Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-02 / 125. szám, szerda

6 POLITIKA ÜJ SZÓ 1999. JÚNIUS 2. Morina albán határtelepülés már többször vált a jugoszláv erők támadásainak célpontjáva, mire válaszul a NATO rendszeresen csapásokat hajt végre a térségben összevont jugoszláv erők ellen - s egyben látványossággal szolgál Morina lakosainak. (ČTK/AP) A jugoszláv külügyminiszter írásba foglalta Belgrád megváltozott álláspontját A levél Bonnba érkezett Bonn/Brüsszel/Belgrád/London. Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök balkáni különmegbízottja tegnap új javaslatokkal utazott Bonnba a koszovói válság rendezéséről tartandó háromoldalú találkozóra. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK „Az orosz féltől kidolgozott, Borisz Jelcin elnök által jóváhagyott új javaslatokkal megyünk Bonnba" jelentette be a közvetítő elutazása előtt Diplomáciai források szerint ha eredményesek lesznek Strobe Talbott amerikai külügyminiszterhelyettes, Martti Ahtisaari finn elnök, EU-megbízott és az orosz diplomata tárgyalásai, akkor Ahtisaari és Csernomirgyin ma Belgrádba utazik. Közben tegnap délután megérkezett Bonnba Zivadin Jovanovics jugoszláv külügyminiszternek Joschka Fischer német külügyminiszterhez intézett levele. Ebben megerősítik: Belgrád elfogadja a G8-ak által megfogalmazott alapelveket a koszovói válság politikai rendezésére. Martin Erdmann külügyi szóvivő azonban nem volt hajlandó bármit is közölni a levél tartalmáról. „Először értékelni szeretnék a benne foglaltakat" mondta. Korábban a Tanjug arról számolt be, hogy Belgrád levelet küldött az EU soros elnöki tisztét betöltő Németországnak, amely elnököl egyúttal a vezető gazdasági hatalmakat, valamint Oroszországot tömörítő Nyolcak (G8) ülésein. Joschka Fischer német külügyminiszter megítélése szerint a koszovói válság megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítések döntő szakaszukba érkeztek, és a következő néhány napban elválhat, vajon lesz-e áttörés a rendezés felé. A miniszter egy parlamenti bizottság ülésén beszélt tegnap Berlinben, még a levél megérkezésének bejelentése előtt. Az olasz kormányfő - értesülve a Jovanovics-levélről - úgy vélekedett, hogy közel van a béke a Balkánon. „Sok jel utal arra, hogy a belgrádi rezsim kezdi fontolóra venni a NATO és a nemzetközi közösség által szabott feltételek elfogadásának lehetőségét" - mondta Massimo D'Alema. A Jugoszlávia elleni légi csapások folytatásának szükségességét hangsúlyozta George Robertson brit védelmi miniszter a tárca tegnapi sajtóértekezletén. Robertson kijelentette, a Koszovóban lévő szerb erőknek okozott hatalmas károk késztetik majd Milosevics jugoszláv elnököt arra, hogy teljesítse a NATO alapvető feltételeit. A hamdűveleti rekord szintjén maradt a NATO a Jugoszlávia elleni akció tegnap hajnalban véget ért 69. napján - derül ki a szövetség brüsszeli közleményéből. A harci gépek Koszovóban megsemmisítettek három tankot, 19 tüzérségi eszközt, tucatnyi páncélozott szállító járművet, egy rakétaindítót és több csapategységet is bombáztak. Minden NATO-gép sértetlenül visszatért. A stratégiai célok közül a közlemény kiemelte a nisi és a belgrádi áramátalakítót, az avalai és a dobanovci-i bunkereket, a batajnicai és a pristinai légi bázisokat, egy rakétabázist Belgrád közelében, öt lőszerraktárat - egyet Szentdemeternél -, három olajtárolót - köztük egy újvidékit -, egy katonai benzinkutat Marashnálj egy műszaki lerakatot Szabácsnál, összesen nyolc rádiós és televíziós átjátszó- és közvetítőadót - egyet Újvidéknél -, a különleges rendőrség pristinai hadiszállását, hét laktanyát, a pukovaci kiképzőközpontot, a dunavói és buroviki határposztot és a raskai közúti hidat. A Nyugat nem érti a válság okait Zágráb. A horvát elnök szerint a nemzetközi közösség sohasem értette meg teljesen, hogy a volt Jugoszlávia területén kirobbant válságok nem csak a milosevicsi politika következményei. Franjo Tudjman szerint ezeknek az eseményeknek az okait a történelmi örökség megoldatlan kérdéseiben, a oszmán birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia, majd Jugoszlávia összeomlásában, továbbá a Nyugat-Európa és az Oroszország közötti összecsapásokban is keresni kell.Tudjman azt állítja, nem a jugoszláv elnök, hanem a Szerb Tudományos Akadémia volt a szülőatyja Nagy-Szerbia eszméjének, Milosevics csak a végrehajtói szerepet töltötte be. (MTI) Kasmírban változatlan intenzitással folytatódnak az indiai-pakisztáni összecsapások Háborúhoz hasonlatos helyzet HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Muzzafarábád/Iszlámábád/Újd elhi. Kasmír pakisztáni ellenőrzésű területén legkevesebb 10 gyermek vesztette életét és hét megsebesült, amikor tegnap reggel indiai tüzérségi lövedékek csapódtak be egy falusi iskolába. Az iskola a pakisztáni Kasmír közigazgatási központjától, Muzzafarábádtól 120 kilométerre északkeletre fekszik, Kiran településen. A francia hírügynökség pakisztáni katonai forrásból úgy értesült, hogy az áldozatok száma nem végleges, a veszteségmérleg súlyosbodhat. A pakisztáni hadsereg tegnap bejelentette, hogy az utóbbi 24 órában három indiai támadást vert vissza a Kasmírt felosztó „ellenőrzési vonal" mentén, miközben nagy veszteséget okozott az ellenséges hadseregnek, bár pontos adatokat nem hozott nyilvánosságra. A pakisztáni hadsereg veszteségként egy tiszt és két közkatona halálát ismerte cl. Az öszszecsapások színhelye - Iszlámábád szerint - a vitatott hovatartozású himalájai terület északi része volt. Újdelhi korábban közölte, hogy a pakisztáni hadsereg fokozta tüzérségi támadásait az ellenőrzési vonal mentén, Kasmír északi és déli körzeteiben egyaránt. Az indiai hadsereg bejelentette, hogy folytatja nagy erejű légitámadásait a Pakisztán-barát fegyveres behatolók ellen, akik bevették magukat az észak-kasmíri hegyekbe. George Fernandes indiai védelmi miniszter a harcok folytatódása ellenére kizárta, hogy az összecsapások háborúvá szélesednének Pakisztán és India között. A Star magántelevízióban elhangzott nyilatkozatában Fernandes miniszterelnökének, Atal Behari Vadzspajinak a kijelentését tompította, aki hétfőn már „háborúhoz hasonlatos helyzetről" beszélt. A védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Újdelhi a válság tárgyalásos megoldására törekszik. India és Pakisztán - tavaly végrehajtott kísérleti atomrobbantásaik után mindkettő nukleáris hatalom - 1947 óta három háborút vívott egymással, közülük kettőt Kasmír birtoklásáért. A vitatott hovatartozású himalájai terület kétharmadát India, egyharmadát Pakisztán ellenőrzi. Megoldódott a rejtély Jeruzsálem. Nagy valószínűséggel baleset okozta a Dakar nevű izraeli tengeralattjáró 31 évvel ezelőtti elsüllyedését - közölték a szakértők. A jármű törzsére Ciprus és Kréta között, közel az eredeti útvonalhoz, csaknem 3 kilométer mélyen a tengerfenéken bukkant rá. A roncsokról készült felvételek arra utalnak, hogy a tengeralattjáró egy fölötte elúszó nagyméretű hajóval ütközött össze, azaz a parancsnoki torony beleakadt annak törzsébe. (MTI) Orosz-kínai szövetkezés Moszkva. Háromnapos hivatalos látogatásra Pekingbe repült tegnap Moszkvából Igor Ivanov orosz külügyminiszter. Vizitje során fogadja őt Csaing Cö-min kínai államfő és Csu Zsung-csi miniszterelnök is. Az orosz diplomácia vezetője Tang Csia-hszüan külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatok mellett elsősorban a balkáni válság kérdéseit, s ennek fényében a nemzetközi kapcsolatok alakulását, a két nagyhatalom világpolitikai kérdésekben való együttműködésének szorosabbra fűzését vitatja meg. (MTI) Már miniszteri szinten Tokió. A két Korea miniszteri szintű találkozót tart ebben a hónapban Pekingben - közölte tegnap egy dél-koreai napilap a kormány illetékeseire hivatkozva. Dél-koreai részről Lim Dong Vong országegyesítési miniszter vesz majd részt a tervezett találkozón, az északi részvevő személyét még nem jelölték ki. (MTI) II. Abdalláh Algériában Algír. II. Abdalláh jordániai király hétfőn Algírban Abdelaziz Buteflika algériai elnökkel tárgyalt a közel-keleti helyzetről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének a lehetőségeiről. II. Abdalláh leszögezte: Amman támogatja Buteflika erőfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy az algériai nép békében, szabadságban éljen és gyarapodjék. (MTI) Abdalláh az első államfő, aki találkozott Buteflikával (TA SR/AP) Bülent Ecevit ajánlata Ankara. Bülent Ecevit török kormányfő azt javasolta a görög vezetésnek, hogy a két ország párbeszéd útján számolja fel nézeteltéréseit azoknak a szigeteknek a hovatartozása kérdésében, amelyek az Égei-tengeren vannak. Ankara szerint ugyanis a szigetek fölötti fennhatóságot a nemzetközi szerződések nem rögzítik. (MTI) Barak és Netanjahu négyszemközti találkozója Lesznek meglepetések MTI-HÍR Jeruzsálem. A két héttel ezelőtt megtartott izraeli választások óta először tegnap találkozott egymással Benjamin Netanjahu leköszönő izraeli miniszterelnök és a választások győztese, a Munkapárt színeiben indult Ehud Barak. A két politikus négyszemközti találkozóját a jeruzsálemi Dávid Király hotel egyik luxuslakosztályában tartották. Egyórás megbeszélésük fő témáját az átadásra kerülő kormányzati ügyek és biztonsági kérdések képezték. A Iláárec című tel-avivi újság tegnap azt írta, hogy Barak új javaslattal áll a palesztinok és az Egyesült Államok elé. Ennek értelmében Izrael a legutóbbi, átmeneti időre szóló közel-keleti megállapodások gyakorlati megvalósítása helyett közvetlen tárgyalásokba kezdene a palesztinokkal a két ország közötti végleges megállapodás kidolgozásáért. Eddig az Egyesült Államok és a palesztinok is egyértelműnek tartották, hogy a mérsékeltnek ítélt Barak a Netanjahu által befagyasztott Wye-i szerződések gyors megvalósítását tűzi ki célul. A Háárec a Munkapárt egy meg nem nevezett politikusát idézte, aki szerint Barak nem szándékozik az új kormány irányelvei között megemlíteni az Egyesült Államokban októberben aláírt Wye-i szerődések végrehajtását. Ennek hátterében az a törekvés áll, amely szerint Barak egy széles kormánykoalíció kiépítését célozná meg, amely kiterjedhetne a Likud jobboldali frakcióira és nemzeti vallási pártokra is. Szinte biztos: Solana lesz az EU közös külképviselője Értékes egyetértés MTI-TUDÓSÍTÁS London. Javier Solana NATO-főtitkárt jelölik az Európai Unió tagállamai az állam- és kormányfők hét végi kölni csúcstalálkozóján az EU közös külképviselőjének azután, hogy a külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben tisztázták a közös európai biztonsági és védelmi politika utolsó részletkérdéseit is. A brüsszeli tanácskozásáról beszámoló brit lapok úgy ítélik meg, hogy Javier Solana megválasztása elől minden akadály elhárult, miután a tagállamok, köztük Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Franciaország, egyöntetűen felsorakoztak a NATO jelenlegi főtitkára mellett. Minden bizonnyal Washingtonban is üdvözölni fogják megválasztását, mivel nagyra értékelik a spanyol politikus NATO-főtitkárként végzett munkáját. Solana megbízatása az észak-atlanti szövetségben az év végén jár le, és tisztségét - brit védelmi források szerint - Rudolf Scharping német védelmi miniszter veszi majd át. Liberális cseh hetilap a beneši dekrétumokról Európai probléma lett MTI-HIR Prága. A beneši dekrétumok, amelyek alapján a II. világháború után Prága a csehszlovákiai szudétanémeteket (és a magyarok nagy részét) megfosztotta állampolgárságuktól és teljes vagyonuktól, német problémából fokozatosan európai problémává alakulnak át állítja legújabb számában a Rešpekt című prágai liberális hetilap. A kitelepített szudétanémetek múlt heti nürnbergi találkozója kapcsán, ahol párhuzamot vontak a koszovói albánok és a szudétanémetek sorsa között, a hetilap leszögezi: ezt a párhuzamot egyszerűen le lehet söpörni az asztalról, mert különbség van a kiűzetés, mint a háború következménye (Csehszlovákia), és a kiűzetés, mint a háború oka (Koszovó) között. Ez azonban nem menti azt, hogy mindkét esetben a szemet szemért elvet alkalmazták. Ebből eredően egyáltalán nem lenne megalapozatlan azon gondolkodni, hogyan lehetne kárpótolni a kiűzetés áldozatait, és nem megalapozatlan elgondolkodni a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezéséről sem. Az alkotmánybíróság előtt az orosz mükincstörvény Az utolsó instancia MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az orosz alkotmánybíróság tegnap megkezdte a nagy port kavart orosz „restítúciós" törvény ellen Borisz Jelcin orosz elnök által emelt kifogások tárgyalását. A nyilvános meghallgatáson ezúttal a törvény tartalmát vizsgálja a bírósági testület - egy éwel ezelőtt formai kérdésekben az alsóháznak adott igazat az alkotmánybíróság, s Jelcinnek alá kellett írnia a törvényt -, ugyanis az orosz államfő szerint a jogszabály ellentmond az Oroszország által aláírt nemzetközi szerződéseknek, s az ország alaptörvényének is. A műkincstörvény a második világháború idején és az azt követő években a Szovjetunióba szállított kulturális javakat egyoldalúan orosz állami tulajdonnak nyilvánítja, és csak bizonyos esetekben, így az egyházi tulajdonok kérdésében, illetve olyan javak tekintetében biztosít lehetőséget a „kétoldalú tárgyalásokra", amelyekre 1946-ig tulajdonigényt jelentettek be. A második világháború éveiben több százezer műkincset és több millió kötet könyvet hurcoltak a Szovjetunióba a háborús károk kompenzálására hivatkozva. Reformpolitikus lett Teherán új főpolgármestere Elnökök tanácsadója MTI-HIR Teherán. Morteza Alviri reformpolitikust, Mohammed Hatami iráni elnök tanácsadóját választotta meg tegnap egyhangúlag Teherán főpolgármesterének a városi tanács. A reformirányzat egy másik képviselőjét, a korrupció miatt börtönbüntetését töltő Golám-Hosszein Karbacsit váltja fel a főpolgármesteri tisztségben. Az ötvenes éveiben járó új főpolgármestert egykoron a szélsőséges képviselők között tartották számon. Jelenleg az iráni szabadkereskedelmi övezetek szervezetének elnöke. Közeli munkatársa volt Áli-Akbar Hasemi Rafszandzsani korábbi elnöknek, de tanácsadója a mostani köztársasági elnöknek is.