeket" létesítenének, de nem hoznának létre különálló (felelősségi) övezeteket, amelyekben „eltérő politika" jutna érvényre. A NATO hatvan szerb tüzérségi eszközt, szállító járművet és más járműveket lőtt ki kedden Koszovóban. A legsúlyosabb csapásokat a Planeja és a Pastrik-hegy körzetében tartózkodó erőkre mérték, a térségben kemény harcok dúlnak a jugoszlávok és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) között. Minden NATO-gép sértetlenül visszatért. A Koszovón kívüli célpontok között voltak vajdasági létesítmények is. Újvidéken egy légvédelmi parancsnoki központot, Rumán és Szenttamáson középhullámú rádió-adóállomásokat, Zombornál egy olajtárolót lőttek. Hága nemet mondott Belgrádnak A hágai Nemzetközi Bíróság elutasította Belgrád kérését, hogy rendelje el a NATO Jugoszlávia elleni hadműveletének leállítását. Belgrád a hadműveletek azonnali leállítását követelte, törvénytelennek, az emberi jogok megsértésének és népirtó tettnek minősítette a NATO-műveletet, amelynek célja az ország teljes vagy részleges lerombolása. Belgrád szerint legalább ezer személy meggyilkolásáról van szó. A bíróság kimondta, hogy nem illetékes az ügyben. Nem fogadta el azt az érvelést, hogy a NATO népirtást végez, mint ahogy annak jeleit sem látja, hogy Jugoszlávia megsemmisítése lenne a cél. (MTI) Igyekeznek hosszú távú alapokra helyezni az Oroszországhoz fűződő viszonyt Az EU kölni csúcstalálkozója MTI-TUDÓSÍTÁS Bonn. A hathónapos német elnökség lezárását jelentő EU-csúcstalálkozón, amelyre ma és holnap kerül sor Kölnben, az utóbbi napok felgyorsult diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően várhatóan a koszovói válság lesz a központi téma. Az állam- és kormányfők tanácskozásán előkelő helyet foglal majd el a Koszovó fényében ismét hangsúlyt kapott európai védelmi és biztonsági identitás kérdése. A terv szerint a résztvevők megadják a végső impulzust ahhoz, hogy a jövő év végéig az Európai Unió hatáskörébe kerüljenek a béketeremtő és -fenntartó feladatok. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az eddig az unió katonai szárnyát képező Nyugat-európai Unió (NYEU) beolvad az EU-ba. Várhatóan döntés születik az EU közös kül- és biztonságpolitikáját irányító „Mr. vagy Mrs. Európa" kinevezéséről, valamint a közös külpolitikai stratégia elveiről is. Ez utóbbi lényegében az Oroszországhoz fűződő viszonyt hivatott hosszú távú alapokra helyezni. A Mr. Európa poszt legesélyesebb jelöltjeként emlegetik Bonnban Javier Solanát, akinek megbízatása a NATO-főtitkár posztján ez év végén lejár. A külpolitikai fejlemények hatására kissé háttérbe szorult az eredetileg Köln fő témájának szánt közös foglalkoztatási politika. Az unió tagállamaiban jelenleg 16 millió munkanélkülit tartanak nyilván; ez némileg kevesebb az egy évvel korábbinál, ám még mindig elég nyomós ok arra, hogy a tagok olyan foglalkoztatási egyezményt fogadjanak el, amely a pénzügyi, a költségvetési és a bérpolitika egyeztetése révén segíti a gazdasági növekedést. Várhatóan szó lesz a a vámmentes üzletek örökzöld témájáról is. A terv szerint július elsejével megszűnne az EÚ államokban a vámmentes bevásárlás lehetősége. Ezt azonban Bonn, Párizs és London hevesen ellenzi, azzal érvelve, hogy a lépés nyomán munkahelyek tízezrei szűnnek meg. Gerhard Schroder mint házigazda ezért napirendre tűzte a kérdést, azzal a javaslattal, hogy 2001 decemberéig hosszabbítsák meg az EU-n belüli vámmentes boltok fennmaradását. Viktor Klima osztrák kancellár a találkozó előtt kiemelte, hogy a szervezet a közös kül- és biztonságpolitika továbbfejlesztésével sem lesz katonai szövetség. A kancellár hangsúlyozta, hogy a közös kiil- és biztonságpolitika elmélyítése öszszeegyeztethető az osztrák alkotmánnyal és semmit nem változtat az ország semlegességén. Tienanmen-tér - Kina a stabilitás megőrzésére szólít fel Perelik Li Penget MTI-HlR Tokió. A Kínai Kommunista Párt lapja a pártvezetés támogatására szólította fel szerdai vezércikkében a lakosságot, egyben azt kérte: akadályozzák meg a "felforgatást szító, Kína feldarabolását" célzó ellenséges erők beszivárgását. Tíz évvel ezelőtt június 3-án és 4-én a hadsereg százak, egyes adatok szerint ezrek lemészárlásával zárta le a hétnapos diáktüntetés-sorozatot. Az évforduló közeledtével Kínában több, az esetleges rendzavarásokat megelőző intézkedést tettek. Újabban szüneteltetik egyes szállodákban, házakban a kábelen eljuttatott külföldi tévéállomások, köztük a CNN működését. Az 1989. évi Tienanmen-téri diákmegmozdulás leverésének szenvedő alanyai és az áldozatok hozzátartozói kínai bíróságoknál eljárást kezdeményeztek az akkori vezetők ellen - jelentették be szerdán Hongkongban egy New -York-i emberjogi szervezet illetékesei. 105-en kezdeményezték, hogy vizsgálják ki az 1989. évi rendkívüli állapot deklarálásának törvényességét, és vonják felelősségre a katonai bevetés parancsát kiadó személyeket. Annak idején kormányfői minőségében Li Peng rendelte el a szükségállapotot, emiatt az indítvány megfogalmazói őt tartják a legfőbb felelősnek a polgári áldozatok nagy számáért. A benyújtott bizonyítékok között van egy lista 155 áldozatról és 65 sebesültről. India szabad elvonulást ígér a betolakodóknak Újabb áldozatok MTI-HIR Szrinagar, Bombay, Muzaffarábád. Indiai katonai források közlése szerint tegnap heves tüzérségi párbaj folyt Kasmírban az indiai és a pakisztáni hadsereg között. Az indiai csapatok továbbra is sikertelenül kísérleteznek az állítólag Pakisztánból beszivárgott gerillák kiverésével. Indiai harci gépek két légitámadást indítottak Batalik térségében a Kasmír indiai részébe beszibvárgott muzulmán fegyveresek ellen. Újdelhi elismerte, hogy nem képes azonnal leszámolni a behatolókkal, de bízik benne, hogy előbb-utóbb felülkerekedik. Pakisztáni oldalról tegnap ismét arról érkezett hír, hogy találat ért egy iskolát Kasmír pakisztáni részében, és három gyermek meghalt. Az eset Iszlámábádtól nyolcvan kilométerre keletre, Nakial körzetében történt. Kiran településen, kedden tíz gyerek vesztette életét hasonló körülmények között. Az indiai miniszterelnök szerint Újdelhi fontolóra venné, hogy szabad elvonulást biztosítson a Pakisztán támogatását élvező muzulmán fegyvereseknek, ha vissza akarnának vonulni a Kasmírt kettéosztó tűzszüneti vonal mögé, a pakisztáni oldalra. Ennek azonban feltétele, hogy közben tárgyalások legyenek az ügyről India és Pakisztán között - tette hozzá. Nelson Manedela pártja tűnik a legesélyesebbnek Választás Dél-Afrikában MTI-TUDÓSÍTÁS Johannesburg. A Dél-afrikai Köztársaságban tegnap általános választások kezdődtek, amelyek során a legfontosabb a 400 nemzetgyűlési képviselő megválasztása lesz. A különböző felmérések szerint Nelson Mandela elnök pártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus a 18 millió szavazó 59 69 százalékának támogatására számíthat. A faji elkülönítési rendszer felszámolása óta ez a második szabad választás Dél-Afrikában. Az ország kilenc tartományában ezen a napon dől el a helyi parlamentek összetétele is. A kormány mintegy százezer rendőrt és katonát mozgósított a szavazóhelyiségek védelmére, nehogy megismétlődjenek az 1994es választásokon tapasztalt erőszakos cselekmények. A hadsereg helikoptereket is bevetett a csecsen határon Kiújuló összetűzések? MTI-HIR Moszkva. A csecsen - dagesztáni határon tegnap ismeretlen fegyveresek támadást intéztek az orosz belügyi alakulatok ellenőrző posztja ellen. Egy dagesztáni rendőr meghalt, három megsebesült. A támadók a délelőtti órákban vették tűz alá aknavetőkkel, gránátvetőkkel és gépfegyverekkel a határellenőrző pontot. A támadás után a csecsen oldalról érkezett fegyveresek az egyik erdőben ásták be magukat. Á csecsen - dagesztáni határon már jó ideje meglehetősen feszült a helyzet, elég gyakoriak a fegyveres összetűzések. Legutóbb múlt pénteken érte hasonló támadás az egyik dagesztáni határellenőrző posztot, akkor egy orosz tiszt életét vesztette, tizenhárom katona pedig megsebesült. A csecsen támadók vesztesége kilenc halott és húsz sebesült volt, két banditát élve fogtak el az orosz rendőrök. Orosz helikopterek akkor a Terek folyó egyik szigete ellen is rakétacsapást intéztek, a fegyveres osztag feltételezett bázisát támadva. A csecsenföldi háború befejezését követően először fordult elő, hogy csecsen területek ellen hajtottak végre fegyveres akciót az orosz fegyveres erők. Nem kizárt, hogy a szerdai újabb támadás válasz volt a pénteki orosz csapásokra. A békülékeny hangnem nem a gyengeség jele Véget ér a harc? MTI-HIR Ankara, Mudanya. A PKK támogatja vezetője, Abdullah Öcalan felhívását, amelyben a törökországi kurdok önállóságáért harcoló szervezet feje arra kérte híveit, vessenek véget a török katonaság ellen vívott háborújuknak. A szervezet óvta a török hatóságokat attól, hogy ezt a békülékeny gesztust a gyengeség jeleként értelmezzék. Leszögezte, hogy kész tovább harcolni, ha a török fél nem szünteti be az ellenségeskedést. A hazaárulás és emberölés vád jával perbe fogott Öcalan a bírósági büntetőeljárás során kijelentette, kész elősegíteni az ellenségeskedés befejezését. Az 1984 óta tartó harcokban eddig mintegy 29 ezer ember vesztette életét Törökországban.