Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-16 / 137. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 15. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK FL A hazai kisbefektetők is vásárolnak a múlt héten kibocsátott szlovák eurokötvényből A Telenor szolgáltatása A tőke bizalma ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A múlt héten kibocsá­tott szlovák eurokötvények sike­resebbek, mint az az ország beso­rolásából következne - jelentette ki hétfői sajtóértekezletén Brigita Schmögnerová pénzügyminisz­ter. A 350 millió eurós kibocsátás fedezi a pénzügyminisztérium je­lenlegi szükségleteit, ezért hiva­talosan idén már nem terveznek újabb hasonló akciót. A kötvé­nyek 72 százalékát befektetési alapok vásárolták meg, 16 száza­lékát biztosítótársaságok, 12 szá­zalékát pedig olyan intézmények, amelyek továbbadják kis- és kö­zépnagyságú befektetőknek. Ezek között jelen vannak a hazai vásár­lók is. A pénzügyminisztérium szerint a nemzetközi pénzpiac in­gatag helyzete ellenére a J. P. Morgan és a Credit Suisse First Boston világhírű befektetési ban­kok által szervezett bemutatókör­út segített abban, hogy a kötvé­nyeket végül komoly európai be­fektetők vásárolták meg, és a ki­bocsátás összege is meghaladta a tervezettet. A pénzpiacon az új szlovák kötvények jobb feltételek mellett forognak, mint az EU bő­vítés első köréből szintén kima­radt, hozzánk hasonló országok A szlovák eurokötvény vásárlóinak megoszlása 9,0% 12,0% 12,0% 42,0% | Benelux-államok J Nagy-Britannia U Ausztria | Közép- és Kelet-Európa Olaszország I I Sv ái c • Franciaország Németország c E 6S '2 o papírjai. A kibocsátást szervező két bankház véleménye szerint ez az új kormány iránti bizalom jele és a bejelentett stabilizációs in­tézkedések hatása. A pénzügyminiszter szerint, bár a tavaly májusi szlovák márkaköt­vény kibocsátása óta romlott az or­szág hitelminősítése és a világon végigsepert az orosz pénzügyi vál­ság hatása, elhamarkodottak vol­tak azok az értékelések, amelyek szerint a múlt heti kibocsátás fel­tételei rosszabbak. A tavaly május 14-i 600 millió német márkás szlo­vák államkötvény kamatai a kibo­csátási költségeket is beleszámol­va 8,36 százalék, míg az idén júni­us 10-i 350 millió eurós kibocsátá­sé 7,96 százalék. (T. L.) Az önkormányzatok jövőre nem számíthatnak új finanszírozási rendszerre Nagyon szigorú lesz a 2000. évi költségvetés? Pozsony. Több változata is létezik a jövő évi állami költ­ségvetés sarokszámainak, de a kormány ezzel foglalko­zó csütörtöki nem nyilvános ülésén a pénzügyminisztéri­um a „keményebb" megol­dás mellett fog kardoskodni - mondta legutóbbi sajtóér­tekezletén Brigita Schmögnerová pénzügymi­niszter. TUBA LAJOS Ennek értelmében a költségvetési hiány nem haladhatná meg a brut­tó hazai termék két százalékát, az­az a 18 milliárd koronát. Ez azon­ban csak a költségvetési kiadások jelentős mértékű lefaragásával le­hetséges. Ezenkívül tíz százalékos inflációval és 16 százalékos mun­kanélküliséggel kalkulálnak. A végső döntést a kormány mondja ki, ezért ezek a számok még vál­tozhatnak. A pénzügyminiszter jövőre a leg­nagyobb kockázatot a Szociális Biztosító és az egészségbiztosítók veszteségeiben látja, ami pedig az államháztartási hiányt befolyá­solja. A jövő évi költségvetésben már jelentkeznie kell az adóre­formnak, illetve a szociális támo­gatási rendszer átalakításának, ami az erre szánt kiadások csök­kenését jelenti. Az elképzelések szerint jövőre valószínűleg telje­sen felszabadítják a távhőszolgál­tatás árát. A leginkább rászorulók számára az őszre tervezett lakha­tási támogatás keretében kom­penzálnák a többletkiadások egy részét. Erre a célra az idei dotáci­ónak megfelelő összeget tartalé­kolnak. Az államháztartás szempontjából A jövő évi költségvetés­ben már jelentkeznie kell az adóreformnak. a pénzügyminiszter nem tekinti kockázatosnak az önkormányzat­ok gazdálkodását. A jövő évi költ­ségvetés összeállítása során alap­vető cél, hogy abszolút értékben az önkormányzatok az infláció nagy­ságával megnövelt idei összeget kapják. A központilag újraosztott adók százalékaránya emiatt való­színűleg változik, hiszen az adóre­form miatt az egyes adótételek vál­tozni fognak. Brigita Schmögne­rová szerint az önkormányzatok fi­nanszírozási rendszerében jövőre nem lesz változás, ennek oka, hogy a közigazgatási reform csak ezután valósul meg. Nagyon ko­moly kockázatként értékelte vi­szont a vállalati hitelekre adott ál­lami garanciák jövő évi alakulását. Nagy terhet jelent, de legalább ki­számítható az államadósság tör­lesztése - erre a célra jövőre 3 mil­liárd koronával többet kell szánni, mint az idén. Ezt részben a vám­pótlékból származó bevételből fe­dezik. Emellett a pénzügyminisz­ter szerint a jövő évben minden­képpen azt szeretnék, hogy a vám­pótlékból származó bevételek egy része fejlesztési forrásként szolgál­jon, elsősorban a kis- és középvál­lalkozók támogatására, exporthi­telezésre és a regionális fejlesztési projektre. Külön odafigyelnek majd arra, hogy a központi államigazgatási szerveket rávegyék a tulajdonuk­ban lévő részvénycsomagok eladá­sára, hogy így is növeljék a költség­vetés bevételeit. Azt is tervezik, hogy leállítanak bizonyos beruhá­zásokat, illetve pénzzé tesznek az államigazgatási intézmények által megkezdett befejezetlen építkezé­seket. Gyorsabb összeköttetés Pozsony. Ismét erősödik az euró­pai, így a szlovák Internet-piac is, mégpedig a norvég Telenor Nextel cégnek köszönhetően, melyet a ha­zai Telenor Internet Kft. képvisel (tavaly decemberben a Netlab internetes részének megvásárlásá­val tört be a hazai Internet piacra), ugyanis augusztustól üzemel majd a Telenor európai NextBone háló­zata. Központja Frankfurtban lesz, ahova 34 Mb/s sávszélességgel kapcsolódik Prága és Bécs, Zürich­hez és Oslóhoz 45 Mb/s-os hálózat köti; New York-ba 155 Mb/s-os há­lózat vezet majd Frankfurtból. Ugyanakkor New Yorkot és Oslót is összekötik egy 155 Mb/s-os veze­tékkel. Prága és Pozsony között 34 Mb/s-os összeköttetést létesítenek, ami lényegesen meggyorsíthatja a cseh szerverekkel való összekötte­tetést. Varga Gyula, a Telenor Internet Kft. technikai igazgatója lapunk kérdésére elmondta, a jövő­ben tervezik Budapest és Varsó csatlakoztatását is a NextBone há­lózathoz. Remélhetőleg egyre több szolgáltató él a NextBone adta le­hetőséggel és egy gyorsabb hálóza­ton szörfölhetünk. A Telenor Internet Kft. Szlovákiában több mint 30 csomóponttal rendelkezik, Dial-up ügyfeleinek száma megha­ladja az 5 ezret, (kapcy) A GDP idei alakulása Csökkenőben a lendület Pozsony. Szlovákia bruttó hazai összterméke (GDP) 1999 első ne­gyedévében állandó árakon szá­molva 1,8 százalékkal nőtt, a nö­vekedés üteme 1998 hasonló idő­szakához képest 4,4 százalékpont­tal mérséklődött (1998 első negye­dében 6,2%). Abszolút számokban kifejezve az első negyedévi GDP 178,2 milliárd korona volt, ami folyó árakon szá­molva 7,2%-os, állandó árakon számolva 1,8%-os évközi növeke­dést jelent - tette tegnap közzé a Szlovák Statisztikai Hivatal a gyorsjelentést. Elemzők szerint az idén 1—2% között nőhet a GDP. A GDP első negyedévi lassúbb növe­kedése több tényezőre vezethető vissza: 1998 hasonló időszakához viszonyítva 4,7%-kal esett vissza az import, a hazai fogyasztás 4 %­kai, az államigazgatás felhasználá­sa pedig 1,5%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztása 0,3 száza­lékponttal esett vissza, végezetül az építőipar idei hanyatlása szin­tén éreztette hatását. 1998 első negyedévéhez viszonyít­va a magánszférának a GDP-ből történő részesedése 3,4 százalék­ponttal nőtt, elérve a 84,8 százalé­kot. A magánszféra aránya március végén a mezőgazdaság­ban 96,9 százalék, az iparban 79,1 százalék, az építőiparban 89,1 szá­zalék, végezetül a szolgáltatások­ban 95,7 százalék. (SITA, ČTK) A folyószámlák betéti kamatai (érvényben 1999. június 13-án) Bank 7 nap Felmondási idő 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap Lakossági folyószámla AG Banka Bank Austria Creditanstalt 12,50-14,50 13,00-15,00 13,50-15,50 13,75-15,75 13,50-15,50 2,00 Banka Slovakia 19,07 17,01 17,53 16,06 16,12 6,00 HypoVereinsenbank Slovakia 13,00-16,00 13,00-16,00 12,50-15,50 12,50-15,50 2,00 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 18,30-18,70 18,00-18,50 17,00-18,00 17,00-18,25 16,75-17,00 15,00-16,25 5,00-8,00 Istrobanka 16,00-18,00 16,00-18,00 16,00-17,30 16,50-17,80 16,80-17,00 16,50-17,00 5,00 Ľudová banka 14,00 15,50 16,00 16,00 15,50-16,00 3,50 Pol'nobanka 15,10-16,25 15,40-17,00 16,00-16,50 16,50-17,00 16,75-17,25 17,00-17,50 5,00-8,00 Postabank 17,50 16,40 16,60 17,30 17,60 17,10 3,00-12,50 Prvá komunálna banka 13,20 16,30 16,50 16,70 16,50 16,50 3,50-5,50 Tatra Bank 13,00-14,00 15,10-16,10 15,25-16,25 15,30-16,30 15,50-16,50 3,50 Slovenská kreditná banka 17,80-18,40 18,00-18,50 18,10-18,60 18,60-18,90 15,00-17,50 16,00-20,00 3,00-11,00 Szlovák Takarékpénztár 15,01-15,76 15,01-15,76 15,11-15,86 12,00-16,50 11,00-14,00 3,50-16,00 Általános Hitelbank (VÚB) 17,20 17,40 17,70 18,00 17,80 18,00 3,75-9,75 TANÁCSADÓ Kinek a neve győz? H. M.: 1998 decemberében választott el a volt férjemtől a bíróság. Én már ekkor terhes voltam az új élettársamtól. A gyermekünk májusban szüle­tett meg, és az anyakönyvbe ennek ellenére a volt férjemet jegyezték be a gyermek apja­ként. Lehetséges ez? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az élettársam legyen a ke­resztlevélben apaként feltün­tetve? FEKETE MARIAN Ez a törvény szempontjából egy meglehetősen kínos helyzet. A törvény, és így az 1963-ban megalkotott családjogi törvény is általánosításokból indul ki. Ilyen általánosítás az a törvé­nyes védelem is, amely szerint a házasság megszűnésétől számí­tott 300 napon belül megszüle­tett gyermek apjának az anya volt férjét kell tekinteni (lásd a Családjogi törvény 51. §-ának első bekezdését). Ha Ön házas­ságot kötött volna az élettársá­val, akkor a gyermek megszüle­tésekor már az újabb férjét, az­az a jelenlegi élettársát jegyez­ték volna be apaként az anya­könyvbe. Persze, a törvényben valahol meg lehet találni ennek az abszurd helyzetnek orvoslási lehetőségeit is. így a Családjogi törvény (lásd a 94/1993 Tt. számú törvényt) 57. §-a szerint az Ön volt férje az apaság vélel­mének megdöntésére irányuló keresetet adhat be a bíróságon, azaz kérelmezheti, hogy a bíró­ság állapítsa meg: nem ő az apa. A Családjogi törvény 59. íj­ának második bekezdése sze­rint az apaság vélelmét Ön is megtámadhatja. A bíróság fel­tehetőleg helyt adna egy ilyen keresetnek, azaz az ilyenkor szükséges bizonyítási eljárást követően ítéletben állapítaná meg, hogy a volt férje nem a gyermek apja. Ezt követően Önök (Ön és az élettársa) a bí­róság vagy az anyakönyvi hiva­tal előtt tett egybehangzó nyi­latkozattal állapíthatják meg ki a gyermek apja, és az ilyen egy­behangzó nyilatkozatot követő­en az anyakönyvbe a gyermek apjaként az élettársát jegyez­nék be. dött, akkor 15 százalékát nyil­vános értékesítés keretében ad­ták el. (MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Áfa-emelés Csehországban is Prága. A cseh kormány ma megvitatja az egyes termékek áfa-szintjének emeléséről szóló tervet, ami az elképzelések sze­rint jövőre 6 milliárd korona többletbevételhez juttatná a költségvetést. A pénzügymi­nisztérium közlése szerint a kormány valószínűleg kiemel egyes termékeket és szolgálta­tásokat a kedvezményes 5 szá­zalékos áfa-körből és áthelyezi azokat az átlagosnak számító 22 százalékosba. A minisztéri­um szerint a változás az Euró­pai Unió ajánlásával összhang­ban történik. (MTI) Eladják a Pekaot Varsó. Hamarosan magánosítják a legnagyobb len­gyel hitelintézet, a Bank Pekao 52 százalékát. A bank eladásra kijelölt tulajdonrészeiről kizá­rólagosjoggal az olasz UniCredito Italiano és a német Allianz AG tárgyal a lengyel il­letékesekkel. Az 52 százalék vé­teli ára legalább 1,15 milliárd dollár lesz, de elérheti akár az 1,44 milliárdot is. A Pekao magánosítása egy éve kezdő­Privatizációs nézeteltérések Pozsony. A privatizációs mi­nisztérium nem ért egyet a Nemzeti Vagyonalap nagypriva­tizációs törvénytervezetet kriti­záló nyilatkozatával. Ľudovít Kaník, a vagyonalap igazgatója szerint a nagyprivatizációs tör­vény tervezett módosítása jelen­tős mértékben szűkíti az alap le­hetőségeit a lakossági kötvények visszafizetése során. A természe­tes monopóliumok privatizálá­sából szerzett pénzek ugyanis az állami költségvetésbe folyná­nak, amivel az alapot megfoszt­ják pénzforrásaitól. A privatizá­ciós tárca szerint ugyanakkor az alapító minisztériumok birtoká­ban csak a vállalatok azon részei lesznek, amelyek állami tulaj­donban maradnak, az eladásra szánt részvények pedig a Nem­zeti Vagyonalapra szállnak át, amely az eladást intézi. A tárca jogi szakértői szerint a privatizá­cióból származó bevételek to­vábbra is a vagyonalap számlá­jára folynak. (SITA) LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem A legolcsóbb valutavétel Árfolyam Bank USD 44,51 Ľudová banka DEM 23,85 Pol'nobanka osztrák schilling 3,38 Tatra banka francia frank 7,11 Ľudová banka, Pol'nobanka brit font 72,11 Ľudová banka Pénznem A legkedvezőbb valutaeladás Árfolyam Bank USD 43,06 Istrobanka DEM osztrák schilling 23,03 Istrobanka 3,24Tatra banka, VÚB, IRB, Istrobanka, Devin banka francia frank 6,87 Istrobanka brit font 68,97 Ľudová banka Érvényes június 15-én. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTA AR FOLYAMOK Érvényben 1999. június 16-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,454 Magyar forint (100) 18,194 Angol font 70,060 Német márka 23,240 Cseh korona 1,226 Olasz líra (1000) 23,475 Francia frank 6,929 Osztrák schilling 3,303 Japán jen (100) 36,343 Spanyol peseta (100) 27,318 Kanadai dollár 29,885 Svájci frank 28,522 Lengyel zloty 11,101 USA-dollár 43,703

Next

/
Thumbnails
Contents