Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-18 / 139. szám, péntek

10 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 18. SZÍNHÁZ KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Tom Sawyer kalandjai 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Briliáns csapda (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Taxi (fr.) 15.30, 20.30 Három szín: Fehér (lengy.) 18 CHARLIE CENTRUM: Carla új élete (am.) 20.15 Palackba zárva (am.) 18, 20.30 Természeti csapás (am.) 18.15 Mifune (dán-svéd) 17.30 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Keresd a nőt! (am.) 17, 19 VÁGSELLYE ­VMK: Kedvenc marslakóm (am.) 17.30, 20 GALÁNTA - SZABADTÉ­RI MOZI: X-akták (am.) 22 LÉVA - JUNIOR: Lisszaboni történet (fr.) 16.30, 18.30 SZABADTÉRI MOZI: Lisszaboni történet (fr.) 21 GYOR CINEMA CITY-GYÖR PLAZA: Első látásra (am.) 14.45,17.15,19.45 A csaj nem jár egyedül (am.) 14,16, 18,20 Pleasentville (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Velvet Goldmine (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Visszavágó (am.) 13.15,16.15,18.15,20.15 Nyolc mm (am.) 14.45,17.15,19.45 A XXXVI. JÓKAI NAPOK MAI MŰSORA VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT: Gyurkó L.-Szilágyi D.-Šzabó Cs.: Don Öuijote (Rizsegők Diákszínpad - Gúta, rendező Szabó Csilla); Path­len Péter prókátor (Abakusz Diákszínpad - Galánta, r. Pomichal Mária); Weöres Sándor: A holdbéli csónakos (KGSZT Diákszínpad - Kassa, r. Pet­rik Szilárd m.v.) 9 JÓKAI SZÍNHÁZ: Richard Bach nyomán Jonathan szobája (Forrás Diákszínpad - Pozsony, r. Bárány János) 16.30 VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT: Vladimír Holan A kesztyű (Maszk Diákszín­pad - Érsekújvár, r. Csémy Éva) 19 JÓKAI SZÍNHÁZ: Anatole France: Szószapora (Bárka Színpad - Léva r. Ujváry László) 20.30 TISZTI PAVI­LON: Aisa (Szárnyak Színháza - Budapest); VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT: Te, aki síelsz (Bile divadlo-Ostrava) 23 „A Ghymes együttes tagjai a mečiari vezetés kultúrpolitikájának és Ivan Hudecnek a szekértolói voltak." Bennük van a kutyavér Harmadik napja tartanak a XXXVI. Jókai Napok Színjátszók randevúja DUSZA ISTVÁN Komárom. A szerda esti megnyitó után már javában tart a színház nagyüzem a komáromi Városi Mű­velődési Központban és a Jókai Színházban. Szerdán a füleki Zsák­színház a Fekete Péter című három­felvonásos operettel szórakoztatta a közönséget Mázik István rendezé­sében. Sokan remélik , hogy a má­sodik előadás kezdésében bekövet­kezett másfélórás csúszás a követ­kező napokban már nem ismétlő­dik meg. Ez a losonci Kármán Jó­zsef Színház A kutya, az angyal és a többiek című Csehov-novellák adaptációjából készült, Vlado Sadí­lek rendezte előadást érintette, mi­vel a komáromi közönség egyrésze nem várta meg a késői kezdést. Megnyílt a fesztiválklub is, ahol még három estén keresztül találkozhat­nak a Jókai Napok résztvevői. Csütörtökön délelőtt a Galántai Magángimnázium Abakusz Diák­színpada Pathlen Péter prókátor cí­mű vásári komédiájával kezdte a napot Pomichal Mária rendezésé­ben. A játszók közelében, a színpa­don ülő nézők előtt zajló előadás az utánuk következő füleki Apropó Di­ákszínpad tagjait is próbára tette. Lázár Ervin A négyszögletű kerek erdő című novella-adaptációját Szvorák Zsuzsa rendezésében en­nek ellenére nagy sikerrel mutatták be. A szervezőket dicséri, hogy erre a minden korosztály számára érde­kes előadásra kisiskolás osztályokat is meghívtak. Megtartották az első szakmai érté­kelést is, amelyen a hagyományok­nak megfelelően ismét tömeg hall­gatta az öt szakember véleményét. Mindennap megjelenik a fesztivál­újság is, amelyet Szászi Zoltán szer­keszt, aki Rimaszombat és Duna­szerdahely után itt már szinte hiva­tásos fesztiválos lapszerkesztő lett. Lapzártánk idején mutatkozott be a nagymegyerei Poloska Színház Bé­kés Pál: A női partőrség szeme lát­tára című komédiájával, amelyet a csoport és Bodnár Gyula rendezett, Varga Tiborra (Basa) emlékezve. A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvége a rádióban Takács Andrást 1995 nyarán nevezték ki az IQÚ Szivek Művészegyüttes megbízott igazgatójává. Alig telt el egy év, felállt ebből a székből, így tiltakozott az akkori kul­turális tárca meglehetősen autoritativ politikája ellen. Most, egy nemrég megjelent írás kapcsán sok minden eszébe jutott... KLEIN MELINDA Az Új Szó május 31-i számában, miután a zenekar átvette a Márai Alapítvány Nyitott Európáért Díját, • beszélgetés jelent meg a Ghymes együttes tagjaival. Kénytelen va­gyok mindenekelőtt erre reagálni, ugyanis féligazságokat véltem fel­fedezni benne. Az interjúból úgy tűnik ki például, mintha a Szlovák Állami Népi Együttes és az Ifjú Szi­vek, valamint a Ghymes néhány év­vel ezelőtti japán turnéja a puszta véletlen folytán jött volna létre. A nyilatkozó elfelejtette hansúlyozni, hogy ez az együttes akkori igazga­tójának, Varga Ervinnek köszön­hető, akinek óriási erőfeszítések árán sikerült meggyőznie a Szlo­vák Állami Népi Együttes illetéke­seit, a kulturális minisztériumot és a japán menedzsert, hogy a turnét a két együttes összevonásával való­sítsák meg. Hiszen csakis így kap­hatott a japán néző teljes képet az ország sokszínű kultúrájáról Tény, hogy a Ghymes akkor inkább tánc­házi muzsikát játszott, és ezt job­ban művelte, mint a SĽUK zeneka­ra. Szarka Tamás mellett a társprí­más Robert Puškár volt. Mindez elég régen történt... Valóban. Azóta a Ghymes már úgy­nevezett vüágzenél játszik, igaz, ok azt nyilatkozták, a muzsikájuk nem világzene, hanem Ghymes-zene. Mindegy, minek nevezzük, vélemé­\\... engem mint megbízott igazgatót rugalmatlannak minősítettek. \\ nyem szerint ez egy rosszul fogal­mazott elképzelés. Á zenekar divat­zenétjátszik, és mint minden divat, ez is mulandó. Jelenleg viszont so­kakat vonz, bejön rá a közönség, megvan a bevétel és ez a lényeg. De nem szeretném most a Ghymes hangzásvilágát boncolgatni, inkább visszatérnék a japán turnéhoz. Nem sokkal az együttes hazatérte után Varga Ervin személye elfogadhatat­lanná vált, nem volt többé jó igaz­gató, és ebben a Ghymes tagjainak keze is jócskán benne volt. A dolog egy általános gazdasági ellenőrzés­sel kezdődött, amelynek folytán „Ha most pályáznék, azzal a korábbi magatartásomnak mondanék el­lent." (Dömötör Ede felvétele) egy sor érdekes dolog kiderült. Vilá­gossá vált, hogy az Ifjú Szivek pénz­ügyei körül nincs minden rendben. Útiszámlák hiányoztak, külföldi szereplések elszámolásainak ve­szett nyoma és folytathatnám. Min­denről jegyzőkönyv készült. Ezekre a csúsztatásokra, visszaélésekre és félreszámlázásokra mutatott rá Varga Ervin. A másik legfőbb bűne az volt, hogy megelégelte a Ghymes úgynevezett „fekete tuliepeseiL" Ön éppen a bajok kellős közepén foglalta el az igazgatói posztot. Fél év türelmi időt kaptam. Az egyik feladatom a gazdasági ügyek rend­betétele, a másik pedig a fénnállásá­nak 40. évfordulóját ünneplő együt­tes ünnepi műsorainak megszerve­zése és lebonyolítása volt. Nem volt könnyű dolgom, mert az együttesen belüli ellentétek fokozódtak. Rá­adásul az is kiderült, hogy a kulturá­lis tárca akkori vezetője. Hudec úr rá akarja tenni a kezét az együttes tulajdonában lévő, Pozsony köz­pontjában álló épületre. Az sem ér­dekelte, hogy érvényes adásvételi szerződésünk volt. Az első, erre vo­natkozó levelet 1995. október 5-én kaptuk Jozef Gerbóc úrtól, a Kultu­rális Minisztérium művészeti főosz­tályának igazgatójától. Felszólított, adjuk át az épületet a minisztérium­nak. Nem hagytuk annyiban, el­kezdődött a levelezés. Elmagyaráz­tuk az illetékeseknek, hogy a ház az Ifjú Szivek tulajdona. Majd 1996. március 11-én jött egy újabb levél, amelyben Gerbóc úr arra kért jelen­jek meg nála, mert az együttes 12 tagja petícióval fordult a minisztéri­umhoz, amelyben a leváltásomat in­dítványozzák. Milyen indokkal? Talán mert néhány ember számára világosan kiderült, hogy az én irá­nyításom alatt a pénzügyi fegyel­met be kell tartani, hogy nem né­zem el az együttes rovására folyta­tott „magánhaknikat", és hogy nem fogom szó nélkül végrehajtani a minisztérium követeléseit. A petí­ciót aláírók engem mint megbízott igazgatót rugalmatlannak minősí­tettek, azt állították, hogy működé­sem hét hónapja alatt semmiféle változást nem eszközöltem az egy­üttes működésében, hogy az én személyem nem biztosíték a meg­lévő hibák kiküszöbölésére. Továb­bá hangsúlyozták, hogy egy ilyen intézmény élére csak olyan ember kerülhet, aki legalább két világ­nyelvet beszél, márpedig „a Takács szlovákul sem tud tisztességesen." A petíció legmarkánsabb pontjá­ban tudatták a miniszter úrral, hogy ismernek egy minden szem­pontból megfelelő jelöltet, aki a magyar és a szlovák mellett a né­met és az angol nyelvet is kiválóan beszéli, és aki jelenleg a Ghymes s az Ifjú Szivek menedzsere. Az il­letőt úgy hívják, hogy Csikmák Mó­nika. A tizenkét aláíró közül öten a Ghymes tagjai voltak, a hatodik maga Csikmák Mónika. Ivan Hu­decnek ez a levél nagyon jól jött. Ezek után már nem kért, hanem felszólított, utasított és felelősségre vont. Pontosan tudta, hogy van egy olyan „góc" az együttesben, amely­re ó nyugodtan támaszkodhat. Gondoltak arra a levélírók, hogy nemcsak az igazgató, de az egész együttes alatt is vágják a fát? Ezt tőlük kellene megkérdezni. Min­denesetre az egyik vezetőségi ülé­sen Szarka Gyula, a Ghymes művé­szeti vezetője olyan kijelentést tett, amelyből egyértelműen kiderült, hogy azt sem bánják, ha a székház odavész, csak az ó működési le­hetőségük biztosítva legyen. A do­log vége az lett, hogy az együttes kénytelen volt kiköltözni a saját tu­lajdonában lévő székházból. Az ad­digi 350 négyzetméternyi működé­si terület helyett egyetlen szobát ka­pott. 1996. május 8-án végül - hogy tiltakozásomnak hangot adjak ­nyilvánosan lemondtam az igazga­tói tisztségről, és tiltakozásra hív­tam fel az ország lakosságát. És itt térnék vissza a Ghymes tagjainak májusban megjelent bátor nyilatko­zatához. Vannak olyan emberek, akik csak addig vállalják hovatarto­zásukat és nemzetiségünk kultúrá­ját, amíg abból anyagi hasznuk szár­mazik. Ha ez nem látszik biztosított­nak, hajlandóak behódolni bármi másnak. Ha tetszik, ha nem, kimon­dom: a mečiari vezetés kulturális miniszterének, Ivan Hudecnak sze­kértolója volt az egész Ghymes egy­üttes és ügyes szervezőjük, Csikmák Mónika. A központi intéznények kö­zül az Ifjú Szivek jogalanyiságát vonták meg elsőként, és ezután ke­rültek sorra a szlovák és magyar színházak és kulturális intézmé­nyek. Azóta változott a politikai helyzet, levélben fordultam Kňažko inúuszter úrhoz, kértem, hogy orvo­solja a sérelmeket, de nem kaptam választ. Hónapok óta a helyzet meg­oldásán töri a fejét minden illetékes, pedig egy törvénytelen rendeletről van szó, amelyet egy tollvonással ér­vényteleníteni lehetne, és ezáltal vi­szaállítani az eredeti helyzetet. Az épületet ugyanis kisajátították és ma is jogtalanul bitorolják, míg az együttes kb. évi 3 millió koronás bérleti jövedelemtől esik el. Pályázatot írnak ki az Ifjú Szivek igazgatói posztjára. Ön megpá­lyázza? Ha most pályáznék, azzal a korábbi magatartásomnak mondanék el­lent és elismerném, hogy Hudecnek volt igaza. Azt tartanám tisztessé­gesnek, hogy a jogalanyiság és a ko­rábbi rend visszaállításával együtt visszahelyezzenek az együttes élé­re, ahogyan az elmozdított iskola­igazgatókat is vissza kellene helyez­ni a posztjukra. Aztán akár másnap kiírhatnák a pályázatot. Csak ebben az esetben volna meg az erkölcsi alap arra, hogy pályázhassak. MŰSORAJÁNLÓ Szombaton 8-kor indítjuk műso­runkat a Hétről hétre c. publiciszti­kai magazinnal. Szó lesz a héten megkezdődött egyetemi felvételi vizsgákról, információkat hallhat­nak az ösztöndíjpályázatokról. A hét aktuális belpolitikai történései­ről kúlön összeállítások szólnak ­így az államfői beiktatásról és a ki­sebbségi nyelvhasználati törvény­nyel kapcsolatos legújabb fejlemé­nyekről. A Hazai tükör riportmű­sorban Nagykürtösre látogattunk el. A déli hírek után nótacsokor 13 óráig, ezután kezdődik Élő re­ménység c. műsorunk. Beszélgetés hangzik el a 30-as évek elején elin­dult árvaházi mozgalomról, bemu­tatjuk az Unitárius egyházat, bete­kintünk az USA-beli presbiteriá­nus gyülekezet mindennapjaiba. A 14 órai hírek után a Zenei galé­riában Isaac Albenizre emléke­zünk halálának 90. évfordulóján. 15 órakor jelentkezik az Irodalmi mozaik, amelyben többek között beszélgetés hangzik el Gál Sándor­ral a Tokaji írótáborról. 15.30-kor ismert musicalekből válogatunk. 16 órakor híreket mondunk, majd a Köszöntő szól az adászáró hír­összefoglalóig, 17.45-ig. Vasárnap 8-kor híreket mondunk. 8.30-kor a gyermekeknek szánt is­meretterjesztő műsorunkban Csi­csay Lajos Kirándulás a. folyóhoz c. összeállítása hangzik el. 9 órakor a Világosság c. egyházi műsor katoli­kus félórával jelentkezik. Ezután századok zenéje szól. 10 órakor Pu­ha Józseffel randevúzhatnak. Be­számoló hangzik el a 36. Jókai Na­pokról, megtudjuk, hogyan ünnepli egyéves születésnapját a Vámbéry Irodalmi Kávéház, s vendégünk lesz Pataki Attila. 14 órakor hírek, 14.05 Anyanyelvünk. 14.15-kor kapcsoljuk a BBC rádió magyar adását. 15 órakor elhangzott ripor­tokból válogatunk. 15.30-kor Hazai tájakon. A népzenei összeállításban bemutatjuk Seszták Júlia 86 éves hagyományőrző népdalénekest. 16 órakor hírek, majd Köszöntő, (zj) A The Cassidys együttes szombaton, június 19-én este nyolc órakor ismét fellép a pozsonyi Főtéren Tüzes ír muzsika - ezúttal táncosokkal ÚJ SZÓ-HÍR A világhírű együttes egy éve már járt Pozsonyban. A helyszín akkor is ugyanaz volt, az óvárosház előt­ti tér, ahol muzsikája hangjaira táncra perdült a csaknem ezer fő­nyi tömeg. A The Cassidys az emlé­kezetében táncos lábúaknak el­könyvelt pozsonyiak kedvéért ez­úttal három hamisítatlan ír nép­táncost is hoz magával, akik majd a pozsonyi Petronella tagjaival kö­zösen ropják a táncot. A hagyományos ír népzenét játszó The Cassidys, amelyet gael nyelven Na Casaidigh-nak neveznek, akár családi vállakózásnak is minősíthe­tő. Hazájában rendkívül népszerű, nélküle szinte nincs ír ünnepély. A protokoll-látogatásokon is rend­szeresen szerepel, mint legfőbb he­lyi attrakció. A hattagú zenekart hívták meg a Ronald Reagan tiszte­letére adott bankettre, és akkor is, amikor II. János Pál pápa látoga­tott Írországba. Az észak-írországi konfliktus rendezését célzó béke­tárgyalások alkalmával Dublin központjában százezres tömeg előtt lépett fel. A rendkívül tempe­ramentumos muzsika Írország ha­tárain túl is hódít. Nemrég a tüzes dallamok iránt ugyancsak fogé­kony mexikói közönség körében aratott frenetikus sikert, de mindig visszavárják az USA-ba is, ahol már tizenegyszer turnézott. New York­ban a világhírű Carnegie Hallban és a Radio City Music Hallban ját­szott teltház előtt. Eddig hat albuma jelent meg. A hat muzsikus közül Aongus hege­dűn és harmonikán, Seathrún bil­lentyűs hangszereken, Odhrán du­dán, fuvolán és hegedűn, Fionntán hegedűn és mandolinon, Feargus gitáron és Ciarán basszusgitáron játszik. Nemcsak játszani, énekelni is remekül tudnak, amiről csakha­mar meggyőződhetnek azok, akik szombaton meghallgatják kon­certjüket. Belépőjegy nincs, tán­colni rogyásig lehet, (vk) 8PW • ť]f ­"' uJl m A The Cassidys Dublinban 100 ezer embernek zenélt (Archívumi felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents