Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-21 / 141. szám, hétfő

8 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 21 tött a nap sugara c. legújabb népzenei kötetéről, (ú) Kígyók, békák és banánfák Pozsony. Terráriumi állatok (kígyók, gyíkok, teknőeök), két­éltűek, trópusi rovarok és egzo­tikus növények kiállításának színhelye mától a Borászati Mú­zeum (az óvárosháza melletti épület), kedd kivételével na­ponta 10-től 18.00 óráig. Belép­ti díj felnőtteknek 30,- Sk, gye­rekeknek 20,- Sk. A kiállítás szeptember 26-ig tekinthető meg. (vk) SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Falstaff 19 KASSA BORODÁČ SZÍNHÁZ: Oliver! 10 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Tökéletes csapda (am.) 15.30,18,20.30 YMCA: Tökéle­tes csapda (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Taxi (fr.) 15.30, 20.30 Három szín: fehér (lengy.) 18 ISTROPOLIS: Tökéletes csapda (am.) 15.30, 18, 20.30 Ötödik elem (am.) 17.30, 20 OBZOR: Ed tv (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Hilary és Jackie (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Carla új élete (am.) 20.15 Palack­posta (am.) 18, 20.30 Természeti csapás (am.) 18.15 Mifune (dán­svéd) 17.30 HARD CORE I.OGO (kan.) 20.15 Szerelmes Shakes­peare (am.) 18 Hetedik nap, nyolcadik éjszaka (cseh) 20 KASS A DRUŽBA: Blade Runner (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Szerelmes Shakespeare (am.) 15.30, 17.45, 20 ÚSMEV: Tökéletes csapda (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: Stepmon (am.) 15.45, 18, 20.15 IMPULZ: Sikoly (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A ROZSNYÓ - PANORÁMA: Briliáns csapda (am.) 17 GÚTA- VMK: Star Trek: Űrlázadás (am.) 19.30 GYŐ R CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Első látásra (am.) 14.45, 17.15, 19.45 A csaj nem jár egyedül (am.) 14, 16, 18, 20 Pleasentville (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Velvet Goldmine (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Visszavágó (am.) 13.15,16.15,18.15,20.15 Nyolc mm (am.) 14.45, 17.15, 19.45 A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső (am.) 14.45,17.15,19.45 Carla új élete (am.) 14,17, 20 Kísértetha­jó (am.) 14.45, 17.15,19.45 Kedvenc marslakóm (am.) 14, 16, 18, 20 18,20.30 Könyvbemutató Komárom. Néprajzi és egyéb könyvek bemutatójára invitálja az érdeklődőket a Madách Posonium Klapka-téri könyves­boltjábajúnius 24-én csütörtö­kön 18.00 órakor a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, a Madách Posonium és a Fórum Intézet Polgári Klubja. A ren­dezvényen Huszár László is­merteti a Gyurcsó István Alapít­vány kiadói tevékenységét, Liszka József néprajzkutató be­mutatja az eddig megjelent néprajzi kiaadványokat és Ág Tibor népzenekutató, Komá­rom díszpolgára beszél Felsü­A. J. P. TAYLOR Tribune: „Taylor a legolvasmányosabb, a legkritikusabb és a legeredetibb író a modern történészek között" A második világháború okai kális háborúkkal számolt, nem pedig világháborúval. Ausztria függeüen­ségének fölszámolását és Németor­szághoz csatolását (az Anschluss-t) nem erőszakos úton, hanem alkot­mányos eszközökkel akarta elémi. A szerző szerint az 1938-as válságot nem Hitler, hanem az akkori osztrák kancellár, Schuschnigg idézte elő, azzal, hogy népszavazást rendelt el. Továbbá, a Csehszlovákai feldarabo­lását szolgáló müncheni egyez­ményt, melyben a nagyhatalmak (Németország, Olaszország, Francia­ország, Anglia) döntöttek az ország sorsáról, a brit külpolitika jelentős si­kereként értékelte. Ez a nézet azon­ban ellentétes azzal az általános fel­fogással, miszerint a müncheni tár­gyalásokon a brit-francia politika ku­darcot vallott, meghátrált Hitler kö­vetelései elől, tehát cserbenhagyta Csehszlovákiát. A Cseh-Morva pro­tektorátus létrehozását úgy látja, hogy Hitler csak a korábbi gyakorla­tot alkalmazta, hiszen Csehország történelme során viszonylag ritkán volt független. Taylornak más a véle­ménye a német-lengyel, illetve a német- szovjet viszonyról is. Szerin­te Németország Danzig városával szembeni követeléseit békés úton szerette volna rendezni, csak a len­gyelek makacsságán múlott, hogy ez nem így lett. Értékelése alapján az 1939-es Molotov-Ribbentrop egyez­mény Sztálin és Hitler arra irányuló erőfeszítése, hogy elkerüljék a hábo­rút. Tudjuk azonban, hogy ez a pak­tum, amellett, hogy megnemtáma­dási egyezmény volt a két ország között, tartalmazott ún. titkos zára­dékot is, amelyben a szerződő felek felosztották Lengyelországot, és el­osztották az európai érdekszférákat egymás között. Összefoglalva elmondható, hogy a szerző bizonyos megállapításait ma már a történelemtudomány eluta­sítja, mindezek ellenére azonban Taylor könyve érdekes és értékes munka. Besorakozott a második vi­lágháborúról szóló szakirodalom klasszikusai közé. VERES LÁSZLÓ Alan John Percivale Taylor (1906-1990) egyike a 20. szá­zad legjelentősebb történé­szeinek. Műve, „A második vi­lágháború okai" a hatvanas években jelent meg, hatalmas visszhangot váltva ki nem­csak a szakmabeliek körében, hanem a laikusok között is. Taylor ugyanis a korabeli dokumen­tumok tanulmányozása alapján tel­jesen új következtetésekre jutott, amelyek ellentétesek voltak a világ­háború eredetével kapcsolatos né­zetekkel. A szerző rámutat az első világhábo­rú okaira, majd elemzi az azt lezáró, 1919-es versailles-i békeszerződé­sek hatását a korabeli Európára és annak politikai átrendeződésére. A békeszerződéseknek főleg azon pontjaival foglalkozik részletesen, amelyek Németországot érintették. Nagyon jó áttekintést ad a háború utáni évtized politikai, gazdasági nehézségeiről, az európai politiku­sok erőfeszítéseiről, melyek célja: Németországot beilleszteni a meg­változott európai politikai rendszer­be, és ezáltal stabilizálni a kontinens helyzetét. Mire azonban ez úgy­ahogy megvalósul, kitör a gazdasági világválság, amely alapjaiban meg­rázza az ingatag politikai egyen­súlyt és a versaüles-i békerendszert. Ennek egyik következménye Né­metországban Hitler hatalomra ju­tása volt. Taylor érzékelteti a politi­kai helyzet fokozatos kiéleződését a harmincas évektől kezdve. Az etió­piai válság a fasiszta Olaszországot és annak vezérét, Mussolinit Hitler karjaiba löki. Megkezdődik a spa­nyol polgárháború, majd 1938-ban Hitler bekebelezi Ausztriát. A cseh­szlovák válságnak, illetve a mün­cheni egyezménynek köszönhetően Hitler területeket szerez az ország­tól. A Cseh-Morva protektorátus ki­alakítása után a következő állomás Lengyelország, amelyet a német csapatok 1939. szeptember l-jén megtámadnak, és kezdetét veszi a második világháború. Mi volt az oka annak, hogy Taylor könyve hatalmas vitákat váltott ki? A szerző többször is hangsúlyozta, hogy az eseményeket, illetve azok szereplőit megérteni, nem pedig el­ítélni akarja, és miként az előszóban írja - „a könyv azért íródott, hogy ki­elégítse történelmi kíváncsiságo­mat, ... hogy megértsem, mi történt, és miért". A szerző szembeszállt mindazzal, amit addig az adott té­máról írtak, és a következő megálla­pításokra jutott: Hitlert nem mint őrjöngő pszichopatát ábrázolja, ha­nem szétválasztja a hitleri bel- és kül­politikát, s úgy gondolja, hogy külpo­litikája nem függ össze belpolitikájá­val. Hitlert racionális politikusként mutatja be, akinek az volt a célja, hogy megszüntesse Franciaország nagyhatalmi helyzetét, semmissé te­gye a versailles-i békeszerződést és ezáltal Németországot ismét nagy­hatalommá tegye. Taylor nézete sze­rint nem készült tudatosan a máso­dik világháborúra, céljait diplomáci­ai úton akarta elémi. Csak akkor fe­nyegetett és nyúlt fegyverhez, ha diplomáciai erőfeszítései kudarcot vallottak, azonban mindig kicsi, lo­Nem kizárt, hogy valós érték gyanánt zsákbamacskát vásárol a gyűjtő az aukción Továbbra is támogatókra szorul a szlovákiai magyar tudományos élet fóruma Mednyánszky: eredeti vagy hamis? Társadalomtudományi kutatások VOJTEK KATALIN Kissé gyanakodva vizsgálgattam azt a Mednyánszky-képet, amelyet a Szlovák Nemzeti Múzeum hátsó traktusában tavaly rendezett aukci­ón kínáltak eladásra. Gyanakvásom egyik okát a környe­zetét alkotó többi kép szolgáltatta, amelyek művészi értéküket tekintve nem ütötték meg a tisztességes átlag szintjét sem. Persze, kivétel itt is akadt, de kettőnél-háromnál nem több. A másik ok az aránylag ala­csony kikiáltási ár volt, a harmadik maga a Mednyánszky-alkotásként prezentált, őszi tájat ábrázoló fest­mény. Stílusa, hangulata felismer­hetően Mednyánszkyé volt, de vala­hogy mégsem emelkedett ki különö­sebben a semmitmondó alkotások tömkelegéből, nem szólított meg, pedig nagyon szeretem a kortársai által különcnek tartott, nyughatat­lan báró képeit. Mindez, akárhogy csűröm-csava­rom, csupán egy laikus személyes benyomása, amelynek nem kell, hogy köze legyen a szóban forgó kép valós értékéhez. A Magyar Távirati Iroda egyik hírét olvasva azonban nem tűnik teljesen indokolatlannak akkori gyanakvásom. A hír szerint feltételezhetően hamisítvány az a Mednyánszky Lászlónak tulajdoní­tott Őszi táj című festmény, amely a múlt évi karácsonyi műtárgy-aukci­ón 600 ezer forintért talált gazdára Debrecenben. Az új tulajdonos a kép eredetiségét a Magyar Nemzeti Ga­léria műtárgy-adatszolgáltatójának szakvéleményével kívánta megerő­síteni, ám az ott kapott felvilágosítás szerint semmivel sem támasztható alá, hogy a festmény azonos Med­nyánszky Őszi táj című képével. Mi­vel az ügyben vita kerekedett az ér­tékesítő és a vásárló között, felkér­ték a legnevesebb Mednyánszky­szakértőt, Aradi Nóra művészettör­ténészt, vizsgálja meg a festményt. Szakvéleménye szerint a kép vélhe­tően nem eredeti, bár az alapja olyan finom vászon, amilyenre Med­nyánszky is festett, csak a restaurá­lás során erősítették meg durva anyaggal. Ezáltal, még ha a kép ere­deti lenne is, akkor sem lehetne azo­nosítani. „Érdekes véletlen - folyta­tódik a híradás -, hogy miközben a debreceni műtárgy-aukción elkelt képet vizsgálták, s az ügyvédi letét­ben volt, 400 ezer forintnak megfe­lelő koronáért Pozsonyban is gazdá­ra talált egy szintén Mednyánszky alkotásaként árverésre bocsátott Őszi táj című festmény." Magyarországon, ahol országszerte javában készülnek az őszi aukciók­ra, tanultak az esetből. Jobban mondva esetekből, mert többek kö­zött a jelenleg legkelendőbb magyar festőnek számító Rippl-Rónai né­hány alkotásáról is kiderült, hogy nem egyebek ügyes hamisítványnál. A Magyar Műtárgy- és Régiségkeres­kedők Országos Szövetsége, a Ma­gyar Nemzeti Galéria és a Szépmű­vészeti Múzeum vezetői megálla­podtak, hogy a teljes műtárgykört felölelő műbírálati részvénytársasá­got alapítanak. Már tárgyalnak a biztosítókkal is, a részvénytársaság által kiadandó szakvélemények fele­lősségbiztosításáról. Azt hiszem, ez az a példa, amit itt­hon is követni kellene. Mednyánszky tollrajzait egyelőre még nem hamisítják. (Képek: archívum) KOCSIS ARANKA Továbbra is a támogatók és a pályá­zati rendszerek kiszolgáltatottja a szlovákiai magyar tudományos élet. Intézet, amely állandó saját otthont adna a kutatóknak - rendszerváltás ide, kormányváltás oda - továbbra sincs. A Fórum Intézet éves jelentésében az áll, hogy „felajánlásokból, egyéni és intézményi támogatásokból való­sítja meg programjait". Igazgatóin kívül egyelőre a programokat me­nedzselő és kiszolgáló stábját tudja eltartani. A kutatók szabadcsapata viszont a Mercurius Csoportban gyülekezik - és kutat. I logy miből? Pályázatokon elnyert pénzekből. Az utóbbiban, ti. a pályázati források felkutatásában és a támogatások megszerzésében ez a szabad társu­lás meglehetős jártasságra tett szert az utóbbi években. A sikeres pályá­zások bizonyítékai azok a könyvso­rozatok, amelyek a megvalósult ku­tatások eredményeiként eddig meg­születtek. A csoport múlt héten tartott éves közgyűlése elsősorban ugyancsak erről szólt., összegezve az elmúlt és az előttünk álló esztendő pályázati lehetőségeit, ill. a már beindult vagy éppen lezárult kutatások eredmé­nyeit. Gyurgyík László szociológus titkári beszámolója szerint a tavalyi év eredményei közül először a nyel­vészek, a Komenský Egyetem Ma­gyar Tanszéke tanárainak kutatása­it kell kiemelni, Lanstyák István, Si­mon Szabolcs és Kremmer Ildikó felméréseit a kétnyelvűségről, a szó­kincsünkről, a szlovákiai magyar sajtó nyelvéről, ill. a gyerekek be­szédértéséről az iskolában. A témák némelyikével szakembereink .ma­gyarországi kutatásokhoz kapcso­lódtak, és. az első eredmények önál­ló publikációk formájában már meg is jelentek, mint Lanstyák István és Simon Szabolcs könyve a kétnyel­vűségről. Folyik Gyurgyík László asszimilációs folyamatokat vizsgáló kutatása a szlovákiai magyarok kö­rében. S beérett a csoport történész tagjainak is több munkája, köztük Vadkerty Katalinnak a nemzetállam megteremtésén ügyködő Csehszlo­vákia 1945 utáni politikájában a la­kosságcsere programját és annak megvalósulását elemző munkája. A mű a napokban jelent meg a Kaligramm Kiadónál, a kiváló törté­nész harmadik kötetetként, a Mercurius Könyvek sorozatban. Szarka László történész, a csoport vezetőségi tagja a nemzetközi együttműködési lehetőségekre hív­ta fel a közgyűlés figyelmét. A cso­port e téren is jelentős eredménye­ket ért el az elmúlt évben. Élő, s re­mélhetően már az idén közös kuta­tásokban gyümölcsöző kapcsolatot sikerült kiépítenie a Magyar Tudo­mányos Akadémia Kisebbségkuta­tó Műhelyével, a budapesti Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézetével, valamint a csíkszere­dai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoporttal. Sikeresnek ígér­keznek a Mercurius idén benyúj­tott pályázatai is, így minden re­mény megvan arra, hogy a már el­kezdett vagy most beinduló kutatá­sok eredményesek lesznek. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy a csoport tagjai ne keresnék a kiegyensúlyozottabb körülménye­ket és anyagi hátteret biztosító le­hetőségeket. Pályázati felhívás néprajzi gyűjtésre A Szlovákiai Magyar Néprajzi Tár­saság gyűjtőpályázatot hirdet a kö­vetkező két kategóriában: 1. Gyermek kategória (alapiskolá­sok részére) Téma: Kiszámolók és gyermek­mondókák gyűjtése A legsikeresebb pályázatok bekül­dői ingyenesen vehetnek részt a nyári néprajzi gyermektáborban vagy értékes könyvjutalomban ré­szesülnek. Beküldési határidő: 1999. novem­ber 1. 2. Felnőtt kategória Téma: A karácsonyi ünnepkör egyik szokása - a Szentcsalád járás A legjobb dolgozatok szerzői pénz­jutalomban részesülnek. Az első díj 5000,- Sk, a második 3000,- Sk, a harmadik díj 1000,-Sk. Beküldési határidő: 1999. decem­ber 1. Az érdeklődők számára mindkét témához küldünk segédanyagot. Címünk: Fórum Intézet - Etnológi­ai Központ (Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság) Župná 16, P.O.Box 154,945 01 Komárno 1. Tel.: 0819/732854.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents