Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-12 / 134. szám, szombat

8 GazDasÁg ÉS fogyaszTóK HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 10. TUDOMÁNYOS CSIPEGETŐ Itt a legújabb minimobil Hamarosan új, kétnormás - 900 és 1800 megahertzes hálózatban is használható - GSMkészüléket mutat be a Siemens. A várhatóan mindössze 100 grammos minimobilt színes kijelzővel, valamint vezetékes és infravörös számítógépes kapcsolati kimenetellel is ellátják. A készülék legfőbb technikai vívmánya, hogy egy új beszédkódolási megoldásnak köszönhetően lehetővé teszi, hogy egy bázisállomás a szokásosnál akár háromszor több felhasználót is kiszolgáljon. A „triple rate" eljárás előnye a telefonáló szempontjából a beszélgetés minőségének látványos javulása. Hangszóró a képben A Siemens új találmánya egy minden korábbinál vékonyabb, mindössze tizenegy milliméter vastagságú hangfal. Könnyű, mint a kartonpapír - anyaga egyébként műanyag -, ráadásul felületére képek nyomtathatók. Hangzási minősége a hírek szerint vetekszik a hagyományos hangszórókéval. A ma használatos hangszórók csupán egyetlen ponton adják le a hangot, az új típusnál viszont a teljes felület sugároz. A gerjesztést egy lengőtekercs végzi a hátlapon. Az újdonság legfőbb erénye, hogy nem vonzza magához a port, és könnyedén elhelyezhető a gépkocsik mennyezetére, hordozható számítógépekbe, vagy akár hirdetőtáblákra is. Háromdimenziós televízió A közelmúltban az USA-ból Japánba került, s valószínűleg hamarosan a nagyközönség számára is hozzáférhető lesz az Amerikában kifejlesztett háromdimenziós televízió. A C-3D nevű legújabb televíziós találmányvoltaképpen nem önálló berendezés, hiszen csak normál televízióhoz csatlakoztatva használható. Az új eszköz az adást képpárokra bontja, ami folyadékkristályos szemüvegen át nézve - azáltal, hogy egyidejűleg más-más kép jelenik meg a két szemben - térbeli élményt nyújt a nézőnek. Az ilyen módon sugárzott háromdimenziós képek hamarosan az interneten is elérhetők lesznek. Hidakat tartó acélos pókháló A jövőben a hidakat majd acélkötegekből álló pókháló tartja, és rekordtávolságokat fognak áthidalni. Az új konstrukció megalkotója egy angol mérnök, Gordon Rose, aki a pillérek mellé két oldalról két további oszlopot tervezett, amelyek egy boltívvel vannak összekötve. Ez a borda tartja a feszített acélkötegekből álló fonatot, amellyel a hídpályát felfüggesztik. A fenti konstrukció - tervezője szerint - ellenáll az orkánoknak, a viharos dagályoknak és a földrengéseknek is. A rendkívül erős szerkezet segítségével a statikai számítások szerint akár három kilométeres távolságot is át lehet hidalni. Az eddigi világrekod két kilométer: ennyi a Japánban, a Kobe szigetén található Akashi-Kaikyo függőhíd két pillére közötti távolság. A japánok a magas hídtoronynyal biztosították a híd stabilitását. Ha ezt a megoldást követnék, akkor három kilométeres távolság áthidalásához mintegy négyszáz méter magas tornyokat kellene építeni. Ezt elkerülendő alkotta meg az angol mérnök a hálóhíd szerkezetet, amely kisebb pilléreket igényel, és ezzel kevesebbe is kerül a felépítése. A mérnök megpályázta a San Francisco és Oakland közötti földrengésbiztos híd megépítésére kiírt pályázatot, és tervei között szerepel egy 85 kilométeres híd megépítése Alaszka és Szibéria között. Gondolkodó hűtőszekrény A komputerizált hűtőszekrény csak abban különbözik a hagyományos frizsiderektől, hogy ajtajába a számítógépen kívül a gyártó Electrolux cég képernyőt épített be. Egyébként ugyanolyan külsőre, mint a hagyományos villanyhűtők. Az intelligens hűtőszekrény Internetre csatlakoztatható. A Screenfridge márkanevű gép az élelmiszerek vonalkódját is elolvassa. Ételeket javasol a tárolt élelmiszerek ismeretében, sőt költségvetést is készít. A családot arról is tájékoztatja, memóriájának bekapcsolásával, mit hol tárolnak. Az élelmiszer romlására is figyelmeztet. Sőt vásárlási tanácsokkal is szolgál, és saját költségvetésével tájékoztat, melyik boltban milyen kedvezménnyel rendelhető élelmiszer, s egy gombnyomással meg is rendeli. Az Electrolux bejelentette, hogy a praktikus gép hamarosan piacra kerül. A vörösbor és az infarktus Nagy-Britanniában négyszer többen halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint Franciaországban, ahol pedig a lakosság átlagos testsúlya jóval meghaladja a britekét, és többet is dohányoznak. A kutatók eddig úgy vélték, hogy a franciák körében közkedvelt vörösborfogyasztás hat jótékonyan a koleszterinszintre. A londoni Wolfson Intézet két kutatóorvosa azonban kimutatta, hogy csupán egyszerű egybeesésről van szó. A tudósok szerint a zsíros húsok fogyasztásában a britek évtizedek óta megelőzik a franciákat, akik a csatornán túli társaikat ebben csak az 1970-es és 1980-as években érték utol. Az infarktusban elhunytak mai aránya tehát még a korábbi étkezési szokásokkal van összefüggésben. A kutatók szerint a britek szív- és érrendszeri megbetegedésének magasabb aránya abból is adódik, hogy a franciák kevesebb halálos kimenetelű betegséget vezetnek vissza kardio-vaszkuláris okokra. A felmelegedéstől kihalnak Alaszkai vizsgálatok azt mutatják, hogy a globális felmelegedést - negyven év alatt évi öt százalékkal vékonyodott a Behring-tenger jégtakarója különösen megszenvedi az északi sarkkör élővilága. A Behring-tenger körzetében két esztendő alatt az oroszlánfókák 50-80 százaléka pusztult el. Alaszkában az utóbbi néhány évben még késő ősszel sem képződött jégtakaró a folyókon, ami erősen hat a tengerek hőmérsékletére is. A Csendes-óceán északi részén a lazacokat a klíma további melegedése pusztulásra kárhoztatja. Eltűnnek, de legalábbis színüket veszítik a korallzátonyok is, minthogy a melegedés miatt kihalnak a rájuk települt vörös algák. Costa Rica-i jelentések szerint az esőerdőkben mintegy húsz hüllőféleség teljes kipusztulása várható a megfogyatkozott csapadék és a felmelegedés miatt. Brit tudósok egy része mégis kiállt a veszélyekre figyelmeztető, ezért letiltott Pusztai Árpád professzor mellett A genetikailag kezelt szántóföldi haszonnövényekben termelődő méreg váratlan és általános pusztítást okoz A biotechnológiai óriások nyugodtak HÍRÖSSZEFOGLALÓ Valószínűleg kénytelenek lesznek abbahagyni a genetikailag kezelt szántóföldi növények termesztését az amerikai farmerek. A Cornell Egyetem laboratóriumvizsgálata kimutatta, hogy nem csupán kártevőket pusztít el a génmanipulált növényben termelődő toxin, hanem megöl hasznos lepkéket is. Ezért az Európai Unió egyelőre felfüggeszti a génmérnöki módszerekkel kezelt amerikai kukorica, valamint más amerikai gabonák vásárlását. Jelenleg 4-8 millió hektárra becsülik az USA-ban a génmanipulált gabona vetésterületét, amelynek termése egy esetleges európai exporttilalom esetén veszélybe kerülhet. A Cornell Egyetem vizsgálata egyelőre az USA déli részén honos Danais vándorlepkék veszélyeztetettségét jelzi. Ez a hasznos lepkefaj Mexikó felől repülve évről évre tömegesen árasztja el az USA déli ültetvényeit, ahol biotechnológiai módszerekkel kezelt hatalmas gabonatáblák vannak. A Cornell Egyetem kutatóinak laboratóriumi vizsgálatai során az úgynevezett BT-s (Bacillus Thuringiensis) kukoricatáblák mellett tenyésző amerikai tejelőcsetje leveleivel táplált Danais hernyók elpusztultak a táblákról a cserje leveleire rakódott pollen fogyasztása miatt, de életben maradtak a kontrollcsoporthoz tartozó rovarok, amelyek nem juthattak hozzá a hasonló virágporhoz. A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy a biotechnológiai módszerekkel kezelt magvak olyan géneket hordoznak, amelyek a toxikus hatású Bacillus Thuringiensisből származván rezisztensek a növényi kártevőkkel szemben. Akadémiai kutatók úgy vélik, hogy a Cornell Egyetem laborkísérletei feltétlenül megbízhatóak, és a tudósok figyelmét olyan veszélyforrásokra hívják fel, amelyekkel eddig nem számoltak. Nem kizárt, hogy más hasznos lepkéket, molyokat is elpusztítanak a BT-kukoricatáblákon keletkezett toxinok. Az egyetemi kutatók igen-igen óvatosan nyilatkoznak arról, milyen mértékben veszélyeztethetik a rovarvilágot a Bacillus Thuringiensis toxinjai a szántóföldi táblás művelés esetén. Abban viszont megegyezik a véleményük, hogy sürgősen hozzá kell látni az alapos vizsgálatokhoz. (U) A páncélos hüllőket tévedésből sorolják a csúszómászók közé, pedig valójában felegyenesedve járnak Hogyan fut a krokodil? HÍRÖSSZEFOGLALÓ A legújabb kutatások szerint a krokodilok ősei a kutyákhoz és macskákhoz voltak hasonlatosak, legalábbis ami a járásukat illeti. A zoológiai tankönyvek általában csúszómászók közé sorolják a krokodilokat. Valójában azonban e páncélos hüllők csupán olyankor „kúsznak", amikor a parti iszapban mozognak, vagy amikor a vízbe csusszannak. Mihelyt azonban szilárdabb talajon hosszabb útszakaszok megtételére indulnak, szinte futva, felegyenesedve „támaszmenetbe" váltanak át, ahogy a zoológusok ezt a sajátságos, óránként maximum 18 kilométeres poroszkálást nevezik. Ilyenkor elülső lábaik csak kissé hajlottak, hátsó lábaik pedig teljesen nyújtottak mint az emlősöknél. Mozgás közben a krokodilok testének hossztengelye szinte teljesen egyenes marad. „Ezek a hüllők futás közben igen kevéssé imbolyognak, nem többet, mint például egy kutya" - állapította meg Eberhard Frey karlsruhei krokodilkutató. A felegyenesedett járásnak energetikai előnyei is vannak: a csúszómászóknak haladás közben izomerejük egy részét kizárólag arra kell fordítaniuk, hogy testüket a talajról felemelve tartsák, vagyis amikor futnak, mintegy állandó fekvőtámaszban vannak. Az emlősök viszont járás közben törzsük alá teszik lábukat, így majdnem teljesen energiaráfordítás nélkül tudják testüket hordozni. Két amerikai kutató az Ohio Egyetemen részletesen vizsgálta a krokodilok csúszási és járási viselkedését. Hat Mississippi-alligátort festettek meg fényvisszaverő pontokkal gerincoszlopuk mentén láb- és térdízületeiknél, majd sztroboszkópfényben filmezték a futószalagon szaladó állatokat. A mozgásfolyamatot egy háromdimenziós számíVeszedelmesen vicsorgó alligátor. Csak látszólag csúszik-mászik, a szilárd talajon szinte fut. (Archívumi felvétel) tógépes modellben dokumentálták, majd ezt egy bonyolult matematikai modellben más gerincesekével hasonlították össze. Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a krokodiloknak még a kúszása is jobban hasonlít a felegyenesedett járásra, mint például egy szalamandra csúszására-mászására - ami a kutatók szerint azt bizonyítja, hogy a krokodilok ősei valaha felegyenesedve jártak. Génmanipulált, vírusoknak ellenálló dohány. Pusztai Árpád kételkedése arra hívja fel a figyelmet, hogy ma még nem is sejtjük: a későbbiek során esetleg milyen káros hatást gyakorolhatnak ránk a genetikailag módosított haszonnövények. (Archív felvétel) mány nagy áldásának tekinti, mert a környezetre veszélyes vegyszereket tesz szükségtelenné. O maga életét géntechnológiai kísérleteknek szentelte. De elengedhetetlenül fontosnak véli, hogy alapos, sokoldalú, kiérlelt tudományos kísérletekben kizárják azokat a veszélyeket, amelyeket a génmérnöki tevékenység okozhat az egészségben a táplálkozási láncba való beavatkozással. (MH) Éles vita a génmanipulációról Nem látja igazoltnak a brit kormány mellett működő tudományos tanácsadó testület Pusztai Árpád profeszszornak a génmanipulált élelmiszerekkel kapcsolatos aggályait. Az öt tekintélyes szakemberből álló testület ügy véli, nem bizonyítható egyelőre, hogy az emberi természetet bármi módon károsítanák a biotechnológiai módszerekkel feljavított burgonyák. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A BBC híre szerint felvilágosító hadjáratot finanszíroz a kormány, amelynek célja a génmémöki módszerekkel befolyásolt élelmiszerek környezeti előnyeinek megismertetése és a genetikai kutatások bemutatása, népszerűsítése. Mint ismeretes, tudományos botrány robbant ki Angliában egy televíziós interjúból tavaly, miután Pusztai Árpád a nyilvánosság előtt elmondta, kísérleti patkányait pusztítja a génmanipulált krumpli. A skóciai Aberdeenben működő Rowet Intézet magyar származású kutatója arra figyelmeztetett, hogy a génmanipulált élelmiszer fogyasztása váratlan következményekkel járhat. A 67 éves kutatót a műsor után azzal vádolták meg először, hogy kísérletei során nem közönséghasználatra szánt krumplival etette az állatokat, hanem egy speciális babkivonatot adott be nekik burgonyatáppal keverve. Erről viszont nem szólt a műsorban és ezzel vádlói szerint megtévesztette a nyilvánosságot. A vitatott tévéműsort követően hallgatásra kárhoztatták Pusztait, és kísérleteit azonnali hatállyal leállították. Az aberdeeni intézet pertől tartott, amelyet biotechnológiai óriáscégek hitelrontásért indíthattak volna. A Royal Society neves tagjainak, akadémikusoknak egy csoportja viszont a tudományos véleménynyilvánítás szabadságánakvédelmében szolidaritástvállalt Pusztaival, és kifogásolták, hogy egy be nem fejezett és félbemaradt kísérlet kommentárjáért marasztalták el, s jogainak visszaállítását, a kísérletek folytatását követelték. A kormány tudományos tanácsadó testületének napokban hozott elmarasztaló állásfoglalása, amelyet a Guardian közölt címoldalán, aligha tekinthető utolsó felvonásnak a Pusztai-ügyben, mert most is csupán annyit mondtak ki, hogy „hiányoznak a tudományos bizonyítékok" a génmanipulációval kapcsolatos aggályok igazolására. A New Scientist tudományos brit magazin szerint jelenleg nem áll rendelkezésre olyan tudományos eszközrendszer, amellyel felelősen ki lehetne mondani akár a genetikailag kezelt élelmiszerek veszélyességét, akár pedig veszélytelenségét. A tudományos magazin csípős hangvitelű cikke szerint az eddigi kísérletek csak annyit bizonyítottak, hogy a „patkányok nem szeretik a krumplit", mert a kísérleti állatok elutasították az eléjük tett gumókat. A tudós testület hivatalos vizsgálata leginkább nem személyesen a tudóst marasztalja el, hanem az ismeretterjesztő médiát, amely reflektorfénybe állította az idős tudóst, és óvatos figyelmeztetéseinek túlzott publicitást biztosított, amivel növelte a géntechnikai pánikot. Pusztai Árpád professzor nemrég Budapesten járt magyar kutatók meghívására, és szigorúan szakmai körben kutatóknak és egyetemi hallgatóknak elmondotta: a biotechnológiai módszerek mezőgazdasági alkalmazását a tudo-