Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-11 / 133. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 10. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK FJ Az Európai Unió bőkezű területfejlesztési támogatása csak megfelelő címzett esetén érkezik meg Kis járások helyett régiókat Budapest. Az Európai Uniós követelmények és főként az uniós támogatási rendszer befogadására alkalmas intézményrendszer megteremtése érdekében szükség van az 1996-os területfejlesztési törvény módosítására - állítja Szaló Péter, a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. ÚJ SZÓ FELDOLGOZÁS Az Európai Unió „zsírosbödönjéhez", az úgynevezett strukturális és kohéziós pénzalapokhoz az EUcsatlakozás után Magyarország is hozzáférhetne, feltéve, ha addig a jelenlegi megyerendszer helyett kialakulnak a területfejlesztési támogatások elnyerésére jogosult, úgynevezett tervezési statisztikai régiók. Helyi területfejlesztési fórumok híján az unió által folyósítandó támogatásoknak egyszerűen nincs címzettjük. Az EU ugyanis az 1991es maastrichti szerződés alapján egységes, ötfokozatú területi-statisztikai osztályozási rendszert alkotott - ez az úgynevezett NUTS amelynek alapján a támogatást igénylő régiókat azonos elvek szerint hasonlítják össze. Ennek például a 19 magyarországi megye nem felel meg. Emiatt Magyarországon már évek óta 5-6 hagyományos megyét tömörítő statisztikai-tervezési régiókat is nyilvántartanak. Ezt a kettősséget azonban hosszabb távon nehéz fenntarani, így a közigazgatási reform keretében hamarosan választani kell a hagyományos megyék fenntartása, illetve az EU kritériumoknak is megfelelő nagyobb egységek létrehozása között. A most még csak előszobázó jelöltek számára 2000. január 1-től - a strukturális és kohéziós alapok előfutáraként - előcsatlakozási pénzalapok nyílnak meg. A terüiet- és vidékfejlesztési programokra fordítható SAPARD-ból a tíz érintett ország évente 500 millió eurót, az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásokat támogató ISPA-ból évente 1 milliárd eurót kap. Az új PHARE számára 1,6 milliárd eurós költségvetést hagytak jóvá. Ezenkívül létezik egy ún. előcsatlakozási támogatás is, amelyre viszont csak az első körbe tartozó országok jogosultak (vagyis Szlovákia nem), ennek éves összege 3,1 milliárd euró. Magyarországon a területfejlesztési törvény átalakításának leglényegesebb elemei - a régiós felállás megszilárdítása és a régiókat irányító testületek átformálása - heves tiltakozást váltottak ki a helyhatóságokból. A megyei önkormányzatok egy része attól tart, hogy a módosítás bebetonozná az 1996-ban még önkéntes alapon kijelölt hat régió határait. A megyék közül több ugyanis legszívesebben más régióhoz csatlakozna. Ráadásul, bár a törvényjavaslat a döntési posztokat, vagyis azt, hogy milyen beruházási programra mekkora Magyarország apró megyéi nem felelnek meg az Európai Unió kívánalmainak, a 8 kerületre felosztott Szlovákia pedig még kevésbé. (TA SR-illusztráció) összeget fordítanak, látszólag a régiók hatáskörében hagyná, de azok irányító testületeiben, a regionális fejlesztési tanácsokban az önkormányzatok és a gazdaság képviselői helyett a kormánynak szánnák a főszerepet. A helyzet annyira komoly, hogy a Budapestet és Pest megyét magába foglaló közép-magyarországi régióban közös álláspontora került az eddig egymással hadakozó Demszky Gábor budapesti főpolgármester és T. Mészáros András, a Pest Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke. Nálunk ez még eléggé távoli probléma, hiszen nincs se területfejlesztési törvényünk, se regionális önkormányzataink, se területfejlesztési tanácsaink, se statisztikai régióink. Összességében tehát Szlovákia teljességgel felkészületlen az Európai Unió regionális fejlesztési támogatásainak befogadására. Ez azonban remélhetőleg nem sokáig marad így. Őszre várhatóan tisztázódik a regionális fejlesztés helye a közigazgatási struktúrában, sor kerül a regionális önkormányzatok megválasztására, az új államigazgatási struktúra kialakítására, vagyis megteremtődnek a Magyarországon már három éve működő területfejlesztési struktúra kialakításának feltételei, (a HVG nyomán tuba) A szlovák eurokötvények spekulatív kategóriába tartoznak A lakásszövetkezetek elfogadhatják a vagyonkötvényeket Mind drágább a hitel Akadozó kifizetés ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Még a Mečiar-kormány tavaly májusi kibocsátásánál is rosszabb feltételekkel tudta csak piacra dobni a pénzügyminisztérium az idei 350 millió euro értékű eurokötvényeit. Míg tavaly májusban a referenciaként szolgáló német államkötvényekhez képest 3,5 százalékkal kellett többet adni a szlovák kötvényekért, idén ez már 4,2 százalék volt. Két tétel viszont kevesebb mint tavaly. Az ötéves futamidő alatt a kötvénytulajdonosoknak évente fizetendő kupón 8 százalékról 7,5 százalékra csökkent. Jelentós megtakarítást sikerült elérni a kibocsátási költségekben is. A kötvény kibocsátásával szerzett körülbelül 16 milliárd koronát a pénzügyminisztérium elsősorban arra használja fel, hogy a rövidlejáratú államadósságot hosszabb lejáratúra váltsa fel. Ezzel jelentősen csökken a koronára gyakorolt nyomás is. A kibocsátás feltételei jól jellemzik országunk jelenlegi megítélését. Velünk egyidóben Magyarország a német kamathoz képest 0,8 százalékkal, Lengyelország 1,1 százalékkal, Csehország pedig 1,3 százalékkal drágábban tudta eladni saját eurokötvényeit. A gazdasági válság által sújtott Bulgária viszont csak 7 százalékkal drágábban tudta ugyanezt megtenni. Hazánkat ugyanis a hitelminősítő intézetek még mindig a spekulatív kategóriákba sorolják, ahol fennáll a kifizetések elhalasztásának lehetősége. Elemzők szerint a fő kockázatok a gazdaságban jelen lévő nagy menynyiségű rövidlejáratú hitelben, a térséghez képest a külpiactól való nagyobb mértékű függőségben, a gazdasági szerkezetváltást akadályozó magas kamatokban és a korábbi kormány által kialakított rossz külföldi hírnévben rejlenek. (Ú) TUBA LAJOS Pozsony. Az egykori állami, ma általában önkormányzati lakások bérlói kedvezően fogadták a lehetőséget, hogy a lakásuk megvásárlásakor a vételár egy részét a Nemzeti Vagyonalap (FNM) kötvényeivel egyenlítsék ki. A közvetlen családtagokat is beszámítva egész csinos kis összegeket lehetett ily módon lefaragni a különben sem borsos vételárból. A közhiedelemmel ellentétben erre a lakásszövetkezeti lakások megvétele iránt érdeklődő bérlőknek is lehetőségük van. Natália Pavlovičovától, a Nemzeti Vagyonalap tőkepiaci és kötvényszekciója munkatársától ugyanis megtudtuk, hogy a törvény minden bérlakástulajdonos számára egyaránt biztosítja azt a lehetőséget, hogy a lakáseladás során átvett vagyonalapi kötvényt náluk készpénzre váltsa. Ennek megfelelően ez nemcsak az önkormányzati, hanem a szövetkezeti és a vállalati lakásokra is vonatkozik. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a lakástulajdonos erre szerződést köt a vagyonalappal. Június elejéig országszerte 88 önkormányzat, lakásszövetkezet és vállalat élt ezzel a lehetőséggel. Ezek között megtaláljuk gyakorlatilag az összes délszlovákiai városi önkormányzatot, de például Nemesócsa községet is. Sokkal kevesebb viszont a vagyonalappal ilyen szerződéses viszonyban álló lakásszövetkezetek száma - Dél-Szlovákiából csak a rozsnyói szerepel a listán. 1997-ben a kifizetések egészen folyamatosak voltak, tavaly azonban már a FNM likviditási gondjai miatt jelentós hátralék halmozódott fel. Eddig a lakástulajdonosok 260 millió koronát kaptak ily módon, jelenleg további félmilliárd korona értékű kötvény vár kifizetésre. Az első félévben 100 millió átutalása várható. A lakossági bankbetétek gyarapodása a szlovákiai bankokban az ország függetlenné válása óta Növekvő devizabetétek Pozsony. Szlovákiában az elmúlt hat évben a betétek jelentős növekedésének lehettünk tanúi. Míg hat évvel ezelőtt csupán 238,7 milliárd koronát helyeztek el honi bankokban, tavalyra ez az összeg több mint kétszeresére nőve elérte a 464,9 milliárd koronát. A kezdeti növekedés 1996 után lelassult. 1995-ben még több mint 70 milliárd koronával nőtt az előző évhez viszonyítva a bankbetétek volumene, tavaly pedig már a 15 milliárd koronát sem érte el. A koronában tartott betétek 1997-ben elérték a 400 milliárdot, tavaly viszont 8 milliárd csökkenés mutatható ki, ami a hazai fizetőeszköz körüli bizonytalanságnak köszönhető. Valószínűleg ennek köszönhető a külföldi valutában tartott betétek tavalyi rekordmagasságú, 20 milliárd koronás növekedése is. A kormány megszorító intézkedéseit követően a lakossági megtakarítások csökkenése várható. (Ú) • • együtt koronabetétek 450,4 464,9 418,4 devizabetétek 238,7 283,5 243,5 356,9 400,4 314,9 208,9 29,8 n=L 40,0 42,1 44,0 392,2 50,0 70,3 1993 1994 1995 1996 1997 1998 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csökkentek a reálbérek Pozsony. Az idei év első négy hónapjában a gazdaság minden ágazatában csökkentek a reálbérek a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. A közlekedési dolgozók reálbére 1,6 százalékkal, az építőipari alkalmazottak átlagbére 7 százalékkal csökkent. Az iparban az átlagbér jelenleg eléri a 10 143 koronát, a közlekedésben 9924, az építőiparban pedig 9207 korona a havi átlagbér. Az építőiparban a tavalyi év első négy hónapjához viszonyítva 6 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság, így ebben a szektorban jelenleg 139,6 ezer alkalmazott dolgozik. (ČTK) Veszteséges az EBRD London. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) veszteséggel zárta az első negyedévet. A veszteség a kockázati tartalékok következménye: 35,3 millió euró tartalékolása 7,4 millió euró nettó veszteséget okozott. A tavalyi első negyedévet 21,5 millió eurónak megfelelő nettó nyereséggel zárta a bank, amely 1991-ben alakult a kelet-európai átalakulás finanszírozására. Szakértők az EBRD tevékenységi súlypontjának keletebbre tolásával magyarázzák a nagyobb tartalékolási szükségleteket. (MTI) Elektronikus kereskedelem Washington. Az Internetnek köszönhetően több mint 300 millió dollár többletbevételre tettek szert amerikai vállalatok és szolgáltatók tavaly, és a kereskedelmi felület 1,2 millió embernek adott munkát. Az elektronikus kereskedelem, vagyis áruk és szolgáltatások értékesítése internetes kapcsolat útján, közel 102 milliárd dollár bevételt termelt az érintett amerikai cégeknek. Az Internet útján szerzett üzleti bevételek az utóbbi három évben évente megkétszereződtek az Egyesült Államokban, és nincs jele lassulásnak. (MTI) CSEHORSZÁGI ALAPOK Néhány cseh befektetési alap részvényének árfolyama a Prágai Értékpapírtőzsdén 1999. június 9-én. (HN) Befektetési alap 1. IF Živnobanka IF Bohatství Komerční banka IF Obchodu Kŕištálový IF SPIF Všeobecný IF Jablonecká biž Zlatý IF Kvanto Radegast IF árfolyam (Kč) 580 1309 712 910 1100 79 227 414 forgalom (ezer Kč) 1718 227 1387 93 57 2500 180 VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1999. június 11-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,750 Magyar forint (100) 18,320 Angol font 69,947 Német márka 23,391 Cseh korona 1,225 Olasz líra (1000) 23,628 Francia frank 6,974 Osztrák schilling 3,325 Japán jen (100) 36,637 Spanyol peseta (100) 27,496 Kanadai dollár 26,698 Svájci frank 28,684 Lengyel zloty 11,097 USA-dollár 43,677 A Szlovák Takarékpénztár csipkártyákat bocsát ki Európában másodikként ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Szlovák Takarékpénztár tegnap bejelentette: Európában az angol Barclays Bank után másodikként csipkártyákat vezet be. Az Europay Internationallal karöltve kibocsátott csipkártya előnye a mágnescsíkkal ellátott hagyományos plasztiklapocskához képest a jóval nagyobb biztonság és az off-line pénzügyi transzakciók lebonyolításának lehetősége. Dušan Jurčák, a takarékpénztár elnöke sajtótájékoztatóján közölte: eddig 2000 csipkártyát bocsátottak ki, amelyeket jelenleg 300 POS-terminál és 60 pénzkiadó automata fogad el, a pénzintézet ügyfelei számára pedig júliustól hozzáférhetők a 2 éves élettartamú kártyák. A pénzintézet plasztiklapocskákkal kapcsolatos kiadása 17 millió korona, azonban Jurčák szerint a költségek a korábbinál jóval nagyobb biztonság miatt megtérülnek. A takarékpénztár 1998 márciusátói duális bank, vagyis az Europay kártyái mellett a Visa kártyát is elfogadja, (shz) Határon átnyúló regionális kapcsolatok felvétele Német segítségnyújtás Tavaly jelentős növekedésnek indultak a banki devizabetétek, a koronában tartott megtakarítások ugyanakkor 8 milliárddal csökkentek. Az adatok milliárd koronában értendők. (Forrás: TA SR) ÚJ SZÓ-HlR Nyitra. Peter Miššík nyitrai kerületi elöljáró a héten hivatalában fogadta a németországi Rajnavidék-Pfalz szövetségi tartomány mezőgazdasági államtitkárát Ernest Eggert, és a tartomány vezetőjének közép-európai kapcsolatokért felelős helyettesét, Hans Christian Artlt. A szövetségi tartomány a Német Szövetségi Köztársaság nyugati határán fekszik, négymillió lakosa van és az ország borexportjának 70 százalékát produkálja. A nyitrai megbeszélésen az együttműködés lehetőségeiről és főleg vállalkozók közötti kapcsolatok teremtéséről esett szó. A német partnerek felajánlották, hogy a saját költségükön biztosítják három menedzser képzését, akik a Nyitrai kerület és a Rajna-vidék-Pfalz tartomány együttműködését koordinálnák. Kezdeti lépésként az érdeklődő szlovákiai vállalatok ingyenes bemutatkozási lehetőséget kapnak a tartományban megrendezett szakmai napokon és kiállításokon, valamint a mainzi nagyvásáron, ahol felvehetik a kapcsolatot német cégekkel, a későbbiekben pedig konkrét üzleti szerződések is létrejöhetnek, (-bee)