Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-11 / 133. szám, péntek

6 Gazdaság és fOgyaszTóK ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 10. Nyugtalanság veszélye Tokió. A hétfőn rendezett in­donéziai parlamenti válasz­tásokon leadott szavazatok alig 6 százalékát számlálták össze tegnap reggelig, és ez szakértők szerint nyugtalan­ságot kelthet. A kormányzó Golkar Párt, amely évtizede­ken át kiszolgálta Suharto volt államfő autokrata rend­szerét, a korábbi harmadik helyről a másodikra jött fel. Az elemzők szerint, ameny­nyiben az elhúzódó szavazat­számlálás során a Golkar ja­vít pozícióján, az a választási csalásokkal kapcsolatos vá­daskodások megfogalmazá­sára készteti majd a pártokat, és társadalmi nyugtalanságot válthat ki. (MTI) Elhárítani a kémkedést Washington. Az amerikai képviselőház olyan intézke­déseket hozott szerdán, amelyek jogi hátteret bizto­sítanak az amerikai nukleá­ris és műszaki titkokra irá­nyuló kínai kémkedés elhárí­tására. A képviselők egyhan­gúlag fogadták el azokat a javaslatokat, amelyek a nuk­leáris laboratóriumokban folytatott munkára szigorú intézkedéseket írnak elő. Egy kongresszusi bizottság múlt havi jelentése szerint az elmúlt két évtizedben jelen­tős amerikai nukleáris titkok kerültek kémkedés útján kí­nai kézre. (MTI) Sztyepasin fenyegetőzik Moszkva. Szergej Sztyepa­sin orosz miniszterelnök tegnap kijelentette, hogy bi­zalmi szavazást fog kérni, ha a képviselőház nem fogadja el a kormány gazdasági cso­magtervét. Ez szerinte ugyanis azt jelentené, hogy „Oroszország teljesen elve­szíti gazdasági függetlensé­gét". A bizalmi szavazás el­vesztése esetén Borisz Jelcin elnöknek választania kelle­ne egy új miniszterelnök megbízása és a duma felosz­latása között. (MTI) Sztyepasin szerint a csomag­terv nélkül a helyzet rosszabb lehet, mint Jugoszláviában. (TA SR/AP) Összecsapások Dél-Libanonban Mardzsajún/Jeruzsálem. Libanoni gerillák tegnapra virradóra támadást intéztek az Izrael által megszállt dél­libanoni övezet határán őr­járatot folytató izraeli kato­nák ellen. Két katona életét vesztette, négy pedig megse­besült-jelentették libanoni belbiztonsági források. Izra­eli katonai jelentések ezzel szemben egy katona halálá­ról számolnak be a Hezbollah szélsőséges isz­lám szervezet akciója követ­keztében. A gerillák támadá­sa után izraeli harci gépek összesen hat rakétát lőttek ki az összecsapás körzeté­ben. (MTI) Macedóniában már gyülekezik az amerikai KFOR-kontingens. Szkopje repülőterére tegnap harci egységek érkeztek, Görögország felöl pedig 650 tengerészgyalogos. (TA SR/EPA) Lövöldözéssel köszöntötték a megállapodást a szerbek Kitört az örömünnep MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. Jugoszlávia nagyvárosai­ban valóságos népünnepély tört ki szerda éjjel annak a hírnek a halla­tán, hogy a NATO és Jugoszlávia képviselői Kumanovóban aláírták a csapatkivonást szabályozó megálla­podást. Belgrádban még a légvédelmi üte­gek is lövéseket adtak le, narancs­színű fénnyel borítva a látóhatárt. A korábban gyér forgalmú belváros­ban és a hidakon emberek ezrei ün­nepeltek. Az autókürtök folyamatos bőgését sorozatos lövöldözések tar­kították, és hosszú idő óta először a belvárosban helyreállt a közvilágí­tás. Nis, Újvidék, Kragujevac, Bor, Leskovac és tucatnyi más, a légitá­madások által keményen sújtott szerb város lakosai lövöldöztek örö­mükben a levegőbe. Koszovó székhelyén, Pristinában automata fegyverek ropogása és az autók dudálása köszöntötte a meg­állapodást. A város lakosságának nagy része elmenekült, de a hátra­maradtak még mindig nem érezhe­tik magukat biztonságban. Helyi la­kosok arra panaszkodtak, hogy a szerb erők minden méretet felülmú­ló fosztogatásba és gyújtogatásba kezdtek, és azzal fenyegetőznek, hogy mielőtt elhagynák a várost, még mindenkit megölnek. A hivatalos jugoszláv tömegtájékoz­tatási eszközök híradásaikban igye­keztek úgy beállítani a megállapo­dás aláírását, mint Milosevics elnök és a jugoszláv kormány békepoliti­kájának a győzelmét. Áz RTS szerb televízió szerda esti híradójában a műsorvezető azzal a mondattal ve­zette fel a hírt, hogy „Befejeződött a Jugoszlávia elleni agresszió". Az orosz duma kitartóan ágál a NATO ellen és Csernomirgyint szapulja Francia KFOR-alvezér Kumanovo/Párizs/Moszkva. Michael Jackson brit tábor­nok bejelentette: a nemzet­közi biztonsági erők közül a brit és a francia egységek lépnek először Koszovó te­rületére, amint az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa elfogadja a határozati javaslat tervét. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A KFOR erői egységes parancsnok­ság alatt állnak majd. A békefenn­tartó tevékenységben körülbelül 50 ezer fő vesz részt mintegy 30 országból (44 ezer ember érkezik a NATO tagországaiból, 4 ezer pe­dig kelet-európai és semleges or­szágokból). Oroszország 2 és 10 ezer fő közötti létszámot kíván Ko­szovóba küldeni. Nagy katonadiplomáciai sikert aratott tegnap Párizs, miután elér­te, hogy a KFOR-erők második számú vezetője francia tábornok legyen, szemben a német jelölttel. A brit Michael Jackson mellett a vezérkar második helyét Jean­Claude Thomann foglalja el, akit ez alkalommal háromcsillagos tá­bornokká léptettek elő, és tegnap már el is utazott Macedóniába. A Bonn és Párizs közti „posztvitát" végül Wesley Clark tábornok, a NÁTO európai erőinek amerikai fő­parancsnoka döntötte el. Az 52 Az 52 éves tábornok számára nem ismeretlen a Balkán. éves Thomann tábornok számára nem ismeretlen a Balkán: 1994­ben ő vezette a volt Jugoszláviával foglalkozó hadseregközi tervező csoportot, majd ezt követően 1995 végéig a boszniai IFOR-erők he­lyettes vezérkari főnöke volt. Pinochetista tisztek letartóztatását kéri egy bíró - és a hadsereg közreműködését Felettébb ügyes húzás MTI-TUDÓSÍTÁS Madrid. Juan Guzmán Tapia chi­lei bíró felszólította Ricardo Izurieta hadseregparancsnokot, hogy működjön közre azoknak a nyugalmazott katonatiszteknek a letartóztatásában, akiket a Pino­chet-diktatúra alatti tevékenysé­gük miatt kíván bíróság elé állítani - közölte tegnap a spanyol sajtó. A nyugalmazott katonatisztek közül kettő, Manuel Contreras ezredes és Sergio Espinoza ezredes már börtönben van, Salvador Allende külügyminisztere, Orlando Lete­lier meggyilkolásában való részvé­tele miatt. A mostani letartóztatási parancs további négy katonatisztet érint: Sergio Arellano Stark nyu­galmazott ezredest, Sergio Arredondo és Marcelo Morén Brito tábornokot és Patricio Diaz Araneda századost. Az ellenük megfogalmazott vád az, hogy a Pi­nochet-diktatúra idején részt vet­tek az úgynevezett „halálbrigá­dok" tevékenységében, amelyek ellenzékiek és baloldaliak elrablá­sára és megsemmisítésére alakul­tak. Juan Guzmán Tapia bíró hangsúlyozta, hogy az érintett ka­tonatisztekre nem vonatkozik az amnesztiarendelet, mivel az csak gyilkosságokra vonatkozik, és nem terjed ki az emberrablásra. Gyorssegély kellene, mert súlyos anyagi gondjai vannak a román diplomáciának Elméletben van fizetésemelés MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. A román parlament kül­ügyi bizottsága 56 milliárd lejes költségvetési gyorssegélyt kért a külügyminisztérium számára, mivel a tárcának egyszerűen nincs pénze arra, hogy fedezze a külképviseletek költségeit. A szenátus és a képvise­lőház külügyi bizottságainak együt­tes ülésén Mihai Razvan Ungureanu külügyi államtitkár elmondta: a nagykövetségek nem tudják kifizet­ni a követségi épületek bérleti díját, nincs pénz az üzemeltetési költsé­gekre. Vannak helyek, ahol a diplo­máciai személyzet már három hó­napja nem kapott fizetést. A bizottsági ülést követően Ghiorghi Prisacaru szenátor, a tes­tület elnöke levélben fordult Radu Vasile miniszterelnökhöz, s kérte, hogy a külügyminisztérium költség­vetését sürgősen egészítsék ki 56 milliárd lejjel (mintegy 3,5 millió dollárral). A szenátor szerint „az összeg nem olyan nagy, hogy ne le­hessen elfogadni". A román sajtóban napok óta visz­szatérő téma, hogy milyen súlyos anyagi gonddal küszködnek a kül­képviseletek. A minisztérium a Hollandiai magyarok a Vajdaság autonómiájáról Koszovóval együtt Nem lesz olyan egyszerű a parancs­nokok helyzete: az orosz törvényho­zás alsóháza tegnap határozatban mondta ki: megengedhetetlen, hogy a békefenntartó erőt, és főleg annak orosz részét NATO-parancs­nokság alá rendeljék. A csupán ja­vaslatértékű állásfoglalás szerint a Jugoszláviára rákényszerített meg­oldás vereséget jelent számára és súlyosan veszélyezteti Oroszország nemzeti érdekeit is. Az alsóház kép­viselői azt javasolták Borisz Jelcin elnöknek, hogy mentse fel balkáni megbízottját, Viktor Csernomir­gyint, mert tevékenysége kárt okoz az Oroszországi Föderáció állami érdekeinek. Teljesen más a vélemé­nye az ENSZ főtitkárának, aki teg­nap köszönetet mondott Cserno­mirgyinnek. A Moszkvában tárgya­ló Strobe Talbott amerikai külügy­miniszter-helyettes szintén elisme­réssel nyilatkozott Oroszország, s különösen Csernomirgyin közvetí­tői szerepéről. MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. A Hollandiai Magyar Szö­vetség azt kérte a hágai kormánytól, hogy a nemzetközi közösségen belül szálíjon síkra a Vajdaság autonómiá­jának helyreállításáért. A szervezet levélben fordult Wim Kok miniszter­elnök kormányához. Ebben úgy vél­ték, hogy Koszovóéval együtt kell visszaállítani a Vajdaság autonómiá­ját is, amelyet Szlobodan Milosevics jugoszláv államfő az albán tartomá­nyéval egy időben szüntetett meg. A szövetség úgy véli, hogy a Kárpát­medencében élő magyar kisebbsé­gekért nemcsak Magyarország fele­lős, „nagy felelősség hárul a nyugati nagyhatalmakra is, amelyek a tria­noni szerződéssel a jelenlegi kisebb­ségi kérdéseket létrehozták". A tria­noni szerződéssel párhuzamosan külön megállapodásokat kötöttek Csehszlovákiával, Romániával és Ju­goszláviával a kisebbségek védelmé­re, és ezek az egyezmények soha nem szűntek meg - áll a szervezet közleményében. Ehud Barak ötlete a béketárgyalások újraélesztésére Tábornoki béketanács Tapia bíró eljárását chilei jogi kö­rökben rendkívül ügyesnek tart­ják, mivel az megkísérli semlegesí­teni a hadsereg ellenérzéseit azál­tal, hogy bevonja a letartóztatási folyamatba a hadseregparancsno­kot. Bár a „halálkaravánok" műkö­dését Augusto Pinochet személye­sen rendelte el, a bíró egyelőre nem tervezi a diktátor kihallgatá­sát, mert nem kíván beleavatkozni az ellene Spanyolországban folyó eljárásba. Egyelőre bizonytalan egy másik érintett, Armando Fernández Larios százados sorsa is, aki jelenleg az Egyesült Álla­mokban él, és élvezi a „védett ta­nú" státusát. MTI-HIR Jeruzsálem. Ehud Barak megvá­lasztott izraeli miniszterelnök volt tábornokokból „béketanácsot" ala­kít, hogy újraélessze a Szíriával, Li­banonnal és a palesztinokkal foly­tatott béketárgyalásokat - írta teg­nap a Háárec. A tel-avivi újság ér­tesülése szerint a tanács három tárgyalócsoportból áll majd, s ezek közvetlenül a miniszterelnöknek fognak beszámolni tárgyalásaik eredményéről. Danny Játom nyu­galmazott tábornok, a külföldi hír­szerzés (Moszad) volt vezetője hangolja majd össze a három tár­gyalócsoport, valamint a különbö­ző titkosszolgálatok képviselőinek erőfeszítéseit. Ezzel egy időben a külügyminisztérium megbízottai megpróbálják újraindítani a több­oldalú béketárgyalásokat. A Háárec szerint Amnón Sahak tábornok, volt vezérkari főnök fogja irányítani a palesztinokkal folyó tárgyalásokat. A szíriai megbeszélés legfőbb felelőse Uri Szagi tábornok, a katonai felderí­tés korábbi vezetője lesz, a liba­noni tárgyalásokat pedig Joszi Peled tábornok, az észak-izraeli katonai körzet volt parancsoka vezeti majd. A Korea-közi tengeri erődemonstráció harmadik napja Pekingbe kéne menni MTI-TUDÓSÍTÁS Tokió. Négy észak-koreai őrhajó hatolt be tegnap Dél-Korea területi vizeire, mire a szöuli katonai veze­tés újból gyorsnaszádokat vezényelt ki - jelentette be a szöuli védelmi minisztérium. Harmadik napjába lépett ezzel a két ország tengeri erő­demonstrációja, amely a feszültség eszkalálódásának lehetőségét is ma­gában hordozza. Az észak-koreai rádió tegnap is a „dél-koreai bábrezsimet" vádolta te­rületi vizeinek megsértésével. „Csak nagyfokú önmérsékletünknek kö­szönhető, hogy elkerültük a fegyve­res konfliktust" - közölte a rádió az előző napi eseményekről. A két Korea az 1953-ban befejező­dött koreai háború óta nem kötött békeszerződést, csak fegyverszüneti megállapodást, gyakorlatilag tehát hadiállapotban áll egymással. Kér­déses, hogy lehetővé válik-e a mos­tani körülmények között a felfüg­gesztett párbeszéd felújítása. Szöul és Phenjan korábbi megállapodása értelmében két hét múlva Peking­ben kezdődnének el a tárgyalások. helyzeten eddig csak annyit tudott segíteni, hogy engedélyezte a kül­szolgálatban dolgozók bérének kifi­zetését a konzuli bevételekből, leg­alábbis ott, ahol léteznek ilyen be­vételek. A román diplomáciában a közel­múltban vezették be az új fizetési rendszert, ami törvényes keretet biztosít ahhoz, hogy meghatározott feltételek alapján emeljék a diplomaták nemzetközi összeha­sonlításban igen csak szerény java­dalmazását. A pénzügyi nehézségek miatt természetesen ez a lehetőség egyelőre csak papíron létezik. Elkobozzák a menesztett tábornokok vagyonát Se rang, se vagyon MTI-HIR Abuja. Olusegun Obasanjo nigériai elnök egy újabb katonai államcsíny megelőzése érdekében elbocsátotta a hadseregének 33 tábornokát. A15 éves katonai diktatúra után először tartott demokratikus választáson hatalomra került elnök ezzel egy­idejűleg elrendelte számos magas rangú tiszt több millió dolláros va­gyonának elkobzását, amelyet kor­mányhivatalokban betöltött funkci­óik során illegális úton halmoztak fel. A május 29-én hivatalba lépett elnök eddig majdnem hatvan tisztet és tábornokot távolított el vagy nyu­galmazott a hadsereg kulcsfontos­ságú pozícióiból. Az elbocsátottak nagy része a múlt év júliusában el­hunyt diktátor, Sani Ábacha hatal­ma idején került kormányhivatalok­ba. Nigériai források szerint a diktá­tor és számos kegyence több mint 5 milliárd dollárt menekített kül­földre a katonai diktatúra alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents