Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-18 / 139. szám, péntek

A TÉMA: ÖNKÉNTESEK Parlamenti képviselők körében végzett felmérés Példamutató magyarok ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 18. Igyekeztek megnyerni minél több embert: vegye ki részét a civil szervezetek munkájából Önkéntesek hete a fővárosban ÚJ SZÓ-HlR A rendezvény védnökei: Eva Dzurindová, a miniszterelnök felesége és Jozef Moravčík, Pozsony főpolgármestere, kétoldalt pedig Nora Beňáková (SAIA-SCTS) és Kamii Procházka (Erdőpark Alapítvány) a sajtótájékoztatón. Az önkéntesség gondolatának népszerűsítése volt a célja a múlt héten Pozsonyban zajló Önkéntesek hetének, melyet a Szlovák Akadémiai Információs Ügynökség - Szolgáltatóközpont a Harmadik Szektor Részére (SAIA-SCTS) mellett működő önkéntes központ szervezett. ÖSSZEFOGLALÓ A június 7-étől 13-áig tartó rendezvénysorozattal a szervezők igyekeztek megnyerni minél több embert: vegye ki részét az önkéntes munkából valamely civil szervezetnél, ugyanakkor az önkéntes központ az akció keretén belül egyben segítséget is nyújtott azoknak a szervezeteknek, melyek a leginkább igénylik az aktivisták támogatását. A központ 1999 januárjától működik mint információs centrum az önkéntes munka iránt érdeklődők számára, de képzéseket is biztosít a civil szervezetek részére az önkéntesekkel való együttműködés terén, s feladatának tekinti az önkéntesség gondolatának is. Megnyitása óta hetven érdeklődő látogatott el a központba, akik negyven civil szervezet kínálatából választhatták ki a nekik megfelelő, őket érdeklő feladatkört. Az önkéntesek hete alkalmából több mint húsz polgári szervezet kínálta fel együttműködését az érdeklődő önkénteseknek. A gazdag programot megelőzően három különböző helyen már június 5-én megnyíltak azok a kiállítások, melyek bemutatták az önkéntesek jelentkezését váró civil szervezeteket és az érdeklődők számára felkínált ajánlatokat. A Parkerdő Alapítvány erdei iskolájának épületében rendezett kiállítás június 20áig még megtekinthető. A múlt héten kezdődött, s egészen június 25-éig tart azoknak a találkozóknak a sorozata, melyek során civil szervezetek képviselői látogatnak el a közép- és alapiskolákba, hogy a diákok között is terjesszék az önkéntesség gondolatát, s soraikból is toborozzanak aktivistákat. A szervezők az egész hét folyamán biztosították plakátok és röplapok terjesztését a közép- és főiskolákon, illetve egyetemeken, a kollégiumokban, a könyvtárakban és az utcán. Első alkalommal készült felmérés a parlamenti képviselők körében arról, milyen részt vállalnak a ci-. vil szektor működéséből. A felmérésből, amit a Szlovák Akadémiai Információs Ügynökség - Szolgáltatóközpont a Harmadik Szektor Részére (SAIA-SCTS) készített 1998 decemberében, kiderült, a civil szervezetek működését a hazai politikai élet több személyisége is támogatja. A képviselőknek olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, alapítottak-e vagy segítettek-e alapítani alapítványt, polgári társulást, közhasznú szervezetet vagy jótékonysági alapot; tagjai-e valamely civil szervezet igazgató tanácsának; aktívan részt vesznek-e valamilyen civil szervezet munkájában; s éltek-e már az önkéntesség valamilyen formájával. A szlovák parlament 150 képviselőjéből 63 válaszolt a feltett kérdésekre a következő arányban: az SZNP képviselői közül senki sem válaszolt, a DSZM 43 képviselőjéből 2, az SZDK 42 képviselőjéből 21, a PEP 13 képviselőjéből 7, a DBP 23 képviselőjéből 18, az MKP 15 képviselőjéből pedig mind a 15 válaszolt. A kitöltött kérdőíveken az SZDK 4, a DBP 3 és a PEP 1 képviselője valamennyi kérdésre negatívan válaszolt. A többi kérdőívből kiderül, hogy 42 képviselő már alapított valamilyen civil szervezetet, huszonketten közülük több szervezet alapításánál is jelen voltak. Huszonkilencen tagjai valamilyen non-profit szervezet igazgató tanácsának, negyvenhatan pedig aktívan dolgoznak ilyen szervezetben. Harminchétén a non-profit szervezetek különböző bizottságaiban vagy tanácsadó szerveiben tevékenykednek, harminchármán segítenek a művelődés területén, harA civil szervezetek működését több politikus is támogatja. mincan pedig kulturális vagy társadalmi rendezvények szervezésében nyújtanak segítséget. A civil szervezetek számára nyújtott ingyenes tanácsadással 27 képviselő foglalkozik, huszonnégyen fejtenek ki karitatív tevékenységet, s ugyancsak huszonnégyen segítenek pénzeszközök előteremtésében. A felmérés szerint a 93 kormánykoalíciós képviselő 56 százaléka veszi ki részét a civil szervezetek munkájából. A Magyar Koalíció Pártja képviselőinél 100 százalékos volt a civil szféra támogatása, hisz valamennyien aktívan bekapcsolódnak a non-profit szervezetek tevékenységébe. A civil szervezetek számára önkéntes munkát vállalók aránya Szlovákiában 1993 1995 1996 Igen, legalább egyszer évente 6% 3% 4% Igen, legalább egyszer havonta 5% 10% 15% Nem 85% 82% 79 Nem tudom, nem válaszolt 4% 5% 2% Forrás: BMRB International 1994, FOCUS 1996 február, Szociális Elemzés Központja 1997 február. Jelentős különbségek vannak az önkéntesség területén a szlovákok és a magyar nemzetiségűek között Jelentkeznének, ha valaki megszólítaná őket Gondoskodj magadról, ne várj az állam segítségére Minden második ember ÖSSZEÁLL jTÁS Nyugaton az önkéntességnek gazdag hagyományai vannak. Köszönhető ez annak is, hogy az egyén hozzá van szokva, hogy saját maga gondoskodjon magáról, s ne várjon az állam segítségére. Az Egyesült Államokban az önkéntes közhasznú munka nemcsak becsület és tisztelet kérdése, hanem az amerikai identitás formálódásának egyik alapvető eleme is. Az önkéntességre általában hobbiként tekintenek, s valamennyi korosztály és szociális réteg kiveszi belőle részét - fiatalok, nyugdíjasok, dolgozók, háztartásbeliek és munkanélküliek egyaránt. Egyes szociális csoportok - például a nyugdíjasok vagy a háztartásbeliek - számára az önkéntes munka azt is jelenti, hogy társadalmilag is „kiélhetik" magukat. Az USA-ban és Nagy-Britanniában szinte minden második ember vállal önkéntes munkát, az Európai Unió államaiban ez az arány 30 százalék. Az Egyesült Államokban 1995-ben több mint 100 millió ember (a felnőtt lakosság 49, a fiatalok 59 százaléka) dolgozott önként valamely civil szervezetnél, miközben a felnőttek átlagosan heti négy és fél, a fiatalok heti három és fél órát áldoztak szabadidejükből. 1997ben az amerikaiaknál már 65 százalékot ért el az önkéntesek aránya. Nagy-Britanniában több mint 23 millió ember (a lakosság 48 százaléka) vállal fizetetlen munkát a harmadik szektorban legalább egyszer évente, átlagosan pedig négy órát szán rá havonta. A „legtipikusabb" önkéntesek az USA-ban a 35-44 éves férjezett nők, aki félállásban dolgoznak, Nagy-Britanniában pedig a 45-54 éves családos anyák, akik állással és felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, s vallásos beállítottságúak. Mindkét állmra jellemző, hogy a lakosság valamennyi korosztálya csaknem azonos arányban képviselteti magát az önkéntesek táborában, s nincs nagy különbség a nők és férfiak száma között sem. Talán meglepő a következő megállapítás, de a felmérések azt mutatják, a két országban a munkanélküliek között magas az önkéntesek aránya. Az amerikaiak 56 százaléka azért vállalja a civil szervezetekkel való együttműködést, mert szeretne valami hasznosat tenni másokért. 36 százalékukat az adott munka érdekli és szívesen csinálják, 27 százalékuk pedig A munkanélküliek között magas az önkéntesek aránya. azért dolgozik anyagi juttatás nélkül, mert személyesen is érdekelt az adott területen. A megkérdezettek 22 százaléka vallási meggyőződésből lett önkéntes, 9 százalék meg szeretne valamit tanulni és tapasztalatokat szeretne szerezni, további 9 százalék pedig nem tud mit kezdeni a szabadidejével. Az amerikaiak leggyakraban a vallási egyletekben vállanak önkéntes munkát, továbbá anyagilag támogatják az egészségügyi intézményeket. Sokan dolgoznak a művelődés, sport és a szociális szolgáltatások területén. Nagy-Britanniában ez utóbbi áll az első helyen, rögtön utána az egészségügy, majd a vallási egyletek következnek. Az önkéntesek további közkedvelt területe az európai szigetországban a közösségfejlesztés és a művelődés. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az utóbbi években fokozatosan növekszik a harmadik szektorban dolgozó önkéntesek száma. A FOCUS ügynökség felmérése szerint Szlovákiában a lakosság 19 százaléka vállal önkéntes munkát. A nyugati államokkal összevetve azonban még van mit behoznunk, bár a felmérések szerint az eddigi önkénteseken kívül az emberek további 3070 százaléka szívesen bekapcsolódna valamilyen fizetetlen munkába a civil szervezetek számára, ha „valaki megszólítaná őket". Az önkéntes munka még mindig nem örvend olyan társadalmi elismerésnek, mint Nyugaton, holott az igény az önkéntesekre magasan meghaladja a kínálatot. A szocialista rendszer Szlovákiában nem fejlesztette az individualizmust, épp ellenkezőleg: az emberek meg voltak fosztva a kezdeményezőképességtől, a kreativitástól és a személyes felelősségtől. Megszokták, hogy az államra és a nagy vállalatokra támaszkodjanak. Szlovákiában az önkéntes munkánál elterjedtebb formája a civil szervezetek támogatásának az adományozás. Zora Bútorová szociológus szerint azok aránya, akik 1996-ban a civil szervezetek működéséhez pénzbeli vagy egyéb anyagi támogatással járultak hozzá, a felmérések szerint 40 százalékra becsülhető. Az emberek leggyakrabban az egyházakat, illetve az iskolákat és óvodákat támogatják adományaikkal. Az önkéntesek és adományozók nagy része a műveltebb réteghez tartozik. A hagyományos önkéntes munkából a nők nagyobb részt vállalnak a férfiaknál. Ennek az is oka lehet, hogy a munkának ezt a típusát elsősorban a pedagógusok, illetve a szociális dolgozók végzik, melyek között többségben vannak a nők. Az önkéntesek között találunk fiatalabMiért lesz vagy nem lesz valakiből önkéntes? Adatok Szlovákiából FELMÉRÉS Milyen területeken dolgoznak legszívesebben az önkéntesek? 1. szorult helyzetben lévő emberek megsegítése 2. kórházak, egészségügyi és szociális intézmények számára nyújtott segítség 3. az iskolaügy és a művelődés támogatása 4. községek és lakótelepek fejlesztése 5. környezetvédelem 6. humanitárius segítségnyújtás katasztrófával sújtott országok és más országok menekültjei számára 7. üdüléssel kapcsolatos és sporttevékenység támogatása 8. támogatás a kultúra és a művészi tevékenység területén Miért vállalják az emberek az önkéntességet? — a látható eredményből fakadó megnyugtató érzés végett (50%) — a munkában lelt öröm végett (46%) — erkölcsi/vallási/politikai elvek megerősítése végett (35%) bakat, középkorúakat és időseket egyaránt, bár a fiatalabb generáció nagyobb megértést tanúsít a nem hagyományos non-profit szervezetek hasznossága iránt, a középkorosztályból viszont több adományozó kerül ki, mint a fiatalabb vagy az idősebb nemzedék köréből. A végzettséget figyelembe véve a legkeresettebb önkéntesek azok, akik A hagyományos önkéntes munkából a nők nagyobb részt vállalnak. munkakörükből adódóan tapasztalatokkal rendelkeznek az emberekkel való kommunikáció területén orvosok, pedagógusok, szociális dolgozók, egészségügyi nővérek, pszichológusok. A művelődés területén olyan szakértőket keresnek, mint a jogászok, orvosok, közgazdászok, művészek, teológusok. További vonzó csoportját alkotják az önkénteseknek azok, akik idegen nyelveket beszélnek, ismerik a jelbeszédet, értenek a számítógéphez, szervezőkészséggel rendelkeznek vagy képzett könyvelők. Nehéz önkénteseket szerezni a nyugdíjasok köréből, mert az idős emberek elsősorban fizetett munkát keresnek. A legtöbb önkéntest nálunk a dolgozók között találjuk, akik szabadidejüket áldozzák a civil szervezetben való munkára. A munkanélküliek gyakran közönyösek, nincs kedvük ingyen dolgozni. Érdekes eredményt mutatott ki a FOCUS ügynökség felmérése, mely szerint jelentős különbségek vannak az önkéntesség területén kifejtett aktivitásban a szlovákok és a magyar nemzetiségűek között. A többségi nemzetnél az önkéntesek aránya 12 százalék, míg a Szlovákia déli részén élő magyarok 29 százaléka veszi ki részét az önkéntes munkából. — az élettapasztalat gazdagítása végett (24%) — az aktivitás és az egészség megtartása végett (22%) — az emberekkel való találkozás, új barátok szerzése végett (20%) — új ismeretek/képességek szerzésének lehetősége végett (20%) Miért nem vállalják az önkéntességet? — kevés a szabadidejük (36%) — senki nem kérte fel őket (32%) — soha nem gondolkoztak még róla (19%) A legjelentősebb önkéntes tevékenységek Szlovákiában 1998ban: ''Tájékoztató kampány és pénzbeli adományok gyűjtése a Nárciszok napja keretén belül, amit a Rákellenes Liga szervezett "Segítségnyújtás az 1998-as árvizek alkalmával * Az Út Szlovákiáért információs kampány * Polgári Kampány (OK) '98 - Polgári ellenőrzés a választások lefolyása felett ''•'Az Önkéntesség 1998 projektum Az Önkéntesek hete alatt a főváros központjában információs sátrakat állítottak fel, ahol a civil szervezetek képviselői bárkivel szívesen elbeszélgettek az önkéntességről, s egyben tájékoztató jellegű brosúrákkal, kiadványokkkal szolgáltak. (Ľuboš Hrivnák felvételei) Az oldalt összeállította: Kósik Andrea