Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-10 / 132. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 10. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK FJ Beszélgetés Vitárius Lajossal, a vállalkozókat segítő Szlovák Garancia és Fejlesztési Bank vezérigazgatójával Garanciák mellett hitelek is Vitárius Lajos nagybalogi születésű, a Nyitrai Mező­gazdasági Főiskolán végezte tanulmányait. A rendszer­váltás után a Pol'nobanka vezérigazgatójának titkár­ságvezetője volt. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Ezt követően a Creditanstaltban belső ellenőrzéssel, majd a Szlo­vák Kredit Bankban a minősített hitelek menedzselésével foglalko­zott. A Nationale Nederlanden biz­tosítótársaságban pedig csoport­vezetőként dolgozott. 1999. janu­árjában nevezték ki a Szlovák Ga­rancia és Fejlesztési Bank vezér­igazgatójává. Amikor a rossz hitelek mene­dzselésével foglalkozott, lánya hitelpatológusnak nevezte. Va­lóban olyan rossz a helyzet az ún. „minősített" más néven be­hajthatatlan bankhitelek terén? Tagadhatatlan, hogy a szlovákiai pénzpiac és a bankrendszer az elő­ző rendszerben a kormányok által felhalmozott megoldatlan pénz­ügyi gondok terheit nyögi. Az elő­ző évek gazdaságpolitikai intézke­dései következtében olyan mérték­ben halmozódtak fel a behajtha­tatlannak minősített követelések, hogy az a pénzpiaci egyensúlyt ve­szélyezteti. Az így minősített hite­lek aránya 35-39 százalék. Na­gyon nehéz évek várnak a szlovák gazdaságra, s ezen belül a bank­rendszerre. A mi bankunkra is, hi­szen feltételezhető, hogy az előző időszakban nyújtott garanciák egy része ilyen hitelekbe lett befektet­ve, tehát ha a bank ügyfele nem fi­zet, nekünk kell majd állnunk a magunkra vállalt garanciát. A jegybank előírása szerint egyéb­ként meg kell erősíteni a bankok v v Sajnos, a hazai jogszabályok sze­rint a kis- és kö­zépvállalkozók meghatározásánál az egyetlen jogi kitétel az 500-nál kevesebb * * alkalmazott. >> belső tartalékait, így az idén mi is gyorsabb ütemű és magasabb ará­nyú tartalékképzésre térünk át. A hazai kisvállalkozók legna­gyobb gondja a hitelszerzés. Mi­vel segítheti őket a Szlovák Ga­rancia és Fejlesztési Bank? Az érvényes banki törvény értel­mében állami pénzintézetként a kis- és középvállalkozók pénzügyi támogatásával foglalkozunk. A ke­reskedelmi bankok által vállalko­zói tervezetekre folyósított hitelek felett vállalunk kezességet, pénz­ügyi hozzájárulásokat adunk a vál­lalkozóknak és újabban, természe­tesen közvetve, a kereskedelmi bankok közreműködésével, hitele­ket is folyósítunk. Nem vezetünk viszont ügyfél-, illetve hitelszám­lákat, ezek a kereskedelmi bankok hatáskörébe tartoznak. Tizenhá­rom garanciális programunk van, sajnos, gyakori eset, hogy hiába tudnánk mi garanciát nyújtani, a vállalkozók maguk nem tudnak fe­dezetet biztosítani hiteligénylése­ikhez, mivel a vagyonuk jelentős részét többnyire egyszer már elzá­logosították. Az állami költségve­tésből egyébként évente mintegy 300 millió koronát kapunk erre a célra. Fontos tevékenységi körünk a pénzügyi hozzájárulások folyósí­tása, amelyben a gazdasági és kör­nyezetvédelmi minisztérium ille­tékeseivel együttműködve térítés­mentes hozzájárulás formájában bizonyos területeken magunkra vállaljuk a vállalkozók kamatter­heinek egy részét, ezáltal a kama­tok számukra 9-12 százalékra szo­igény, feltételrendszere alapján el­sősorban az új beruházások, tech­nológiák, a know-how bevezetésé­nek finanszírozására vehető igény­be, nem fordítható viszont műkö­dési költségek, sem követelések fe­dezésére. A két-három alkalmazottat fog­lalkoztató kisvállalkozók közül azonban úgy tűnik, kevesen jut­nak hozzá ilyen forrásokhoz. Ha egyáltalán tudnak róla... Sajnos, a hazai jogszabályok sze­rint a kis- és középvállalkozók meghatározásánál az egyetlen jogi kitétel az 500-nál kevesebb alkal­mazott. Ilyen feltételek alapján a nálunk egyes nagyvállalatok is játszva beleférnek az 500-as kate­góriába, a hazai pénzpiac viszo­nyait ismerve pedig természetes, hogy megpróbálják megkaparinta­ni a kedvező kamatú hiteleket, amelyeknek elsősorban a kisvállal­kozókat kéne szolgálniuk. Néme­tországban, általában az Európai Unióban és Csehországban példá­ul ez a határ csak 250 alkalmazott, Németországban pedig, noha kö­zépvállalkozónak az minősül, aki­nek a forgalma nem haladja meg az 1 milliárd márkát, a nekik szánt hitelek 80-85 százalékát azonban olyan cégeknek folyósítja a mi partner bankunk, amelyeknek a forgalma nem haladja meg a 10 millió márkát, tehát a felső határ 1 százalékát. Ezen a téren nálunk is változtatni kellene, véleményem Vitárius Lajos: „Nagyon nehéz évek várnak a szlovák gazdaságra, s ezen belül a bankrendszerre." (Dömötör Ede felvétele) » ríthatók. Elsősorban az idegenfor­galom és a régiók fejlesztésére, a kezdő vállalkozók számára, talál­mányok támogatására és a lég­szennyeződés megakadályozására irányuló programokat támogatjuk. A konkrét programokhoz hitelek kellenek. Legalább közép- vagy hosszútávú futamidővel, kedve­ző kamatokkal, biztos garanci­ákkal... A hitelezés terén két programunk működik. Az 1997-ben indított Tá­mogatás nevű programunkban 7 éves futamidejű, maximálisan 7 millió korona értékű hitelt folyósí­tunk 10,5 százalékos kamatra. Má­sodik hitelprogramunk Fejlesztés néven fut. Ehhez kétéves kemény tárgyalások után a frankfurti Kreditanstalt für Wiederaufbau pénzintézettel együttműködve si­került egy hosszútávú finanszíro­zásra alkalmas hitelkonstrukciót kialakítani. Egy-egy vállalkozói tervezetre legfeljebb 58 millió ko­ronáig folyósítható, ami azonban leginkább érdekes benne, hogy fu­tamideje 6-10 év, kamatlába pe­dig 13,5 százalék. Tapasztalataink szerint eziránt van a legnagyobb Ezen a téren ná­lunk is változtatni kellene, vélemé­nyem szerint az 5-25 főt foglalkoztató vállal­kozásokat kéne na­gyobb mértékben támogatni. N> szerint az 5-25 főt foglalkoztató vállalkozásokat kéne nagyobb mértékben támogatni. Ezek szerint várhatók módosítá­sok a kis- és középvállalkozások garanciális és banki támogatásá­ban? Ezt a kérdést két részre bontanám. Egyrészt a mi pénzintézetünk által javasolt módosításokra, másrészt e változtatások törvényes kereteire. Szeretnénk a garanciák százalékos arányát némileg csökkenteni, egyúttal konkrét számadatokkal is meghatározni, hogy áttekinthe­tőbbek legyenek a viszonyok. A második félévben pedig fokozato­san nyitni szeretnénk az összes ke­reskedelmi bank felé, hogy szol­gáltatásaink minden bankban elér­hetők legyenek. A szabadság különböző formái a szlovák állampolgárok körében 1998-ban otthon és külföldön Szlovákiai üdülés Külföldi üdülés kirándulás a hegyekbe vízparton rokonlátogatás gyógyüdülés falusi turizmus f kombinált üdülés J f. városi turizmus 1 mä ' körutak l h0 egyéb 38,1 27,7 13,0 9,4 tengerparton rokonlátogatás vízparton kombinált üdülés a 1 városi turizmus körutak kirándulás a hegyekbe más típusú 2,2 ­gyógyüdülés . 0,9 vidéki turizmus 0,3 TANÁCSADÓ Nyugdíj előtt állva B. M.: Az öregségi nyugdíjba­menetel törvényes folyamatá­ról szeretnék részletesebb tá­jékoztatást kérni. Két hónap múlva töltöm be a nyugdíj­korhatárt. Majdnem negyven évem van ledolgozva. A mun­káltatóm még semmit sem szólt, de eljutott hozzám a hír, hogy egy nappal sem hagynak tovább dolgozni. Mit tegyek? FEKETE MARIAN A levelében nem említi azt, hogy fel akarja adni a munkahelyét, az állását, nem említi azt sem, hogy nyugdíjba akar vonulni. In­kább csak a levél hangvételéből következtetünk arra, hogy Ön valójában nem akarja feladni az állását és nem akar nyugdíjba menni. Éppen ezért külön kelle­ne választani a munkaviszony kérdését a nyugdíjkorhatár, il­letve az öregségi nyugdíj kérdé­sétől. Illetve másként megfogal­mazva: az Ön munkaviszonya nem szűnik meg azzal, hogy Ön betölti a nyugdíjkorhatárt. Az Ön munkaviszonya csak úgy szűnhet meg, ha Ön ezt a mun­kaviszonyt felmondja, a munkál­tatójának egy írásbeli felmon­dást küld vagy kézbesít. Meg­szűnhet a munkaviszonya akkor is, ha Ön a munkáltatójával megállapodást köt a munkavi­szonya megszüntetéséről, és vé­gül megszűnhet a munkaviszo­nya akkor is, ha a munkáltatója talál egy törvényes és bizonyít­ható indokot arra, hogy meg­szüntesse ezt a munkaviszonyt. Ez nyilván egészen másról szól, mint amit Ön hallott. Az „egy nappal sem hagynak tovább dolgozni"-féle híresztelésnek semmiféle jogi alapja sincs. Ha Ön nem akar nyugdíjba menni, senki sem kényszerítheti erre. Senki sem kényszerítheti arra, hogy öregségi nyugdíjas legyen, senki sem kényszerítheti arra, hogy felmondást adjon stb. Ön­nek ebben a pillanatban nem kell tennie semmit sem. Sőt, ha ragaszkodik a munkahelyéhez, akkor inkább ne írjon alá semmi­féle megállapodást, szerződés­kiegészítést, mert az ilyen jogi okmányokba bele lehet csem­pészni olyan rendelkezéseket, amelyek alapján elveszthetné az állását. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az otthon üdülők 38,1 százaléka a hegyeket választja, ettől több mint 10 százalékkal maradnak le a vízparti üdülést előnyben részesítők. A fel­mérések szerint a Szlovákiában üdülők 9,4 százaléka vesz részt gyógy­üdülésen. (Forrás: TA SR) A szlovákiai turisták külföldi útjaik során a tengerparti üdülést részesítik előnyben, a tengerparton üdülők száma csaknem eléri a 65 százalékot. Második helyen a rokonlátogatások szerepelnek 18,2 százalékkal. (For­rás: TA SR) Perui termékek Szlovákiának Pozsony. Peru érdeklődik a szlovák mezőgazdasági termé­kek, műtrágyák és gépek iránt. Többek közt ez derül ki a napok­ban Szlovákiában járt perui me­zőgazdasági küldöttség tárgya­lásaiból. Peru szeretne hagyo­mányos perui termékekkel ellát­ni a szlovák piacot. (SITA) Csökkenő építőipari termelés Pozsony. Előzetes felmérések alapján az építőipari termelés áprilisban a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 28,1 százalékkal 5,1 milliárd koro­nára csökkent. A szezonális ha­tásokat leszámítva volumene 5,7 százalékkal csökkent márci­ushoz viszonyítva. Az év első négy hónapjában az építőipari termelés elérte a 18 milliárd ko­ronát, ami 27,4 százalékkal ke­vesebb, mint a tavalyi évben. Az állami szektorban a csökkenés csaknem 56 százalékos volt. A magánszektor részesedése az építőipari termelésben elérte a 88,9 százalékot. (SITA) Stagnáló értékpapírpiac Pozsony. A pozsonyi értékpa­pírtőzsdén is csökkentek a rész­vényeladások. Májusban több olyan nap is volt a tőzsdén, amikor a papírokkal egyáltalán nem kereskedtek. Az elmúlt hó­napban a részvénypiac forgal­ma elérte az 1,4 milliárd koro­nát. A legnagyobb forgalmat a Klas és a Dumas részvényei ér­ték el. A legnagyobb volumenű üzletet 11 tranzakció során a Slovnaft érte el. (SITA) Energiatakarékossági törvény készül Trencsén. A gazdasági miniszté­rium a jövő évre egy új törvény­tervezetet dolgoz ki, amely az energiamegtakarítást szabályoz­za. A törvény az európai uniós normákhoz való igazodás egyik fontos mérföldkövének számít. A törvény elfogadása után minden készüléken fel kell majd tüntetni, milyen effektivitással dolgozik, vagyis mekkora a fogyasztása. Tilos lesz az olyan készülékek forgalmazása, amelyek nem érik el az előírt normákat. (SITA) LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem A legolcsóbb valutavétel Árfolyam Bank USD 44,62 ING Barings DEM 23,87 Tatra banka osztrák schilling 3,38 Tatra banka francia frank 7,12 ING Baring brit font 71,63 ING Baring Pénznem A legkedvezőbb valutaeladás Árfolyam Bank USD 43,37 Istrobanka DEM osztrák schilling 23,06 Istrobanka 3.25IRB, Ľudová banka, Devín banka francia frank 6,87 Istrobanka brit font 69,12 Ľudová banka Érvényes június 9-én. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben Valuta 1999. június 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 445,550 Magyar forint (100) 18,251 Angol font 69,778 Német márka 23,289 Cseh korona 1,220 Olasz líra (1000) 23,524 Francia frank 6,944 Osztrák schilling 3,310 Japán ien (100) 36,451 Spanyol peseta (100) 27,376 Kanadai dollár 29,501 Svájci frank 28,593 Lengyel zloty 10,996 USA-dollár 43,528

Next

/
Thumbnails
Contents