Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-12 / 134. szám, szombat

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 12 Rendhagyó kinevezés Vilnius. Az amerikai hadsereg nyugalmazott ezredesét nevezte ki Valdas Adamkus litván elnök a balti állam nem egészen tízezer katonából álló hadserege élére. A 64 éves Jonas Kronkaitis amerikai-litván állampolgár, és Washington beleegyezésére volt szükség ahhoz, hogy megkapja kinevezését. AII. világháború után, a szovjet megszállást követően hagyta el szülőföldjét, és Adamkus elnökhöz hasonlóan élete nagy részét az USAban töltötte. (MTI) USA-kínai kémbotrány Washington. Bill Richardson amerikai energiaügyi miniszter új vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy kinek a hibájából laza a biztonsági rendszer az atomfegyvereket kikísérletező Los Alamos-i laboratóriumban. A biztonsági rendszer fogyatékosságai tették lehetővé Kínának, hogy kémei révén amerikai nukleáris fegyverek titkainak birtokába jusson. Richardson nem fogadja el azt a korábbi vizsgálati jelentést, amely a laboratórium egyes dolgozóira hárította a felelősséget, és felmentette alóla a minisztérium tisztségviselőit. (MTI) Történelmi pillanat a Biztonsági Tanácsban: a kínai nagykövet nem ellene szavaz, hanem tartózkodik, s ez tette lehetővé a Koszovóval kapcsolatos ENSZ-határozat elfogadását. (TA SR/AP-felvétel) KNDK-amerikai tárgyalások Tokió. William Perry, az amerikai elnök észak-koreai megbízottja Washingtonba hívta phenjani tárgyalópartnerét, hogy ott folytassák tárgyalásaikat a két ország diplomáciai viszonyának javításáról. Mint ismeretes, Perry legutóbbi észak-koreai látogatásakor elmondta: ha a KNDK befejezné a fegyverkezést, a nyugati hatalmak nagyobb gazdasági és diplomáciai előnyökben részesítenék az országot. ÉszakKorea egyelőre nem reagált az ajánlatra. (MTI) Kubai szexturizmus Madrid. A kubai kormány tisztogatásba kezdett a szigetországban működő utazási irodák vezetői között szexturizmus ösztönzése és korrupció miatt. A legtöbb leváltás a Rumbos irodában történt. Egyébként a Rumbost áprilisban még Hősi Munkakollektíva kitüntetésben részesítették. Carlos Lage miniszterelnök-helyettes kijelentette: „Nincs szükségünk turizmusból származó egyetlen olyan fillérre sem, amely nem a forradalmi, kommunista erkölcs tiszteletben tartásával folyt be." (MTI) Washington/Párizs/Brüsszel. A háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek felelnie kell tetteiért a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt. Ez az, amiben a világ demokratikus országainak vezetői egyetértenek. A dolog most, a koszovói rendezés első napjaiban mégsem tűnik egyszerűnek. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Clinton amerikai elnök a nemzethez intézett televíziós beszédében bejelentette, hogy az USA és NATOszövetségesei győzelmet arattak a Jugoszlávia ellen indított légi hadjáratban. Figyelmeztetett azonban: még jelentős lépéseket kell tenni az igazi béke megteremtéséig. Nyomatékosan aláhúzta, hogy Szerbia nem számíthat segítségre az újjáépítésben, amíg a háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt Milosevics elnök van hatalmon. „Készek vagyunk azonban humanitárius segítséget nyújtani, és támogatni Szerbiát a jobb jövő felépítésében, amikor majd kormánya a toleranciát és a szabadságot képviseli, nem pedig az agressziót és a terrort" tette hozzá. Albright külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a szerbeknek tudniuk kell, hogy olyan vezetőjük van, aki a pusztulásba vitte őket. Rámutatott: egy demokratikus Szerbiának kell visszatérnie az euroatlanti közösségbe, márpedig Milosevics soha nem tett tanúbizonyságot a demokratikus jogok tiszteletben tartásáról. Albright aláhúzta, hogy Milosevics - állításaival ellentétben - a koszovói válság legnagyobb vesztese, a koszovói albánok pedig a legnagyobb nyertesek. (A jugoszláv elnök csütörtök esti televíziós és rádiós beszédében a háború győztesének állította be önmagát és Jugoszláviát, mondván, hogy teljesítette ígéretét, azaz nem adta fel Koszovót.) Cohen védelmi miniszter ugyancsak visszautasította a jugoszláv elnök győzelemről szóló kijelentését. Elmondta: a NATO 120 harckocsit, 220 páncélozott szállítójárművet s 35 darab MiG típusú vadászrepülőt semmisített meg, és a légitámadások következtében - szövetségi becslések szerint - ötezer jugoszláv katona veszítette életét, mintegy tízezer pedig megsebesült. A NATO gépei szétzúzták a jugoszláv fegyveres erők tüzérségének több mint felét és légvédelmi rendszerének nagy részét, lőszergyártó kapacitását pedig egyharmadára csökkentették. „A koszovói háború egyik leckéje, hogy szükség van a közös európai védelem megteremtésére" - jelentette ki Jacques Chirac francia elnök. Emlékeztetett arra a francia kezdeményezésre, hogy az eurohadtestet alakítsák át gyorsan bevethető európai hadtestté. Úgy vélte, minden államnak, amely elfogadta a hágai Nemzetközi Törvényszék létrehozását, lehetősége szerint elő kell segítenie Milosevics letartóztatását. A szerb népnek pedig - tette hozzá - le kell vonnia a tanulságot vezetője politikájából. A koszovóiak végső célja a függetlenség, a Nyugatnak azonban a többetnikumú föderáció modelljét kell támogatnia, mert a Balkán további széttöredezése újabb konfliktusokat hozna magával - jelentette ki Lamberto Dini olasz külügyminiszter. Vitába szállt azzal a nézettel, amely szerint Európa hitelét vesztve került volna ki a válságból. Szerinte ellenkezőleg történt, a koszovói tapasztalat felgyorsítja a közös európai politikai és védelmi identitás kiépülését, ami szerinte Javier Solana közös külügy- és védelmi „miniszterré" történt kinevezésével már meg is indult. Habár Milosevics kormánya törvényes, Szerbia nem részesülhet a nemzetközi közösség újjáépítési segélyéből addig, amíg ő marad hatalmon, mert ez ügyben nem lenne egységes a Nyugat. Más a helyzet azonban a szerb népnek nyújtandó emberiességi segítséggel, a „határesetekben" pedig inkább a támogatás visszatartása mellett kell dönteni. „A béke hamarabb elűzi a hatalomból Milosevicset, mint amennyi idő alatt a háború folytatása képes lett volna erre" - vélte Dini. Hasznosítható boszniai tanulságok Bécs. Róbert Barry, az EBESZ bosznia-hercegovinai missziójának vezetője szerint igen hasznos tanulságok vonhatók le a nemzetközi közösség által Boszniában elkövetett hibákból a koszovói rendezés számára. A két éve a Balkánon dolgozó diplomata a Kuriernak nyilatkozott. Barry egyik legfontosabb tanácsa, hogy a tartományban ne legyenek túlságosan hamar választások. Boszniában ugyanis a választások nyomán a háborúzó radikális pártok erősödtek meg, mivel az emberek a háború után csak ezek vezetőit ismerték. Az EBESZvezető szerint a korai választások nem tettek jót Boszniában a demokráciának. Az igazságszolgáltatást alapjaiban meg kell újítani, és új vezetőket kell kinevezni, mert csak így lehet helyrehozni a háború és az emberek elűzése nyomán előállt igazságtalanságokat. Igen fontosnak tartja a misszióvezető, hogy egyetlen segélyszervezet koordinálja a segélyakciókat, mert csak így kerülhető el, hogy a különöböző szervezetek egymás munkáját akadályozzák. Koszovót meg kell tisztítani. Az USA a teljes betiltást nem támogatja Vita a gyalogsági aknákról MTI-JELENTES Köln. A G8 csoport külügyminiszterei egyetértésre jutottak abban, hogy támogatni fogják a gyalogsági aknák felszámolására irányuló törekvéseket. Az Egyesült Államok kitartott azon korábbi álláspontja mellett, hogy nem járul hozzá a gyalogsági aknák teljes betiltásához. Az iparilag legfejlettebb hét ország és Oroszország külügyminiszterei kölni találkozójuk után közleményt adtak ki, amely szerint a csoport támogatja az Ottawai Konvencióban foglaltak megvalósítását. LLoyd Axworthy kanadai külügyminiszter sajtótájékoztatóján üdvözölte Igor Ivanov orosz külügyminiszter bejelentését, amely szerint országa komolyan fontolóra veszi, hogy aláírja az egyezményt (a gyalogsági aknák teljes betiltásáról szóló Ottawai Konvenció a kanadai kormány hathatós közbenjárására született). A Reuters ezzel kapcsolatosan megjegyzi: a kommunista többségű duma aligha ratifikálná az Ottawai Konvenciót, mert az orosz raktárakban felhalmozott aknakészleteket az orosz fegyverarzenál fontos és nagy anyagi értéket képviselő részének tartják. Az amerikai külügyminiszter azt hangoztatta, hogy országa (Oroszországhoz és Kínához hasonlóan) nem támogathatja a gyalogsági aknák teljes betiltását, ezek az aknák hatásos fegyvernek bizonyulnak például a két Koreát elválasztó határvonal védelmében. Albright azonban hozzátette, hogy országa az aknákat helyettesítő harci eszközök kifejlesztésén fáradozik. Ugyanakkor hangsűlyozta: az amerikai csapatok aktívan részt kívánnak venni Koszovó aknamentesítésében. Martonyi János és Kasza József megbeszélése A VMSZ az új jugoszláv kormányba? Madeleine Albright külügyminiszter tegnap a szkopjei katonai táborban találkozott a Koszovóba vezényelt amerikai békeerők parancsnokával, John Craddock tábornokkal. (TA SR/EPA-felvétel) Szerbia nem számíthat segítségre az újjáépítésben, amíg ő van hatalmon Mi lesz Miloseviccsel? MTI-JELENTES Budapest. Elképzelhetőnek tartom, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerepet vállaljon az új jugoszláv kormányban - közölte tegnap Budapesten Kasza József, a szervezet elnöke. A vajdasági politikus Martonyi János külügyminiszterrel tárgyalt, s a két fél ezt követően tájékoztatta az újságírókat. Kasza József úgy vélte: a VMSZ esetleges részvételét a belgrádi kormányban az határozza meg, miként alakulnak a következő napok-hetek eseményei a szerbiai politikai életben. „Hiszünk abban, hogy a vajdasági magyarság politikai képviselőinek részvételére szükség lesz a jugoszláviai demokratizálódási folyamatban" - mondta Martonyi János. Hozzátette: ez az egész világ számára hitelessé teheti a folyamatot. Mint elhangzott, a háromszintű vajdasági autonómiaelképzelést is a jugoszláviai demokratizálódási folyamatba kell beilleszteni. „A koncepciót a VMSZ és a magyar kormány szakértői közösen dolgozták ki" - szögezte le Kasza József. Martonyi emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban folyamatos volt a kapcsolattartás .a magyar kormány és a VMSZ között, s ez a szint a jövőben is megmarad. „Igényt tartunk arra, hogy mindennapos tájékoztatást kapjunk arról, mi történik a Vajdaságban, mi a helyzet az ott élő magyarokkal" tette hozzá. A megbeszélésen szó volt arról, hogy különböző forgatókönyvek esetén miként segíthet a magyar kormány a vajdasági magyarságnak. Martonyi kijelentette: „Ákkor is segítenünk kell, ha nem indul el a demokratizálási folyamat Jugoszláviában. Magyarország ebben az esetben humanitárius segítséget nyújt, s hozzájárulhat például ahhoz, hogy ismét működjön a szabadkai rádióadó. Érdekünk, hogy egy meginduló újjáépítési folyamatból a Vajdaság is erőteljesen részesüljön, a kormány ezért igyekszik ebbe az irányba befolyásolni a nemzetközi lépéseket." Kasza József elmondta: a személyi elvű és területi önkormányzatiságot, valamint a tartományi autonómiát tartalmazó koncepció véglegesítéséről a VMSZ az Ágoston András vezette VMDP-vel is egyeztet. Végezetül kiemelte: a vajdasági magyarság számára is elfogadható az őrző-biztosító magyar zászlóalj Koszovóba küldése. Éles belpolitikai vita robbant ki Csehországban Se pénz, se akarat HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Prága. Csehországban éles belpolitikai vita alakult ki arról, elég-e, hogy Prága legfeljebb 150 tagú felderítő századot küld Koszovóba, ahogy azt a kormány keddi rendkívüli ülésén elhatározLa, vagy sem. Václav Havel államfő hibásnak minősítette a kormány döntését, szerinte Prágának jóval nagyobb részt kellene vállalnia a koszovói rendezésből, ezért a század helyett legalább egy zászlóaljnyi egységet kellene küldenie a térségbe. Zeman miniszterelnök viszont azt állítja, hogy erre nincs pénz. „Míg a felderítő század másfél éves tevékenysége mintegy 700 millió koronába fog kerülni, addig egy zászlóalj fenntartása 2,2-2,5 milliárd koronát igényelne" - érvel Zeman. Vetchy védelmi miniszter kormánytagként sem titkolja, hogy szintén a nagyobb cseh részvétel híve. Szerinte azonban a tárcának erre a célra semmi pénze sincsen, s a helyzetért az ellenzék által ellenőrzött képviselőházat hibáztatja, amely nem hajlandó megszavazni a koszovói pluszkiadásokat úgy, hogy azok a költségvetés nagyobb idei hiányában mutatkozzanak meg. Totális háborúval fenyegetnek a kurdok Öcalan védelmében MTI-HIR Tunceli. Totális háborúval fenyegettek a kurd fegyveresek londoni tévéállomásuk adásában, ha Abdullah Öcalant, az árulással vádolt kurd lázadóvezért kivégzik. Cemil Bayik, a lázadók főparancsnoka a Cultural TV csütörtök éjjeli műholdas adásában jelentette be a totális háborút. A londoni székhelyű tévé a múlt hónapban kezdte meg adását, miután az előző kurd nyelvű Med TV adásait betiltották, mert közzétette a kurd fegyveresek erőszakra felszólító felhívásait. „Ha Apót kivégzik, az új háborúknak és előre elképzelhetetlen rombolásnak fog utat nyitni" - közölte Bayik a Kurd Munkáspártot (PKK) jelenleg irányító hattagú bizottság tagja. (Az „Apo" Öcalan "mozgalmi neve.) A lázadóparancsnok felszólította Európa országait: gyakoroljanak nyomást Törökországra annak érdekében, hogy Öcalant ne akasszák fel. Kasmíri válság: a G8 csoport sem nézi tétlenül Újabb harckészültség MTI-JELENTES Kargil/Köln. A kettéosztott Kasmír indiai részében állomásozó indiai erőket tegnap ismételten harckészültségbe helyezték, mert a térségbe beszivárgó fegyveres gerillák átfogó támadásától tartanak. Az AP amerikai hírügynökség ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy ma lesz az indiai-pakisztáni külügyminiszteri szintű találkozó, amelynek célja a kasmíri térségben egy hónapja tartó fegyveres összecsapások békés megoldása. Sötét árnyékot vet a külügyminiszterek megbeszélésére az a tény, hogy Újdelhi elfogott indiai katonák megkínzásával és holttesteik megcsonkításával vádolta meg Pakisztánt. Joschka Fischer német külügyminiszter közölte, hogy a G8 csoport külügyminiszterei csütörtökön foglalkoztak a Kasmírral kapcsolatos indiai-pakisztáni vitával is, és mélységes aggodalmukat fejezték ki a válság miatt. „Részletesen megvitattuk a kérdést, és tekintve a konfliktus veszélyes természetére, valamint arra, hogy hátterében a nukleáris fegyverkezési hajsza húzódik meg, arra az álláspontra helyezkedtünk: nem engedhetjük meg magunknak, hogy csupán a megfigyelő szerepére szorítkozzunk" - szögezte le Fischer. Az iparilag legfejlettebb 7 nyugati államot és Oroszországot tömörítő nyolcak közös közleménye felszólította Indiát és Pakisztánt: tartsák tiszteletben a Kasmírban létesített ellenőrző vonalat. Egyben kérte a feleket, hogy tegyenek lépéseket az ellenségeskedések azonnali befejezésére és térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.