Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-12 / 134. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 10. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK FJ Magyar kísérlet a tej- és húspiaci egyensúly helyreállítására: élelmiszerjegyek munkanélküli segély helyett? A felesleg csökkentése jegyében Szlovákiához hasonlóan Ma­gyarországon is feszült hely­zet alakult ki a tej- és a hűs­piacon. A egyensúly helyre­állítása érdekében exportál­ni kellene a felesleget, ám Budapest sem tud lépést tar­tani az EU exportszubvenci­ós politikájával. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A magyar agrártárca elképzelése szerint csökkenthető lenne a hús­és a tejfelesleg, ha a munkanélküli­segélyben és -járulékban részesü­lők - tehát azok, akik kikerültek a munkanélküli ellátás köréből - a szociális, illetve a munkanélküli­segély egy részét élelmiszerbonok­ban kapnák, amelyeket kizárólag élelmiszervásárlásra lehetne fel­használni. Az ötlet nem egyedi: Nyugat-Európában évek óta alkal­mazzák az olcsó élelmiszerjegy­rendszert a munkanélküliek ellátá­sában. Előnye, hogy az élelmiszer­feleslegek egy része levezethető a belföldi piacon. A tervek szerint a magyar agrártár­ca a hazai kézben lévő vállalatokat és kereskedőket vonná be az élel­miszerbonos rendszerbe. A kibo­csátott jegyekért magyar terméke­ket lehetne vásárolni. Pályázat út­ján választanák ki a gyártókat, amelyek árucikkei bekerülnének az akcióba, s azok élveznek majd előnyt, akik olcsóbban, azaz en­gedményes áron adnák termékei­ket. A magyar agrártárca első lépésben a tej- és húsbonok bevezetését fon­tolgatja, ám a későbbiekben a cuk­rot, a burgonyát a konzervtermé­keket és a zöldségféléket is bevon­ná a bonokért vásárolható árukör­be. A javaslattervezet már tárcakö­zi egyeztetés alatt áll, ezért a szak­értők elképzelhetőnek tartják, hogy a hús- és tejjegyek kibocsátá­sára még az idén sor kerülhet. Elképzelések szerint az első lépés­ben legalább 100 ezren kaphatná­nak élelmiszerbonokat, a bonok a szociális segély 20-25 százalékát tennék ki, (ez havonta 5-6 ezer fo­rintot jelentene fejenként). A je­gyeket, vagy bonokat a földműve­lésügyi, valamint a szociálsügyi minisztérium állítaná elő, s az ön­kormányzatok osztanák szét. A minisztérium 10 milliárd fo­rintnyi jegy kibocsátását tartaná kívánatosnak. Ugyanakkor elis­meri: vélhetőleg az új rendszerrel sem lehet majd teljes mértékben megakadályozni, hogy a rászo­rultak - a bonok eladása után - a kocsmában költsék el a segélye­ket. Becslések szerint az érintet­tek 80 százaléka a jegyeket ren­deltetési céljának megfelelően, azaz élelmiszervásárlásra hasz­nálja majd fel. A 300 millió literes magyar tejfe­lesleg levezetéséhez a termékta­nács számításai szerint legalább 9 Az első lépésben 100 ezren kaphatnának élelmiszerbonokat. milliárd forintra kellene. Ennyi pénz viszont nincsen. Az állam mindössze 650 millió exporttámo­gatást ad, a terméktanács pedig 5 milliárd forintot különített el inter­venciós alapjában. Ha nem sikerül helyreállítani az egyensúlyt a tejpi­acon, úgy a tehénállomány egy ré­Nyugat-Európában évek óta alkalmazzák az élelmiszerjegy-rendszert a munkanélküliek ellátásában. Előnye, hogy az élelmiszer-feleslegek egy része levezethető a belföldi piacon, tehát a mezőgazdasági termelők nem men­nek tömegesen csődbe, illetve az élelmiszerjegyek bevezetése segíti a csa­ládok megfelelő táplálkozását. (TA SR-felvétel) szét le kellene vágni, vagy elapasz­tani, az utóbbi megoldás viszont a biológiai állomány leromlását eredményezné. A szakértők figyel­meztetnek: az állomány csökken­tésének is több évre ható következ­ményei lehetnek. A visszafogott termelés miatt az ország tejkvótá­ját EU-csatlakozáskor a tényleges termelési lehetőségek alatt hatá­rozzák meg, így ha a magyar tejfo­gyasztás visszaáll a normális szint­re, a belföldi igényeket csak a drá­gább importtal lehet maradéktala­nul kielégíteni, aminek elsősorban a fogyasztók látják a kárát. Becslé­sek szerint a jelenlegi magyar sertésállomány 6,5 millió darab Ľudovít Černák szerint túl sok a gyógyszerimportőr Újabb fordulatot vett a magyar-lengyel agrárvámvita Kilc állnak a háttérben? Jön a válaszlépés ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A kormánynak nem sza­badna engednie a gyógyszerim­portőrök nyomásának - nyilatkoz­ta Ľudovít Černák gazdasági mi­niszter, arra a kérdésre válaszolva, számára elfogadhatóak-e a gyógy­szeripari termékek behozatalára szakosodott vállalatok követelései a behozatali vámpótlékot illetően. Az importőrök kivételt kértek a be­hozatali vámpótlék alól az általuk behozott gyógyszerekre, és a kor­mány döntéséig időlegesen leállí­tották Szlovákiába irányuló ex­portjukat. Černák szerint az ügy hátterében kartellérdekek állnak, ugyanakkor jelentős mértékben hozzájárult a helyzet negatív ala­kulásához az is, hogy a szlovák pi­acon több száz importőr osztozik. A kisebb vállalatoknak nagyobb felárral kell dolgozniuk, ahhoz hogy nyereségesek legyenek. Černák szerint a kormánynak tár­gyalnia kéne arról, hogy a jövőben csak csak azok kapjanak licencet gyógyszerek behozatalára, akik megfelelnek bizonyos elvárások­nak. A behozatali vámpótlék a gaz­dasági miniszter szerint, a hazai gyártókat és forgalmazókat védi a külföldiekkel szemben, a kormány ezzel a hazai gyártók megerősödé­sét és a piac kitisztulását szeretné elérni. Az állam gyógyszeriparral és fogalmazással kapcsolatos hoz­záállásáról a kormánynak a közel­jövőben kéne tárgyalnia, (mi) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Magyarország ellenin­tézkedésekkel válaszol a lengyel kormány április l-jén életbe lépte­tett piacvédelmi intézkedéseire, amellyel emelte a sertéshús, a bú­za, a baromfi beviteli vámszintjét. Budapest szerint a lengyel piacvé­delmi intézkedés ellentétes a CEFTA szabályaival, ezért válasz­ként megszünteti a lengyel burgo­nya, a sajtok és a és túró, valamint a répacukor kedvezményes vám­ját. Az intézkedés mindaddig érvé­nyes, amíg a másik fél nem vonja vissza intézkedéseit. A rendelet már megjelent a Magyar Közlöny­ben, így a jövő hét derekán hatály­ba lép. A magyar termelőknek el­ZOLDSEGPIACI ARSETA Pozsony Komárom Zseliz Rimaszombat Losonc Kassa június 10-én június 10-én június 10-én június 10-én június 10-én június 10-én sargarepa 8-10 Sk/csomo 8 Sk/csomó 20 Sk/csomo 20 Sk/kg 9-10 Sk/csomó 16 Sk/kg petrezselyem 12 Sk/csomó 10-12 Sk/csomó 20 Sk/kg 20 Sk/kg 9-10 Sk/csomó 16 Sk/kg újburgonya 18-20 Sk/kg 20 Sk/kg 10 Sk/kg 20 Sk/kg 17-20 Sk/kg 24 Sk/kg mák 80 Sk/kg 80-100 Sk/kg 60 Sk/kg X X 80 Sk/kg paprika 5-8 Sk/db 50-60 Sk/kg 6-8 Sk/db 80 Sk/kg 4-6 Sk/db 8 Sk/db karalábé 6-8 Sk/db 3-6 Sk/db 5 Sk/db 10 Sk/db 2-5 Sk/db 8 Sk/db zeller 40 Sk/kg 5 Sk/szel. X 20 Sk/kg 9-10 Sk/db 16 Sk/kg káposzta X 10 Sk/fej 25 Sk/kg 15 Sk/db 12 Sk/kg 14-15 Sk/kg karfiol 15-35 Sk/db 6-24 Sk/fej 15 Sk/db 35 Sk/db 20-25 Sk/db 35 Sk/db cseresznye 30-35 Sk/kg 20 Sk/kg 25 Sk/kg X 10-12 Sk/I X hagyma X 8-10 Sk/kg X X 15-18 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 44-46 Sk/kg 30-34 Sk/kg 45 Sk/kg 45 Sk/kg 27-42 Sk/kg 50 Sk/kg fokhaevma 75-80 Sk/ke 2-3 Sk/db X 60 Sk/kg 70 Sk/ke 65 Sk/ke saláta 6-8 Sk/db 4 Sk/fej 2-5 Sk/fej 5 Sk/db 3-5 Sk/db 5-6 Sk/fej retek 8-10 Sk/csomó X 5 Sk/csomó 6 Sk/csomó 5 Sk/csomó 6 Sk/csomó újhagyma 6-8 Sk/csomó 5 Sk/csomó 15 Sk/csomó 7 Sk/csomó 5-7 Sk/köteg 7-8 Sk/csomó dióbél 180 Sk/kg 120 Sk/kg 100 Sk/kg X X 140 Sk/kg kel 12-14 Sk/db 8 Sk/fej 15 Sk/db 14 Sk/db 11-15 Sk/db 30-35 Sk/kg alma 26-32 Sk/kg 32 Sk/kg X 26 Sk/kg 24-35 Sk/kg 25-30 Sk/kg savanyú káposzta 22 Sk/kg X X 20 Sk/kg X 22 Sk/kg méz 80 Sk/kg 80 Sk/kg 70 Sk/kg X X 80-90 Sk/I uborka 24-30 Sk/kg 10 Sk/kg 20 Sk/kg 45 Sk/kg 18 Sk/kg 28 Sk/kg tojás 2,10 Sk/db 2,00-2,30 Sk/db 2,20 Sk/db 2,00 Sk/db 1,80-2.20 Sk/db 2.00-2,30 Sk/db dinnye X X X 38 Sk/kg X X meggy 40 Sk/kg 25 Sk/kg 35 Sk/kg X X X NÖVÉNYVÉDELEM Uborka permetezése Az ország legmelegebb területe­in időszerűvé vált az almamoly elleni második permetezés, amennyiben az első kezelés óta már 14 nap telt el. Ha első ízben a tojások ellen ható készítményt alkalmaztunk, második permete­zésre nincs szükség. Továbbra is kezeljük az almafákat almafa­lisztharmat és varasodás ellen. Az uborkán mindeddig nem je­lent meg a peronoszpóra. Tekin­tettel azonban az időjárás alaku­lására és az uborka fejlődési sza­kaszára, legkésőbb a virágzás megkezdéséig permetezzünk a peronoszpóra ellen. Később a termések gyors növekedése és a gyakori szedés miatt problema­tikus a vegyszeres kezelés, mivel nem lehet betartani az egészség­ügyi védelmi határidőt. Az enge­délyezett készítmények a követ­kezők: Bravo 500 és 75 WG, Dithane DG és M 45, Novozir MN 80, Champion 50 WP, Kuprikol 50, Aliette, Previeur 607 SL, Sandofan C, Acrobat MZ, Curzate K, Mikal M, Ridomil Plus 48 WP és Ridomil Gold Plus 42,5 WP. Azokat a burgonyaültetvényeket, ahol in­tenzíven kelnek a burgonyabo­gár lárvái és az idősebb lárvák a második-harmadik fejlődési sza­kaszban vannak, hagyományos készítményekkel kell permetez­ni. A piretroid alapú vegyszere­ket legfeljebb 23 C-fokig ajánlott alkalmazni. (RNO) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Új vírus az Interneten létrehozom fájlokat, mint a Mic­rosoft Word és az Excel. (MTI) körül lehet, ebből egymillió a saját fogyasztásra, 5,5 millió az árufor­galomba szánt állat. Az utóbbin belül az export 2-2,5 millió, a bel­földi fogyasztás pedig 3,5 millió darabbal számol. A vágóhidak ka­pacitása 10 millió sertés, így a ka­pacitáskihasználtság 20-55 száza­lék körül van. A sertéspiacon kiala­kult feszültség levezetése érdeké­ben 2,5 millió darab sertést ki kel­lene vonni a forgalomból. Ha nem sikerül exportpiacokat találni, az állományt kell csökkenteni. Ilyen kis mennyiséggel pedig igen nehéz lesz belépni az EU-ba - figyelmez­tetnek a magyar sertéstenyésztők, (sajtóforrások alapján: gyor) sősorban a sertéshúsra, illetve a kukoricára kivetett lengyel korlá­tozások okoznak komoly fejfájást. Hiszen a hazai sertéshúspiac már­már összeomlás előtt áll, kukoricá­ból pedig az idei termésből 1,5-2 millió tonnát kellene exportálni. A magyar tengeri a 70 százalékos be­hozatali vám miatt eladhatatlan a lengyel piacon. Egyes vélemények szerint a Duna hajózhatatlansága miatt Magyarország az idén legfel­jebb 300 ezer tonna kukoricát tud majd exportálni. Budapest egyelőre nem nyilatko­zott arról, hogy kíván-e reagálni, s ha igen, miként a közelmúltban fo­ganatosított a cseh, illetve a szlo­vák sertéshús-behozatali korláto­zásokra. (ú) New York. Új, az interneten ke­resztül támadó vírus ütötte fel a fejét csütörtökön világszerte. Az új vírus, amely az ExploreZip fé­reg nevet viseli, már az első na­pon több ezer számítógépet fer­tőzött meg, és a világhálóhoz kapcsolódó e-mail rendszer leál­lításához vezetett. Az ExploreZip elektronikus levél­hez csatoltan érkezik a felhasz­nálókhoz, a csatolt dokumen­tum megnyitása után beférkőzik a számítógép e-mail programjá­ba, és elküldi önmaga másolatát a felhasználóhoz később érkező e-mail címekre. A vírus behatol a számítógép merevlemezébe és kitörli az olyan szoftverek által Hétfőn ülésezik a vámunió A szlovák kormány elkészítette a cseh cukor- és sörbehozatallal kapcsolatos kormányhatároza­tot a cseh - szlovák vámunió jú­nius 14-ei prágai ülésére - nyi­latkozta Pavel Koncoš földmű­velésügyi miniszter. Szerinte az eddigi tárgyalások korrektnek nevezhetők, fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy mindkét fél figyelembe vegye a másik szá­mára kényesnek nevezhető áru­féleségeket. A csehek számára ilyen az izoglükóz, Szlovákia számára pedig a cseh sör. (ČTK) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1999. június 14-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolya m Valuta Árfolyam EMU - euró 45,783 Magyar forint (100) 18,293 Angol font 70,078 Német márka 23,409 Cseh korona 1,228 Olasz lira (1000) 23,645 Francia frank 6,980 Osztrák schilling 3,327 Japán jen (100) 36,704 Spanyol peseta (100) 27,516 Kanadai dollár 29,855 Svájci frank 28,654 Lengyel zloty 11,100 USA-dollár 43,547 Agrárkamarai javaslat: Kenyérbúzát négy és fél ezerért Értékesítési problémák ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Pozsony. Az agrárkamara duna­szerdahelyijárási elnökségének leg­utóbbi ülésén az idei aratási előké­születeketvitatták a mezőgazdasági vállalatok vezetői. Amint azt Patasi Ilonától, a kamara járási elnökétől megtudtuk, a termelőket aggasztja, hogy alig egy hónapppal a gabona betakarításának megkezdése előtt nem tudják pontosan kinek és mennyiért tudják majd eladni a ga­bonát. Az előzetes felmérések sze­rint a járásban mintegy 96 ezer ton­na búzára és több mint 32 ezer ton­na árpára számítanak. A felvásárlók és a malmok érdektelensége miatt azonban egyelőre konkrét ár és vé­teli szerződések nélkül vátják az aratás kezdetét. A növényzet állapo­ta jó, ha valami nem szól közbe, a tervezett mennyiséget minden bi­zonnyal sikerül betakarítani. A ka­mara elnöksége azt javasolja a ter­melőknek, hogy a 25% feletti sikér­tartalmú búzát négy és fél ezer ko­rona körüli áron értékesítsék. Ez az ár a Piacszabályozási Alap általjava­solt 4200 koronás árból indul ki, amely 23%-os sikértartalmú búzára vonatkozik, (tszl) A gyárkapuban tiltakoznak az Elitex alkalmazottai Elúszott a fizetésük ÚJ SZÓ-I N FORMÁCIÓ Nyitra. Már harmadik napja a gyár bejáratánál követelik elmaradt bé­reiket a nagysurányi Elitex textil­gyár elkeseredett dolgozói. Leg­utóbb húsvét előtt kaptak fizetést ­2500 koronát - azóta csak ígérete­ket hallottak, majd május közepén kényszerszabadságra küldték őket, és mire június elsején vissza­tértek volna dolgozni, az üzemben már ott voltak a végrehajtók. A csődbiztos, Ľudmila Lorencová zá­roltatta az Elitex összes számláját, és mivel először a hitelezőket kell kielégíteni, több mint valószínű, hogy az alkalmazottak végleg el­búcsúzhatnak a pénzüktől. Karol Bóla, üzemi szakszervezeti vezető elmondta lapunknak, hogy tárgya­lásokat kezdeményezett Ľudmila Lorencovával a lehetséges megol­dásról, de az mindeddig nem talált időt számára. A helyzetet csak bo­nyolítja, hogy az üzemnek lenné­nek megrendelései, de amíg a dol­gozók nem kapják meg az elma­radt bérüket, addig senki sem haj­landó felvenni a munkát. Május végén az Elitex adóssága megha­ladta a 70 millió koronát, a saját alkalmazottainak pedig több mint 7 millióval tartozik a cég. (-bee)

Next

/
Thumbnails
Contents